nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gellérthegy vagy Gellért-hegy?

Ma a főváros térképére szegezzük tekintetünket. Kiderül, hányan foglalták vissza Budát a törököktől, s kinek köszönhető, hogy nem Blocksbergnek, hanem Gellért-hegynek hívják Budapest leglátogatottabb kilátóhelyét. Végül belevetjük magunkat a helyesírási szabályzat rejtelmeibe is.

Wenszky Nóra | 2013. július 15.
|  

A nyesten már többször szóba kerültek budapesti közterületek: hírt adtunk például utcák átnevezéséről, a Ferenciek terének nevét kifogásoló olvasói levélre válaszoltunk, illetve egyes utcanevek helyesírását is firtattuk. Most induló sorozatunk is a fővárosról szól. Ezúttal nagyobb egységekre figyelünk: a városrészek neveit vesszük górcső alá. A Fővárosi Rendelettárban elérhető, hatályos 94/2012 (XII. 27.) rendelet szerint a városrésznév

[...] a fővároson belül (esetenként külterületet is érintve) történelmileg vagy új beépítéssel kialakult, egybefüggő területek neve. Jelölheti a több vagy egy kerületre kiterjedő, illetve kerületen belül elkülönült városrészeket.

A fent említett rendeletnek megfelelően, Budapesten a szabványos utcanévtáblákon az utca teljes neve mellett szerepelnie kell a városrész nevének, a kerület nevének (például XII. kerület) és a háztömb első és utolsó házszámának is.

Budapesten szabálytalan lenne – pécsi utcatábla
Budapesten szabálytalan lenne – pécsi utcatábla
(Forrás: Wikimedia Commons / Szajci)

A fővárosban a két legkisebb kerületet nem tagolják kisebb egységekre. A VI. kerület Mária Teréziáról kapta a nevét: ez a Terézváros, míg a VII. kerület egészét Erzsébetvárosnak nevezik Erzsébet királynéról. Ezzel szemben a II. kerület nem kevesebb, mint 33 városrészre oszlik. Az egyes városrészek elnevezését és pontos határait a fenti rendelet rögzíti. Ma Budapestnek azokat a városrészeit vesszük szemügyre, amiket hegyekről, völgyekről vagy szigetekről neveztek el.

Buda visszafoglalása 1686-ban
Buda visszafoglalása 1686-ban
(Forrás: Wikimedia Commons)

Buda német helyneveinek magyarra való átültetését Döbrentei Gábor (1785–1851) írónak és költőnek, az MTA első titkárának javaslatára kezdték meg 1847-ben. Döbrentei jegyzőként, fordítóként és tanítóként is dolgozott. Több ábécéskönyvet is írt, s szerkesztője volt Kovachovich Márton György 1814-ben megjelent Planum egy tökélletes magyar bibliográfia és szókönyv iránt című művének. A Tabánban 1879-ben teret és utcát nevezetek el róla – ugyanis a mai Döbrentei és Apród utcák sarkán állt az író szülőháza.

Nyilvánvaló módon leginkább a hegyes-völgyes budai oldalon találunk hegyekről vagy völgyekről elnevezett településrészeket. A Budai-hegység III. kerülethez tartozó nyúlványainak nevét számos városrész viseli. Névadó például a hajdanában Óbuda, Buda és Pesthidegkút hármas határpontját jelölő Hármashatár-hegy, vagy a hegyes Csúcs-hegy. Sőt, újabban az óbudai Bécsi út mellett található néhány hegyet Óbuda hegyvidéke néven új városrésszé vontak össze. Itt található például a Prosperus ágostonrendi szerzetes remetelakáról elnevezett Remete-hegy és a hajdanán Lagerbergnek nevezett Tábor-hegy is. S ki táborozott itt?

A Buda töröktől való visszafoglalására érkezett nemzetközi zsoldossereg vert itt tanyát 1686-ban. A források szerint több mint százezer ember kapott fizetést a hadjárat idejére – tehát körülbelül a mai Székesfehérvár teljes lakosságának megfelelő számú ember ostromolta a körülbelül 15 ezernyi katonával védett Buda várát.

