nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
170 éve halt meg Kőrösi Csoma Sándor

Százhetven éve, 1842. április 11-én halt meg Kőrösi Csoma Sándor keletkutató, a magyarországi tibetológia megalapozója, a magyar őshaza elszánt keresője. „Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép után indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg” – mondta róla egy angol életrajzírója.

MTI | 2012. április 10.
|  

Elszegényedett nemesi szülők hatodik gyermekeként született az erdélyi Körösön 1784 tavaszán, csak keresztelésének április 4-i dátumát ismerjük. A szegény fiú tizenöt évesen gyalog ment Nagyenyedre, ahol a Bethlen Kollégiumban szolgadiák lett. Már ekkor – kényszerből – azt az aszketikus életmódot folytatta, amelynek később oly nagy hasznát vette: a földön aludt, nem fogyasztott alkoholt, néha még a vizet is megvonta magától.

Mire 1815-ben befejezte tanulmányait, már maga is évek óta tanított a kollégiumban. A magyar nyelv eredete körül akkoriban zajló polémia őt is magával ragadta, s megfogadta: fényt derít a vitatott kérdésekre.

Felkészülésként a nagy feladatra az akkor már tizenhárom nyelven író és olvasó Csoma angol ösztöndíjjal a nagyhírű göttingai egyetemen tanult három évig, egy professzora itt hívta fel a figyelmét a török nyelvű ujgurok és a magyarok estleges rokonságára.

Ezután határozta el, hogy felkeresi Ázsiában a magyarok őshazáját. Azt tervezte, hogy Oroszországon át utazik, ezért megtanult néhány szláv nyelvet. A hosszú útnak 1819 novemberében vágott neki gyalog, s tervein módosítva a Balkánon át jutott el Konstantinápolyig. Az ott dúló pestisjárvány miatt hajóval Szíriába ment, innen arab viseletben, egy karavánhoz csatlakozva utazott tovább Moszulba, a Tigris folyón csónakkal Bagdadba, majd innen 1820 októberében Teheránba.

A további út veszélyeit felmérve angol pártfogóinál hagyta iratait és végrendeletét. Körösi Csoma 1821 márciusában immár Szkander bég néven utazott tovább a háborúk dúlta Belső-Ázsia felé. A Hindukus hegyláncon átkelve 1822-ben érkezett Kabulba, majd Kasmír felől eljutott a nyugat-tibeti Ladakh székhelyének számító Lehbe.

Tovább akart menni, de meggyőzték, hogy ez már túl nagy veszélyekkel járna. Az idegenre felfigyelt a helyi angol vezetés, először kémnek vélték és elfogták, de aztán meggyőződtek ártatlanságáról. Miután Csoma úgy döntött, hogy megtanulja a tibeti nyelvet, az angol kormánymegbízott, William Moorcroft beajánlotta a helyi uralkodóhoz, aki ajánlólevelet adott neki a zanglai kolostor tudós lámájához.

A következő éveket Kőrösi Csoma Zanglában, a phuktali kolostorban és Kanamban töltötte. Ez idő alatt végigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű buddhista „Biblia” 325 kötetének 105 ezer lapját, összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét, és régi tibeti kéziratokat is vásárolt, amelyeket hazaküldött az Akadémiának. Eredményeiért a londoni Királyi Ázsiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába fogadta.

Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor
(Forrás: Schöfft Ágoston)

Tibetet elhagyva 1831 májusában érkezett meg Kalkuttába, ahol a Bengáli Ázsiai Társaság székházában nekilátott művei nyomdai előkészítéséhez, ezek 1834-ben láttak napvilágot, belőlük ötven példányt Csoma hazaküldetett. A következő években Molla Eszkander Csoma a Mulk-i Rúm (Európából való Csoma Sándor írástudó) névre kiállított okmányokkal bejárta Észak-Bengáliát, majd ismét Kalkuttában folytatott tudományos munkát, illetve a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárosaként tevékenykedett. 1842 tavaszán újra elindult Lhászába, azonban útközben maláriában megbetegedett – mások szerint aszkéta életmódja gyengítette le –, és április 11-én Dardzsilingben meghalt. Itt temették el a helybéli angol kolónia jelenlétében.

A buddhisták által a „nyugati világ bódhiszattvájaként” (szó szerint Megvilágosodott Lény, aki a jövőben Buddhává válik) tisztelt Kőrösi Csoma munkássága felbecsülhetetlen értékű a keleti nyelvek és kultúrák megismerése során. Sírja fölé 1845-ben a brit Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot, majd az MTA is emléktáblát helyezett el. Alakja szerepel Jókai És mégis mozog a Föld... című regényében, szülőfaluja 1902 óta a Csomakörös nevet viseli. Halálának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított, amelyet négyévente ítélnek oda. Szemző Tibor Az élet vendége – Csoma legendárium címmel dokumentumfilmet készített pár éve a neves kelet- és őshazakutató tibetológus életéről.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 elhe taifin 2012. április 15. 11:16

"Kőrösi Csoma Sándor halálának 170. évfordulója alkalmából konferenciát szervez az ELTE BTK Belső-ázsiai Tanszéke és a Kőrösi Csoma Társaság április 17-én."

www.elte.hu/hir?id=NW-3318www.elte.hu/hir?id=NW-3318

3 scasc 2012. április 11. 11:02

@Studiolum: Nagyszerű!

2 elhe taifin 2012. április 10. 16:48

Kőrősi Csoma Sándor archívum www.archivum.kcst.hu/

1 Studiolum 2012. április 10. 16:29

Érdemes megemlíteni, amit a MTI hír nem tartalmaz, pedig van olyan fontos, mint a recepció többi mozzanata, hogy Kőrösi Csoma Sándor teljes hagyatékát, közte több rendkívül eredeti tibeti kódexszel teljes egészében közzétettük a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményének gondozásában: csoma.mtak.hu

Információ
X