nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Honnan jön a metró?

Bár nem a most induló négyes metró kapcsán merül fel a kérdés, eme örvendetes esemény kapcsán is érdemes feltenni.

nyest.hu | 2014. április 9.
|  

Eszter nevű olvasónk írja a magyar nyelv 1945 utáni orosz jövevényszavaival foglalkozó cikkünk kapcsán:

Szerintem kimaradt egy szó: a metró. Ez nyilván orosz hatásra került be, hiszen korábban magyarul földalattinak hívták.

Akárcsak a kefir esetében, csak részben adhatunk igazat olvasónknak. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a metró már 1927-től adatolt a magyarban. A metropolisz ’nagyváros’ szóval függ össze (ez egyébként már 1587-ben felbukkan a magyarban!), egyészen pontosan a francia chemin de fer metropolitain [sömen dö fer metropoliten] ’nagyváros vasút’ rövidülésével keletkezett. Szintén nemzetközi szó.

Honnan jön a metró?
Forrás: Wikimedia Commons / Magyar Posta

A metró szót eredetileg kizárólag a külföldön működő földalatti vasutakra használták, később pedig a tervezett budapesti metróvonalakra is. Ezek elnevezése pedig kétségtelen orosz hatást tükröz. Bizonyára ennek köszönhető, hogy a járműtípus általános elnevezése is metró lett.

A Millenniumi Földalatti Vasutat azonban sokáig nem nevezték metrónak – az utóbbi időben azonban a hivatalos nyelvhasználatban (átszállási lehetőségek bemondásánál) is annak nevezik. Figyelemre méltó a kisföldalatti elnevezése is, hiszen sem *nagyföldalattival, sem más földalattival nem állítja szembe.

A metró és a földalatti (vasút) kifejezések jelentésbeli (használatai) különbsége nehezen határozható meg, bizonyos esetekben mindkettő lehet szűkebb és tágabb jelentésű is a másiknál. Az semmiképpen nem igaz, hogy a metró mélyépítésű, míg a földalatti kéregvasút, hiszen az idegen városokban működő kéregvasutakat is nevezzük metrónak. Sőt, még az is elképzelhető, hogy a magasvasutat is metrónak nevezzük – különösen, ha működési helyén is ez a neve. Másfelől a földalatti vasút jelenthet bármilyen vasúti járművet, mely (legalábbis adott szakaszon) a föld alatt közlekedik, akár távolsági vonatokat is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 blogen 2014. április 9. 14:57

Városi gyorsvasútnak neveznek, minden a közúti forgalomtól teljesen szeparált pályán közlekedő városi vasutat. Tehát ahol nincsenek szintbeni kereszteződések a vasúti pályával. A gyakorlatban még ehhez hozzájöhet a közlekedő vasúti járművek kapacitása is, de az már alapvetően lényegtelen, mivel a kiskapacitású gyorsvasutak a teljesen szeparált pálya miatt joggal tekinthetőek metrónak, mégha ilyen esetekben gyakran különféle kicsinyítőképzőket is tesznek a metró szó elé, ha pedig szeparálatlan szakaszai is vannak a pályának, akkor nem gyorsvasútnak, hanem gyorsvillamosnak nevezzük (angolul ez az LRT). Teljesen lényegtelen viszont a vasúti pálya elhelyezkedése, hogy föld alatt, felszínen vagy felett van e. A metró normál esetben a gyorsvasútnak a szinonimája, de nem minden gyorsvasút metró is egyben, hiszen vannak elővárosi gyorsvasutak is, amelyek viszont két csoportra oszlanak. A tulajdonképpeni gyorsvasutak, amelyek az elővárosokba kimenő metróvonalak, ezeknek teljesen szeparált pályájuk van és az elővárosokban nagyvasútként (ez a rendes vasút neve itt) funkcionáló, de belvárosi szakaszaikon gyorsvasúti vonalak. E kettő az, amit a németek S-Bahn-nak neveznek. A földalattival ellentétben a vasútnál a nagyvasút és kisvasút különbségtétel a szakszerű megnevezés egy olyan korból, amikor az országos vasúthálózat jelentős része keskeny nyomtávú HÉV vonal volt. A méretek jelzője a nyomtávra vonatkozott, míg a városi szó jelentette a különbségtételt a városon belüli és városok közti vasúti közlekedés között. A mai napig megmaradt keskeny nyomtávú vonalak járművei gyakran méretükben is kicsik, de nem innen származik a nevük. Japánban például a vasút, a nagy sebességű vasutat leszámítva kisvasút, mivel a JAPÁN vasút keskeny nyomtávú. Ez furcsának hangozhat, hiszen kiterjedt, rendkívül modern és iszonyú forgalmat lebonyolító ugyanakkor kisvasúthálózatuk van. Azt is még meg lehet jegyezni, hogy az általnunk is használt és a világon legelterjedtebb, ezért normálnak nevezett nyomtáv fölötti vasutaknak nincs saját nevük, azok is nagyvasutak, mivel a széles nyomtávok csekélyebb mértékben (50-200mm) térnek fel felfelé a normál nyomtávtól, mint a keskeny nyomtávok lefelé (min 400mm).

1 Sultanus Constantinus 2014. április 9. 14:30

"A metró és a földalatti (vasút) kifejezések jelentésbeli (használatai) különbsége nehezen határozható meg, bizonyos esetekben mindkettő lehet szűkebb és tágabb jelentésű is a másiknál."

Alapvetően semmi köze egymáshoz a kettő jelentésének (azaz nem zárja ki egyik a másikat), az csak teljesen véletlen, hogy az általunk ismert metrók a többnyire felszín alatt közlekednek. A metró jelentése egyszerűen 'nagyvárosi gyorsvasút', függetlenül attól, hogy hol közlekedik. A földalatti pedig bármilyen vasút, ami a földfelszín alatt közlekedik. Vagyis nálunk a metró az földalatti is, máshol esetleg nem.

Információ
X