A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja és az Európai Bizottság által szervezett tanácskozáson a többnyelvűség fogalmának, elméleteinek és gyakorlatainak újragondolásán túl az európai nyelvi sokszínűség értelmezéseinek kritikai elemzésére is kísérletet tesznek. A magyar EU-elnökség égisze alatt megrendezendő konferencia fő témái kapcsolódnak az unió 2005-ben elfogadott többnyelvűségi keretstratégiájának alapelveihez, valamint az unió versenyképességi stratégiája, az EU 2020 céljaihoz.

Mint a Többnyelvűségi Kutatóközpont honlapján olvasható, a globalizáció és az új kommunikációs technológiák korában a kisebb és kevésbé használt nyelvek hanyatlása gyorsabb, mint valaha, miközben a többnyelvűség és a nyelvi sokféleség új formái és értelmezései jelennek meg. Az EU, a bizottság és az EP ajánlásai és törekvései ellenére az egyes országok nyelvpolitikája, a nyelvi kérdések jogi szabályozása és gyakorlati megvalósítása jelentős eltéréseket mutat.

Hangsúlyozzák: a közép- és kelet-európai államok csatlakozásával az EU új problémákkal szembesülhet a nyelvi sokszínűség védelmével összefüggésben. Bár a rendszerváltozást követően az új tagállamok kormányai fontos átalakításokat vittek véghez a politikai, gazdasági és oktatási rendszerben, a kisebbségi oktatás vagy az idegen nyelvek tanítása és tanulása ellentmondásos, és továbbra is éles viták tárgya - írják.

A rendezvényt Kósa Ádám (Fidesz), Gál Kinga (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) néppárti EP-képviselők nyitják meg; Gál Kinga a regionális és kisebbségi nyelvekről tart előadást. Michal Vasecka cseh professzor a közép-európai nyelvpolitikáról, Sue Wright brit professzor pedig a saját nyelv használatához való jogról beszél.

A konferencia második napján, szombaton Járóka Lívia (Fidesz)néppárti EP-képviselő tart előadást az uniós roma keretstratégiáról, majd Barbara Schrammel osztrák professzor a közép-kelet-európai romák nyelvi helyzetéről beszél.

Az esemény panelbeszélgetésein megvitatják a többnyelvű oktatás és a kisebbségi nyelvek jogi szabályozásának kérdéseit, szó lesz a többnyelvűség összefüggéseiről a gazdasággal, a migrációval és a társadalmi fejlődéssel, valamint a jelnyelvi jogalkotásról és az európai cigány közösségek nyelveiről.

A konferencia fejleményeiről a nyest.hu is részletesen beszámol a jövő héten.