-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Eger utcanévtábláin gyakran felbukkan a hóstya szó, ami a nem odavalósiaknak valószínűleg nem sokat mond. Talán a hóhoz van valami köze? Esetleg az ostyához? Nézzük meg közelebbről, hol is fordul elő ez a különös szó!
A városrészneveket a szabályzat szerint egybeírjuk (AkH. 179. b). De Budapesten is vannak olyan kerületek, ahol nem követik ezt a szabályt.
Egerben sétálva azt látjuk, hogy a sokak számára idegenül hangzó hóstya szó csak ezekben a kifejezésekben bukkan fel: Maklári hóstya, Hatvani hóstya, Cifra hóstya, Rác hóstya. Ezekkel az utcanévtáblák felső sorában találkozhatunk, az utcanevek fölött. Ide a városrészek elnevezését szokták írni, azaz városrésznevekről van szó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ha figyelmesen nézelődünk, egy-egy helyen – például a Maklári úton – találunk régi, nehezen olvasható táblákat is. Azokon Maklári felsőváros szerepel. Ezen a nyomon már érdemes elindulni.
Bár Eger városáról rendszerint a törökök jutnak eszünkbe, és az ország három török minaretje közül is az egyik itt van – mégsem a törökökhöz kell fordulnunk a hóstya ügyében, hanem a németekhez. Egyes elképzelések szerint ugyanis, amint az utcanévtáblák is tükrözik, a hóstya nem más, mint a német Hochstadt [hóhstatt] ’felsőváros’ szó megfelelője.
(Forrás: Wenszky Nóra)
A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz.) is megerősíti a német eredetet, és széles területen használatos nyelvjárási szónak tekinti a hóstát szót és változatait, amik közül az egyik a hóstya. A szótár szerint azonban nem a hoch [hóh] ’magas’, hanem a Hof [hóf] ’udvar’ szó az előtag. A szó közvetlenül a németből és szlovák közvetítéssel is bekerült a magyarba. Német nyelvterületen a szó ’udvarhely’-et, azaz olyan – esetleg bekerített – telket jelentett, ahol ház vagy gazdasági épület állt.
A szlovákba átkerült Hofstadt szó hangalakja a TESz. szerint az „-ák, -iák képzős főnevekhez idomult”, azaz például hušták [husták], hošťák [hostyák] formákkal is találkozunk. A jelentések között a szlovákban már megjelenik a ’házas zsellér’ és a ’külváros’ is. A magyar hóstya alak a szlovák hóstyák formából keletkezett, elvonással, hiszen a k-ra végződő szót többes számúnak érezték a beszélők. Eszerint a magyarázat szerint a hóstya jelentése ’külváros’.
(Forrás: Wikimedia Commons / lezsakj / CC BY-SA 2 5 )
Ha Eger térképére pillantunk, azt látjuk, hogy a hóstyák valóban a belváros körül helyezkednek el. A történelmi városmagot a 19. század végéig fal vette körül, és négy nagy és több kisebb kapun lehetett kijutni belőle. A kocsiutak a Maklári, Hatvani, Cifra és Rác kapukon át az azonos nevet viselő külvárosokba vezettek. Mára a városfalnak nyoma sincs, Eger különös nevű külvárosai, a hóstyák azonban megmaradtak.
Olvasnivaló
Fekete Péter: Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről