Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a felvidéki magyarság is a nemzet részét képezi, ezért természetes, hogy aggódnak anyanyelvükért, azt ápolni, pallérozni szeretnék.

A Csemadok az elmúlt évtizedekben a nehéz körülmények ellenére is mindig megtartotta a rendezvényt, amelyet immár 44. alkalommal szerveztek meg – jegyezte meg a szervezet elnöke, aki emlékeztetett az elmúlt évi szlovákiai népszámlására. Ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy sokkal jobban oda kell figyelni anyanyelvünkre, gyökereinkhez jobban kell ragaszkodnunk, „ne csak a gyerekeink és unokáink, hanem az azt követő nemzedékek is itt, a szülőföldünkön az anyanyelvet használhassa” –  fogalmazott.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kiemelte: ne hagyjuk, hogy anyanyelvünk „konyhanyelvvé zsugorodjon”, a közéletben való használatáért valamennyi felvidéki magyar tehet, mert a nyelv pallérozása nem csak az írók, költők, irodalmárok, nyelvészek feladata.

Az MTI-nek Kolár Péter, a rendezvényt szervező Csemadok kassai elnöke korábban azt mondta: a felvidéki magyarság megmaradása nyelvének, irodalmának, kultúrájának megtartásán múlik. A tavalyi szlovákiai népszámlálás eredményei igazolják, hogy a magyar nyelv elhanyagolása az önazonosságtudat fokozatos megszűnéséhez vezet, ami fő okozója annak, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség száma az elmúlt húsz évben mintegy ötödével csökkent.

A kassai Csemadok Batsányi Köre kezdeményezésére a Kazinczy-napok eseménysorozata 1967-ben indult Kassán, ez volt a szlovákiai magyarság első magyar nyelvvel foglalkozó rendezvénye, amely rövidesen országos rendezvénnyé vált. Az állandó előadók között volt Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Szathmáry István, Montágh Imre, valamint a legnevesebb csehszlovákiai magyar nyelvészek is részt vettek a tanácskozásokon.