A dűlőkeresztelő emléktáblája – XII. Zugligeti út 113
A dűlőkeresztelő emléktáblája – XII. Zugligeti út 113
(Forrás: Wikimedia Commons / Csurla / GNU-FDL 1 2)

Ugyancsak Buda visszafoglalását örökíti meg a XII. kerület Németvölgy nevű része: az ostromban részt vevő német katonák emlékére kapta a nevét. A Sas-hegy, s így a róla elnevezett városrész neve is Buda visszafoglalásához kötődik. Állítólag erről a hegyről sasok szálltak a Vár irányába a győztes ostromot követő díszszemle idején, s ennek emlékére nevezték el a madarakról a hegyet. Mivel a tüzérségi megfigyelők az akkori Josephbergen ’József-hegy’ állomásoztak, 1874-ben emlékükre a hegyet átkeresztelték Szemlő-hegyre: ma is itt van a Szemlőhegy nevű városrész, és a Szemlő-hegyi-barlang. De a József-hegy elnevezés is tovább él a Szemlő-hegyen nyíló József-hegyi-barlang nevében.

A pesti oldalon is találunk néhány „hegyet”. A budapesti nemzetközi repülőtér több mint fél évszázadig viselte a Ferihegy nevet, amikor viharos körülmények között Liszt Ferenccé keresztelték át. A leszállópályáknak otthont adó városrészt Mayerffy Ferencről, a terület német földbirtokosáról nevezték el Ferinek. Azt tartják, a kissé hivalkodó hegy nevet pedig az akkoriban itt található homokbuckák ihlették. A területrendezések során azonban a homokbuckák eltűntek. A szomszédos Rákoshegy (1913-ig Zsófia-telep, mely a területet felparcellázó Fuchs Ignác feleségéről kapta a nevét) sem sokkal magasabb terület, de itt legalább kisebb szintkülönbségek megfigyelhetők.

A közeli, népszerű kirándulóhelyként is ismert Hűvös-völgyről (előzőleg Kühlental) kapta a nevét Hűvösvölgy. Manapság is gyakran itt, ebben a szűk völgyben mérik a fővárosban a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Mint az közismert, a Margit-szigetet IV. Béla leányáról, a későbbi Szent Margitról nevezték el. Számos más néven is ismerték: Nyulak szigete, Nagyboldogasszony-sziget, Úr-sziget, Budai-sziget, Dunai-sziget, Palatinus-sziget, Nádor-sziget.
A Népsziget elnevezés először egy 1929-es vízisport-térképen olvasható, tehát nem a szocializmus idején keresztelték el. Más, korábbi nevei például: Csigás-sziget, Szúnyog-sziget, Ujpesti kikötő sziget, Pesti-sziget, Pester Insel, Neu Pesther Insel.
A Duna szigeteiről is elneveztek városrészeket: Margitsziget, Óbudaisziget, Népsziget. Csepel északi részét pedig, ahol a Fővárosi Szennyvíztisztító is található, Szigetcsúcsnak nevezik.

Olvasóinknak már bizonyára feltűnt, hogy az eddigiekben hol kötőjellel, hol egy szóba írtuk a cikkben szereplő tulajdonneveket. Mi ennek az oka? A városrészek helyesírását meghatározó fő szabályt a Gellérthegy szón mutatjuk be. Ám először lássuk, miért nevezik így a helyet! A Duna partján magasodó hegy a XV. század óta viseli Gellért püspök nevét. Előtte Pesti-hegynek is (a hegy északi oldalán elterülő Tabánt ugyanis az Árpád-korban Kispestnek hívták), németül pedig Blocksbergnek (’tömbhegy’) nevezték. Gellért hazánk első püspöke volt. A monda szerint a püspököt az akkor Kelen-hegy néven ismert Gellért-hegy oldaláról gurítottak a Dunába 1046-ban a pogány lázadók. Más források szerint a püspököt és néhány társát nem hordóban, hanem egy kétkerekű talyigán küldték a halálba Vata besenyő törzsfő fellázadt hívei.

Szent Gellért emlékműve a Gellért-hegyen (Gellérthegyen?)
Szent Gellért emlékműve a Gellért-hegyen (Gellérthegyen?)
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)

Ha a Gellért-hegyről mint hegyről beszélünk, azaz természetföldrajzi névként használjuk, a szót kötőjellel írjuk az akadémiai helyesírás szabályai szerint (AkH. 176.). Ám ha a területről közigazgatási egység, azaz városrész értelemben van szó, egy szóba kell írnunk a nevet, hasonlóan a helységnevekhez (AkH. 174. b): Gellérthegy. Az Osiris Kiadó által kiadott Helyesírás szerint (197. oldal) abban az esetben, ha nem dönthető el, hogy éppen városrésznévnek vagy természetföldrajzi névnek tekintjük-e a szót, vagy mindkét értelmezés lehetséges, akkor az egybeírást kell alkalmazni – mivel (szerintük) ez az egyszerűbb.

