nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Így kerek a történet
Honnan van a karikatúra?

Megint etimológiai kérdésekkel terheljük olvasóinkat – vagy ez talán túlzás?

nyest.hu | 2014. június 27.
|  

A karikatúra olyan, mintha a karika és a túra összetételéből állna, bár persze jelentéséből sejthető, hogy nem erről van szó. Aki beszél idegen nyelveken, annak valószínűleg az is feltűnik, hogy más nyelvekben is létezik hasonló szó. Valójában nemzetközi szóról van szó, de vajon honnan ered?

Karika-túra Olaszországból
Karika-túra Olaszországból
(Forrás: Wikimedia Commons / Leoneto Cappiello)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó az olaszból származik, a caricare ’megterhel; túloz’ igéből. Eredeti jelentése tehát ’túlzás’ lehetett. A magyarba vagy közvetlenül került az olasz caricatura [karikatura], vagy a német Karikatur lett „visszalatinosítva”, minden bizonnyal olyan mintákra, mint a kreatúra, procedúra, matúra, klaviatúra, literatúra stb. A szó először a 18. század végén bukkan fel.

A 19. század közepén bukkan fel a karikíroz ’túloz’, mely a német karikieren [karikíren] átvétele: ez pedig a már említett olasz igéből származik. Egészen a 19. század végéig kell várni azonban a karikaturista felbukkanására. Ez is származhat akár az olaszból, akár a németből, de belső magyar fejlemény is lehet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 mederi 2014. augusztus 27. 09:39

-Nekem a "görbe tükör" jut eszembe a karikatúráról.

Valójában adott személy vagy tárgy (átvitt értelemben téma) ha görbe tükörben jelenítjük meg, az önmagában egyfajta karikatúra..

Ha kiterjeszteni próbáljuk a témát minden vonatkozására, akkor

a "körben görbe tükör" elég jó ( tökéletes talán a "gömbös-görbe tükör" volna, aminek a középpontjában helyezkedne el a megjelenítendő "tárgy")...

A "karika" mint a "körben görbe" egyszavas kifejezése szerintem tökéletes, akárhonnan származik is..

-A "karikatúra" szó "-túra" része feltehetően a kapott torzult (eltaknyosodott, kellemetlen) képre utalhat, ami ha jól emlékszem, "turha"...

(Igaz, a "klaviatúra" túrája nem éppen ide illő, de ez legyen az "ő" gondja..) :)

16 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 29. 12:29

@Tamás90: Nem, valami egészen mást illusztrál.

15 Janika 2014. június 29. 10:54

@Krizsa: Ez it mindegy, az a lényeg, hogy a cézár, vagy kajszár, vagy hasonló nem jelentett uralkodót, sem vezetőt, sem semmi hasonlót, egészen addig, amg egy ilyen nevet viselő személyről ez a jelentés ki nem alakult. Ebből a szempontból tök mindegy, hogy a befogadó nyelv 100 éves vagy 20000. Pontosan isz. 68-69-ben lett ez a jelentése és ez után került át más nyelvekbe is (régibe, újba egyaránt)

Egyébként ahogy @Tamás90: írta, minden nyelvnek van előzménye, mivel egyik sem a semmiből keletkezett és az átmenet folyamatos. Ezért értelmezhetetlen régi és új nyelvekről beszélni.

És ezért értelmetlen 5000 éves dolgokra hivatkozni, amikor ez időben ennyire pontosan behatárolt.

14 Tamás90 2014. június 28. 09:20

@Krizsa: Mi az, hogy fiatalabb nyelv? Egy nyelv nincs előzmények nélkül, mindnek van eredete! Innen kezdve azt mondani, hogy egyik-másik nyelv idősebb a másiknál, hülyeség. A francia pl. egy újlatin nyelv, a latin folytatása. Ha más újlatin nyelv nem lenne, akkor valószínűleg ezt hívnánk ma latinnak. Ha anno a görög vált volna olyan fontos nyelvvé, mint a latin, akkor ma valószínűleg "újgörög" nyelvcsaládról beszélnénk, amibe sok nyelv tartozik. Mégis csak a görögről beszélünk, mivel egy van belőle, pedig az évszázadok alatt az is rengeteget változott, csakúgy mint a ma francia nyelvnek hívott latin.

A többi amit leírsz meg dettó ökörség. Tényleg: hol voltál te iskola helyett?

13 Krizsa 2014. június 28. 07:06

@Janika: Dehát ezen nincs is vita. Az általad említett nyelvek, a HÉBEREN KÍVÜL mind fiatalabbak a névadó koránál.

