nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kevés az e-könyvesbolt

Miközben az e-könyvek megjelenítésére alkalmas eszközök piaca megnőtt, a fogyasztói igényeket kiszolgáló, legálisan elérhető tartalmakat kínáló „tartalomboltok” nagy késésben vannak – hangzott el azon a szakmai beszélgetésen, amelyet a hazai e-könyv piacról tartottak a 83. Ünnepi Könyvhét zárónapján.

MTI | 2012. június 11.
|  

A rendezvény házigazdája, Salamon Eszter, a Szerep Művészeti Alapítvány képviselője elmondta: a szakmai programot indokolja, hogy Nyugat-Európában az e-könyvpiacok jelentős növekedésnek indultak az elmúlt évben, Németországban például 100 százalékkal növekedett az e-könyvforgalom, a kötetek fele pedig megjelenik hagyományos és e-formátumban is.

Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője rámutatott, hogy Magyarországon 2008 óta lehet kapni könyvolvasókat. Szerinte az eltelt évek során tízezernél is többet értékesíthettek belőlük, a piachoz ugyanakkor hozzá kell számolni a tableteket, a számítógépeket és az okostelefonokat is. A szerkesztő szerint a növekedést gátolja a kevés „premiercím”, illetve az, hogy a legtöbb tartalom még mindig az illegális szférából szerezhető be. Mint fogalmazott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kemény másolásvédelem gátolja a növekedést, ugyanakkor az e-könyvek árának alakulása meghatározó lesz a piac jövőjét tekintve.

Miyazaki Jun, a science fiction művekkel foglalkozó SF Portál főszerkesztője úgy vélte, hogy nem létezik hatékony eszköz a kalózkodás visszaszorítására, hiszen 24 óra alatt a dollármilliókból kifejlesztett másolásvédelmi rendszereket is fel lehet törni. „A kemény másolásvédelem viszont idegesítő a felhasználó számára” – vélekedett a főszerkesztő, megemlítve, hogy az olvasót bosszanthatja az, hogy nem tudja átrakni a megvásárolt tartalmat az olvasójáról például a számítógépére. Szerinte az olvasókkal kell megértetni, hogy az e-tartalom is érték, a piac túlélése múlik azon, hogy fizet-e a felhasznált tartalomért.

Séllei Aranka, a Digitalbooks kereskedelmi vezetője rámutatott, hogy az árkérdés az egyik legfontosabb probléma ma az e-könyvek piacán, szerinte a tartalomnak kellene meghatároznia a termék árát. Séllei úgy vélte, el kellene érni, hogy az e-könyvek ugyanúgy az öt százalékos általános forgalmi adó hatálya alá essenek, mint például a hangoskönyvek. Ehhez szerinte a kiadók összefogására és közös fellépésére van szükség. Kiemelte, a tapasztalataik azt mutatják, hogy rendkívül sok illegális tartalmat használnak a fogyasztók.

Kevés az e-könyvesbolt
Forrás: Wikimedia Commons / Mia5793

Bakos Péter, az újonnan alakult Ad Astra Kiadó vezetője arról beszélt, hogy a kiadók bizalmatlanok e-kiadást illetően. Mint fogalmazott, eddig öt könyvet – ebből hármat e-formátumban – jelentettek meg, de a kalózverziók már felbukkantak a neten. Igaz, nem az e-könyvet másolták le, hanem valaki beszkennelte a papíralapú kötetet – tette hozzá.

Kereszty András, a www.ahonapkonyve.hu alapítója közös fellépésre buzdított, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mivel az áfakérdést az Európai Unió szabályozza, ezért először Brüsszelt kellene meggyőzni arról, hogy e-könyvekre is alkalmazni lehessen a kedvezményes adózást.

Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár e-könyvtári szolgáltatások osztályának vezetője arról beszélt, hogy az intézményben már 10-15 éve azon dolgoznak, hogy a könyvtárban fellelhető szövegek elérhetőek legyenek az interneten is – szerinte ez a tevékenység alapozta meg a hazai e-könyvpiacot. Megjegyezte, míg a kiadók a mában és a holnapban gondolkoznak, ők a holnaputánban, ezért nemcsak köteteket digitalizálnak, hanem az e-könyvek utáni kötelespéldányokat is beszerzik-őrzik. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már működik az e-könyvkölcsönzés, szerinte célszerű lenne ezt Magyarországon is elindítani. „Ez nem vesz el piacot” – jegyezte meg, hozzátéve, az e-könyvkölcsönzés inkább népszerűsítheti a formátumot.

Az E-Könyv Magyarország Kft. egyik ügyvezetője, Weiler Péter arról számolt be, hogy a Shopline és a Líra Zrt. közös vállalkozásának első két éve vízválasztónak tekinthető: „sokat tanultunk, sokat hibáztunk és persze sokat invesztáltunk” – jegyezte meg. Bejelentette: már működik az ekonyv.hu webáruház, amely mintegy 1300 címet kínál a vásárlóknak.

Csordás Attila ügyvezető az ekonyv.hu-t ismertetve elmondta: Amerikában már teljes könyvpiac közel egyharmadát az e-könyvek forgalma adja, míg a magyar szegmens még az egy százalékot sem éri el. Az új webáruházról megjegyezte, az itt kapható tartalmak valamennyi fontos fájlformátumban elérhetőek, így a Kindle-olvasókon is olvashatók. Megjegyezte, hogy igyekeznek naprakész kínálattal előállni: a könyvheti termésből például a Szép versek vagy Spiró György Magtár című kötete is elérhető már e-formátumban. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a kiadókat segíti az, hogy valós időben követhetik, milyen ütemben vásárolnak köteteikből az olvasók.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 treksenior 2013. május 13. 19:08

@Pesta: Nem kell feltétlenül Kindle, Én 15 ropiért vettem egy Prestigiot karácsonyra. Mostanra majdnem 900 könyv és több órányi zene van rajta. Többszörösen megérte az árát, ha összehasonlítjuk egy hard copy-val. És a net csordultig van e-könyvvel. PDF-

, epub, fb2 formátummal. le is lehet tölteni konvertereket. Szóval, olcsón is meg lehet úszni.

1 Pesta 2012. június 12. 10:11

A probléma szerintem ott kezdődik, hogy nyugatabbra elmegy az ember és vesz egy kindlét, itthon meg annyi az egy havi fizetése.

Az a probléma is érdekes, hogy egy könyvesboltban bele is tudunk olvasgatni a könyvekbe, ez is az élmény része, ami az elektronikus könyveknél teljesen elvész.

Információ
X