nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ortopédia és ortodoxia

Egyenesen megmondjuk, mit gondolunk helyesnek, szerintünk mi az igaz. Bár ez nem hit kérdése, szó esik a hitről, és kiderül, mi közük a szlávoknak a pravoszláviához.

Fejes László | 2014. május 28.
|  

Sarolta nevű olvasónk viszonylag egyszerű problémával fordul hozzánk:

Az lenne a kérdésem, hogy van-e köze az ortopédiának az ortodoxiához.

Nos, hogy ne lenne! Mindkét szóban a görög orto- előtagot találjuk (szótári alakjában ὀρθός [orthosz] – a th-s írásmódja a magyarban ma már régiesnek számít), melynek jelentése ’helyes, igaz, egyenes’.

Az ortopédia esetében az utótag a görög πούς [púsz] (ragozásban ποδ- [pod]) ’láb’ szót találjuk. (Az [sz] ~ [d] ingadozás megvan a latinban is: pes [pész] : ped-. Az ingadozás mindkét esetben arra vezethető vissza, hogy a szó alapalakja – azaz az egyes számú alanyesetű alak *pṓds [pódsz] volt, és ebben az alakban a d kiesett az s elől, míg más alakokban megmaradt.) Az ortopédia jelentése tehát tulajdonképpen ’helyeslábúság, egyeneslábúság’.

Az ortodoxia esetében az utótag a görög δόξα [doxa], azaz ’hit’ – azaz az ortodoxia lényegében ’igazhitűség’-e jelent. De δόξα használatos ’várakozás, elvárás’, illetve ’tisztelet, dicsőség’ jelentésben is – az utóbbiból származik a szláv pravoszlávia (oroszul православия) is, mely tehát az ortodoxia tükörfordítása (utótagja a слава ’dicsőség’, tehát semmi köze a szlávokhoz!).

Hit és láb
Hit és láb
(Forrás: Wikimedia Commons / Psalm Tours / GNU-FDL 1.2)

Az orto- előtag több további, a magyarba is bekerült szóban megtalálható, többek között az ortográfiában, mely melyet csak ritkán használunk a tükörfordítása, a helyesírás helyett. Nem véletlen, hogy a nyelvművelők nagyon szeretik ezt az előtagot, olyan kifejezésekben is megjelenik, mint az ortoepia ’helyes kiejtés’, ortofónia ’helyes hangképzés’ stb. Az ortológia (szó szerint ’nyelvhelyesség’), illetve az ortológus ’nyelvhelyességgel foglalkozó személy’ azonban – szemben megfelelőinek nemzetközi használatával –  magyar kontextusban nem általánosságban a nyelvműveléssel és a nyelvművelőkel (nyelvvédőkkel) kapcsolatban használatos. Az ortológia a Kazinczy-féle nyelvújítással kapcsolatban kritikusan fellépő mozgalom elnevezése, a mozgalom részei pedig az ortológusok. Az ortológusok a neológusok, azaz a nyelvújítók (neo- ’új’) által szabálytalanul képzett szóalakok ellen léptek fel, gyakran olyan szavakat is ki akartak iktatni a magyar beszédből, melyek addigra már meggyökeresedtek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
31 bm 2017. január 17. 22:24
30 Fejes László (nyest.hu) 2017. január 17. 12:11

@bm: Valószínűbb, hogy a szláv eredete a szlovo ’szó’ szóval függ össze, tehát azok a szlávok, akik tudnak beszélni (szemben a némákkal, nyemci ’németek’). Bár vannak, akik ezt is tagadják, és inkább folyónévből eredeztetik (eredetileg a Thesszaloniki környéki szlávok neve volt csak). ru.wiktionary.org/wiki/%D1%81%D0%BB%D0%B...BE.D0.B3.D0.B8.D1.8F

29 bm 2017. január 17. 08:39

"a szláv pravoszlávia (oroszul православия) is, mely tehát az ortodoxia tükörfordítása (utótagja a слава ’dicsőség’, tehát semmi köze a szlávokhoz!)"

valóban nincs közük egymáshoz? (vagy csak azt akarta mondani a cikkíró, hogy a pravoszláv nem a szláv szóból ered?)

arra gondolok, hogy pl. lehet fordítva, tehát a népnév is eredhet valahogy ebből az említett sokjelentésű слава szóból, illetve lehet közös eredetük is. de ezt csak így elképzelem, mint lehetőséget, fogalmam sincs róla, tehát a kérdésem valóban kérdés. :-)

?

28 mederi 2014. június 8. 10:23

Az "orto-pédia" gyakorlata a megelőzés és gyógyítás, már több ezer éves (több lehet mint 4-5 ezer éves) gyakorlat.

A nyelvi vonatkozásokat szerintem a "szituációkból" elindulva (is) fontos megnézni.

