-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
-
Sándorné Szatmári: A cikkben szereplő "Van vaddisznó ebben az erdőben? vagy Vannak vaddisznók ebben az erdőbe...2023. 11. 30, 11:20 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar helyesírás állítólag értelemtükröző jellegű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet egy leírt mondatot félreérteni.
Egy angol Batu kán udvarában – Önt zavarba hozza ez a cím? Minden bizonnyal ez attól függ, hogy hogyan hangsúlyozza a fenti szerkezetet. Ha az angol szó után nagyobb szünetet tart, akkor semmi zavarót nem tapasztal. Ha azonban ezt a szünetet nem tartja meg, mert előzetesen arra számít, hogy az angol ebben a szerkezetben jelző, akkor bizony elég fura értelmezést kaphat. Ez történt olvasónkkal, Krisztiánnal is, aki a következő kérdést tette föl nekünk:
Egy hírlevélben talált könyvvel és a címével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ez a fogalmazás és leírás helyes-e: „Egy angol Batu kán udvarában”. Valahogyan nekem az „angol Batu kán” furcsának tűnik. Nem kellene vajon vesszőt tenni a két szó közé, ilyesformán: „Egy angol, Batu kán udvarában"? Létezik, hogy egy könyvkiadó ekkora bakit követ el, vagy én érzékelem rosszul ezt a nyelvi jelenséget?
Ha szigorúan vesszük az akadémiai helyesírást, nem kell vesszőt tenni az angol szó után. (Tehát a cím nem hibás, de nem azért, mert „ekkora bakit” egy kiadvány címében ne lehetne elkövetni...) Persze nem is olyan könnyű ezt megindokolni, hiszen a cím nem mondat, tehát nem mondhatjuk, hogy az alanyi és a helyhatározói szerepű mondatrész közé nem kell vessző... Mégis ilyesmiről van szó: nincs semmi olyan ebben a címben, ami miatt vesszőt szoktunk tenni a mondatokba (például felsorolás vagy közbeékelés).
A Krisztián által felhozott érv, miszerint zavaró, nehezen olvasható a cím vessző nélkül, megfontolandó persze, ha nem az akadémiai szabályzat szellemében gondolkodunk. De érzésünk szerint a vessző nem oldaná meg a problémát: aki ugyanis vessző nélkül jól szegmentálja már elsőre, annak a vessző lehet zavaró, ugyanis olyan elvárást kelthet, hogy itt valami felsorolás jön: Egy angol, egy francia és egy német Batu kán udvarában. A vessző unortodox használata tehát szintén okozhat némelyeknek gondot.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legjobb, ha elfogadjuk, hogy a nyelv ugyan nagyon klassz, jól használható kommunikációs rendszer, de ezzel együtt a beszédben és az írásban is vannak kétértelműségek. Ezek a lineáris feldolgozás során zavart okozhatnak, amikor a beszédfolyamot vagy épp az olvasottakat szegmentáljuk, és azon nyomban értelmezzük is. Ha ilyenkor ERROR-t dob a gép (mint az angol Batu kán szerkezet esetén), akkor újra kell szegmentálnunk. Ez pedig a másodperc törtrésze alatt megtörténik, hosszú elakadást nem okoz.
Végül pedig érdemes a tágabb kontextust is megvizsgálni, hiszen az értelmezés sosem történik ettől függetlenül. A Krisztián által kifogásolt cím több hasonló címet hívhat elő a memóriánkból, elsősorban az Egy jenki Arthur király udvarában című Mark Twain-regényt. A szegmentálási probléma itt is megvan, a helyzet csupán annyival jobb, hogy a jenki jóval ritkább jelző, mint az angol.