nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
edutainment
Játékkonzolgyártók a könyvvásáron?

Idén „a gyermek- és ifjúsági média” a Frankfurti Könyvvásár fő témája: ezen a területen jelennek meg a leginkább előremutató megoldások, amelyek „prototípusai mindannak, ami a könyvkiadásban és a társadalomban történik”.

MTI | 2012. október 1.
|  

A fiataloknak szóló média felé fordul a Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyves fesztiválja, ahol az idén olyan cégek is kiállítanak, amelyeknek látszólag nem sok közük van a könyvkiadáshoz. Az október 10-én nyíló rendezvényen külön standdal jelentkezik például a Nintendo és a Sony. A Nintendo bemutatja a Wii játékkonzol új verzióját, a Wii U-t, a Sony pedig a Wonderbook (Varázskönyv) nevű új készülékét, amelyet a Harry Potter-mesék alapján fejlesztettek.

A frankfurti vásár „a szakma iránytűje”, mindig is arra törekedett, hogy megmutassa a könyvkiadás fejlődésének irányait. A világ legnagyobb könyvvására a társadalmi folyamatok tükre is, „úgy változik, ahogyan a társadalom”. Éppen ezért az idén „a gyermek- és ifjúsági média” a rendezvény tartalmi súlypontja, hiszen ezen a területen jelennek meg a leginkább előremutató megoldások, amelyek „prototípusai mindannak, ami a könyvkiadásban és a társadalomban történik” – mondta Jürgen Boos, a frankfurti könyvvásár igazgatója Berlinben a rendezvény idei programjának bemutatóján.

A gyermekeket és fiatalokat célzó tartalmak előállítása a szélesebb értelemben vett könyvkiadás leggyorsabban fejlődő ágazata. Indonéziában például az állami kiadások 20 százalékát oktatásra fordítják, ami önmagában is jól jelzi, hogy mekkora az igény a fiataloknak szóló kiadványokra – magyarázta a szakember. – A tartalmat illetően két fő tendencia érvényesül: az „edutainment”, vagyis az oktatás és a szórakozás összekapcsolása (amit az ’oktatás’-t jelentő education és a ’szórakoztatás’-t jelölő entertainment angol kifejezésből képzett szóval jelölnek), és a „gamification” (eljátékosodás), ami azt jelenti, hogy a tartalmat játékos formában próbálják átadni. E folyamatok révén a nyomtatott könyvet kiegészítik a digitális technológia új termékei, például a játékkonzolra fejlesztett programok vagy az okostelefonon futtatható alkalmazások. A könyvek világa így nem letűnőben van, hanem inkább tágul, ezt mutatja például a Wonderbook, amely a digitális technológia terméke, de a tartalma olyan köteteken alapul, amelyek tízmilliós példányszámban keltek el akkor, amikor sokan már beharangozták a könyv halálát.

Boos megítélése szerint a digitális média befolyása egyre nagyobb, de ez nem fenyegetés, hanem inkább lehetőség a könyvkiadók számára. A szürke ötven árnyalata című regény is erre példa: a mű alapja egy másik szerző korábbi alkotásának az interneten publikált „rajongói továbbgondolása” – úgynevezett fanfiction –, amelynek sikerére felfigyelt a Random House, a világ legnagyobb szépirodalmi kiadója, és a cég végül a bevételének húsz százalékát ezzel az egy könyvvel érte el az idén.

Az elektronikus könyvolvasók terjedésével kapcsolatban elmondta, hogy 4-5 éve a frankfurti vásáron még külön pavilonban mutatták be a CD-ROM-okat és e-bookokat, most már viszont a digitális készülékek és kiadványok szinte minden kiállító standján ott vannak, vagyis az új technológia beépült a régiek közé, de nem tüntette el a hagyományokat. Az elektronikus könyvolvasók terjedésének kulturális korlátai is vannak. Az Egyesült Államokban például az e-book szinte már átvette az uralmat, a könyvterjesztés fő csatornája pedig az internet. Európában viszont jóval kiterjedtebb a hagyományos könyvterjesztői hálózat – Németországban például bő kétezer könyvesbolt működik –, a könyv pedig Amerikával ellentétben nem fogyasztói termék, hanem inkább „kulturális jószág”, amelynek identitásképző ereje van: a könyvespolcon sorakozó kötetek hozzájárulnak a tulajdonos önazonosságának kifejezéséhez – fejtette ki az igazgató.

Az október 14-ig tartó vásáron csaknem 120 országból mintegy 7500 kiállító mutatkozik be. Az összesen háromezer rendezvényen az irodalmi Nobel-díjas Herta Müllertől az új önéletrajzi kötetét bemutató Arnold Schwarzenegger színész-politikusig több száz szerző vesz részt. A díszvendég Új-Zéland. A fesztiválra 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet.

A magyar standon bemutatják egyebek között a Szép Magyar Könyv 2011 című kiállításon díjazott hat alkotást, Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiája első kötetének, a Megszámláltattál...-nak a német nyelvű kiadását és Polcz Alaine Asszony a fronton című regényének német kiadását.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X