nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Terítéken a fenőkő
Abszurd-e az abrosz?

Származhat-e egy ’terítő’ jelentésű szó egy ’köszörűkő’ jelentésűből? Kinizsi ugyan malomkövet használt tálcának, de ez aligha valószínű. Az etalonnak tartott etimológiai szótár csorbáját vagyunk kénytelenek köszörülni.

Fejes László | 2014. július 15.
|  

Korábban közöltük Johanna Laakso írását, melyben Czuczor Gábor és Fogarasi János etimológiai módszereit a következő példával írja le:

[...] Így például az abrosz szóban az [abr] hangsort a borít szóban található [bor] hangsorral kapcsolták össze, a korong [kor], a kerít [ker], a görbe [gör] hangsorát pedig a körrel stb.

Egy mai nyelvész számára azonnal világos, hogy a gyökmódszernek semmi köze nincs a valódi nyelvtörténeti folyamatokhoz és a szótörténeti kapcsolatokhoz. Például semmi alapja nincs az abr gyök feltételezésének, hiszen az abrosz teljes egészében szláv jövevényszó.

Olvasónk a cikk kapcsán a következő megjegyzést teszi:

:))) nevetséges, ahogy a dogmáitokat nyomjátok. tényleg elhiszitek ezeket a szánalmas hazugságokat? hát persze, h szláv jövevényszó, a ’köszörülés’-ből és ’fenőkő’-ből (brus, brúsit, obrúsit)!

A kritika azért is érthetetlen, mert a szláv nyelvekben [obrusz] formában, ’asztalterítő’ jelentésben megvan a szó, tehát azt nehéz kétségbe vonni, hogy a magyar ebből származik (de legalábbis további indoklás nélkül kizárni nem lehet).  Ettől teljesen független kérdés, hogy a szlávban miből származik. Az persze érdekes kérdés, hogy mi köze lehet az asztalterítőnek a fenőkőhöz és a köszörüléshez.

Mindenekelőtt azonban annak járjunk utána, honnan veszi olvasónk, hogy köze van. Ő ugyan nem árulja el, de egy másik olvasónk szerint a Zaicz Gábor által szerkesztett Etimológiai szótárból. Azt már többször leírtuk, hogy a Zaicz-féle szótár alkalmatlan komoly dolgokra, nem javasoljuk a használatát, így joggal róhatnánk fel olvasónknak, hogy kritikáját komolytalan forrásokra alapozza. Sajnos azonban ezúttal komolyabb a helyzet, mert a Zaicz-féle szótár az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.) szócikkét veszi át, és a tévedés már abban is szerepel: eszerint a szó a szlávban az *o igekötőből és a *brusъ [bruszu] ’Wetztstein’ (azaz ’fenőkő’) szóból áll. Ez nyilvánvalóan tévedés, hiszen igekötőt közvetlenül nem kapcsolhatunk össze főnévvel. (A tévedés annyira látványos, hogy a Zaicz-szótárt az sem menti, hogy a tévedését innen veszi, hiszen nyilvánvalóan hibás magyarázatot vett át kritikátlanul.) Mindenesetre olvasónk akárhonnan vette a magyarázatot, ezt találta volna az etalonnak számító EWUng.-ban is, felháborodása tehát teljesen jogos.

 

Köszönjük Janika nevű olvasónknak, hogy az itt leírtak egy részét kommentben kifejtette, jelentősen megkönnyítve számunkra az anyaggyűjtést.

De hogyan magyarázható ez a tévedés? Viszonylag egyszerűen. A brus valóban jelentheti azt, hogy ’fenőkő’, a brusi- ige pedig azt, hogy ’fen, köszörül, élesít’, de azt is, hogy ’csiszol’. Az obrus jelentése azonban nem csupán ’asztalterítő’ lehet, hanem ’kendő’, ’törölköző, szalvéta’ is. Az obrusi- ige jelentése pedig ’megdörzsöl, ledörzsöl, kidörzsöl’. Látható, hogy az ige jelentéséhez a legközelebb a főnév ’törölköző’ jelentése áll, ez lehetett tehát az eredeti jelentés. Azt, hogy a brus ’fenőkő’ és a brusi- ’fen, köszörül stb.’ ige közül melyik az eredeti, ill. melyik keletkezett a másikból, már nem könnyű eldönteni. Feltételezhető azonban, hogy az ide eredetileg ’dörzsöl’ jelentésű volt (innen származhatnak igekötős jelentései), és az igekötő nélküli alak később szűkült mai jelentésére, s csak ekkor vonták el belőle a főnevet.  A főnevet tehát az igéből vonták el. A magyarban az ilyen jelenség ritka, de az ellenkezőjére van példa, a gyorsírás, gépírás főnevekből vonták el a gyorsír, gépír igéket (elvileg igéhez közvetlenül nem kapcsolhatunk főnévi előtagot, ahogyan főnévhez sem kapcsolhatunk igekötőt). A ’törölköző’ jelentésből már könnyen kialakulhat az ’asztalterítő’ jelentés, hiszen ugyanazt a textildarabot használhatjuk mindkét funkcióban: a szalvétát szoktuk is.

