-
ganajtúrós bukta: Arról nem is beszélve hogy nincs C2-es szint magyar nyelvvizsgán, aminek a megszerzése sze...2025. 01. 13, 14:12 Ismerjük vagy használjuk?
-
ganajtúrós bukta: A legrosszabb a magyar nyelvvizsga rendszerrel kapcsolatban, hogy egy IELTS nyelvvizsga ho...2025. 01. 13, 14:09 Ismerjük vagy használjuk?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A kizárólag általad feltételezett [tő] → [kő] nem metatézis, nem hangá...2025. 01. 12, 16:21 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 1/ A metatézissel kapcsolatban amit gondolok ebben az esetben: Ha eddig jól fi...2025. 01. 12, 14:44 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Ma pont találtam egy olyan szófejtési kísérletet, ami metatézissel mag...2025. 01. 11, 14:00 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kétnyelvű területeken nemcsak a hivatalos feliratok kétnyelvűsége lehet fontos. Egészen hétköznapi és aktuális üzenetek is árulkodhatnak arról, hogy egy kétnyelvű közösség számára egyenlő mértékben fontos mindegyik általa beszélt nyelv.
Miért jó, ha az embernél van filctoll? – Hacsak nem akarjuk összefirkálni a tömegközlekedési eszközöket vagy a WC ajtaját, úgy gondolnánk, nem sok hasznát vesszük. Ezért sokan nem is hordanak maguknál filctollat... Rosszul teszik, legalábbis akkor, ha kétnyelvű közösségben élnek – hívja fel a figyelmet a Fontos vagy! szlovákiai magyar közösségi mozgalom Facebook-oldalán.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A mozgalom aktivistái egy vicces „előtte–utána” típusú fényképen mutatják be, milyen hasznát is vehetjük egy filctollnak a munkahelyünkön, valamilyen hivatalban vagy iskolában járva. A kép egy nem működő kávéautomatát ábrázol, amelyre egy cetlit ragasztottak, amely arról tájékoztat, hogy a gép nem működik – mindezt azonban kizárólag szlovákul teszi.
Persze a kávéautomatán lógó cetli akár szuahéliül is lehetne, akkor is értenénk a kontextusból, hogy mit akar közölni. Azt nem szokták az automatára ragasztani, hogy „Ne kérj, kapucsínót, mert rémes!” vagy hogy „Vigyázz, amikor kiveszed, mert forró a pohár!”. De egy kétnyelvű közösségben az ilyen kétnyelvű feliratnak üzenete van: éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az automatát kétnyelvű közösség használja.
Az eset további érdekessége a poszt szövege:
A tanulság: centropent is kell magunknál hordani, nem csak tollat.
A kommentelők – feltehetően magyarországiak – értetlenkednek és ironizálnak is a centropen kifejezésen: ez, mint a magyarázatból kiderül, folctollat jelent. A kifejezés egy cseh írószermárka nevéből ered, és bár a cég termékválasztéka széles, valamelyik népszerű termékükről kaphatta a nevét az írószertípus (l. még a rotring esetét). Nem ritka eset, hogy a köznévvé vált márkanevek nyelvváltozatokat választanak el egymástól: az átlátszó ragasztószalag neve Magyarország bizonyos területein tixó, máshol cellux. A budapesti nyelvváltozatra pedig kifejezetten jellemző a köznevesült tulajdonnevek használata: közért vagy ábécé ’élelmiszerbolt’, ápisz vagy piért ’papír- és írószerbolt’.
Az eset arra figyelmeztet minket, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználat különbözik a magyarországitól. Ez pedig azt a kérdést is felveti, hogy a szlovákiai magyar feliratokban melyik nyelvváltozatot kell használni. Egy papír- és írószerboltban például helyes lenne filctollat kiírni? A szlovák centropen felirat szükségtelenné tenné a magyar feliratot? A válasz aligha egyértelmű.