nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A romák nyelve Európában
Honnan jönnek a cigányok? A szanszkrit európai leszármazottjai

Legalább 2 és fél millió beszélője akad Európában a romani nyelv valamelyik helyi változatának. A nyelvészet is nagyban hozzájárult eredményeivel, hogy fényt derítsen a romák nyelvének ősi indiai származására. A romani ugyanis a legközelebbi európai rokona India klasszikus nyelvének, a szanszkritnak.

Péli Péter | 2010. január 6.
|  

Szinte minden európai emberben él a vándor cigányoknak és szekereinek romantikus képe. A cigányság pontos történelme homályba vész, de a nyelvészetnek (is) köszönhetően sok mindent lehet tudni az eredetükről. Angol elnevezésük (gypsy vagy gipsy) például arra utal, hogy valamikor még egyiptomi származásúnak gondolták őket.

Mindig úton - id. Vastagh György képe 1886-ból
Mindig úton - id. Vastagh György képe 1886-ból
(Forrás: Wikimédia)

Az európai romák közel fele azonban még ma is beszéli valamelyik cigány nyelvet, amit romani nyelvként is szokás emlegetni. A romani nyelvnek nagyon sok változata van, de sokat közülük kölcsönösen érthetőknek tekintenek. Nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 200 éve tudhatjuk, hogy a romani az indoiráni nyelvek közé tartozik, azaz rokonságban áll a többi indoeurópai nyelvvel is – közelebbről pedig India ősi klasszikus nyelvének, a szanszkritnak egy leszármazottja. A romani nyelv legközelebbi rokonai az észak-indiai nyelvek: a hindi, a pandzsábi és a radzsasztáni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a romani nyelvek, így a hazánkban leggyakoribb lovári nyelvtana is hasonló más indoeurópai nyelvekéhez. Ez azt is jelenti, hogy hasonló bonyolultságú is – azaz közismert „könnyűsége” inkább a romani szaknyelv hiányából következik.

Indiából Bizáncon át

A romani nyelv perzsa és görög eredetű szavaiból azt feltételezik a kutatók, hogy beszélői már a bizánci időszakban huzamosabb időt töltöttek Anatólia, azaz a mai Törökország területén. Maga a „cigány” szó és a különféle európai nyelvekben megtalálható változatai – Zigeuner, tzigane, zingaro stb. – is a bizánci birodalom görög ατσιγανος (atsziganosz), azaz eretnek/érinthetetlen elnevezéséből származik. Ez a megnevezés minden bizonnyal a népcsoport vallási megkülönböztetettségére utalhatott.

További nyelvészeti vizsgálatok azt is meghatározták, hogy mikor válhatott külön a romani a többi középind és újind nyelvtől (az utóbbi kettő közötti határ a 10. század környékére esik). A romani egyrészről megőrzött olyan konzervatív nyelvtani jellegeket, amelyek csak a középind nyelvekre voltak jellemzőek, ugyanakkor a legtöbb újind nyelvhez hasonlóan már elhagyta a semleges nemet: a romaniban is csak hím- és nőnem van. Ezek a nyelvészeti megfigyelések alapján állítják a szakértők, hogy a cigányság valamikor a 10. század környékén hagyhatta el az Indiai-szubkontinenst, de már korábbi kiáramlások is előfordulhattak az előző századokban. Ennél pontosabbat azonban aligha lehet mondani.

Vincent Van Gogh: Karavánok - Cigánytábor Arles közelében
Vincent Van Gogh: Karavánok - Cigánytábor Arles közelében
(Forrás: Wikimédia)

Az európai cigányság számát ma mintegy 10 millióra becsülik, ezzel ők Európa legnagyobb kisebbsége. Hosszú vándorlásuk során azonban sok más helyen is letelepedtek, és közeli nyelvrokonaik Indiától Líbiáig mindenhol megtalálhatók a Közel-Keleten. Ezeknek a vándorlásoknak a „lenyomataként” a Latcho Drom című film jól nyomon követi a roma zene, tánc és kultúra földrajzi változatait Indiától egészen Spanyolországig. Az érintett vidékek legnagyobb részében a romani nyelv egy közeli rokonának, a domari nyelvnek valamelyik változatát beszélik, nagyjából 2 millióan – főként Iránban, Törökországban és Egyiptomban.

