-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehetséges-e, hogy egy szót mindenki (vagy a többség, esetleg jelentős kisebbség) rosszul használ? Aligha: ilyenkor azt kell mondanunk, hogy a jelentés megváltozott. És ha meg is változott, mihez képest? Nyelvi kérdésekben jobb óvatosan véleményt nyilvánítani.
Érdekes megjegyzést fűzött korábbi cikkünkhöz egy olvasónk:
Szerepel a szövegben az "ellik". Ez biztos baromi szakszerűen hangzik a városiaknak, és ezért használják, de engem meg baromira zavar: elleni a nagy testű jószág ellik, amelyik rendesen egy utódot hoz a világra. Tehát pl. a tehén ellik. De a kutya és a kutyafélék, meg azok az állatok, amelyeknek egyszerre sok kölykük születik, azok fialnak.
Megpróbáltunk utánajárni, igaza van-e olvasónknak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Először is megpróbáltunk utánanézni az interneten, hogyan használják ma a kifejezést. Nem volt nehéz észrevenni, hogy a kutyával kapcsolatban azok is használják az ellik igét, akik a legérintettebbek: kutyatenyésztők, szakújságírók, állatorvosok. Hasonló a helyzet a macska esetében is. A neten kutakodva bárki könnyen talál hasonló példákat. Azt tehát rögtön leszögezhetjük, hogy olvasónknak nincs igaza, amikor hibáztatja ezt a fajta szóhasználatot, hiszen széles körben elterjedt, ráadásul azt sem állíthatjuk, hogy egy olyan szakszóról van szó, melyet a laikusok „rosszul” – azaz más jelentésben használnak.
Részben azonban igaza van olvasónknak: vannak, akik számára az ellik valóban szűkebb jelentésű: egy olvasó egy kérdéseket összegyűjtő oldalon az iránt érdeklődik, hogy használható-e így a szó – az ő erdélyi nyelvváltozatában ugyanis nem. A kevés számú válaszból az sejthető, hogy az ország keleti részében nem használják kutyával vagy macskával kapcsolatban. Volt, aki szavazást is indított a kérdésben: sajnos az illető nem tanulmányozta kellő figyelemmel a kérdőívek összeállításáról szóló cikkünket, ugyanis elfeledkezett azokról, akik nem látták az említett műsort, de akik szerint a kutya nem ellik. A figyelembe vehető válaszok közül azonban elég nagy többségben vannak azok, akik szerint az ellik a kutyákkal kapcsolatban is használható.
Na és eredetileg?
De igaza van-e olvasónknak azzal kapcsolatban, hogy új jelentésbővülésről van szó, mely a vidéki életmódtól elszakadt városiak beszédére jellemző? Nos, ha így lenne, akkor a szótárakban (melyek meglehetősen konzervatívak) nyomát találnánk ennek. Nos, ilyen nyomra nem sikerült bukkannunk, az általunk megvizsgált szótárak sehol nem említik, hogy a szót akár csak nagy testű, akár csupán egy utódot világra hozó állatokkal kapcsolatban lehet használni. Találtunk viszont disznóval, juhval kapcsolatos példamondatokat: a disznó ugyan nagy testű állat, de egyszerre több utódot hoz a világra, a juh ugyan tipikusan egy-két bárányt szül, de kérdéses, mennyire mondható nagy testűnek: vannak kutyafajták, melyek nagyobbak.
A szó eredetét A magyar nyelv történeti-etimológia szótára (TESz.) bizonytalannak mondja: talán finnugor eredetű, ekkor eredetileg ed- lehetett a töve, az -l- pedig műveltető képző lehetett (azaz az ed- volt a ’születik’, az edl- a ’szül’). A finnugor szó jelentése ’gyarapodik, sokasodik’ lehetett, de finnségi folyatója is ’születik, keletkezik’ jelentésű. A magyarázat gyengéje, hogy a feltételezett eredeti d csak egy 1177 körül lejegyzett női névben mutatható ki, bizonytalan viszont, hogy e névben valóban ez az igető található-e meg.
Az mindenesetre bizonyosnak, hogy ha a szó finnugor eredetű, akkor eredetileg nem hogy nem volt szűkebb a jelentése, hanem éppen a magyarban szűkült le az állatokra. De ha mégsem finnugor eredetű, akkor sem állíthatjuk, hogy kizárólag nagytestű, vagy egyetlen (esetleg két-három) utódot világra hozó állatokra használták: ahol csak ezekre használják, ott lehet szó újításról.
Végül érdekességképpen megemlítjük, hogy a TESz. tud egy másik ellik igéről is: ennek jelentése ’(lóra, kocsira) száll’ – a szó az ül igével van kapcsolatban. A szótár ezt a szót elavultnak mondja, de nem írja, mikor veszett ki a használatból. Példái a 13. és a 15. századból származnak.