nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gúzsba kötött irodalom

„Van még olyan nyelv a világon, amelyiken meg lehet ezt csinálni?” – kérdezte egyszer egy olvasónk. Nos, igen. Szinte minden nyelven lehet valamilyen különleges játékok játszani, a nyelvek legfeljebb annyiban különböznek, hogy melyik milyen játékra alkalmasabb.

Fejes László | 2013. július 26.
|  

Amikor sajátos nyelvi játékokra gondolunk, hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy a nyelv különleges sajátossága, hogy az adott játékra képes. Nyilvánvalóan lefordíthatatlan Timár György vagy Bencze Imre írása, de ez nem jelenti azt, hogy más nyelven ne lehetne hasonlókat írni. Vannak, akik úgy vélik, hogy a magyar nyelv különlegessége, hogy eszperente szövegeket lehet rajta írni (a magyar Wikipédia szerint is „jellegzetesen magyar nyelvi játék”), vagy hogy csupa h betűvel kezdődő szóból szöveget lehet írni. Abban természetesen eltérnek a nyelvek, hogy milyen játékot lehet rajtuk játszani: kínaiul vagy akár angolul könnyen írhatunk szöveget csupa egy szótagos szóból, magyarul ez már jóval nehezebben menne. Csehül alkothatunk olyan mondatokat, melyekben nincs magánhangzó (strč prst skrz krk [sztrcs prszt szkrz krk], kb. ’dugd le az ujjadat a torkodon’), magyarul erre képtelenek lennénk. Valamilyen játékra azonban bármely nyelv alkalmas, és inkább kulturális, mint nyelvi kérdés, hogy egy-egy játékot milyen fokon űznek.

Az ilyenfajta formai kötöttségekkel járó szövegalkotásra az angolban külön terminust is alkalmaznak: ez a constrained writing, azaz a korlátozott írás. (A név nyilván onnan ered, hogy bizonyos korlátok közé van kényszerítve a szövegalkotó. Magyarul talán lehetne megszorított írás vagy kötött írás is.) A korlátozott írás legismertebb formája természetesen a kötött vers, amikor a költő egy-egy versforma követésére kényszerül. Vannak persze ennél furcsább szabályok is.

És a lábadat sem használhatod!
És a lábadat sem használhatod!
(Forrás: Wikimedia Commons / Luc Lafnet)

Csűröm, csavarom, keverem, kavarom

Cikkünk Anna-napon jelenik meg: az Anna név maga is egy palindrom. Köszöntjük Anna nevű olvasóinkat!

Az egyik ilyen különleges forma a palindrom: az olyan szavakat, illetve szövegeket nevezzük így, melyek visszafele olvasva ugyanazok (de egyes esetekben ide sorolják azokat is, melyek mindkét irányban értelmesek). A leghosszabb magyar palindrom, amellyel találkoztunk, a következő „szerelmes levél”:

Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám. A mottó: Szivedig ime visz irás, kellemest író! Szinlelő sziv rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les. Irok ime messze távol. Barnám! Lám e szivindulat Öné. S im e sziv, e vér ezeket ereszti ki: Szivem! Ime leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évasziv rám. Szivem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les im. Előtte visz szived is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szivet – tőlem is elmenet – siker egy igérne, de vérré kinzod (lásd ám: ime visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem ime viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaado csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!… Visz ölelni!… Szoríts!… Emellek Sári szivemig. Ide visz Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is uj ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.

Állítólag az 1800-as évek végén keletkezett, Breyer Gyula írta. A levélen jól megfigyelhető a korlátozott írás jellegzetessége: olyan mondatokat olvashatunk, amilyeneket a természetes nyelvekben nem alkotnánk: ide tartoznak az olyan alakok is, melyeket ma már nem használnánk (és a 19. század végén sem használtak a hétköznapi nyelvben: írám, kellemest ’kellemesen’, réveden). A szerző időnként a magánhangzó-hosszúságot is meglehetősen szabadon kezeli. Mindezeket a jellegzetességeket azonban gyakran a költészetben is megfigyelhetjük! Némi odafigyeléssel azt is észrevehetjük, hogyan sikerült ilyen hosszú szöveget alkotni: a szűkebb értelemben vett nagy palindrom tágabb értelemben vett kis palindromokból épül fel.

