nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Juhász, huszár, szamorodni
Lengyelmagyar szó-tár

A lengyelek és magyarok barátsága már-már legendás. Talán a lengyel nép az egyetlen, mely felé magyarok mindig pozitívan viszonyultak. Honnan fakad ez a szokatlanul jó viszony? És az intenzív történelmi kapcsolatok milyen nyomot hagytak a két nép nyelvében?

Wenszky Nóra | 2012. március 23.
|  

Két nép viszonya sokféle lehet: jó vagy rossz, lehetnek szövetségesek vagy ellenségek, szomszédok vagy egymástól távol élők. A nyest.hu korábban már beszámolt a népek közötti kulturális, genetikai és nyelvrokonság értelmezésének buktatóiról. Most szintén egy népek közötti viszonyról írunk: a népek barátságáról. Nem, nem az egy politikai táborhoz tartozó országok közötti kötelező „barátságról” beszélünk és nem is arról, amikor egy ország vezetése biztosítja jóindulatáról egy másik ország vezetőit. Arra a viszonyra gondolunk, amikor a másik népről élő sztereotípiák egyértelműen pozitívak mindkét nép képviselői között, így a két nép tagjai hagyományosan barátian fordulnak egymáshoz. A lengyel–magyar barátságról lesz szó.

A lengyel–magyar barátság emlékműve Győrben
A lengyel–magyar barátság emlékműve Győrben
(Forrás: szoborlap.hu /Cedrus / CC BY-SA 2.5)

Abban mindenki egyetért, hogy a nyugati szláv nyelvek közé tartozó lengyel és a magyar nyelv nem áll rokonságban egymással. A két nép történelmében azonban sok a párhuzamosság és összefonódás, ám hadban nem álltak egymással. Talán ez lehet az oka annak, hogy sokan tapasztalták Lengyelországba érkezve, hogy alkalmi ismerőseik milyen örömmel fogadják őket, ha kiderül, hogy Magyarországról jöttek. A rendszeres történelmi kapcsolatoknak a két nyelvben is fellelhetők a nyomai, kölcsönszavak formájában. A magyar eredetű lengyel szavakat és a lengyel eredetű magyar szavakat Robert Wołosz Pécsen élő lengyel nyelvész vizsgálta átfogóan, így az alábbiakban elsősorban az ő kutatásaira támaszkodunk.

Borban az igazság

Mivel a Magyarország szomszédságában számos szláv nyelvet beszélnek, meglehetősen nehéz elkülöníteni, hogy szláv eredetű szavaink pontosan melyik nyelvből kerültek a magyarba. Valószínűleg egyetlen olyan magyar szó van, ami kétségtelenül a lengyelből származik. Ezek egyike a lengyel pénznem neve. A lengyel złoty [zwoti] ’arany’ a magyarban zlotyi-ként honosodott meg. Egy másik pedig a lengyel alsóház, illetve korábban az egész országgyűlés neve, a szejm – ez lengyelül sejm [szejm].

Van azonban egy olyan magyar szó, ami egy magyar specialitást jelöl, mégis lengyel eredetű a neve. Ez a szamorodni, mely a lengyelben ’őseredeti, magától termett’ jelentésű hímnemű melléknév. A samo- előtag jelentése ’maga, magától’, míg a rodny a rodzić (się) ’szülni, születni’ igéből képzett melléknév. Eredetileg egy bornév jelzője lehetett, majd a főnév elmaradt mellőle, így ma már ezt a szót használjuk a tokaji borfajtára. Az elnevezés magyarázata az lehet, hogy a szamorodni készítésekor az aszúsodott szőlőfürtöket az aszúszemek kiválogatása nélkül használják fel, úgy, ahogy a fürt a tőkén „született”.

Ahogy született
Ahogy született
(Forrás: Wikimedia Commons / Megan Mallen / CC BY 2.5)

Vajon hogy kaphatott lengyel nevet ez a kizárólag a tokaji borvidéken készített bor? A XVI. század második felétől egészen a XIX. századig a tokaji bor egyik legjelentősebb felvevőpiaca a lengyel volt. Lengyel borkereskedők vitték a hordókat és több lengyel család is letelepedett a borvidéken. Valószínűleg ők nevezhették el ezt a bort az anyanyelvükön.

