-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Mikulás-napi ajándékozás furcsasága, hogy büntetőajándékot is kaphatunk. De mi is az a virgács?
Tréfásan nevezik virgácsnak a lábat, illetve újabban nevezik szaunavirgácsnak a szaunában a bőrfelület csapkodására használt ágakat – ezek azonban a ’krampusz által adott vesszőnyaláb’ jelentéshez képest másodlagosak.
Fura szó ez a virgács: Mikulás kivételével szinte sosem használjuk. Tulajdonképpen még az is kérdés, hogy mit jelent a szó „valójában”, tehát nem mikulási értelemben. Hangzása alapján szláv szóra tippelhetnénk – tévesen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A latin virga ’vessző, friss hajtás’ minden bizonnyal azonos eredetű a virgo ’szűz(lány); friss, használatlan’ szóval.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó a latin virga ’vessző, vesszőnyaláb’ szó többes számú (tárgyesetű) alakjából, a virgasból (már klasszicizáló [virgasz] ejtésben) származik – felbukkanásakor, a 18. században még ebben a formában használták. A szóvégi cs feltehetően a korbács hatásának köszönhető, de nem egyedülálló: a grádics is a latin gradus ’lépés; lépcsőfok; fok, fokozat’ átvétele, és hasonlóan alakult a Lukács név is (eredetileg Lucas).
A virgász, virgács a magyarban már kifejezetten ’fenyítésre használt vesszőnyaláb’ jelentésben került, de előfordult ’megvesszőzés’ jelentésben is. A korbács hatása a jelentésbeli hasonlóságon kívül azért is feltételezhető, mert a virgács előfordul virgáncs alakban is, és a korbács is megjelenik korbáncs alakban. A korbács egyébként oszmán-török eredetű szó, először 1585-ből adatolt.
A korbács Európa jelentős részén elterjedt (71. o.), talán a magyarból eljutott az olaszba is, és ez magyarázhatja Boccaccio Il Corbaccio című művének címét (bár az olasz Wikipédia inkább a megfelelő spanyol és francia szavakból származtatja, az internetes kiadás kommentárja ezt nem említi – a kérdésnek egyébként gazdag szakirodalma van).