Szintén a betűk sorrendjével játszik az anagramma: két szó vagy szócsoport akkor anagrammája egymásnak, ha ugyanazokat a betűket tartalmazzák, de más sorrendben. Tipikus módszer ez például álnevek alkotására (Tompa Mihály például lakóhelye, Kelemér nevéből alkotott anagrammával Rém Elek néven is publikált; Tandori Dezső Nat Roid álnéven írt regényeket), illetve szellemes kérdés-válaszokhoz (Pilátus kérdésére, miszerint Quid est veritas? ’Mi az igazság?’, eszerint Est vir qui adest ’Az ember, aki itt áll’ – tudniilik Jézus – lenne). Az anagrammákkal azonban szövegeket is lehet alkotni – na persze nem úgy, hogy egy regény összes betűjéből írunk egy másik regényt, hanem úgy, hogy egy vers sorpárjai ugyanazokból a betűkből állnak: ez az anagrammavers. (Igazi magyar anagrammaversre nem találtunk példát, de talán majd olvasóink...)

Az igazság Pilátus előtt
Az igazság Pilátus előtt
(Forrás: Wikimedia Commons / Munkácsy Mihály)

Tilos az Á

Az olyan szavakat, kifejezéseket amelyekben nem ismétlődik egyetlen betű sem, izogrammáknak hívjuk. Kihívás lenne ilyen szavakkal regényt írni; ilyesmire nem tudunk példát. Van viszont ilyen vers, például Georges Perec francia költő Ulcération (Fekély) című versében minden sor tizenegy betűből álll, és mind különböző – viszont minden sorban ugyanaz, tehát egyben anargrammák is.

Azokat az izogrammákat, melyekben az ábécé minden betűje szerepel, de csak egyszer pangrammáknak hívjuk. A pangrammáknak nincs irodalmi értékük, viszont jó szolgálatot tesznek, ha egy betűkészlet összes karakterét meg szeretnénk nézni. Bizonyára sokaknak ismerős a The quick brown fox jumps over the lazy dog ’A gyors barna róka átugrik a lusta kutya felett’ mondat... Érdekes módon erre a magyarban nem találtunk tökéletes példát – ráadásul eleve vitatható, hogy a tipográfiai vagy a helyesírási értelemben vett betűket kell nézni, azaz pl. a s mellett szerepelhet-e a zs stb. (Az anagrammák esetében például az a szokás, hogy a kettős betűk felbonthatók; a palindromban viszont az sz visszafelé is sz, nem zs – de persze ezeknél is lehetne más szabályt követni.) Nem csupán a betűk ismétlését lehet tiltani: Doug Nufer Never Again (Soha többé – beszédes cím!) című regényében egyetlen szó sem fordul elő kétszer.

A kínaiban persze nem lehetenek pangrammák, de van helyettük más. Az Ezer jeles klasszikus, mint a címe mutatja, ezer jelből áll, és ezek közül egyik sem ismétlődik. Elsősorban a gyerekek írástanítására használják.

A franciáknál külön irodalmi társaság is létrejött a korlátozott írás művelésére, az Oulipo [ulipo]: Ouvroir de littérature potentielle ’a lehetséges irodalom műhelye’. Ennek volt tagja George Perec is.

Nem csupán az ismétlést lehet megtiltani, hanem egyes elemek használatát is. Ennek a legegyszerűbb formája, ha valamelyik betű használatát tiltjuk: persze minél gyakoribb a betű, annál nehezebb a feladat. Ernest Vincent Wright Gadsby című regényében nem használta az e betűt (mely az angolban, akárcsak a magyarban a leggyakoribb betű), a már említett George Perec pedig a La Disparition (Az eltűnés) című regényében ugyanezt tette – Gilbert Adair pedig A Void (Hiány) címen angolra fordította (de ezen kívül három kiadatlan angol fordítása is létezik).

Mark Dunn Ella Minnow Pea című regényének történetében egyre több a tiltott betű: ahogy a történet szerint a városi tanács betiltja a betűket, úgy tűnnek el a regény szövegéből is.

Különböző az eredmény akkor, ha a nyelv magánhangzójelei mindig ugyanazt a magánhangzót jelölik (mint a magyarban), mint akkor, ha nem. Az utóbbi esetben csak az írott szöveg látványa monoton, bár kétségtelen, hogy a hangzása is kevésbé változatos, mint egy az adott nyelven írt átlagos szövegé.

A tiltás szélsőséges formája, amikor csak egy betű megengedett: persze nem az összes közül, hanem tipikusan a magánhangzók közül. Az ilyen formákat univokalikusnak hívják. Ezek közé tartozik a magyar eszperente is – mely egyáltalán nem csak a magyarra jellemző. A többször említett George Perec Les Revenentes (A visszatérők) című regényében a magánhangzók közül csak az e-t használta – azzal tréfálkozott, hogy a La Disparitionból kihagyott e-ket használta fel –, a regényt Ian Monk The Exeter Text: Jewels, Secrets, Sex (Az exeteri szöveg: ékszerek, titkok, szex) címen fordította angolra. Christian Bök kanadai költő angolul írt egy olyan könyvet, melynek első fele kizárólag egy magánhangzót használó fejezetekből áll, ráadásul belső rímeket használ, és a lehető legtöbb szót használja a lehető legkevesebb szóismétléssel, ráadásul az y végig tiltott betű (a második felében más korlátozások vannak). Erst Jandl osztrák költő Ottos Mops (Ottó mopsza) című versében csak az o-t használja a magánhangzók közül.

