nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Angol-spanyol ötvözet: llanito

Amikor a spanyol örökösödési háború egyik állomásaként 1704-ben egy egyesült angol–holland haderő elfoglalja Gibraltárt, az 1713-as utrechti béke pedig örökre angol felségterületnek nyilvánítja a stratégiailag fontos félszigetet, nem csupán a spanyol–angol kapcsolatok kerülnek új mederbe, hanem Gibraltár etnikai és nyelvi összetétele is megváltozik.

Horváth Krisztián | 2015. november 9.
|  

Gibraltár jelenleg Nagy-Britannia tengerentúli területe, mely többször helyi népszavazáson is megerősítette: nem kíván Spanyolország része lenni. A terület hivatalos nyelve az angol, a helyiek nagy része viszont beszél spanyolul is; a kétnyelvűség pedig egy sajátos, csak Gibraltáron használatos nyelvváltozatot is létrehozott ez elmúlt évszázadok során: ez a llanito.

A llanito hazája
A llanito hazája
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve / CC BY-SA 2.0)

A gibraltáriak

Gibraltárnak napjainkban mintegy 30 ezer lakosa van: a jelenlegi lakosság etnogenezise mintegy háromszáz évvel ezelőtt vette kezdetét. Amikor a brit–holland haderő 1704-ben elfoglalja a félszigetet, annak eredeti lakossága majdnem teljes egészében elmenekül. A brit uralom alá került Gibraltár első polgári lakosai sajátos módon genovaiak és katalánok, őket követik a korábban Észak-Afrikában letelepedett, egykoron Spanyolországból elűzött szefárdok. A 18. század közepén a mintegy 1300 gibraltári lakos fele genovai és szefárd, a 19. század végén pedig megjelennek itt a máltaiak, a portugálok, de jönnek franciák és britek is. A kép teljességéhez tartozik az is, hogy az elmúlt 300 évben az új gibraltári telepesek és a környező spanyol települések között állandó volt a kapcsolat: így Andalúziából nagy számban kerültek be Gibraltárra spanyolok is, ha máshogy nem, házasság révén. A második világháború idején a polgári lakosságot a britek evakuálták: ők csak évekkel a fegyveres konfliktus után térhettek haza otthonaikba.

Gibraltárt színes etnikai, nyelvi és kulturális háttér jellemzi – Kaiane Aldorino, Miss Gibraltar és Miss World 2009-ben
Gibraltárt színes etnikai, nyelvi és kulturális háttér jellemzi – Kaiane Aldorino, Miss Gibraltar és Miss World 2009-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / olly301 / CC BY-SA 2.0)

Az 1995-ös gibraltári választási jegyzékbe felvettek családnevét vizsgálva kiderül, hogy a családnevek 27%-a brit, 26%-a spanyol, 19%-a olasz, 11%-a portugál, 8%-a máltai, 3%-a egyéb, a többi pedig egyéb vagy nem meghatározható eredetre vall.

Mivel Gibraltár hivatalos nyelve az angol, a spanyol oldallal pedig (a Franco-korszak kényszerintézkedéseit leszámítva) folyamatos a kapcsolat, a vegyes eredetű gibraltári lakosság jobbára kétnyelvű, a hétköznapokban pedig egy meglehetősen furcsa, kevert, a csak spanyolul vagy angolul beszélők számára olykor érthetetlen nyelvváltozatot beszél: ez a llanito.

A llanito

A llanito esetében már az elnevezés eredete is bizonytalan. Egyes feltételezések szerint – utalva a brit hódítást követő első, genovai telepesekre – a llanito elnevezés az olasz Gianni tulajdonnév kicsinyítő képzős alakjából származik. Egy másik elmélet szerint a llanito elnevezés a spanyol llano ’síkság’ ugyancsak kicsinyítő képzős alakjából származik. E teória érdekessége, hogy maga Gibraltár ugyan egy 426 méter magas hatalmas szikla, ám előterében, a spanyol határ túloldalán valóban sík vidék található: az elmélet szerint eredetileg e sík terület lakóit illették llanitos néven, majd a határ túloldalán élőkkel való szoros kapcsolat miatt a név a gibraltáriakra és az általuk használt nyelvváltozatra is átterjedt.

A llanito, a gibraltáriak által a hétköznapokban használt nyelvváltozat létrejöttének hátterében leginkább az áll, hogy a gibraltáriak túlnyomó többsége kétnyelvű: a spanyolt és az angolt is beszéli. A két nyelv közti használat az egyéni nyelvhasználók esetében erősen ingadozik attól függően, hogy ki kivel miről és hol beszél: a kódváltás igen gyakori.

