-
Sándorné Szatmári: @szigetva: @nasspolya: 10 Idézet @nasspolya: 10 hozzászólásából: "Az a baj a természetes n...2023. 12. 05, 13:30 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Tudományosan is vizsgálható Mária szüzességének kérdése. Természetesen nem nőgyógyászra, hanem filológusra van szükség.
Azt aligha vizsgálhatjuk tudományosan, hogy vajon tényleg szűz volt-e Mária, Jézus anyja, és ha szűzen is szült, élt-e házaséletet a későbbiekben. Az azonban igenis vizsgálható, hogy mit állítanak erről a fennmaradt kordokumentumok. Teológiai jelentősége pedig annak van, hogy az egyház(ak) által szentnek, és ezzel együtt hiteles dokumentumok mit is állítanak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, hogy megnézzük, mi szerepel ezekben a szövegekben. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen a fordításokban nem bízhatunk meg: vissza kell menni az eredeti szöveghez. Ezek azonban nem elég, hogy idegen nyelven íródtak, de egy régebbi nyelvállapotot tükröznek: nem kérdezhetünk meg egy nyelvhasználót, hogy ő hogyan értené az adott mondatot. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy az adott szót, kifejezést miként használták az adott korban, ismernünk kell lehetőleg az összes előfordulását, és ezek alapján kialakítani a képet. A szövegek ilyen kutatása, értelmezése a filológia, mely külön tudomány.
Arról pedig, hogy miként lehet zsonglőrködni az ilyen értelmezésekkel, a Laudator temporis acti című blog legújabb bejegyzéséből értesülhetünk. Ahhoz, hogy kialakítsuk véleményünket a kérdésről, érdemes elolvasni a kommenteket is.