Tiltott szavak

De nemcsak egyes betűket lehet tiltani, hanem például egész szófajokat is. Michel Dansel francia író Le Train de Nulle Part (Vonat a semmiből) című regényében egyáltalán nem használ igéket. Rövid ízelítő, milyen is lenne magyarul a 233 oldalas regény:

Mekkora mázli! Egy üres ülés a vonaton. Ideiglenes megálló, miért ne? Tehát az új címem a sehol-vonaton: tizenkettes kocsi, az elejétől a harmadik fülke. Még egyszer, miért is ne?

Vonat a semmiből
Vonat a semmiből
(Forrás: Wikimedia Commons / Sherrill Art Card Company, Beebe, Arkansas)

Mások a használható szavak körét eredetük szerint korlátozzák. Az Anglish olyan angol, melyben kizárólag a germán eredetű szavakat használják, a latin és francia eredetűeket nem. Paul Jennings angol humorista a norman hódításról úgy emlékezett meg a Punchban, hogy Anglish nyelven írt cikkeket, bemutatva többek közt azt, milyenek lennének Shakespeare szövegei a jövevényszavak nélkül. Pjotr Vorobjov orosz író Горм, сын Хёрдакнута (Hardecnut fia, Gorm) című regényében nem használ olyan szavakat, melyek a 17. században kerültek az oroszba. (Igaz, a címben szereplő nevek inkább tűnnek skandinávnak, mint orosznak, és a történet is egy Heim nevű bolygón játszódik, mely németül és skandináv nyelveken ’otthon’-t jelent.)

Vannak olyan esetek, amikor a használható szavak számát korlátozzák. A Basic Englishben írt szövegek eleve csak 1000-2000 szó használatával íródnak. Theodor Seus Geisel Green Eggs and Ham (Zöld tojások és sonka) című gyermekkötetének több mint hatvan oldalán mindössze ötven szót használ:

a ’egy’, am ’vagyok’, and ’és’, anywhere ’bárhol’, are ’vagy, vagyunk, vagytok, vannak’, be ’lenni’, boat ’csónak’, box ’doboz’, car ’autó’, could ’-hAtnA’, dark ’sötét’, do ’csinál’, eat ’eszik’, eggs ’tojások’, fox ’róka’, goat ’kecske’, good ’jó’, green ’zöld’, ham ’sonka’, here ’itt’, house ’ház’, I ’én’, if ’ha’, in ’-bAn’, let ’hagy, enged’, like ’szeret’, may ’-hAt, szabad’, me ’engem, nekem’, mouse ’egér’, not ’nem’, on ’-On’, or ’vagy’, rain ’eső’, Sam (név), say ’mond’, see ’lát’, so ’úgy, annyira’, thank ’megköszön’, that ’az’, the ’a(z)’, them ’őket, nekik’, there ’ott’, they ’ők’, train ’vonat’, tree ’fa’, try ’megpróbál’, will ’fog (jövő idő)’, with ’-vAl’, would ’-nA’, you ’te, ti’.

Olvasónkat kellemes meglepetés érheti, ha úgy érzi, hogy még nem tud annyira angolul, hogy egy egész könyvet elolvasson, de ezzel a kötettel mégis megpróbálkozik...

Kötelező olvasmányok

Létezik fordított lipogramma is: ilyenkor egy bizonyos betűnek minden szóban elő kell fordulnia. A fordított lipogramma szélsőséges formája, amikor minden szónak ugyanazzal a betűvel kell kezdődnie: ez a végletekig vitt alliteráció.

Utóbbinak szélsőséges  példája Walter Abish Alphabetical Afrika (Ábécés Afrika) című regénye, melyben ugyan nem minden szó kezdődik a betűvel – az első fejezetben azonban igen. A második fejezetben már megjelennek a b kezdetű szavak is, a harmadikban a c kezdetűek, és így a 25. fejezetig. A 26. fejezetben már az angol ábécé minden betűjével kezdődhet szó. A 27. fejezetben azonban már nincsenek z kezdetű szavak, a 28.-ban már y-nal kezdődőek sem, és így tovább. (A mű nem lett tökéletes: a szemfüles olvasók felfedeztek néhány hibát.)

