-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sok országról tudjuk, hogy ott milyen nyelven beszélnek a legtöbben. De vajon hol melyik nyelv áll a dobogó második fokán?
Korábban már mutattunk be térképet arról, hogy az USA egyes államaiban melyik a második, illetve harmadik legtöbbek által beszélt nyelv (az angol, illetve a spanyol után). Most a Movehub egy hasonló térképet tett közzé a világ államairól.
Észak-Amerikában kevés meglepetést találunk: mint tudjuk, az Egyesült Államokban a spanyolt beszélik a legtöbben az angol után, Kanadában pedig a franciát. Mexikóban viszont egy őshonos azték nyelvet, a navatlt beszélik a legtöbben a spanyol után.
Közép-Amerikában vannak országok, ahol szintén egy őshonos nyelv a második legelterjedtebb, van, ahol az angol, és van, ahol angol vagy francia alapú kreol.
Dél-Amerikában is találunk olyan államokat, ahol őshonos (főleg kecsua) nyelvek rendelkeznek a legtöbb beszélővel a spanyol után. Az sem igazán meglepő, hogy Brazíliában a spanyol követi a portugált, és hogy a vele szomszédos Uruguayban a portugált beszélik a legtöbben (a spanyol után). Némiképpen meglepő azonban, hogy Suriname-ban, illetve Chilében az angol a második legtöbbek által beszélt nyelv (a holland, illetve a spanyol után). Talán még ennél is meglepőbb, hogy Argentínában a spanyol után az olasz a legtöbb ember anyanyelve.
Ázsiában az angol Óceánia területén uralkodik, de a második legismertebb nyelv Jordániában, Ománban, Bangladesben, Vietnamban és Dél-Koreában is – Japánban viszont többen beszélnek koreaiul. A posztszovjet államokban viszont az orosz áll a második helyen, Kirgizisztán kivételével, ahol az üzbég. Szintén török nyelv, az azeri a második legjelentősebb Iránban, illetve közelebbről meg nem határozott török nyelv(ek?) Mongóliában. Az Iránban elsődleges perzsát viszont az Egyesült Arab Emirátusokban beszélik a legtöbben. A vele viszonylag közeli rokonságban álló kurd Törökország, Szíria és Irak, a pastu Afganisztán második nyelve. Az indoiráni nyelvek másik ágához tartozik Pakisztán második legjelentősebb nyelve, a szindi, Indiában a bengáli (a hindi után), illetve Nepálban a maithili. Az indoeurópai nyelvek közül még a francia (Libanon, illetve Laosz) és a portugál (Kelet-Timor) fordul elő, utóbbi két esetben érthetetlen módon ausztronéz nyelvnek színezve. Valójában egyetlen ausztronéz nyelv foglalja el a második helyet: a tagalog Szaud-Arábiában. Kínában egy kínai nyelv, a kantoni a második legjelentősebb, Ausztráliában viszont Kína legjelentősebb nyelve, a mandarin. Thaiföldön a kínai nyelvek rokona, a burmai áll a második helyen, Kambodzsában viszont a vietnami. Izraelben az arab az ezüstérmes, Jemenben pedig a mehri, mely a sémi délarab nyelvek közé tartozik (a délarab a sémi nyelvek külön ága, az arabnak csupán távoli rokona).
Afrikában viszonylag egyszerű a kép. A kontinens déli részén főként helyi, leginkább a niger-kongói nyelvcsaládba tartozó nyelvek állnak a második helyen (akárcsak az elsőn). A Szaharától délre húzódó sávban főleg afroázsiai nyelvek szerezték meg az ezüstérmet, több államban az arab, mely a kontinens északi sávjának az elsődleges nyelve. Az arab nyelvű övezetben viszont leginkább a volt gyarmatosítók nyelvei állnak a második helyen – máshol ezek csak szórványosan bukkannak fel. Figyelemre méltó kivétel Marokkó, ahol helyi berber nyelv álla második helyen. Kissé meglepő, hogy Madagaszkár esetében a malgas szerepel második nyelvként – valószínű, hogy ez inkább a legtöbbek által beszélt nyelv.
Európa nagy részén a második helyen is indoeurópai nyelvek állnak, kivétel Németország, Ausztria és Bulgária, ahol a török; Oroszország, ahol a tatár, illetve Szlovákia, Románia és Szerbia, ahol a magyar. Ennél izgalmasabb, hogy három fő csoportot tudunk elkülöníteni. Az elsőbe azok az országok tartoznak, ahol valamilyen őshonos kisebbség nyelve áll a második helyen: pl. az említett országokban a magyar, Spanyolországban a katalán, Finnországban a svéd, Belgiumban és Svájcban a francia stb. Más országokban a bevándorlók nyelve szerezte meg az ezüstöt: Németországban és Ausztriában a török, Nagy-Britanniában a lengyel stb. Egyes esetekben nem lehet egyértelműen elkülöníteni, hogy melyik esetről van szó, például Ukrajnában vagy Lettországban az orosz anyanyelvű lakosság egy része őshonos, más része a 20. század második felében vándorolt be (vagy oroszosodott el). A harmadik csoportba tartoznak azok az országok, ahol nincs számot tevő nyelvi kisebbség, ezért az angol mint nemzetközi nyelv áll a második helyen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezen kívül találunk olyan adatokat is, amelyekkel nehéz mit kezdeni. Belorusszia esetében például azért meglepő a belorusz második helye, mert az 1999-es népszámlálás szerint ha nem is sokkal, de több mint a lakosság fele ezt használja otthonában. Horvátországban a szerb, Boszniában a horvát áll a második helyen (vajon a szerb vagy a bosnyák mögött?), az azonban, hogy Montenegróban mit beszélnek, kivehetetlen. Még érdekesebb, hogy Moldáviában a román áll a második helyen – nyilvánvalóan a vele lényegében azonos moldáv mögött.
Felmerül persze a kérdés, hogy pontosan mit is értenek a második legtöbbek által beszélt nyelv alatt. Úgy tűnik, bizonyos esetekben az anyanyelvet vették figyelembe, más esetekben viszont a tanult nyelveket is. A térképek akkor is csalókák lehetnek, ha megfelelnek az adatoknak. A második helyen éppúgy állhat olyan nyelv, melyet a lakosság 45%-a beszél, mint olyan, melyet 1%. Emellett az is lehet, hogy egy második helyre szorult nyelvet 15% beszél, de a dobogó tetejére került nyelvet is csak 16%. A térképekről mindez nem derül ki. Érdemes tehát az adatokat némi óvatossággal kezelni.