Közös uralkodók, közös sors, közös szavak

A lengyelben viszonylag sok a magyar jövevényszó. Robert Wołosz 187 olyan szót talált, amiről bizonyítható, hogy magyar eredetű, és további 50-et, melyekről elképzelhető, hogy a magyarból kerültek a lengyelbe. A 187 szó egyharmadát ma is általánosan használják a lengyel köznyelvben, közel 40%-uk viszont nyelvjárási szónak tekinthető. Mikor és hogyan kerültek ezek a szavak a lengyelbe? Erre a két ország történelmének közös pontjai adhatnak választ.

Lengyelország és Magyarország uralkodói között már az Árpád-korban számos kapcsolat létesült. 1370-től Nagy Lajos király mindkét országot kormányozta. A magyar trónon 1526-ig három, a litván-lengyel Jagelló-házból származó király is ült. 1576-tól pedig Báthory István erdélyi fejedelem személyében ismét magyar uralkodó vezette Lengyelországot.

Báthory István és felesége, Jagelló Anna – Jan Matejko festménye
Báthory István és felesége, Jagelló Anna – Jan Matejko festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

A dinasztikus kapcsolatok mellett a két nép az elnyomás elleni lázadásban is támogatta egymást: katonai erővel, hadianyaggal, pénzbeni támogatással vagy a menekültek befogadásával. Így volt ez az 1830-as és 1863-as lengyel felkelésnél, az 1848-as magyar szabadságharcnál, a két világháborúban és 1956-ban is. Emellett a két ország kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat is ápolt. Az 1800-as évek utolsó harmadában pedig nagyon sok vendégmunkás érkezett hazánkba, elsősorban a fővárosi építkezésekre. A legnagyobb kolónia a budapesti Kőbányán alakult ki, ahol a mai napig van a lengyeleknek temploma. 2011-ben a Nemzeti Múzeum Több mint szolidaritás címmel rendezett kiállítást a magyar–lengyel kapcsolatok ezer évéről.

A rendszeres katonai kapcsolatok magyarázzák, hogy a lengyelben található magyar jövevényszavak jelentős része a katonáskodással kapcsolatos. Ezek egy része már a XV. század vége előtt került a nyelvbe, mint például a lengyelben ’apród’ jelentésű giermek [gjermek]. A magyarban a gyermek szó ismeretlen eredetű.

A huszár szó útja meglehetősen kalandos. Első írásos említése 1341-ből való. A szerb-horvát husar [huszar] ’rabló’ szó került a magyarba, ’lovas rabló’ jelentésben. Később párhuzamosan élt a ’rabló’ és a ’lovas katona’ jelentés, melyből ez utóbbi maradt meg, és került át a lengyelbe. A szerb szó töve a husa [husza] ’rablás’, melynek ősszláv előzménye valószínűleg a gót hansa ’sereg, csapat’ átvétele. Ez a szó volt a forrása a Hanza-városszövetség elnevezésének is – mely városszövetségnek egyébként számos lengyel város, például Szczecin, Gdańsk és Krakkó is tagja volt.

A későbbi századokban egyre több katonai életmóddal kapcsolatos szó érkezett a magyarból a lengyelbe. Ilyen például a könnyűlovasok magyar eredetű elnevezése, a huszár. Ez a szó először az 1500-as évek közepén jelent meg. Mai alakja husarz [huszazs] ’XVI-XVIII. századi nehézlovas; magyar ruhát viselő városi ember’. Másodszor a XVIII. század folyamán vették át a szót, mai formája huzar [huzar], jelentése pedig ugyanaz, mint a magyarban. Ugyancsak magyar eredetű a witeź [vitez] szó. Ennek egyik jelentése ’vitéz’, ám használják egy lepkefaj, a kardoslepke megnevezésére is. A vitéz szó a magyarba valamelyik délszláv nyelvből került, és feltehetően kapcsolatban áll a viking nép nevével.

Vitéz kardoslepke
Vitéz kardoslepke
(Forrás: Wikimedia Commons / Ewa Dryjanska / CC BY 3.0)

Lássunk még néhány példát a harccal kapcsolatos szavakra. Az ótörök eredetű magyar sereg szóból került át a lengyelbe: a szereg [sereg] mai jelentése ’sor’. Ezt a szót egyrészt egymás mellett – nem egymás mögött – sorban álló emberekre vagy tárgyakra használják, másrészt matematikai értelemben, számsorokra. Ez utóbbi jelentés speciális esete, amikor egy zenei hang felhangjainak sorozatára, a felhangsorra használják, ez a szereg harmoniczny [sereg harmonyicsni].

A lengyel sereg sorai 1514-ben, az orsai csatában
A lengyel sereg sorai 1514-ben, az orsai csatában
(Forrás: Wikimedia Commons)

A katonák felszereléséhez tartozott a kord, melyet egy rövid, egyélű, kissé ívelt kard volt. Valószínűleg a magyarból érkezett a czekan [csekan] ’fokos, jégcsákány’ szó is . A lovas katonák csizmában jártak, innen ered a ’nyújtott orrú bőrcipő’ jelentésű ciżma [tyizsma] szó. Ezt a típusú cipőt angolul Crakow-nak [krakou] hívják, hisz a XV. században a hosszú orrú cipők divatja valószínűleg az akkori lengyel fővárosból, Krakkóból indult.

A lengyel nemesség viselte a földig érő kontuszt [kontus], melynek neve a magyar köntös szóból ered. A katonai zenekarban játszó zenészek némelyike is magyar eredetű szó a lengyelben. Ilyen a dobosz [dobos] ’dobos’ és a szyposz [sipos] ’sípos’.

Ciżma
Ciżma
(Forrás: Wikimedia Commons / FA2010)

Jelentős számú pásztorkodással kapcsolatos lengyel szó is érkezett a magyarból. Ilyen a ’segédpásztor’ jelentésű bojtar [bojtar] szó, vagy a magyarban az ismeretlen eredetű juh szó -ász foglalkozásnév-képzős alakja, melynek lengyel formája juhas [juhasz]. A XIX. század folyamán jelentek meg a lengyelben azok a magyar szavak is, melyek nemzetközi vándorszóként sok más nyelvbe is bekerültek – például a czardasz [csardas] ’csárdás’, papryka [paprika] ’paprika’, gulasz [gulas] ’gulyás’.

A magyar szavak lengyelbe vándorlása a XX. században is tartott. Ekkor néhány, leginkább a déli területeken, főként a Szepességben feljegyzett szó mellett főként pénznevek kerültek a lengyelbe: pengő, forint, filler.

Kőbe vésett barátság

2006-ban Győrben a lengyel és a magyar nép barátságát megtestesítő emlékművet avattak. A Bem téren álló kőszobor két tölgyfát ábrázol, megyek gyökérzete és lombkoronája összefonódik. Az emlékművön Stanisław Worcell lengyel szocialista politikus és újságíró 1849-ben írt sorai olvashatók:

Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.

Az emlékmű felavatása előtt március 23-át a két nép barátságának emléknapjává is nyilvánították. A két akkori államfő, Lech Kaczynski és Sólyom László által aláírt nyilatkozatot később a lengyel és a magyar parlament is elfogadta. Azóta március negyedik hetében különböző kulturális programokat szerveznek mindkét országban. 2012-ben hazánkban Szegeden és Budapesten lesznek filmvetítések és irodalmi estek ebből az alkalomból.

Forrás

Wołosz, Robert: Wyrazy węgierskie w języku polskim. I-II. Studia Slavica Hungarica 35/3-4.  és 37

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 B_Zoltán 2016. március 30. 12:26

@Krizsa: "Egyszerűen csak közös volt a protonyelvünk a szlávval."

Ez érdekes hipotézis, lehet benne valami, hiszen az őshazáink is egymás mellett voltak, és történelmünk folyamán végig kapcsolatban voltunk velük. De hogyan tudod bizonyítani a közös ősnyelvet, és cáfolni hogy átvételekről van szó?

10 B_Zoltán 2016. március 30. 12:23

A huszár szó Vámbéry szerint rokon a kazar szóval, aminek szó szerinti jelentése 'lovas rabló'. Vámbéri "csak" 26 török dialektust ismert, úgyhogy valamiért hajlok arra, hogy inkább neki higgyek, mint a semmilyen török nyelvet nem ismerő szlavistáknak.

