-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Milyen pozícióban legyen: alul vagy felül, 66 vagy 99, esetleg 69 vagy 96? Erre is fény derül, miközben a macskák segítségével megismerkedünk egy norvég zenekarral és egy amerikai képregénnyel is.
Sorozatunk korábbi darabjai:
Macskás sorozatunk lelkes olvasóinak már biztosan feltűnt, hogy a macska szót összetételi tagként tartalmazó szavak milyen gyakran tükörfordítások a németből. Cikksorozatunk negyedik darabját is egy olyan szóval kezdjük, aminek megvan a német megfelelője is. Ez nem más, mint a ’másnaposság’ jelentésű macskajaj, németül Katzenjammer ’macskajajgatás’.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Macskajaj zákányos kitérővel
Bár valószínűleg sokan pontosan tudják, mit jelentenek a másnaposság, macskajaj kifejezések, mégis érdemes A magyar nyelv értelmező szótárának (Értsz.) a definícióját idézni, hisz egészen új szavakat tanulhatunk belőle. Lássuk!
A részegség utáni kellemetlen, fejfájós, émelygős közérzet, másnapos, zákányos állapot; borcsömör.
A borcsömör jelentését könnyű kikövetkeztetnünk az összetételi tagok (bor + csömör) jelentéséből, de milyen lehet a zákányos állapot? Az Értsz. zákányos szócikkéből megtudhatjuk, hogy a szót a népnyelvben vagy a tájnyelvben használják, a következő jelentésekben.
- üledékes, zavaros (bor)
- kapatos, de még nem részeg; másnapos
- zavaros eszű
Emellett az is kiderül, hogy a zákány szó a ’borban leülepedett vagy úszó szennyeződés’ jelentésben használatos. Ezt a szót tájnyelvi, elavult minősítésekkel közli a szótár, melynek első kiadása 1962-ben jelent meg. Ezért is furcsa, hogy a macskajaj szó magyarázatában pont egy tájnyelvi, már akkor is elavult szót használtak a szótár készítői. De honnan ered a zákány?
A zákány szó szócikkében A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában az ’üledék’ mellett két másik jelentést is találunk: ’egyfajta moszat’, valamint ’sületlen kenyér vagy kalács szalonnás része’. Ebben a szótárban a másnaposságnak nyoma sincs. Viszont az kiderül, hogy a szó a magyarban szláv jövevény, közelebbi forrása a szlovák zákal ’zavar, szalonna a kenyérben, zavaros folyadék, cefre, moslék, hályog’. A szóban a za- előtagot és a kal ’szenny, üledék’ tövet fedezhetjük fel.
Térjünk vissza most az ivászat utáni zákányos állapothoz, azaz a macskajajhoz. A kifejezés német megfelelője, a Katzenjammer diáknyelvi szó, mely a 18. század második felétől adatolt. Eredetileg csak ’másnaposság’ jelentéssel használták, de a 19. századtól már nem csak a testi, hanem a bűnös cselekedetek utáni lelki rosszullétre is használható a Katzenjammer szó ’megbánás, lelkifurdalás’ értelemben. A magyarban ez a ’lelki másnaposság’ jelentés nem terjedt el.
Képregényhősök a mikrofonnál
Az Egyesült Államokban is sokan ismerik a Katzenjammer szót. No nem azért, mert olyan sokan beszélnek németül, hanem egy képregényből. A The Katzenjammer Kids képregényfolyam több mint egy évszázada, 1897-ben indult, és napjainkig nagy népszerűségnek örvend. A sorozatot megálmodója és megvalósítója Rudolph Dirks (1877–1968) volt, aki bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba. A The Katzenjammer Kids vállalkozás kalandos történetét most nem részletezzük. Csak annyit jegyzünk meg, hogy ebben a képregényben használtak először szövegbuborékokat, és a karakterek egy része német akcentussal „beszéli” az angolt.
S hogy miért hívták Katzenjammernek a képregényt? Itt a német szó ’lelkifurdalás’ jelentéséhez kell visszanyúlnunk. Az egyes történetek ugyanis arról szóltak, hogy egy fiú ikerpár mindenféle csínyt követett el szülei ellen, áthágtak valamiféle szabályt. A dolog következménye pedig az lett, hogy a szüleik jól elnáspángolták őket. Azt pedig hiába remélték, hogy a lelkifurdalás visszatartja csemetéiket az újabb csínytevéstől.
