-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szavak egyik nyelvből a másikba vándorlása, az ennek során bekövetkező változások gyakran jól leírhatóak, szabályosak, mint egy röppálya. De mi van, ha gellert kap a golyó?
Arról már korábban is írtunk, hogy hiába tűnik úgy, hogy a kapál, parancsol vagy a vádol igéket a kapa, a parancs, illetve a vád főnévből képeztük, a helyzet éppen a fordítottja: az igéket vettük át a szlávból, és ezekből a magyarban született meg elvonással (angolul backformation, ami kb. ’visszaképzés’) a főnév. A szláv átvételek közül nem csak ezekkel esett meg hasonló, vannak még kacifántosabb történetek is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szláv obraz ’kép’ szó legkésőbb a 14. században kerülhetett be a magyarba ábráz alakban – legalábbis A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint ekkor már felbukkan nyelvemlékeinkben. Csakhogy a magyarra ma sem nagyon jellemző, hogy főnevek z-re, pláne áz-ra végződjenek, annál inkább jellemző ez az igékre. A nyelvhasználók ezért ezt a jövevényfőnevet hamarosan igeként kezdték használni: a 15. századtól adatolt ábráz ige jelentése ’megjelenít, elénk állít’ volt, és ebből képződött – legkésőbb a 16. században – a hasonló jelentésben ma is használt ábrázol, illetve az ábrázat ’arc’ is. Maga az ábra csak a 18. század második felében bukkan fel, Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkája szerint Barczafalvi Szabó Dávid először ’forma’, majd ’dráma’ (szomorú ábra ’tragédia’, víg ábra ’komédia’) jelentésben kívánta elterjeszteni. Mai ’rajz, kép’ jelentése csak a reformkorban jelenik meg.
Nem világos, hogy ebbe a szócsaládba tartozik-e az ábrándozik ige. Ha igen, akkor is többféleképpen eredhet az ábrázból. Az egyik lehetőség, hogy egy korábbi *ábrázdoz alakból jött létre az *ábráldoz, majd a mai ábrándoz(ik) forma. Ez a szokatlan hangváltozás azonban nincs adatokkal alátámasztva. A másik lehetőség, hogy az ábra főnévből képezték. Ennek ellentmond, hogy népnyelvi, és nem nyelvújítási szónak tűnik (az viszont igaz, hogy csak a 18. század végén bukkan fel), de az is, hogy a -ndoz(ik) képző nem szokott főnévhez kapcsolódni. Az ábránd viszont egészen biztosan Szemere Pál nyelvújítási alkotása: a főnevet ő az ábrándozik igéből vonta el.