Azt aligha vizsgálhatjuk tudományosan, hogy vajon tényleg szűz volt-e Mária, Jézus anyja, és ha szűzen is szült, élt-e házaséletet a későbbiekben. Az azonban igenis vizsgálható, hogy mit állítanak erről a fennmaradt kordokumentumok. Teológiai jelentősége pedig annak van, hogy az egyház(ak) által szentnek, és ezzel együtt hiteles dokumentumok mit is állítanak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, hogy megnézzük, mi szerepel ezekben a szövegekben. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen a fordításokban nem bízhatunk meg: vissza kell menni az eredeti szöveghez. Ezek azonban nem elég, hogy idegen nyelven íródtak, de egy régebbi nyelvállapotot tükröznek: nem kérdezhetünk meg egy nyelvhasználót, hogy ő hogyan értené az adott mondatot. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy az adott szót, kifejezést miként használták az adott korban, ismernünk kell lehetőleg az összes előfordulását, és ezek alapján kialakítani a képet. A szövegek ilyen kutatása, értelmezése a filológia, mely külön tudomány.

Arról pedig, hogy miként lehet zsonglőrködni az ilyen értelmezésekkel, a Laudator temporis acti című blog legújabb bejegyzéséből értesülhetünk. Ahhoz, hogy kialakítsuk véleményünket a kérdésről, érdemes elolvasni a kommenteket is.