Ferenc nevű olvasónk igazi ínyenc: míg másokat általában csak az érdekel, honnan ered egy-egy szó, Ferencet az izgatja, hoigy alakult ki egy szó egyik jelentéséből egy másik.

Hogyhogy a kupleráj a rendetlenség szinonimája?

Ez az intézmény csak a felületes vendég nézőpontjából rendetlen.

Egy kupleráj fenntartása komoly logisztikai feladat. Legyen mindig elég nő, pia, zongorista, stb.

X bajkeverő és Y párbajhős vendég lehetőleg ne találkozzék!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Azt gondoltuk, mi sem lesz egyszerűbb, a választ nyilván megtaláljuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) Ezúttal azonban csalódnunk kellett. A szótárból kiderül, hogy a kupleráj először 1896-ból adatolt ’nyilvánosház’, de csak 1932-ből ’rendetlenség’ jelentésben. A szótár ráadásul ismeri a szó rövidült kupi alakját is, ezt is rögtön 1896-ból, de ennek ’rendetlenség’ jelentését nem említi. Sőt korábbról, 1710-ből adatolja a kupler ’kerítő, házasságszerző’ szót is.

Az is kiderül a szótárból, hogy kupleráj a német Kupplereiból ered, ahol viszont ’nőknek erkölcstelen életre való csábítása, közvetítése; kerítés’ volt a jelentése – ma már nem használatos. A magyarhoz hasonló jelentése megvan viszont a szerb-horvátban. A ’bordélyház’ jelentés tehát magyar fejlemény lehet, melyet a szerb-horvátba és a szlovákba is közvetítettünk. A szócsalád egyébként a latin copulare ’közösül’ szóból ered.

A Rue des Moulins szalonjában
(Forrás: Wikimedia Commons / Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901))

A szótár azonban nagyvonalúan elsiklik egy kérdés, mégpedig éppen olvasónk kérdése felett: a ’rendetlenség’ jelentés magyarázatára egyáltalán nem tér ki. A szerkesztési gondatlanság mögött talán az áll, hogy nem is érzik szükségét a magyarázatnak – talán úgy vélik, egészen természetes, hogy egy bordélyban rendetlenség, zűrzavar van, így a jelentésátvitel természetesnek tekinthető.

Ferenc is azt írja, hogy egy bordély „csak a felületes vendég nézőpontjából rendetlen” – de miért kellene azt gondolnunk, hogy a jelentésátvitel nem éppen ilyen „felületes vendégeknek” köszönhetően ment végbe? Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy mert egy intézményt elvben alapos körültekintéssel lehet csak működtetni, a gyakorlatban is úgy működnek (elég, ha a hivatalokra gondolunk). Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a bordélyokra gondolva nem feltétlenül a tehetősek számára működtetett luxusbordélyokra kell gondolnunk: a bakák vagy iparoslegények számára működtetett intézmények aligha rendelkeztek akkora bevétellel, hogy rendezett, kulturált körülményeket tudjanak biztosítani a vendégeknek. Így aztán könnyű elképzelni, hogyan alakulhatott ki az új jelentés.