A spanyol és az angol használatának (akár mondaton belüli) arányaira sincsenek egyértelmű szabályok: hivatalos helyzetben jobbára az angol dívik, egyébként a spanyol; az egyéni nyelvhasználat azonban mindent felülírhat. A hétköznapi során óhatatlanul vegyülnek szavak és kifejezések egyik nyelvből a másikba; gyakoriak a tükörfordítások is. Ezen túlmenően pedig a Gibraltár elmúlt 300 éves története során az itt élő egyéb nyelvű közösségek is nyomot hagytak a helyi nyelvváltozaton: olyan szavak is vannak a llanitóban, melyek mind a spanyolból, mind az angolból hiányoznak. A llanito saját szóalkotásokkal is él: ezek jobbára az angol és a spanyol ötvözése révén keletkeznek.

A saját identitására büszke Gibraltáron létezik persze olyan weboldal is, mely a llanito normatív szabályozását tűzte ki célul (helyesírás, nyelvtan, szókincs terén egyaránt), egyesek pedig egyenesen arra bátorítanak, hogy a llanitót írásban is használják: létezik már online folyóirat és online havilap is llanito „nyelven”. Attól persze, hogy a llanito legelszántabb hívei nagyon is határozottan állítják, nem igazán egyértelmű, hogy a llanito tényleg önálló nyelv-e vagy sokkal inkább állandó, angol és spanyol közti kódváltás.

Mi lesz veled, llanito?
Mi lesz veled, llanito?
(Forrás: Wikimedia Commons / Karyn Sig / CC BY-SA 2.0)

A legenda szerint amíg Gibraltáron a majmok szabadon élhetnek, a britek is maradnak. De hogy mi lesz a llanito sorsa, nehéz lenne megmondani.

Források

The discursive construction of Gibraltarian identity in the printed press: A critical discourse of editorial articles on the Gibraltar issue

Anja Kellerman: A New New English. Language, Politics, and Identity in Gibraltar

E. G. Archer: Gibraltar, Identity and Empire

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Sultanus Constantinus 2015. november 10. 18:48

@nadivereb: "(De mondjuk nem ismerek sok nyelvnév-etimológiát, ha mond nekem valaki példát arra, hogy egy nyelv/nyelvváltozat elnevezése kicsinyítőképzős alakból ered, én készséggel elfogadom.)"

Pl. rögtön a "spanyol" is. Forrása a lat. Hispaniolus 'hispánka', amely a Hispanus kicsinyítő képzős alakja.

11 nudniq 2015. november 10. 18:35

@nadivereb: olyan nem szokott lenni,h egy nyelvváltozatot a saját beszélői is alacsonyabb presztízsűnek éreznek? Talán nem gúnyos az a kicsinyítőképző, hanem önironikus. ;)

10 nadivereb 2015. november 10. 17:38

@nadivereb: "ha mond nekem valaki példát arra, hogy egy nyelv/nyelvváltozat elnevezése kicsinyítőképzős alakból ered, én készséggel elfogadom"

Ezt itt rosszul fogalmaztam meg, elnézést. Nyilván a llanito pl. (valószínűleg) pont ilyen. Úgy akartam fogalmazni, hogy olyan példára vagyok kíváncsi, hogy becézett, kedveskedő alak állandósult volna egy nyelv(változat) elnevezéseként.

9 nadivereb 2015. november 10. 17:36

@Irgun Baklav: a nevek szerintem teljesen más történet, ott ez (többnyire) becézés, nem pedig gúny. (És nem csak fiatal focistáknál jellemző, Ronaldinho kiöregedőben is ezen a néven focizott.) Egy nyelv esetében ez azért számomra mindenképp szokatlannak tűnik. (De mondjuk nem ismerek sok nyelvnév-etimológiát, ha mond nekem valaki példát arra, hogy egy nyelv/nyelvváltozat elnevezése kicsinyítőképzős alakból ered, én készséggel elfogadom.)

Azzal sincs bajom még mindig (ld. #7), hogy az ezt a nyelvváltozatot használók "simának, hétköznapinak" nevezzék el a nyelvüket. A "sima, hétköznapi" jelentés és a kicsinyítőképző kombója az, ami között nálam még mindig ellentmondás feszül.

8 Irgun Baklav 2015. november 10. 17:08

@nadivereb: Sultanus felvetette, hogy kölcsönözHET azt is, de szerintem gúnyos árnyalat nélkül is használHATják. Fiatal focisták esetében gyakran szerepel a mezen is a keresztnévből vagy becenévből képzett kicsinyítő képzős alak (Juanito [Jánoska], Pedrito [Petike], Chicharito [Borsócska]), gondolom nem tennék a mezükre, ha gúnynak vennék. Ha meg gúny, akkor lehet a környező spanyolok által rájuk (a nyelvükre) ragasztott gúnynév, amit ma már büszkén viselnek.

@nadivereb: "Pl. kik és miért neveztek volna el "sima, egyszerű, hétköznapi"-nak egy egyáltalán nem elterjedt és főleg nem hétköznapi nyelvhasználatot?" Hétköznapi szvsz. olyan értelemben lehetne, hogy ilyen szituációkban használják. Pl. ha a királynő vagy a fia lovaggá üt, akkor vele nyilván nem így kommunikálnak, még akkor se, ha esetleg tud spanyolul.

7 nadivereb 2015. november 10. 12:12

@Fejes László (nyest.hu): Nekem nem a szótő "sima, hétköznapi" jelentésével volt a problémám, hanem számomra az nem logikus, hogy miért kerülne rá a (Sultanus Constantinus szerint gúnyos) kicsinyítőképző. Már ha maguk a beszélők nevezték el így a nyelvüket.

6 Fejes László (nyest.hu) 2015. november 10. 11:13

@nadivereb: Mondjuk azért emellett szól az, hogy sok ilyesmi nép/nyelvelnevezés van. Pl. korábban az észtek maarahvasnak hívták magukat, ami kb. annyit jelent, hogy ’a föld népe, helyi nép’, azaz lényegében ’helyiek’. A meänkieli elnevezés meg annyit tesz, hogy ’a mi nyelvünk’, és a kárpátaljai szláv népesség is mondja, hogy po nasemu ’a magunk módján’ beszélnek. Szóval ilyen kifejezésekből simán alakulnak nép- és nyelvnevek. Más kérdés, hogy persze az olyanokból is, mint a ’síksági’.

5 nadivereb 2015. november 10. 10:39

@Sultanus Constantinus: Ezt sem tartom elképzelhetetlenebbnek, mint a cikkben leírt két elméletet, de adatok híján azért lándzsát sem törnék mellette.

Pl. kik és miért neveztek volna el "sima, egyszerű, hétköznapi"-nak egy egyáltalán nem elterjedt és főleg nem hétköznapi nyelvhasználatot? Ha maguk a beszélők, akkor miért került rá kicsinyítőképző? Ha a környező spanyol beszélők, akkor miért neveztek el pont így egy (számukra) egyáltalán nem egyszerű és hétköznapi változatot?

4 Sultanus Constantinus 2015. november 10. 08:53

@nadivereb: Már akartam azt is jelezni, hogy a "llano" (< lat. planum) nem csak azt jelenti spanyolul, hogy 'síkság', hanem melléknévként 'sima, egyszerű, hétköznapi stb.', a kicsinyítő képző pedig kölcsönözhet despektív/gúnyos jelentést is a spanyolban, szóval inkább azt tartom valószínűbbnek, hogy 'egyszerű, hétköznapi (nyelv/beszéd)' jelentése van a szónak.

3 nadivereb 2015. november 9. 16:39

@Sultanus Constantinus: "de nagyon az értelmét sem látnám annak, hogy egy olasz személynévről nevezzenek el egy nyelvváltozatot, amikor spanyol és angol keverékéről van szó" - ha jól értem, pont az a lényege az elméletnek, hogy eleinte nem a nyelvváltozatra használták, hanem a 18. századi lakosságra, akiknek jó része genovai volt. Aztán később, miután kialakult a helyi nyelvváltozat, a név is ráragadt. Úgyhogy ez logikailag nem akadály - ahogy az se zárja ki a llanoból való eredeztetést, hogy Gibraltár maga nagyon nem sík.

@siposdr: de hát fegyveres konfliktus volt, nem?

2 siposdr 2015. november 9. 13:59

Én azért a II. VH-t többnek tartom, mint fegyveres konfliktusnak...

1 Sultanus Constantinus 2015. november 9. 11:18

Tehát akkor lényegében a "llanito" = "Spanglish" (csak az utóbbit inkább az USA-ban beszélt változatra használják).

"Egyes feltételezések szerint – utalva a brit hódítást követő első, genovai telepesekre – a llanito elnevezés az olasz Gianni tulajdonnév kicsinyítő képzős alakjából származik."

Nem tartom valószínűnek, ebben az esetben inkább Yanito lenne, de nagyon az értelmét sem látnám annak, hogy egy olasz személynévről nevezzenek el egy nyelvváltozatot, amikor spanyol és angol keverékéről van szó...

Információ
X