-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A „megnyerő külső” kifejezés is arra utal, hogy a külső megjelenés feltétele annak, hogy mások bizalmát megnyerjük – vagy sokszor talán elegendő is hozzá.
Judit nevű olvasónk kérdése első hallásra pofonegyszerű, de mégis van vele egy kis bonyodalom:
Jó múltkorában olvastam”Jó vágású,jó svádájú férfi”.Most remélem helyesen kérdezem:Mi az a sváda?A jó vágású úgy tudom a jóképű,rendelkezhetnek ilyennel a nők is? (bár annyi mindenük van már ,pont ez hiányzik,bármi legyen is ez)
A válasz egyszerű része: a sváda, ez az elsőre németes hangzású szó, valójában latin eredetű. A latin suād- tő jelentése a kedvességgel kapcsolatos (távoli rokona az angol sweet, és a német süß ’édes’, meg a szintén latin suāvis ’kedves, gyengéd’). Ebből a tőből van képezve a suādeō ’meggyőz’ (vagyis ’kedvessé tesz valaki számára’) ige és a suādus ’meggyőző’ melléknév, továbbá Suāda (vagy Suādēla), a meggyőzés, rábeszélés istennőjének neve.
A magyar sváda eredeti értelmezése az volt, hogy ’rábeszélő-, meggyőzőképesség’. Vannak, akik ma is arra használják a jó svádájú kifejezést, hogy ’jó fellépésű, meggyőzően beszélő’. De mások, valószínűleg még többen, már csak úgy értik, hogy ’jó kinézésű, jóképű’. A válasz bonyolultabb része tehát az, hogy hogyan mehetett végbe ez a jelentésváltozás. Csak spekulálni tudok, de kénytelen vagyok arra gondolni, hogy ennek alapja az embereknek – a szélhámosok által jól ismert és kihasznált – hajlama, hogy könnyebben hisznek olyanoknak, akiknek jobb a kinézete. Ugyanezen a jelenségen alapul az, hogy megnyerő külsőről szokás beszélni, ez is azt fejezi ki, hogy a külső megjelenés feltétele annak, hogy mások bizalmát megnyerjük – vagy sokszor talán elegendő is hozzá.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Még rejtélyesebb az, hogy hogyan alakult ki, hogy a jó svádájú kifejezést szinte csak férfiakra használják a magyar beszélők. Éppenséggel véletlen is lehet, mint ahogy valószínűleg véletlen, hogy például a jóképű szót is csak férfiakra használják. Ugyanakkor laikusként gyanakszom, hogy ezekbe a jelenségekbe a hagyományos nemi szerepek és sztereotípiák is belejátszottak. Annak ellenére, hogy Magyarország is tele van jó fellépésű, jó kiállású, megnyerő női ügyvédekkel, orvosokkal, kereskedőkkel stb., a nyelvhasználat egy olyan korábbi állapot nyomát őrzi, amikor ezek a szakmák még a férfiaknak voltak fenntartva.