nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi az ábra?

A szavak egyik nyelvből a másikba vándorlása, az ennek során bekövetkező változások gyakran jól leírhatóak, szabályosak, mint egy röppálya. De mi van, ha gellert kap a golyó?

Fejes László | 2016. június 6.
|  

Arról már korábban is írtunk, hogy hiába tűnik úgy, hogy a kapál, parancsol vagy a vádol igéket a kapa, a parancs, illetve a vád főnévből képeztük, a helyzet éppen a fordítottja: az igéket vettük át a szlávból, és ezekből a magyarban született meg elvonással (angolul backformation, ami kb. ’visszaképzés’) a főnév. A szláv átvételek közül nem csak ezekkel esett meg hasonló, vannak még kacifántosabb történetek is.

A szláv obraz ’kép’ szó legkésőbb a 14. században kerülhetett be a magyarba ábráz alakban – legalábbis A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint ekkor már felbukkan nyelvemlékeinkben. Csakhogy a magyarra ma sem nagyon jellemző, hogy főnevek z-re, pláne áz-ra végződjenek, annál inkább jellemző ez az igékre. A nyelvhasználók ezért ezt a jövevényfőnevet hamarosan igeként kezdték használni: a 15. századtól adatolt ábráz ige jelentése ’megjelenít, elénk állít’ volt, és ebből képződött – legkésőbb a 16. században –  a hasonló jelentésben ma is használt ábrázol, illetve az ábrázat ’arc’ is. Maga az ábra csak a 18. század második felében bukkan fel, Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkája szerint Barczafalvi Szabó Dávid először ’forma’, majd ’dráma’ (szomorú ábra ’tragédia’, víg ábra ’komédia’) jelentésben kívánta elterjeszteni. Mai ’rajz, kép’ jelentése csak a reformkorban jelenik meg.

Szomorú ábra, víg ábra...
Szomorú ábra, víg ábra...
(Forrás: Wikimedia Commons / Anula Grzesiak / CC BY-SA 3.0)

Nem világos, hogy ebbe a szócsaládba tartozik-e az ábrándozik ige. Ha igen, akkor is többféleképpen eredhet az ábrázból. Az egyik lehetőség, hogy egy korábbi *ábrázdoz alakból jött létre az *ábráldoz, majd a mai ábrándoz(ik) forma. Ez a szokatlan hangváltozás azonban nincs adatokkal alátámasztva. A másik lehetőség, hogy az ábra főnévből képezték. Ennek ellentmond, hogy népnyelvi, és nem nyelvújítási szónak tűnik (az viszont igaz, hogy csak a 18. század végén bukkan fel), de az is, hogy a -ndoz(ik) képző nem szokott főnévhez kapcsolódni. Az ábránd viszont egészen biztosan Szemere Pál nyelvújítási alkotása: a főnevet ő az ábrándozik igéből vonta el.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 LvT 2016. június 6. 21:09

@Sultanus Constantinus: >> a szláv "obraz" is vélhetően egy ősszláv *obraziti igéből való visszaképzés <<

Nehéz kérdés, mert formailag nincs különbség a régi típusú szláv igei főnevek és az elvonások közt, ezeket csak időbelileg lehet elhatárolni. Az ősi nomen actionisok ui. a puszta igetőből alakultak a „sztenderd” hímnemű névszói<*-os> → <-ъ> végződéssel. Az <obraz> elég „ősi” ahhoz, hogy ilyen legyen. L. még a következő bekezdést.

>> Vajon rokonítható ez a latin opus, opera szavakkal? <<

Az <obraz> akár elvonás, akár igei főnév, akár eredetileg is névszói alapú képzés (vö. a siposdr által említett Vasmert), összetett szó: az <ob-> elöljárószó (ebből igekötő, ill. névszói előképző) és a <raz-> tő kapcsolata. Az igekötő/előképző értelme ’körül’, és vagy a latin <amb->, görög <αμφί> ’körül’, vagy a latin <ob> ’felé, előtt, miatt’, görög <επί> ’mellett, közelében; felé’ prepozíció „rokona”.

A <raz-> tőhöz vö. pl. szlovák <raz> ’-szor’, <ráz> ’jellem, jelleg, karakter’, ill. <raziť> ’vág, tör, ver’, amely a szláv <rězati> ’vág, metsz’ ige <raziti> ige <ō> ablautfokú, iteratív értelmű származéka. Az utóbbi a görög <ρήγνυμι> ’szét-, elszakít; szét-, eltör’ igéhez hasonlóan az ieu. <wrēĝ-> ’tör’ tő származéka. — NB. A ’vágás’ → ’vonás’ → ’jellemvonás’ ~ ’arcvonás’ → ’kép’ jelentésváltozás párhuzama az előbb említett szlovák <ráz> szóban is megfigyelhető.

A latin <opus> szóval tehát a szláv <obraz> nem rokonítható.

Visszatérve az elvonás vagy igei főnév problémára. Az utóbbi esetén megváltoztak a hangsúlyviszonyok még az ősszláv korban, aminek eredményeképpen bizonyos igekötők a mai szlovákban az régi igei főnevek származékaiban megnyúlt magánhangzós alakjukban szerepelnek, míg igei formájukban röviden. Sajnos, az <ob-> nem ilyen kétalakú prefixum, de a <raziti> ige más származékainál nyúlást tapasztalhatunk, pl. szlovák <doraziť> → <dôraz> ’hangsúly’, <uraziť> → <úraz> ’baleset’, <vyraziť> → ’<výraz> ’kifejezés’.

2 siposdr 2016. június 6. 19:30

@Sultanus Constantinus: Vasmer szerint: az о́браз:

От оb- и rаzъ, связанного чередованием с rězati; см. раз, ре́зать.

Ez utóbbi pedig:

Родственно лит. rė́žti, rė́žiu "резать, царапать, проводить борозду", rė̃žis м. "надрез, царапина, рубец, полоса пашни", греч. ῥήγνῡμι "ломаю, разрываю",

(A raz-ra ezt írja: *razъ связанное чередованием гласных с ре́зать)

1 Sultanus Constantinus 2016. június 6. 15:13

Ebben már csak az az érdekes, hogy a szláv "obraz" is vélhetően egy ősszláv *obraziti igéből való visszaképzés. :)

(Vajon rokonítható ez a latin opus, opera szavakkal?)

Információ
X