Szalvéta: terítőként és törölközőként is használatos
Szalvéta: terítőként és törölközőként is használatos
(Forrás: Wikimedia Commons / Magellan / GNU-FDL 1.2)

Tulajdonképpen még azt is megfejthetjük, hogy honnan származik a félreértés. Kniezsa István A magyar nyelv szláv jövevényszavai című munkájában tárgyalja a szót, és itt írja:

Preaepositiós összetétel: o vagy u + brusъ; az a brusъ ’Wetzstein’, brьsnoti ’schaben, rasieren’ tövével tartozik össze [...]

Az EWUng. szócikkírója feltehetően figyelmetlenül kezelte ezeket az adatokat, és az összetételben szereplő brusъ alakot azonosította a külön szóként használatos brusъ ’fenőkő, köszörűkő’ alakkal, holott az összetételbe nem ez került bele, és Kniezsa is csak azt állítja, hogy – etimológiai értelemben – összetartoznak. Az EWUng.-ot egyébként is az igen tömör, sűrített szócikkek jellemzik, úgy tűnik, a zanzásítás ezúttal túlontúl „jól” sikerült. Tagadhatatlan, hogy igen kínos hibáról van szó – ez azonban a tények reprezentálásába, nem feltárásába csúszott hiba.

A valóságban tehát arról van szó, hogy az eredetileg minden bizonnyal általános ’dörzsöl’ jelentésű igéhez járult az igekötő, és ebből vonták el a ’dörzsölő, törölköző’ főnevet, melyből aztán az általánosabb ’kendő’, illetve a ’szalvéta’ jelentésen keresztül alakult ki az ’asztalterítő’ jelentés. A magyarba már ebben a jelentésben került, először a 14-15. századból adatolt. A 18. században kialakult a mára el is avult ’térkép’ jelentése, a 19. században előfordult ’lepedő’ jelentésben is.

Források

Zoltán András: Széljegyzetek az „Etimológiai szótár”-hoz

Václav Máchek: Etymologický slovník jazyka českého

Олександр Савич Мельничук: Етимологічний словник українскої мови

illetve a cikkben külön is említett művek

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 16. 13:00

@Sultanus Constantinus: OK, akkor úgy kérdezem, hogy konkrétan melyik az az esetleges rokonítás, amelyet a finnugrisztika jelentéstani okokból zár ki, pedig szerinted elfogadható lenne.

7 Sultanus Constantinus 2014. július 16. 12:15

@Fejes László (nyest.hu): Azt nem állítom, hogy egyáltalán nem kellene vele foglalkozni, csak azt, hogy a tök más jelentés még nem zárja ki, hogy rokonon legyenek. Az újlatin nyelves példát azért hoztam, mert az ő esetükben mindez dokumentált is. Tételezzük fel, hogy a spanyol "nada" nem lett volna dokumentálva a belinkelt cikkben szereplő latin kifejezésben. A jelentést ennyire kockafejűen figyelembe véve hogy vezetnéd le, hogy egy 'született' melléknévből hogyan lett 'semmi'? De pl. --- továbbra is feltételezve, hogy nem volt dokumentálva a latin kifejezés --- a "nada" jöhetne akár a natat 'úszik' vagy nata 'ússzál' igékből is. Egyiknek sincs sok köze a 'semmi' jelentéshez. Kérdezem, ilyen esetben te kategorikusan kizárnád, hogy ezekből a szavakból származzon, mert tök más a jelentése?

6 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 16. 12:01

@Sultanus Constantinus: „túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a jelentéseknek”

Ezek szerint ha valami hangtörténetileg összeilleszthető, akkor nem is kéne azzal foglalkozni, hogy a szavak tök mást jelentenek? Csak azt nem értem, akkor hogy raknád össze a hangtörténetet. Mert annak felderítése általában onnan indul, hogy egyértelműen hasonló jelentésű és hangalakú szavakat kezdenek összepárosítani.

5 Sultanus Constantinus 2014. július 15. 21:02

Az a baj, hogy (eddigi tapasztalataim szerint) a finnugrisztikában túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a jelentéseknek, holott egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy bármilyen jelentésből lehet bármi, többszörös asszociáción keresztül. Az elég jól dokumentált latin és leánynyelvei esetében ez be is bizonyosodott. Sokszor elég nehéz megmagyarázni, hogy egy szó jelentése hogy lett az eredetiből az, ami, és ez azt is jelenti, hogy ha a jelentést fontosabbnak tartanánk, mint a hangváltozásokat, akkor nem lehetne az etimológiáját igazolni.

Lásd pl. elmexicano2010.blogspot.com/2013/12/nada-res-rien-szuletett-dolgokto

Vagy: elmexicano2010.blogspot.com/2013/10/halal-siker.html

4 Krizsa 2014. július 15. 20:39

A héber over = átmegy rajta, avar = átment, elment (az avarok, a lehullott lomb) - ABARZIN = ponyva. S igen, az abroncs is rokonszó.

3 El Vaquero 2014. július 15. 20:37

@Grant kapitány: pedig csak ezért szemétkedtek vele, mert ti nem tudtok felmutatni II9o 0lda1as √szótár(a)t, hanem inkább elnyomjátok a hivatalos nyelvészettel.

2 Grant kapitány 2014. július 15. 20:29

@Janika: Csak nem Krizsán köszörülöd a nyelved gyökét?

1 Janika 2014. július 15. 19:41

ez a fura párhuzam eszembe sem jutott :-)

Kinizsi - malomkő, tálcaként

Kniezsa - köszörűkő, abroszként

Információ
X