A dolog ilyen egyszerű lenne, ha az AkH. 174. b. pontja nem tartalmazna egy bosszantó szót: „egybeírjuk [...] a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket” (kiemelés tőlem). Azt, hogy milyen bonyodalmakat okoz ez az egyetlen szó, cikksorozatunk következő részében mutatjuk be.

Források

Ráday Mihály (szerk.) (2003). Budapest teljes utcanévlexikona.

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.

94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól (Fővárosi Rendelettár)

A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila (2004) Helyesírás. Osiris. (OH.)

Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede (1998) A földrajzi nevek helyesírása. (FNH.)

Szávoszt-Vass Dániel: Lehorgonyzott Népsziget.

Pál Tamás: Arccal keletnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 blist 2013. július 15. 07:39

Budát nem 1868-ban, hanem 1686-ban foglalták vissza a törököktől. :)

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 15. 09:37

@blist: Köszönjük, valóban, javítom az elírást.

3 LvT 2013. július 15. 09:52

1. Síkvidéki területen a <-hegy> utótagú helynevek 'szőlőtermő terület' értelműek. <Ferihegy> is Mayerffy ottani szőlőbirtokairól kapta a nevét, nem a homokbuckák. Csakúgy mint pl. Szegeden a <Franciahögy>.

.

2. @lead: "hogy nem _a_ Blocksbergnek".

.

3. Mellesleg a cikkből nem derül ki a leadben beígért infó, hogy "kinek köszönhető, hogy nem a Blocksbergnek, hanem Gellért-hegynek hívják Budapest leglátogatottabb kilátóhelyét". Csak Döbrentei említtetik, de a Wikipedia szerint, ő <Kelen-bérc>-re dűlőkeresztelte vissza a <Blocksberg> nevet.

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 15. 10:49

@LvT:

1. Ez valóban így van.

2. Javítottam.

3. Ezzel kapcsolatban várom szerzőnk jelentkezését.

Köszönjük!

5 innovation 2013. július 15. 12:01

Ez egy nagyon hülye gyakorlat. Miért nem lehet normálisan, mindet kötőjellel írni? Nem tudom ki találja ki ezeket az agymenéseket, de bemutatnám neki a szívlapátot, mint olyat!

Ezek miatt van pl. a Honvédkórházas marhaság is. Komolyan nem értem! Mert szerintük az helyes???

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 15. 21:30

@LvT: Sajnos szerzőnk még nem került elő, mindenesetre Kiss Lajostól annyit sikerült kideríteni, hogy már 1510-ben előfordul a „Szent Gellért hegye” elnevezés. (Ami persze a 16. század.) Sajnos itt sem említik, mikor és kinek köszönhetően vált hivatalos elnevezéssé.

7 Wenszky Nóra 2013. július 21. 10:07

@LvT:

Elnézést, szabadságon voltam, korábban nem tudtam válaszolni. Megpróbáltam kideríteni valamit a Kelen-bérc névről.

A Wikipédia forrásként Makoldi Mihályné (1980) Szülőföldünk, Budapest. Bp: Tankönyvkiadó című, általános iskolásoknak szóló ismeretterjesztő művét adja meg. Itt (110. o.) valóban ez szerepel:

"A Gellérthegy tulajdonképpen nincs is, mert a budai közgyűlés 1847-ben Döbrentei Gábor javaslatára Kelen-bércnek nevezte el, s ezt a hivatalos névadást azóta soha senki meg nem változtatta. A határozat és a gyakorlat azonban nem mindig fedik egymást: volt és maradt a név Gellérthegy, amelynek már kilencszáz éves múltja van, s így egyike a legrégebben élő fővárosi helyneveknek."

Kiss Lajos első Gellérthegy adata a Szent Margit legendából való: "1510: zent gelyert hegye".

Lexikonokban, szótárakban sehol nem találtam a Kelen-bérc nevet egyelőre, még Döbrentei javaslatának itthon fellelhető legrészletesebb leírásában sem. Azt, hogy Döbrentei javaslatára 1847-ben pontosan mit fogadott el a közgyűlés, a Budapest Gyűjtemény nyári zárása miatt egyelőre nem tudom kideríteni.