Egytől a végtelenig

Korábban említettük, hogy bizonyos nyelveken lehet írni csupa egy szótagos szóval is. Lucy Aikin amerikai írónő Mary Godolphin néven egy sor klasszikus irodalmi művet dolgozott úgy át, hogy kizárólag egy szótagú szavakat használt.

Chaterizmus (chaterism) vagy hógolyó (snowball) a neve annak a technikának, amikor a sorok vagy a mondat szavainak hossza (betűben számolva) valamilyen matematikai szabály alapján változik. A legegyszerűbb formája, amikor egy, két, három, négy stb. betűs szavak állnak egymás után. Természetesen bármi más is lehet a szabály, a betűk száma megfelelhet a Fibonacci-sornak vagy a prímszámok sorának is.

Vannak esetek, amikor a szavak betűszáma a π számjegyeinek felel meg: ez a Pilish. A nullának a tízbetűs szavak felelnek meg, a tíz betűnél is hosszabb szavak pedig számjegyenként számolandók (tehát egy tizenkét betűs szó pont olyan, mintha egy egybetűs és egy kétbetűs követné egymást). Mike Keith Cadaeic Cadenza című műve 3835 számjegyig követi a π-t – a cím rejtélyes első szava pedig úgy jött létre, hogy sorra kiválasztotta az ábécéből azt a betűt, melyik a π számjegyei értékének megfelelő helyen állt.

Más esetekben a teljes mű méretét határozzák meg számszerűen. Tipikus példa erre Twiction: akár verses, akár prózai műről van szó, pontosan 140 karakterből kell állnia – bár szélesebb értelemben használják 140 karakternél rövidebb művekre, vagy ilyenekből álló sorozatra is, de erre a twitterature szót is használják. (A Twiction szó a Twitter és a fiction ’fikció, kitatált történet, szépirodalom’ szavakból, a twitterature a Twitter és a literature ’irodalom’ szavakból jött létre szóösszevonással.)

Egyes esetekben a hosszúság a cél. Jerzy Andrzejewski lengyel író Bramy raju (A paradicsom kapui) című regénye egy gyerekekből szervezett keresztes hadjáratról szól. Negyvenezer szóból és két mondatból áll. A regény második mondata: I szli całą noc ’És egész éjjel mentek’.

Egyszóval...

A korlátozott írás talán legszélsőségesebb példája egy kínai műfaj, az egy szótagos szöveg: ez nem egyszerűen egy szótagos szavakból áll (a klasszikus kínaiban minden szó egy szótagú), hanem ugyanabból a szótagból – legfeljebb az intonációja (dallama) lehet más. Az oroszlánevő költő a kőbarlangban című versben 92-szer ismétlődik meg a [si] szótag. A klasszikus kínai négy tónust különböztet meg, tehát a versben négy különböző szóalakról beszélhetünk – ezeknek azonban mind több jelentésük van. (Természetesen nem 92: a szövegben ugyanazon jelentésben is ismétlődnek.)

Kőoroszlán: si si
Kőoroszlán: si si
(Forrás: Wikimedia Commons / 刻意 / CC BY-SA 3.0)

A magyarban nehéz lenne ilyeneket alkotni, töredékesen fordulnak elő – például József Attila Születésnapomra című költeményében a magam magam ’magam magamat’; vagy a légy légy! Romhányi József Parainesis, melyet egy légy intéz leendő fiához című versében. Az angolban a csúcs a Buffalo buffalo Buffalo buffalo buffalo buffalo Buffalo buffalo mondat, melyet kb. a következőképpen lehetne lefordítani: ’Buffalói bölények (melyet) buffalói bölények szekálnak, buffalói bölény(eket)t szekálnak’. (Angol feloldása kb. The buffalo from Buffalo who are buffaloed by buffalo from Buffalo, buffalo other buffalo from Buffalo.) Ahhoz hogy a játék működjön, több körülmény szerencsés összejátszása is szükséges: a buffalo ’bölény’ (egyik lehetséges) többes száma ugyanúgy buffalo, mint az egyes száma; van egy Buffalo nevű település (melyet a bölényről neveztek el); van egy buffalo ’szekál, zaklat, idegesít stb.’ ige (mely szintén a ’bölény’ jelentésből fejlődött).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Tar 2013. augusztus 5. 21:40

Ez tényleg parádés volt!

Az Iroha ni hohetót ismeritek? A japán szótagokat tartalmazó buddhista imádság emlékezetem szerint.

1 salak 2013. július 26. 11:09

Micsoda gyűjtés, gratulálok!

Információ
X