-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Idén „a gyermek- és ifjúsági média” a Frankfurti Könyvvásár fő témája: ezen a területen jelennek meg a leginkább előremutató megoldások, amelyek „prototípusai mindannak, ami a könyvkiadásban és a társadalomban történik”.
A fiataloknak szóló média felé fordul a Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyves fesztiválja, ahol az idén olyan cégek is kiállítanak, amelyeknek látszólag nem sok közük van a könyvkiadáshoz. Az október 10-én nyíló rendezvényen külön standdal jelentkezik például a Nintendo és a Sony. A Nintendo bemutatja a Wii játékkonzol új verzióját, a Wii U-t, a Sony pedig a Wonderbook (Varázskönyv) nevű új készülékét, amelyet a Harry Potter-mesék alapján fejlesztettek.
A frankfurti vásár „a szakma iránytűje”, mindig is arra törekedett, hogy megmutassa a könyvkiadás fejlődésének irányait. A világ legnagyobb könyvvására a társadalmi folyamatok tükre is, „úgy változik, ahogyan a társadalom”. Éppen ezért az idén „a gyermek- és ifjúsági média” a rendezvény tartalmi súlypontja, hiszen ezen a területen jelennek meg a leginkább előremutató megoldások, amelyek „prototípusai mindannak, ami a könyvkiadásban és a társadalomban történik” – mondta Jürgen Boos, a frankfurti könyvvásár igazgatója Berlinben a rendezvény idei programjának bemutatóján.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A gyermekeket és fiatalokat célzó tartalmak előállítása a szélesebb értelemben vett könyvkiadás leggyorsabban fejlődő ágazata. Indonéziában például az állami kiadások 20 százalékát oktatásra fordítják, ami önmagában is jól jelzi, hogy mekkora az igény a fiataloknak szóló kiadványokra – magyarázta a szakember. – A tartalmat illetően két fő tendencia érvényesül: az „edutainment”, vagyis az oktatás és a szórakozás összekapcsolása (amit az ’oktatás’-t jelentő education és a ’szórakoztatás’-t jelölő entertainment angol kifejezésből képzett szóval jelölnek), és a „gamification” (eljátékosodás), ami azt jelenti, hogy a tartalmat játékos formában próbálják átadni. E folyamatok révén a nyomtatott könyvet kiegészítik a digitális technológia új termékei, például a játékkonzolra fejlesztett programok vagy az okostelefonon futtatható alkalmazások. A könyvek világa így nem letűnőben van, hanem inkább tágul, ezt mutatja például a Wonderbook, amely a digitális technológia terméke, de a tartalma olyan köteteken alapul, amelyek tízmilliós példányszámban keltek el akkor, amikor sokan már beharangozták a könyv halálát.
Boos megítélése szerint a digitális média befolyása egyre nagyobb, de ez nem fenyegetés, hanem inkább lehetőség a könyvkiadók számára. A szürke ötven árnyalata című regény is erre példa: a mű alapja egy másik szerző korábbi alkotásának az interneten publikált „rajongói továbbgondolása” – úgynevezett fanfiction –, amelynek sikerére felfigyelt a Random House, a világ legnagyobb szépirodalmi kiadója, és a cég végül a bevételének húsz százalékát ezzel az egy könyvvel érte el az idén.
Az elektronikus könyvolvasók terjedésével kapcsolatban elmondta, hogy 4-5 éve a frankfurti vásáron még külön pavilonban mutatták be a CD-ROM-okat és e-bookokat, most már viszont a digitális készülékek és kiadványok szinte minden kiállító standján ott vannak, vagyis az új technológia beépült a régiek közé, de nem tüntette el a hagyományokat. Az elektronikus könyvolvasók terjedésének kulturális korlátai is vannak. Az Egyesült Államokban például az e-book szinte már átvette az uralmat, a könyvterjesztés fő csatornája pedig az internet. Európában viszont jóval kiterjedtebb a hagyományos könyvterjesztői hálózat – Németországban például bő kétezer könyvesbolt működik –, a könyv pedig Amerikával ellentétben nem fogyasztói termék, hanem inkább „kulturális jószág”, amelynek identitásképző ereje van: a könyvespolcon sorakozó kötetek hozzájárulnak a tulajdonos önazonosságának kifejezéséhez – fejtette ki az igazgató.
Az október 14-ig tartó vásáron csaknem 120 országból mintegy 7500 kiállító mutatkozik be. Az összesen háromezer rendezvényen az irodalmi Nobel-díjas Herta Müllertől az új önéletrajzi kötetét bemutató Arnold Schwarzenegger színész-politikusig több száz szerző vesz részt. A díszvendég Új-Zéland. A fesztiválra 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet.
A magyar standon bemutatják egyebek között a Szép Magyar Könyv 2011 című kiállításon díjazott hat alkotást, Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiája első kötetének, a Megszámláltattál...-nak a német nyelvű kiadását és Polcz Alaine Asszony a fronton című regényének német kiadását.