-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi köze a menetelésnek a fegyverszüneti határvonalhoz, az áruvédjegynek a füzetlap széléhez, az őrgrófságnak a postabélyeghez? Egy jel mindent megmagyaráz!
Nyilván mindenkinek időnként szöget üt a fejébe valami olyasmi, hogy két hasonló vagy azonos hangzású, de eltérő jelentésű szónak van-e köze egymáshoz. Egy ilyen kérdéssel kereset meg minket Lénárd nevű olvasónk is.
A márka két jelentésének (márka mint pénznem és mint egy vállalat cégére) van-e nyelvtörténetileg köze egymáshoz (pl.: márkás ruha)?
(Forrás: Wikimedia Commons / Suomen Pankki)
A válasz természetesen az, hogy van. Erre nem is olyan nehéz rájönni, elég, ha arra gondolunk, hogy a német Marke, angol mark stb. jelentése egyben ’bélyeg’ is – eredetileg pedig a bélyeg sem más, mint ’jel’. A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz.) szerint maga a márka szó a magyarban a 19. század közepétől adatolható ’emlékeztető jel’, illetve ’(levél)bélyeg’ jelentésben, az ’árujegy, védjegy’ jelentése csak az első világháború után jelenik meg. Pénznem elnevezéseként viszont már a 16. század első felében felbukkan: ebben a jelentésében vándorszó, és a germán eredetű középkori latin marca ’súly- és pénzegység’ terjedt el Európa nyelveiben. Ennek az elnevezésnek az alapja, hogy a mértékegységet hatósági jellel ellátott rúddal határozták meg, és erről a jelről kapta nevét a mértékegység.
A márkával rokon eredetű a markáns is, mely a francia marquer ’megjelöl’ folyamatos melléknévi igenevéből fejlődött: marquant ’megjelölő’ > ’feltűnő’ – ez került be a németen át a magyarba, alakját azonban „visszalatinosították”, így lett a t-ből s. De a németek átvették a franciából magát a marquer igét is: markieren, ebből lett a magyar markíroz ’kiemel, hangsúlyoz, jelez, érzékeltet, jelöl, jellemez’. Ide tartozik a demarkációs ’ellenséges felek között ideiglenesen kijelölt’ (vonal ’határ’); ez a spanyol demarcar ’területet felmér, határt megállapít’ igekötős igéből terjedt el (a magyarban a belőle képzett főnév „latinosított”, majd melléknévképzővel ellátott alakját használjuk).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Talán némiképp meglepő, de a szóval összefüggésben áll a margó szó is: az azonos indoeurópai eredetű latin margo jelentése ’szél, határ’ volt: ez a jelentés korábban egyes germán nyelvekben is megvolt, a ’jel’ jelentés talán az egykori határjelölő jeleknek köszönhetően fejlődött ki. A ’szél, perem’ jelentésből számos európai nyelvben kialakult a ’lapszél’ jelentés, ma főként ebben használatos. A magyarban korábban használták a morkoláb ’őrgróf’ szót is: ez a német Markgraf átvétele, előtagja a ’határtartomány’ jelentésű Mark, melynek jelentése persze a ’határ’ jelentésből fejlődött.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tanner (Capt), War Office official photographer)
Még meglepőbb lehet, hogy a szócsaládba tartozik a mars ’menet, induló’ főnév, illetve az ’indulj, lódulj, takarodj’ jelentésű indulatszó is. Ez az ófrank [markón] ejtésű, ’jelöl, nyomot hagy’ jelentésű szóból fejlődött a francia marcher [marsé] ’megy, lép, menetel’ ige, illetve az ebből származó marche [mars] ’menés, járás menetelés’ szavakon át. Nyilván ide tartozik a masíroz is, melynek korábban marsíroz alakja is volt – mindkét forma a németből került a magyarba.