9 GBR 2016. február 23. 06:47

Beleneztem a listaba, hat pont olyan amilyennek gondoltam. Nagyreszt persze egeszen trivialis, jol dokumentaltan vagy egyszeruen magatol ertetodoen szlav eredetu magyar, ill. ritkabban magyar eredetu szlav szavakbol all, de azert vannak benne erdekes szavak is, amiket jobb lenne komolyan venni. Pl az arnika, garazs, korona, lampa, stb. De kimaradtak szavak, melyek meg beszedesebbek lennenek, mint peldaul a Tyrannosaurus, amely a magyaron es lengyelen kivul japanul is egyeszen hasonlo, sot a nyelvek tobbsegeben az. Ezekkel sokkal konnyebben eljuthatnank a protosapiens-gyoknyelvhez, es leleplezhetnenk mar vegre a nyelveszek osszeeskuveset.

8 Fejes László (nyest.hu) 2016. február 22. 20:59

@baloch: Honnan szeded, hogy a németben kecskét jelent??? books.google.hu/books?id=EavuAgAAQBAJ&pg...rch%20hircus&f=false

Milyen római kori kapcsolat? Lengyel jövevényszó a latinban? Te érted, amit írsz?

7 Irgun Baklav 2016. február 22. 20:57

@baloch: de itt nem a kecskéről van szó, hanem az irhájáról, aminek nem kell, hogy etimológiailag bármi köze legyen magához a kecske szóhoz. (Ahogy pl. a latin er. „urbánus” kifejezésnek sincs köze a város szóhoz, vagy a szintén latin/francia eredetű pork 'disznóhús' szónak sincs köze a pig 'disznó' szóhoz.)

Persze a latinba nyilván a szíriuszi ősnyelvből jöhetett. Amúgy ha már te is a wikipédiára hivatkoztál, abban is a Fejes László által idézett etimológia van: en.wiktionary.org/w/index.php?title=ир...d=36553571#Etymology

6 baloch 2016. február 22. 20:28

@Fejes L: Német jövevényszó nem lehet, mert ott a kecske Ziege, Geiss, látszatra nincs köze a német szavakhoz. A latin (római kori) kapcsolat elfogadhatónak tűnik, az irányát viszont nem tudom (hogy a latinba honnan ment).

5 Fejes László (nyest.hu) 2016. február 22. 11:37

@baloch: Az ir(c)ha mindkét nyelvben német jövevényszó, a latin hircus ’kecske’ szóra megy vissza.

4 baloch 2016. február 22. 10:46

irha (magyar) = bőr, főleg a velúr-szerű "irhás" bőrökre gondolok a szónál.

A lengyelben is bőrféle az ircha.

pl.wikipedia.org/wiki/Ircha

--

batorowka - Báthory fejedelem nevéből alakult szablya.

www.szablapolska.com/index.php/szabla-wgiersko-polska-batorowka

---

Rodrigó, köszönöm a linket!!

3 Krizsa 2014. szeptember 6. 14:35

@Rodrigó: Ó, hát már nem vagyok egyedül! 2-3 ezret is fogsz találni. És igazából a piros, "a nem azonos értelmű" szavak is majdnem mind azonosak! (Vagyis, ha a gyöknyelvész néz a mélyükre, akkor mind.)

Szóval a lengyelektől SEM vettünk át jövevényszavakat, persze ők se mitőlünk. Egyszerűen csak közös volt a protonyelvünk a szlávval.

2 Rodrigó 2014. szeptember 6. 14:10

Szervusztok, Lengyelországban dolgozom, és már sok lengyel szónál felfigyeltem hogy mennyire hasonló a magyarhoz. Természetesen a modern nemzetközi szavakat kihagytam, de még így is maradt 123 - szerintem a lista még tovább fog bővülni. www.krakmagy.net23.net/index.php/topic,64.0.html

1 Rako 2013. március 2. 19:10

Itt van egy másik érdekes adalék: przewoznik.terrorhaza.hu/hu/eletrajz.html

De a Nádasdy huszárok és múzeum is kapcsolatot tart a Limanovaiakkal.

Ugyanis ott volt az első győzelem az első világháborúban az oroszok felett.

Egyik évben MO-on, másikban Limanovában tartanak közös megemlékezést

Információ
X