Ha megszűnik valamilyen szituáció az életünkben, kivesznek az adott helyzethez illő szavak is..:)

-A kínai agyag katonák lába is azért tűnik "ortopédnak", mert feltehetően valamilyen lábvédőt hordtak.

Ha harcok során valaki elvesztette akár csak az egyik lábát, vége volt, "elesett", és nagy valószínűséggel meghalt a harcmezőn. Ugyanígy volt ez más hadseregeknél is, legfeljebb nem maradt védő viseletükről "bizonyíték"..

-A modern bicikli "ped-ál" elnevezés is jó példa arra, hogy a láb méretéhez illő kis "pad-ozat" is megvéd attól, hogy lecsússzon lábfejünk a hajtókarról. A "pad" így is összefügghet a "ped"-el, vagyis a láb(fej)-el..

-A a korai és a mai gyógyászatban is az "orto-pédia" a megsérült, deformálódott testrészek korrigálását, esetleg tartós vagy gyógyíthatatlan deformáció esetén annak leplezését, hiány esetén pótlását jelentette, jelenti.

Legkorábban fakéreg és sással (mielőtt a vásznat "felfedezték" volna, vagy az állati bőrt felhasználták volna szíjként) rögzített faléc lehetett a megelőző-gyógyító segédeszköz.

/A magyarban ha volt korai "orto-péd" kifejezés, az az akkor gyakori szituációkkal kellett hogy összefüggjön..

A szituáció:

hord (=visel) valamit, ami véd (többnyire) a lábat- ha a láb "elveszett" (levágták harcban, vagy sérülés, fertőzés miatt) pótolják.

A védő eszköz vagy a pótlás régen leggyakrabban fából készült.

(Szerintem a tevékenységi kör ezzel egy időben, vagy később bővült ki más testrészek gyógyításával is..)

-Mivel a "pad/ ped" szóeleji "p" a magyarban (részben, nem minden szóban) "f"-é és talán "v" -é is vált, a

"fed/ véd"

szavaink szerintem szorosan a "ped/ pad/--pod"-hoz köthetők bővült jelentéssel, és "szituáció-barátok".

A "pad/ pad(o)lás, pót-lás" szavaink is alapvetően fából készült dolgokról szólnak..

-Az "orto" kifejezésben én a "hordta", "ord-as= farkas, vagy ellenség" elleni kapcsolatot is "belelátom", mivel emberek, de állatok elleni harcban is jól jött a végtagok fával történő, védő "körülbandázsolása"..

A valamikori késztetés-eredmény szópár ami a szituációhoz illő:

*horszt(a)---(az "r" kikopott, az "sz" "z"-vé lett) hozta/ hord(t)a

oro(s)zta / ord(í)t(ó), ord,----or(d)to

(hordta-- "h" és "d" kikopása után és ha "a=o"---"orto")

Talán az "ortodox" kifejezés negatív felhangja is ide köthető..

27 LvT 2014. május 29. 14:26

@Sultanus Constantinus: Szeretném azért szlavistaként megjegyezni, hogy a magyar <derék> ~ <derek-> szóból sok minden lehet a szlovákban, de <driek> ’törzs, derék’ nem: pedig ez utóbbi a hangalakja a szónak. A horvátban sem lehet belőle <drêk> ~ <drik> ’kocsiderék’.

Egyébként egyáltalán nem példa nélküli dolog, ha valami csak a szlovákban és a nyugati délszláv nyelvekben van meg, erre még egy műszó is van: pannonszlavizmus. Ugyanis a magyarok bejövetele előtt ezek a nyelvek egy areális egységet alkottak. Egyébként ilyen a szavunkkal összefüggésbe hozott szlovák drieť ’horzsol, dörzsöl’, horvát drijeti, szlovén dreti ’(el-, le-) nyúz; tép, elnyű’ ige is.

A szláv szó mögé az ősszláv *drěkъ alakot rekonstruálják, és lehet megőrzött régiségnek tartani, mert olyan közvetlen párhuzamai vannak, mint az ófelnémet troc ’teknő’, a továbbképzett óír drochet ~ mai ír droichiod ’híd’ (eredetileg ’gerendahíd’), de akár az orosz дреколье (drekolje) ’dorongok, husángok (fegyverként használva)’ gyűjtőnév is.

A kérdéskörhöz vö www.ff.uns.ac.rs/biblioteka/digitalna/izdanja_fakulteta/pdf/Visejezi , pp. 81–88.

