-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar helyesírás állítólag értelemtükröző jellegű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet egy leírt mondatot félreérteni.
Egy angol Batu kán udvarában – Önt zavarba hozza ez a cím? Minden bizonnyal ez attól függ, hogy hogyan hangsúlyozza a fenti szerkezetet. Ha az angol szó után nagyobb szünetet tart, akkor semmi zavarót nem tapasztal. Ha azonban ezt a szünetet nem tartja meg, mert előzetesen arra számít, hogy az angol ebben a szerkezetben jelző, akkor bizony elég fura értelmezést kaphat. Ez történt olvasónkkal, Krisztiánnal is, aki a következő kérdést tette föl nekünk:
Egy hírlevélben talált könyvvel és a címével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ez a fogalmazás és leírás helyes-e: „Egy angol Batu kán udvarában”. Valahogyan nekem az „angol Batu kán” furcsának tűnik. Nem kellene vajon vesszőt tenni a két szó közé, ilyesformán: „Egy angol, Batu kán udvarában"? Létezik, hogy egy könyvkiadó ekkora bakit követ el, vagy én érzékelem rosszul ezt a nyelvi jelenséget?
Ha szigorúan vesszük az akadémiai helyesírást, nem kell vesszőt tenni az angol szó után. (Tehát a cím nem hibás, de nem azért, mert „ekkora bakit” egy kiadvány címében ne lehetne elkövetni...) Persze nem is olyan könnyű ezt megindokolni, hiszen a cím nem mondat, tehát nem mondhatjuk, hogy az alanyi és a helyhatározói szerepű mondatrész közé nem kell vessző... Mégis ilyesmiről van szó: nincs semmi olyan ebben a címben, ami miatt vesszőt szoktunk tenni a mondatokba (például felsorolás vagy közbeékelés).
A Krisztián által felhozott érv, miszerint zavaró, nehezen olvasható a cím vessző nélkül, megfontolandó persze, ha nem az akadémiai szabályzat szellemében gondolkodunk. De érzésünk szerint a vessző nem oldaná meg a problémát: aki ugyanis vessző nélkül jól szegmentálja már elsőre, annak a vessző lehet zavaró, ugyanis olyan elvárást kelthet, hogy itt valami felsorolás jön: Egy angol, egy francia és egy német Batu kán udvarában. A vessző unortodox használata tehát szintén okozhat némelyeknek gondot.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legjobb, ha elfogadjuk, hogy a nyelv ugyan nagyon klassz, jól használható kommunikációs rendszer, de ezzel együtt a beszédben és az írásban is vannak kétértelműségek. Ezek a lineáris feldolgozás során zavart okozhatnak, amikor a beszédfolyamot vagy épp az olvasottakat szegmentáljuk, és azon nyomban értelmezzük is. Ha ilyenkor ERROR-t dob a gép (mint az angol Batu kán szerkezet esetén), akkor újra kell szegmentálnunk. Ez pedig a másodperc törtrésze alatt megtörténik, hosszú elakadást nem okoz.
Végül pedig érdemes a tágabb kontextust is megvizsgálni, hiszen az értelmezés sosem történik ettől függetlenül. A Krisztián által kifogásolt cím több hasonló címet hívhat elő a memóriánkból, elsősorban az Egy jenki Arthur király udvarában című Mark Twain-regényt. A szegmentálási probléma itt is megvan, a helyzet csupán annyival jobb, hogy a jenki jóval ritkább jelző, mint az angol.