Az egyetlen kivétel a történelmi Örményország területe, ahol egy helyi kisebbség a különállónak számító lomavren nyelvet használja. A három nyelv elnevezése mind az adott nyelvek rom, dom és lom, azaz férfit illetve embert jelentő szavaiból származnak. A romani és domari nyelvek eléggé hasonlítanak ahhoz, hogy esetükben egy dialektus-folytonosságról beszélhessenek a nyelvészek. Ez azt jelenti, hogy a nyelvváltozatok között a kölcsönös érthetőség szinte földrajzi folytonosságot képez.

Viszonylag nagy elterjedésük ellenére a roma nyelvek egyik nyelvváltozata sem hivatalos sehol, mert a romák mindenhol kisebbséget képeznek. Pár egyedi kezdeményezést leszámítva – mint a Gandhi Gimnázium Pécsett – nincs szervezett romani nyelvű oktatás, sem pedig jelentős romani nyelvű sajtó vagy média. Abban, hogy a romák nyelve ilyen körülmények között is fennmaradt, nagy szerepet játszott a nyelv „titkos” jellege. Volt tehát ok a használatára: a romák ugyanis anélkül beszélhettek anyanyelvükön, hogy a kívülállók megértették volna őket.

A romák Európában

A legelső romák a török terjeszkedéssel érkeztek a Balkánra a 14. században, a 16. századra pedig elértek Európa legtávolabbi pontjaira is. A különböző országok reakciója a romák megjelenésére ugyan különbözött, de egyformán elutasító volt, és ez megmutatkozott a különböző roma nyelvek fejlődésében is.

Anglia 1526-ban, majd Spanyolország egy évszázaddal később halállal büntette őket – akárcsak a huszadik században a náci Németország. Ez ahhoz vezetett, hogy az angol és spanyol környezetben élő romák hagyták el leginkább anyanyelvüket. Ezekben az országokban ma gyakorlatilag a helyi nyelvet beszélik romani eredetű szavakkal megtűzdelve, de angol illetve spanyol nyelvtannal – erre jó példa a spanyol káló. E nyelveket para-romani nyelvként is szokták emlegetni.

Magyarországon a 18. századtól a (gyakran erőszakos) letelepítés politikája volt jellemző, így mára az itteni cigányság többsége is elveszítette eredeti romani nyelvét: a magyar romák többsége már magyar anyanyelvű. Romániában viszont a nyugaton jellemző üldözés és népirtás helyett a cigányokat évszázadokon át rabszolgaként tartották. Ennek a gyakorlatnak a kialakulásáról nem sokat tudunk. Annyi valószínűsíthető, hogy a 14. századtól egészen 1861-ig tartott a folyamat, és a helyi ortodox egyház is a rabszolgatartók közé tartozott. Az erről a vidékről elmenekült, elvándorolt, elszármazott romák az oláh cigányok. Nyelvükre erősen hatott a román nyelv, néhányan, például a Magyarországon is élő beások teljesen át is vették azt.

A Balkánon általában jobban megőrződött a romani használata, itt néhol a romák 90%-a még ma is beszéli ősi nyelvét. Relatív népsűrűségük is Kelet és Dél-Európában a legnagyobb: néhol az összlakosság 10%-át is eléri. A hosszas balkáni hatásnak köszönhetően a romani nyelv átvette a balkáni nyelvek bizonyos nyelvtani és szókincsi jellegzetességeit, és így a göröggel, bolgárral, albánnal és románnal együtt a balkáni nyelvi unió tagjának tekinthető. A legújabb felmérések szerint az európai romák kevesebb mint fele beszéli a romani valamelyik változatát, körülbelül 2,5 millióan, többségük pedig valamelyik oláh cigány nyelvet. A Magyarországon leggyakoribb lovári is ezek közé tartozik.

A legelső roma nyelven irt könyvet 1537-ben adták ki Angliában, de az európai romák nyelveinek teljes feltérképezését csak 2006-ban fejezték be a szintén angliai Manchesteri Egyetem által vezetett „Romani project” keretén belül. Az első Roma Világkongresszust is Angliában, Londonban tartották 1971-ben. Itt választottak először közös zászlót és himnuszt, és ekkor tettek először erőfeszítéseket a romani nyelv egységesítésére.

Cikkünk második része a magyarországi romák nyelveivel, többek között a lovárival fog foglalkozni.

Információ
X