Irigylésre méltónak tartjuk, ha valaki két- vagy többnyelvű, hiszen előnnyel rendelkezik azokkal szemben, akiknek az iskolában, néha kínkeservesen kell tanulniuk idegen nyelveket. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kétnyelvűek megszabadulnak valamelyik általuk beszélt nyelvtől.

Ma már csak emlék...
(Forrás: Wikimedia commons / Fekist / CC BY 3.0, 2.5, 2.0, 1.0)

Külső tényezők

Az úgynevezett rejtett kétnyelvűek (angolul dormant bilinguals) azok, akik habár több nyelvet is tudnak, és használták is őket korábban, valamiért mégis elhanyagolják, sőt megtagadják őket, így csak egy nyelvet beszélnek mindennapjaik során. Milyen okai lehetnek a nyelvek elhanyagolásának vagy megtagadásának?

Először is vannak azok az esetek, amikor a kétnyelvű beszélőket külső tényezők befolyásolják egy nyelv elhagyásában.  Ezek lehetnek az életvitelben bekövetkezett nagyobb változások, mint például a külföldre költözés, amikor az új közösségben már valamelyik általa beszélt nyelv nem használatos, így nincs alkalma a gyakorlására. Hasonló eset, amikor a többnyelvű személy az egyik nyelvet csak a családban, valamelyik hozzátartozójával beszéli. Ha valaki csak a nagymamájával beszélt portugálul, és a nagymama meghal, nincs többé kivel társalogni ezen a nyelven. Ugyanez a helyzet egy olyan házasság felbomlásának esetén, amelyben a házastársaknak nem volt azonos az anyanyelvük, így eleve két nyelvet használtak, az anyanyelvüket és a másikét.  Ilyenkor a beszélők talán tudatában sincsenek annak, hogy már egy nyelvvel kevesebbet használnak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Tudatos döntések, kisebbségi nyelvek

De vannak olyan esetek, amikor egy nyelv elhagyása tudatos döntés eredménye. Ez egyaránt előfordul felnőttek és gyerekek körében. Megbélyegzett kisebbségek tagjai is juthatnak ilyen döntésre. A második világháború után például a németországi zsidók tagadták meg a német nyelv használatát új otthonaikban. De így tettek az ellenállási mozgalom résztvevői is, köztük az osztrák születésű történész és író, Gerda Lerner is, aki az Egyesült Államokba érkezvén annak ellenére nem beszélt többet németül, hogy ez volt az anyanyelve.

Az erős negatív hozzáállás a kisebbségekhez okozhatja, hogy a beszélők nem hajlandóak mások előtt használni anyanyelvüket. Ez történt Európa nemzetállamainak kisebbségi nyelveivel a 19. és 20. században, és igaz bizonyos mostani második és harmadik generációs bevándorlók nyelveire is.

Az egyik nyelv szándékos kerülésében szerepet játszhat az attól való félelem, hogy az egyik nyelv „elrontja” a másikat. Híres példája ennek az esetnek André Bretoné, francia íróé és esztétáé, aki a második világháború idején töltött némi időt az Egyesült Államokban. Nem beszélt jól angolul, de annyira félt attól, hogy az angol rossz hatással lesz az anyanyelvére, hogy nem volt hajlandó angolul még írni sem.

Rejtett kétnyelvűek
(Forrás: iStockPhoto)

Egészen más ok, amikor a beszélők úgy ítélik meg, hogy rosszul beszélnek egy bizonyos nyelvet, így a kínos helyzetektől félve nem is merik használni. Előfordulhat, hogy valaki attól fél, hogy hibázik, és ezért kinevetik, de félelem alapja lehet az is, hogy ha az adott nyelven szólal meg, akkor az ugyanazon nyelven adott választ esetleg már nem érti meg.

Gyerekek

Többnyelvű környezetben általában kialakulnak bizonyos szokások azzal kapcsolatban, hogy ki mikor, kihez milyen nyelven szól. Ezek megszegésének különös jelentősége lehet.

A Walesi Nyelvi Bizottság (Welsh Language Board) kétnyelvű nevelést bátorító utazó showja
(Forrás: Wikimedia commons / Eric Jones / CC BY 2.0)

A kétnyelvű gyerekek és szüleik körében általában (hallgatólagos) megállapodáson múlik, hogy mikor melyik nyelvet használják egymás közt. Ha valaki nem az általuk várt nyelven szólítja meg ezeket a gyerekeket, előfordul, hogy dühösek lesznek, de akár meg is tagadhatják a választ.

Az idősebb gyerekek és a kamaszok, akik tudatában vannak, hogy melyik nyelvet beszélik társaik, elhagyhatják a másikat, hogy ne különbözzenek tőlük. A szülőknek ezért gyakran kell kreatív módszerekhez folyamodniuk, hogy az elhanyagolt nyelv használatára is rávegyék gyermekeiket.

Forrás

Psychology Today: Refusing to speak a language