A Katzenjammer hangzatos szót más nyelvek is átvették, az angolban például ’felhördülés, felzúdulás; másnaposság’ értelemben használják. A norvégban pedig – legalábbis az angol Wikipédia szerint – a Katzenjammer szó ’nem színvonalas zene, macskazene’ értelemben használatos. Ez a neve egyébként egy norvég nőkből álló, angol nyelven éneklő zenekarnak is, mely 2005-ben alakult. Az együttes állítólag nem azért vette fel a Katzenjammer nevet, mert tagjai vállalhatatlannak tartották saját produkciójukat, azaz macskazenének tartották, hanem azért, mert úgy érezték, hogy nagyon hasonlítanak a fent említett The Katzenjammer Kids című képregény hőseire. Annak eldöntését, hogy ki kire hasonlít, és a zene minősége milyen, olvasóinkra bízzuk.
Akár macskazenét játszanak a norvég zenészek, akár nem, a magyarban is macskazenének hívjuk a fülsértő zenét. Ez a szó a német Katzenmusik ’hamis, fülsértő zene’ tükörfordítása. Ugyanezt a szót használhatjuk egy olyan szerenádra is, amit valakinek a bosszantására adnak éjnek idején. Ilyenkor a „szerenádozók” az ablak alatt állva fütyülnek, nyávognak, lármáznak, nem pedig énekelnek. Emellett néha ’macskáknak való zene’ értelemben is használhatjuk a macskazene szót, mint korábbi cikkünkből kiderül.
Macskaköröm
Eddig csak szórakoztunk a macskákkal: zákányos állapotba kerültünk a sok ivástól, képregényt nézegettünk és fülsértő zenét hallgattunk. Így most ideje, hogy komolyabb dolgokat csináljunk: nézzük meg például a macskaköröm nevű írásjeleket. Ezek – mint nevük is mutatja – szemre a macska körmére hasonlítanak. Pontosan melyik írásjelet is nevezzük így?
A macskaköröm „kistestvére” a félidézőjel (’), mely a magyarban 9-es alakú, és mindig felül áll. Ezt harmadlagos idézőjelként használhatjuk, azaz ha egy idézeten belül egy idézetbe beágyazott idézet van: Anyám ezt írta: „Pityu véleménye az, hogy »A ’Karamazov testvérek’ nagyszerű mű«”.
Igen, macskakörömnek az idézőjelet hívjuk. Amint a fenti ábrán látszik, ebből is igen sokféle van: kerekebb és egyenes, így álló vagy úgy álló. A magyarban a 99-es számra hasonlító jelet használjuk, ami a fenti ábrán a második sor első tagja. Ezt a jelet, azaz a macskakörmöt egymagában akkor alkalmazzuk, ha ismétlődést akarunk kifejezni. Ez az eset áll fenn, ha például egy táblázatban egy család tagjainak nevét és címét kell felsorolnunk. Mivel mindenki ugyanott lakik, elég az első sorban kiírni a címet. Ezután a család többi tagjának címéhez csak egy macskakörmöt teszünk, vagy kézírásban egy gondolatjel–macskaköröm–gondaltjel sorozatot írunk. Ezzel jelezzük, hogy a lakcím a felette levő sorban levő címmel megegyezik.
Idézésnél a macskakörmöt párban használjuk: egyet az idézet kezdeténél és egyet a végénél. Az nyelvenként különböző, hogy melyik típusú jelet kell használni, hol és mikor. A magyarban az idézet kezdeténél a 99-es idézőjel alul van, az idézet végénél pedig felül (AkH. 257.). Az angolban ezzel szemben a jelek mindig fent vannak. Az idézet kezdeténél a 66-os számra hasonlítót (fent első sor első tagja) használjuk, míg az idézet végén a magyarhoz hasonlóan a 99-esre hasonlítót. A németben pedig a nyitó idézőjel alul 99-es, a záró pedig felül 66-os. Érdekességként a félidézőjelek használatát is bemutatjuk. Figyeljük meg, hogy a magyarban a félidézőjeleket mindig fönt tesszük ki.
„magyar” – 99–99; ’magyar’ – 9–9
“angol” – 66–99; ‘angol’ – 6–9
„német“ – 99–66; ‚német’ – 9–6
A többi nyelv szabályainak ismertetésétől most eltekintünk. Az alul-felül 66-99-ben megfáradt olvasóink helyezkedjenek most kényelembe, és hallgassák meg Lukrécia és Szerénke történetét arról, hogy mit is csináltak a lusta macskák egerészés helyett a macskabálban.
Források és olvasnivaló
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
A magyar nyelv értelmező szótára (Értsz.)
Digitale Wörterbuch der deutschen Sprache des 20. Jahrhunderts (DWDS)
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel
Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás
Érdi Júlia – Garai Péter (szerk.): Tipográfia és helyesírás 30 nyelvhez