Ui. véleményem szerint a pannoszláv drěkъ lehet a ’fa’ értelmű indoeurópai tő <*-iko> képzős származéka is: www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/X/P0350.html

26 Sultanus Constantinus 2014. május 29. 12:25

@Janika: Én közben utánanéztem a magyar "derék" szó eredetének a Zaicz-féle Etimológiai szótárban. Nem sokra jutottam, hogy ismeretlen eredetű. Igaz, hogy a szláv eredet is felmerült, de mivel csak a szomszédos szláv nyelvekben és románban van meg, valószínűbb, hogy ezek vették át a magyartól és nem fordítva. Így szóba jöthetne akár a latin directus ~ derectus is. Viszont ez azért zárható ki, mert mint a szótár írja, a derék legkorábbi jelentése '(fa)törzs' volt, aminek semmi köze a latin szó jelentéséhez.

25 LvT 2014. május 29. 12:16

@LvT: >> Éppen ezért jó lenne update-elni <<

Úgy értem, jó lenne a szerzőnek update-elni a cikket.

24 LvT 2014. május 29. 12:13

@szigetva: >> Mondjuk azt sem értem, és a cikk sem beszél róla, hogy ha ’helyeslábúság’, akkor miért nem orthopodia (vö. tripod, chiropody, podiatry). <<

Éppen ezért jó lenne update-elni, mert a ’helyeslábúság’ pusztán tudós népetimológia (mert a művelt körök is elkövetnek ilyet). Minden fellapoztam orvosi etimológiai mű egyetért abban, hogy az <ortopédia> = <ὀρθός> (orthos) + <παιδεία> (paideia), azaz ’helyes [testtartásra való] nevelés’.

Régen ennek jobban a tudatában voltak, mivel a <logopédia> terminus is voltaképpen a <logoorthopaedia> ’ beszédre helyességére való nevelés’ kifejezés tömörítése.

Egyébként az ógörög szótárban találtam <ὀρθόπους> (orthopusz) melléknevet, amelyből lehetne <*orthopodia> főnév. Csak ennek jelentése ’meredek’, mint ’ép láb [-at kívánó]’ — www.perseus.tufts.edu/hopper/morph?l=orqopous&la=greek

.

>> Jaj már, a bi-, octo-, multi- latin, amiket én írtam, azok meg görögök. Latin multiped=görög polypod. <<

Ez egy hasznos ökölszabály, amely sokszor jól jön pl. a keverhető jelentésű latin <dis-> és a görög <dys-> előtagok megkülönböztetésében.

De van, amikor (különösen modernebb alakulatoknál) sérül, mint pl. a <dermabrasio> ’bőrhorzsolás, a bőr lekaparása’ esetén. Így mégiscsak szükséges lehet a tagok autonóm vizsgálata is.

23 Sultanus Constantinus 2014. május 28. 15:12

Egyébként most látom, van egy olyan tudományág is, amely a láb deformációival foglalkozik, és az a "podológia". :)

22 alfabéta 2014. május 28. 14:38

Érdekes, hogy ha azt mondják valamire, hogy "Jajj de ortopéd", akkor az pont, hogy nem 'helyes, egyenes', hanem valami deformált dolgot szokott jelenteni.

21 Janika 2014. május 28. 14:36

@szigetva: ó jaj, a görög-latin :-) nem csoda hogy felbomlott a Római Birodalom, egyszerűen félreértették egymást :-)

20 szigetva 2014. május 28. 14:28

@Janika: Jaj már, a bi-, octo-, multi- latin, amiket én írtam, azok meg görögök. Latin multiped=görög polypod.

@Sultanus Constantinus: Mert a cuadro- „latin”. Régen, akik tudtak latinul meg görögül, még figyeltek erre.

19 Janika 2014. május 28. 14:22

@Wenszky Nóra: Ez így már kézenfekvő, azonban amikor kisikolában a derékszöget tanultuk nekünk még azt mondták, hogy azért nevezik így, mert amikor ülünk, akkor a derekunk pont derékszögben van. A derék dolog, derekas munka is azért az, mert olyanról van szó, ahol a derekunkat is megmozgatjuk. A derék (testrész) és derék (helyes) csak a magyarban kapcsolódik így össze. Még nem érzem eldöntöttnek ezt.

18 Sultanus Constantinus 2014. május 28. 14:15

@Wenszky Nóra: A spanyolban máig "recto" az 'egyenes' a köznyelvben (pl. sigue recto 'menj tovább egyenesen').

17 Wenszky Nóra 2014. május 28. 14:02

@Janika: A derékszög angolul is right angle 'jó/helyes/jobb szög', en.wikipedia.org/wiki/Right_angle .

Az angol rectangle 'téglalap' pedig a latin rectangulum 'derékszögű háromszög' szóból származik, aminek összetevői szintén a rect 'jó' és angulus 'szög'.

www.etymonline.com/index.php?term=rectangle

Ahogy elnézem itt a Wikipédián, elég sok nyelvben 'jó szög' a derékszög.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X