A héber viszont, amely a latinok szomszédságában élt, olyannyira, hogy a terület a leigázott gyarmatuk is lett - majd az őslakókat, 2 ezer évre szétszórták a nagyvilágba.... a héber 4OOO éves.

Róma összvissz i.e. párszáz évtől kezdődött - s azt se tudjuk, hogy kik "kezdték".

A térségben kialakult a héber egyik tájnyelve, ami az ókorban közlekedő nyelvvé vált: ez az arám.

A héber egy vallási parancs következtében, hogy tilos megváltoztatni, 2OOO éve majdnem teljesen ugyanaz maradt.

Elődje az akkád: 5OOO éves. De mivel az sincs jól megfejtve - kutatási célokra legalkalmasabb mára csak a héber maradt. Mert még a 19. századi nyelvújító(k) is az eredeti, héber "Ószövetséget" vették alapul. Nagyon szigorúan.

A héber tehát megelőzött minden ma beszélt IND nyelvet. És a latinok szomszédja / gyarmata is volt.

A héber (akkád-héber-arám) az összekötő és a tudományokat továbbfejlesztő láncszem a mezopotámiai nagykultúra és az ókori világ között. S az arab? Az még a latinnál is fiatalabb egy kicsit, ezért már kevésbé jó a kutatások céljára. De mivel az is nagykultúra volt - az arab is jó lenne azért... csakhát az IND-FN nyelvészet összes, még az afro-sémi nyelveket negligálja a kutatásokban.

A KM-rezidens, közös kelta-szláv-magyar előnyelvet azonban (szerintem) az akkád / héber sem előzte meg.

12 Janika 2014. június 28. 06:19

@Krizsa: Vedd figyelembe az időbeli sorrendet:

hu.wikipedia.org/wiki/Caesar_(c%C3%ADm )

"uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered. Családi névből titulussá először 68–69-ben, a négy császár évében változott.". Tehát előtte nem jelentett semmi ilyesmit. Ha mondjuk Fidibus-nak hívták volna, akkor lehet hogy ma ez lenne császár jelentésű.

És ha megnézed a cikk végén a többi nyelvet is. akkor kiderül,hogy az arab kajszar, a német kaiser, a héber keisár, az orosz cár, stb. mind ennek a névnek a különböző nyelvű változatai, ahol már mint uralkodó/vezér jelentést kapott.

Az angol nyelvűben ez a rész még részletesebb:

en.wikipedia.org/wiki/Caesar_(title ).

Pontosan azért hasonló ez szó a világ legkülönfélébb nyelvein, mivel egy konkrét személy nevéről van szó.

11 Krizsa 2014. június 28. 05:25

Írástörténetet is tanulni kell (bár én se mélyedtem el benne). A héber és az arám (ami a héber tájnyelve), meg a nyomukban keletre származott írástípusok / nyugatra a latin... mind az Eurázsiában fellelhető rovások rokonai vagy leszármazottai.

Az I / J -nek azért volt közös kampócska jele, mert a kiejtés "környezetfüggően" alakult: k'iszár, vagy k'jszár.

Vedd elő a latin szótárt. Ahol C betűvel kezdődik a szó (a szókezdő hang), azt ált. K-nak ejtették. A kirkászt (cirkusz) is említettem. Többszáz ilyen szó van, s az újlatin nyelvekben még több - tehát nem érdemes egyetlen családfán szőrözni.

A SZÁR nemcsak uralkodót, hanem bármilyen vezetőt jelenthetett. A héber szár = nagyúr, vezér, parancsnok, uralkodó, (ma) miniszter. A héber szara (a=rövid á) jeletései: küzdött, harcolt (igék), úrnő (főnév) - Sára.

Az I / J közös betű használatának és az O/U/W közös betűjének (a héberben) máig fennmaradt archaikus nyelvtani oka van: a melléknév / ige / főnév - vagyis a szófajok egymásba átmenete. Ez a héberben, magyarban jól követhető, de gondolom, a finnben is utána lehetne járni. Tehát az archaikus nyelvtanokat is kutatni kell (-lett volna már).

9 szigetva 2014. június 27. 23:04

@Janika: Arról nem is beszélve, hogy nem /készár/-nak, hanem /kajszar/-nak ejtették a nevüket.

8 Janika 2014. június 27. 22:35

@Krizsa: Jaj Krizsa, ne keverjük a dolgokat, Julius fogadott gyermeke volt a későbbi Augustus. Én nem róla, hanem Julius apjáról beszélek, szintén Julius Caesar.

hu.wikipedia.org/wiki/Caius_Iulius_Caesar

"Apja Caius Iulius Caesar a praetori tisztségig vitte karrierjét". Vagyis nem volt uralkodó, de a Caesar nevet viselte, sőt az általad hivatkozott családfa alapján a nagyapja is Caesar volt. És most nézd meg, hogy ki az első pirossal jelzett (uralkodó). Felfelé még 3 generációt ábrázol Caesar néven, akik nem voltak uralkodók.

