-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azt nem veszed észre, hogy a "sok" egy főnévi csoporton belüli determi...2024. 02. 22, 17:55 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Mikulás-napi ajándékozás furcsasága, hogy büntetőajándékot is kaphatunk. De mi is az a virgács?
Tréfásan nevezik virgácsnak a lábat, illetve újabban nevezik szaunavirgácsnak a szaunában a bőrfelület csapkodására használt ágakat – ezek azonban a ’krampusz által adott vesszőnyaláb’ jelentéshez képest másodlagosak.
Fura szó ez a virgács: Mikulás kivételével szinte sosem használjuk. Tulajdonképpen még az is kérdés, hogy mit jelent a szó „valójában”, tehát nem mikulási értelemben. Hangzása alapján szláv szóra tippelhetnénk – tévesen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A latin virga ’vessző, friss hajtás’ minden bizonnyal azonos eredetű a virgo ’szűz(lány); friss, használatlan’ szóval.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó a latin virga ’vessző, vesszőnyaláb’ szó többes számú (tárgyesetű) alakjából, a virgasból (már klasszicizáló [virgasz] ejtésben) származik – felbukkanásakor, a 18. században még ebben a formában használták. A szóvégi cs feltehetően a korbács hatásának köszönhető, de nem egyedülálló: a grádics is a latin gradus ’lépés; lépcsőfok; fok, fokozat’ átvétele, és hasonlóan alakult a Lukács név is (eredetileg Lucas).
A virgász, virgács a magyarban már kifejezetten ’fenyítésre használt vesszőnyaláb’ jelentésben került, de előfordult ’megvesszőzés’ jelentésben is. A korbács hatása a jelentésbeli hasonlóságon kívül azért is feltételezhető, mert a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban. A korbács egyébként oszmán-török eredetű szó, először 1585-ből adatolt.
A korbács Európa jelentős részén elterjedt (71. o.), talán a magyarból eljutott az olaszba is, és ez magyarázhatja Boccaccio Il Corbaccio című művének címét (bár az olasz Wikipédia inkább a megfelelő spanyol és francia szavakból származtatja, az internetes kiadás kommentárja ezt nem említi – a kérdésnek egyébként gazdag szakirodalma van).