Az bizonyosnak tűnik, hogy az 1800-as évekből származó leírásokban Gellért neve szerepel

(Faragó Éva (1995) A reformkori Buda Pest. Enciklopédia Kiadó; Cassius (1866) Magyarország fővárosa. Pest. Heckenast. Reprint kiadás - Helikon)

1819 Sz. Gellért hegye

1833 "nép-ünnep tartatott a tisztes budai sz. Gellérten"

1845 Gellértorom, Gellérthegy, "a Rudasfürdő a Gellért ormai alján"

1847 sz. Gellért hegye,

1866 Gellérthegy, Gellért-hegy, Szent-Gellérthegy

Térképeken pedig leginkább német nevek vannak: Blocksberg vagy St Gerhardsberg. Később pedig magyar névként csak a Gellérthegyet találtam. (Holló Szilvia Andrea (1994) Budapest régi térképeken. Officina Nova.)

1686 St. Gerhardsberg

1770 Gerhards Berg

1810 Blocksberg

1837 Bloks B.

1838 Blocksb.

1854 St. Gerhards- ad. Blocks-b.

1870 St Gerhardsberg

1876 Gellérthegy

1896 Gellérthegy

Igyekszem utánajárni a kérdésnek, amint lehetőségem lesz rá.

8 LvT 2013. augusztus 19. 17:00

@Wenszky Nóra: Én pedig közben Balázs Géza egy írását találtam. Nem tudom, Balázs mennyire volt alapos a primer forráskutatásban, és mennyire hagyatkozott ő is másodlagos forrásokra, de eszerint Döbrenteinek viszonylag sok javaslata nem gyökeresedett meg: www.napkut.hu/naput_2006/2006_03/073.htm

9 Wenszky Nóra 2013. szeptember 30. 17:08

@LvT:

Ma Budapest Gyűjtemény könyvtárosának hathatós segítségével sikerült megtalálni Horváth Tamás-Müllner Jenő (1997) Hegyvidéki fotgráfiák. Bp. Hegyvidék. pp. 10-11. oldalán a Dűlőkeresztelő kivonatának eredeti lenyomatát.

"Buda szabad királyi főváros megyéjében kebelezett völgyek és bérczek ujabb elnevezését tárgyazó, 1847. évi Junius 17. napján tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből."

Itt 31. sorszámmal a következő szerepel:

31. Gellérthegy 31. Blocksberg

Ez egyértelművé teszi, hogy legalábbis az elfogadott határozatban Gellérthegynek nevezték el a kérdéses hegyet, nem pedig Kelen-bércnek, mint Makoldi Mihályné nyomán a Wikipédián szerepel.

Az is kiderült a fent idézett könyvből, hogy a Dűlőkeresztelőről a legrészletesebb beszámoló az Életképek c. folyóirat 1847. július 11-i számában olvasható. Sajnos, bár bőségesen idéznek a határozat indoklásából, pont a Gellérthegy rész nem szerepel az idézetek között. Így magát az eredeti indoklást nem sikerült ebben a könyvtárban megtalálni.

10 Krizsa 2013. szeptember 30. 18:16

Gellérthegy, mert 60 éve nem láttam-hallottam még egyebet. Úgy hívják és kész. A helyesírási szabályzat kit érdekel? Szabályozzon ott, ahol még nincs többszáz éves koncenzus: pl. Kukurikú-szigetek.

11 MolnarErik 2013. október 24. 17:47

Egy apró megjegyzés, Erzsébetváros ugyan valóban Erzsébet királynéról kapta a nevét, de Terézváros már nem Mária Teréziáról, hanem (egyik) védőszentjéről, Szent Terézről. (Forrás: Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken)

12 Wenszky Nóra 2013. november 24. 19:30

@MolnarErik: Ráday (szerk.)(2003) Budapest teljes utcanévlexikona szerint (54. oldal) a kerület az uralkodó nevét vette fel. A kerület honlapján ezzel összhangban ez szerepel:

"Annyi bizonyos, hogy 1777-ben a pesti magisztrátus a királynőről Terézvárosnak nevezte el Felső-külvárost, utalva Mária Terézia névadó szentjére, Avilai Szent Terézre. Még ugyanazon év szeptember 30-án létrehozták a plébániát, melynek kápolnáját egy fa épületből alakították ki."

www.terezvaros.hu/terezvarosrol

A kápolnát azonban nem Szent Teréz, hanem a Szentlélek tiszteletére építik, Avilai Szent Terézről csak néhány évtizeddel később, 1822-ben nevezik el a hercegprímás rendeletére. www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=1&am=4&op=plebaniaview&p_id=202

Információ
X