Azaz időben előbb használták a Caesar nevet, minthogy uralkodót jelentett volna.

Eddig tehát nincs igazad, az 5. hozzászólás tehát kiesett.

7 Tamás90 2014. június 27. 21:45

A nyest szerkesztőségéhez lenne egy kérdésem: Krizsa gondolatfolyamát nem akarnátok egy külön cikkben végigelemezni? Szerintem nagyon jól illusztrálja a korunkra jellemző áltudományos "hitet".

6 Tamás90 2014. június 27. 21:42

@Krizsa: Hú öreg, nem tudom mit szívtál, de nagyon odab@sz. Te nyelvtanórákon hol voltál? Vagy mi? Most a boszniai "piramisokból" következtetsz a sumérokra? Nem érzed ezt logikai bakugrásnak a többi marhasággal együtt?

5 Krizsa 2014. június 27. 21:34

@Janika: hu.wikipedia.org/wiki/Iulius%E2%80%93Claudius-dinasztia .

Szóval az apja (nevelőapja? mindegy, ha befogadta) is az uralkodó elit tagja volt. A 4. hozzászólás tehát kiesett. A nevüket -helyesen - KÉSZÁRNAK mondták - szintén a Wikipediából.) Eddig tehát igazam van.

@Tamás90: Nem a "magyarból" (még senki nem hívta magyarnak), hanem a kárpátnyelvből (európai szubsztrátnyelv, a jégkorszakok jéghatára, tehát legjobban túlélő menedékhelye, stb.),

...ami a kelta-szláv-magyar protonyelve volt.

Egy korábbi jégkorszakban ez volt a finnugor- (-mínusz magyar) nyelvek populációjának menedékhelye is.

Talán a sumérnak is? Talán, de lehet, hogy az kissé délebbről (Jugo, a vitatott piramisok?) ment Mezoba.

Talán a "fenti-sémi" (nem afrikai) protonyelvnek is a KM volt a bölcsője? SZERINTEM biztosan, mert én 3 év alatt a teljes magyar-héber szótáranyagot feldolgoztam, s annyira tömeges a hasonlóság - hogy biztosan. Ezért úgy gondolom, hogy a nem-afrikai sémi nyelvek is először a KM-ből... onnan mentek le a délvidékre.

Persze a jégkorszakokban mindenki (aki életben maradt) délebbre húzódott.

Legelőbb a "finnes-ma-északiak" (-mínusz magyar). Nyílt szótagjaik már lettek a délvidékről, de a zöngés mássalhangzóik plusz az F, a mai napig hiányoznak. Ez mutatja, hogy nagyon rég voltak a délvidéken.

Utánuk talán a sumér-ősök, akiket én elsősorban a tonális ("éneklő", pl. kínai nyelvek) ősének tartok.

Utánuk forogtak körbe a kelták (pl. a galáták (a Közel-Keleten is, de hol nem?, hiszen mindenhol Európában és Nyugat-Ázsiában - s valszeg ők voltak a titokzatos eredetű RÓMAIAK is.

Ezek előtt is, de utána is kerültek délre (az utolsó jégkorszakban), majd i.e. 16OO-ig több hullámban a ragozó nyelvű, de nyílt szótagú... hm... akiket ma magyarnak neveznek.)

Ezután jött az i.e. 1OOO - i.u. 1OOO év túlnépesedési-már "ismert" népvándorlási hulláma.

A MAGYARFÉLE ragozó nyelvek még nem fejlesztették ki a mai nyelvtanokat - emiatt még mind eléggé hasonóak voltak. KI- és BE- áramlottak a Kárpát-medencéből, -medencébe.

Legutolsó hullámuk a már szintén rovásíró avarok voltak - akik a délvidékről (jöttek vissza).

4 Janika 2014. június 27. 20:02

@Krizsa: A cézár, császár Julius Caesar neve miatt lett ilyen jelentésű.Caesar a neve volt, nem a rangja. Az apja is Caesar volt és egyáltalán nem volt uralkodó.

3 Tamás90 2014. június 27. 19:30

@Krizsa:

Hogy mi? Értem én, hogy szerinted sok szó származik a magyarból, na de mind? Nem sok ez kicsit?

Azt ugye tudod, hogy a császár szó Julius Caesar nevéből származik. Miért lett volna egy római polgárnak héber neve?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X