@LvT: Ez nagyjából egybevág azzal, amit én is írtam, hogy nem igazán számít a jelentés az ilyen átvételeknél. (A digóról épp ezért soha nem is gondoltam volna, hogy az északolasz "digo"-ból jön, egyébként spanyolul is ugyanez a 'mondom').

@folklorista: >> Kézzel jegyeztem le, a csoze lehetett soze is, én csozénak hallottam. <<

Csatlakozom, azzal, hogy Békési szlovák-magyar vegyes környezetben engem kisgyerekként magyarul rendesen <csoze> megszólítással illettek. Szerintem ennek a további torzulása lehet a <slusze>. A <csoze> számomra nyilvánvalóan a szlovák <čože> [tʃoʒe] ’mi(csoda)?; miért, minek?; méghogy, aligha’ kérdő névmás (ill. módosítószó) elhasonulásos ejtése: ez a szó a kisgyermekeknél gyakori egyrészt a beleavatkozó kíváncsiságnak, másrészt a feladat elhárításának a jelzésére. Ez aztán mintegy szavajárási névként rögzülhetett a magyarságban, mint az érdekelt korosztály tréfás gúnyneve. Az okeyo említette <pogy szem>-en túl l. még <nyustyu> ’román’ ← román <nu ştiu> ’nem tudom’, <digó> ’olasz’ ← északolasz <digo> ’mondom’.

@Janika:

Zsákutca ez visszalinkel a nyestre. Itt egy cikklopás történt :-)

Ezt még én sem hallottam, de más igen:

friss-hírek.hu/friss-hirek/mi-van-slusze

1964-ben Mindszenten (Csongrád megye) gyűjtöttem a következő, egyébként sokfelé ismert lakodalmi dal változatát:

Este vitték a menyasszony ágyát/ Elvesztötték a negyedik lábát. /Addig, csoze, nem fekszöl az ágyba,/ Míg meg nem lösz a nyoszolya négy lába. Kézzel jegyeztem le, a csoze lehetett soze is, én csozénak hallottam.

A 'slusze' kifejezés engem inkáb a szláv (szlovák, cseh, lengyel, stb.) (po)slúchať igére emlékeztet, 'hallgat', 'figyel', 'engedelmeskedik' jelentéssel.

Vagyis: a „mi van slusze?” kifejezésben a 'slusze' szó talán ugyanazt funkciót tölti be, mint a magyar 'mi van?' kérdőszó: "mi van? - figyelek (hallgatok)/figyelsz (hallgatsz)" értelemben.

***

Gömörben viszonylag elterjedt a "Gyere ide, poď sem! ('pogy szem')" kifejezés is, bár az egy kicsit eltérő a cikkben említettől.

Nem ismerem az előzményeket (és nem tudok németül sem), viszont pl. a kollégák, barátok közötti "szlengben" gyakran előfordul az is, hogy az ember nem is tudja egy szó jelentését, csak tetszik neki, esetleg viccesnek találja,és elkezdi használni egyfajta töltelékszóként. (Ehhez nem kell semmiféle tudományos magyarázat sem, mert én magam is tapasztalom abban a közösségben, ahol dolgozom.)