Sok minden volt már, amin a mindennapi szövegeinket, feliratainkat gyűjtő sorozatunkban őszintén nevetni tudtunk. Van, amikor a hibázás ténye mulattat, van, amikor a módja, és van, amikor az eredménye.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nóra küldte nekünk az alábbi képet, amin egy szokásos tiltó üzenet szerepel – egy icipicit módosított formában:

Forrás: nyest.hu

A feliratról a mesebeli király jutott eszünkbe, akinek a leánya azt mondta, hogy „úgy szeretem édesapámat, mint az emberek a sót”. A király úgy érzi, sértő ez a kijelentés, a só jelentéktelen dolog. Aztán mégis rájön, hogy só nélkül bizony a legtöbb étel ehetetlen. Kis dolog a névelő, szinte jelentéktelen, de nélküle egészen másmilyen a világ...

A fenti feliratban például egy konkrét parkra vonatkozó, konkrét tiltás helyett kapunk egy teljesen általános, erkölcstankönyvbe illő imperatívuszt. Többek közt ezt tudja tenni a névelőnek – a nyelvtan sójának – a hiánya. Tehát bátram mondhatjuk: névelőt mondatból kihagyni igen veszélyes dolog.

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!