-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amikor a spanyol örökösödési háború egyik állomásaként 1704-ben egy egyesült angol–holland haderő elfoglalja Gibraltárt, az 1713-as utrechti béke pedig örökre angol felségterületnek nyilvánítja a stratégiailag fontos félszigetet, nem csupán a spanyol–angol kapcsolatok kerülnek új mederbe, hanem Gibraltár etnikai és nyelvi összetétele is megváltozik.
Gibraltár jelenleg Nagy-Britannia tengerentúli területe, mely többször helyi népszavazáson is megerősítette: nem kíván Spanyolország része lenni. A terület hivatalos nyelve az angol, a helyiek nagy része viszont beszél spanyolul is; a kétnyelvűség pedig egy sajátos, csak Gibraltáron használatos nyelvváltozatot is létrehozott ez elmúlt évszázadok során: ez a llanito.
A gibraltáriak
Gibraltárnak napjainkban mintegy 30 ezer lakosa van: a jelenlegi lakosság etnogenezise mintegy háromszáz évvel ezelőtt vette kezdetét. Amikor a brit–holland haderő 1704-ben elfoglalja a félszigetet, annak eredeti lakossága majdnem teljes egészében elmenekül. A brit uralom alá került Gibraltár első polgári lakosai sajátos módon genovaiak és katalánok, őket követik a korábban Észak-Afrikában letelepedett, egykoron Spanyolországból elűzött szefárdok. A 18. század közepén a mintegy 1300 gibraltári lakos fele genovai és szefárd, a 19. század végén pedig megjelennek itt a máltaiak, a portugálok, de jönnek franciák és britek is. A kép teljességéhez tartozik az is, hogy az elmúlt 300 évben az új gibraltári telepesek és a környező spanyol települések között állandó volt a kapcsolat: így Andalúziából nagy számban kerültek be Gibraltárra spanyolok is, ha máshogy nem, házasság révén. A második világháború idején a polgári lakosságot a britek evakuálták: ők csak évekkel a fegyveres konfliktus után térhettek haza otthonaikba.
(Forrás: Wikimedia Commons / olly301 / CC BY-SA 2.0)
Az 1995-ös gibraltári választási jegyzékbe felvettek családnevét vizsgálva kiderül, hogy a családnevek 27%-a brit, 26%-a spanyol, 19%-a olasz, 11%-a portugál, 8%-a máltai, 3%-a egyéb, a többi pedig egyéb vagy nem meghatározható eredetre vall.
Mivel Gibraltár hivatalos nyelve az angol, a spanyol oldallal pedig (a Franco-korszak kényszerintézkedéseit leszámítva) folyamatos a kapcsolat, a vegyes eredetű gibraltári lakosság jobbára kétnyelvű, a hétköznapokban pedig egy meglehetősen furcsa, kevert, a csak spanyolul vagy angolul beszélők számára olykor érthetetlen nyelvváltozatot beszél: ez a llanito.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A llanito
A llanito esetében már az elnevezés eredete is bizonytalan. Egyes feltételezések szerint – utalva a brit hódítást követő első, genovai telepesekre – a llanito elnevezés az olasz Gianni tulajdonnév kicsinyítő képzős alakjából származik. Egy másik elmélet szerint a llanito elnevezés a spanyol llano ’síkság’ ugyancsak kicsinyítő képzős alakjából származik. E teória érdekessége, hogy maga Gibraltár ugyan egy 426 méter magas hatalmas szikla, ám előterében, a spanyol határ túloldalán valóban sík vidék található: az elmélet szerint eredetileg e sík terület lakóit illették llanitos néven, majd a határ túloldalán élőkkel való szoros kapcsolat miatt a név a gibraltáriakra és az általuk használt nyelvváltozatra is átterjedt.
A llanito, a gibraltáriak által a hétköznapokban használt nyelvváltozat létrejöttének hátterében leginkább az áll, hogy a gibraltáriak túlnyomó többsége kétnyelvű: a spanyolt és az angolt is beszéli. A két nyelv közti használat az egyéni nyelvhasználók esetében erősen ingadozik attól függően, hogy ki kivel miről és hol beszél: a kódváltás igen gyakori.
A spanyol és az angol használatának (akár mondaton belüli) arányaira sincsenek egyértelmű szabályok: hivatalos helyzetben jobbára az angol dívik, egyébként a spanyol; az egyéni nyelvhasználat azonban mindent felülírhat. A hétköznapi során óhatatlanul vegyülnek szavak és kifejezések egyik nyelvből a másikba; gyakoriak a tükörfordítások is. Ezen túlmenően pedig a Gibraltár elmúlt 300 éves története során az itt élő egyéb nyelvű közösségek is nyomot hagytak a helyi nyelvváltozaton: olyan szavak is vannak a llanitóban, melyek mind a spanyolból, mind az angolból hiányoznak. A llanito saját szóalkotásokkal is él: ezek jobbára az angol és a spanyol ötvözése révén keletkeznek.
A saját identitására büszke Gibraltáron létezik persze olyan weboldal is, mely a llanito normatív szabályozását tűzte ki célul (helyesírás, nyelvtan, szókincs terén egyaránt), egyesek pedig egyenesen arra bátorítanak, hogy a llanitót írásban is használják: létezik már online folyóirat és online havilap is llanito „nyelven”. Attól persze, hogy a llanito legelszántabb hívei nagyon is határozottan állítják, nem igazán egyértelmű, hogy a llanito tényleg önálló nyelv-e vagy sokkal inkább állandó, angol és spanyol közti kódváltás.
A legenda szerint amíg Gibraltáron a majmok szabadon élhetnek, a britek is maradnak. De hogy mi lesz a llanito sorsa, nehéz lenne megmondani.
Források
Anja Kellerman: A New New English. Language, Politics, and Identity in Gibraltar
E. G. Archer: Gibraltar, Identity and Empire