nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ruhanevek 2.
Ahol Attila összetalálkozik Ferenc Józseffel

Milyen hatása lehet a nyelvre egy szabónak és egy jelmeztervezőnek? Öt különböző szabású kabáttal ismerkedünk ma meg, amiket uralkodókról, hadvezérekről neveztek el. Némelyiknél nem is gyanakodnánk tulajdonnévi eredetre.

Wenszky Nóra | 2015. május 29.
|  

Cikksorozatunk első részében azt derítettük ki, hogy a krími háború milyen ruhanevekkel gazdagította a magyar nyelvet. Volt szó kardigánról és raglánról. Most pedig a magyar nemesek ruhái közül válogatunk.

A szabadságharc leverése után különösen kedveltek lettek a magyar nemesség körében az osztrák divattól elütő, magyaros jellegű ruhadarabok, amiknek a neve is egy-egy híres történelmi személyiséghez kötődött. A magyaros öltözködés mozgalmának élharcosa Jámbor Endre pesti férfiszabó volt, aki saját divatújságot is megjelentetett, Férfidivatközlöny néven. A lapban divatfotók és szabásminták voltak, és külföldi és hazai modelleket egyaránt bemutatott. Mik voltak a népszerű ruhadarabok?

Visszanyúlunk a hunokhoz

Az atilla például egy zsinórozott férfikabát volt, aminek neve az Atilla-mente névből köznevesült. Állítólag a szabók adták ezt a nevet az öltözéknek az 1800-as évek első felében, mert régi metszeteken ehhez hasonlóban ábrázolták Attila hun fejedelmet. Mi is tulajdonképpen az egyenes gallérú atilla?

Attila atillában – Lanzmar Ferenc (1623-1658) alkotása
Attila atillában – Lanzmar Ferenc (1623-1658) alkotása
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)


Az atilla valójában a katonakabát „honosított” változata, hosszú szabással, a szoknyarész combközépig ért, de a hagyományos zsinórozás (a mell- és hátrészen, illetve a galléron és az ujjvégeken) jellegzetesen magyarossá tette ezt a ruhadarabot.

Somogyi Győző (2011) A szabadságharc katonái. Bp.: Cser Kiadó. 7. o.

Az Attila ~ Atilla keresztnevek Attila hun fejedelem nevéből származnak. A fejedelem neve gót eredetű, az atta ’atya’ szó kicsinyítő képzővel ellátott alakja. Így jelentése ’atyácska, apácska’.

Szemfüles olvasóink biztosan felkapták már a fejüket: nem is Atilla, hanem Attila! Mielőtt bárki felháborodásában billentyűzetet ragadna, elmondjuk, hogy a helyesírási szótárakban és az anyakönyvezhető nevek listájában mindkét írásváltozat szerepel. Az Attila és az Atilla keresztnév két külön névnek számít annak ellenére, hogy kiejtésük megegyezik: [atilla]. Tehát ha valakit az egyik írásmóddal anyakönyveztek, akkor mindig ezt a változatot kell használnia a hivatalos iratokon. A ruhadarab nevét azonban csak a kiejtést tükröző atilla formában találjuk meg a szótárakban.

Az már csak a helyesírási szabályzat bájos vonása, hogy a szótári részben az „Atilla és Attila” címszónál a szabályzat 161. pontjához irányítanak bennünket. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy a keresztneveket – függetlenül származásuktól – a „mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve” írjuk. Tehát megmagyarázza az Atilla írásmódot, ám a sokkal elterjedtebb Attila formáról hallgat.

Dolmányok történelmi témákra

Az atillához hasonló hosszú kabát, azaz dolmány volt a Zrínyi-dolmány vagy köznevesülve zrínyi néven emlegetett ruhadarab. Ennek ujja hasított volt, a nyaka pedig bővülő. Rendszerint ezt is zsinórozással díszítették, akárcsak az atillát.

A nagy sikerrel bemutatott Zrínyi című darab hatására számos festmény is készült Zrínyi kirohanásáról.

A nevet feltehetőleg azért kapta, mert Kostyál Ádám ruhatervező 1837-ben egy ilyen kabátot tervezett a főszereplő számára Theodor Körner Zrínyi című darabjának előadására. A következő évben pedig az egri szabólegényeknek egy ilyen kabátot kellett készíteni a mestervizsgára.

J. P. Kraft: Zrínyi kirohanása
J. P. Kraft: Zrínyi kirohanása
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)

Sőt, az is előfordulhat, hogy ugyanez a jelmeztervező áll annak hátterében, hogy egy rövid dolmánytípust pedig árpádkának hívtak. 1837-ben mutatták be ugyanis ugyancsak Kostyál jelmezeiben Vörösmarty Árpád ébredése című darabját. Itt Árpád egy rövid dolmányban jelent meg.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) sem a zrínyi, sem az árpádka szót nem tárgyalja, így ennél közelebbit a szavak eredetéről nem mondhatunk.

Lengyel–magyar két jó barát

Hidegebb időben kerül elő a bekecs, ami rendszerint prémes bőrből vagy prémmel bélelt vastag posztóból készül. Ez az atillával és zrínyivel ellentétben rövid kabát vagy ujjatlan mellény. A ruhadarab neve a lengyelből került a magyarba. A lengyel bekieszka [bekjeska] szó pedig Bekes Gáspár (1520–1579) magyar hadvezér nevét őrzi. De hogy került Bekes neve a lengyelbe?

Lengyelországban szolgált ugyanis Bekes Gáspár, Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király udvarában. És ő viselt bekecset, amit a lengyelek róla neveztek el. A szó később átkerült a magyarba is, feltehetőleg bekese formában.

Bekecs Gáspár
Bekecs Gáspár
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)

És mégis átpillantunk az osztrákokhoz

A der Rock szót főként ’szoknya’ jelentésben használják ma a németben.

A ferencjóska szó egy ötödik kabáttípust takart, amit Ferenc József (1848–1916) magyar királyról és osztrák császárról neveztek el. Ennek a hosszú, fekete szövetből készült, legalább térdig érő kabátnak a „hivatalos neve” szalonkabát volt. Mivel az uralkodó is viselt ilyet, Ferenc József-kabát néven is emlegették osztrák mintára. Az ausztriai németben ugyanis Franz-Josefs-Rock volt a kabát neve. Ennek tükörfordításaként a magyar kifejezés.

Innen már csak egy lépés volt az, hogy a főként népdalokban és katonadalokban előforduló, bizalmas stílusú Ferenc Jóska nevet a kabátra is alkalmazzák: ferencjóska. Így az uralkodó beceneve köznevesült alakban már nem egy embert, hanem az általa viselt kabátot jelentette.

Most búcsút veszünk a kabátoktól. Sorozatunk harmadik részében ismét a messziségbe tekintünk, és megvizsgálunk még néhány személynévből készült ruhadarabot. Lesz köztük egy kakukktojás is!

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

A magyar nyelv értelmező szótára

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

Ladó János: Magyar utónévkönyv

Somogyi Győző: A szabadságharc katonái

Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek a honfoglalástól napjainkig

Andrásfalvy Bertalan et al. Magyar néprajz – Vékonyposztó, „finom matéria” felsőruhák

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X