-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért gondolnánk, hogy az ondó rosszindulatú? Egy celebgyanús szó nyomába eredtünk...
Az elmúlt pénteken jelentős fordulat következett be a magyar közbeszéd történetében. Simicska Lajos a miniszterelnököt több általa adott interjúban is gecinek nevezte. Ez a hangnem korábban még a legádázabb politikai ellenfelek között sem volt szokásos, minden bizonnyal hatással lesz a közélet stílusára. Így már február első hetében erős tippünk van arra, mi lesz az év szava – és a politikai következményeket még nem is sejthetjük. Éppen ezért nem árt, ha tisztázzuk a szó eredetét és jelentését.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) egyértelműnek tartja a geci eredetét: „a Gergely személynév Geci becéző változatából vált közszóvá”. (Ha valaki most azt kommentelné, hogy még sosem hallotta, hogy egy Gergelyt Gecinek becéznének, mielőtt a billentyűzethez nyúlna, gondolja át még egyszer!) A szótár párhuzamként említi a jancsi ’hímvessző’ és a palkó ’fing’ jelentésfejlődést, illetve utal az orosz Малафей [malafej] személynévből keletkezett малафейка [malafejka] ’geci’ szóra.
Érdekes módon a TESz. nem tud a geci emberre vonatkoztatható jelentéséről, pedig ismeri a gecizik igét – igaz, ennek jelentését nem adja meg. A Magyar Értelmező Kéziszótár is csak a geci ’ondó’ jelentését ismeri. A fordítási nehézséget éppen az okozza, hogy gyakorlatilag lehetetlen egyszerre visszaadni a szó elsődleges és másodlagos jelentését, illetve stílusértékét is.
Pedig aligha segítené a Simicska által adott jellemzés megértését, ha a nyugati sajtó az ondó szalonképes vagy kevésbé szalonképes megfelelőivel tolmácsolná. A geci vagy a szar, fos, segg, fasz jelentése gyalázkodó kifejezésként sem ugyanaz (bár mindegyik a vele jellemzett egyén iránti megvetést fejezi ki), de személyre vonatkozó jelentésük nincs közvetlen kapcsolatban eredeti jelentésükkel. A szar vagy a fos arra szokott utalni, hogy valaki valamilyen téren gyenge, a segg ’buta, ostoba’, a fasz ’bután, ostobán viselkedő (de nem feltétlenül ostoba)’. A geci jelentése általában ’rosszindulatú, gonosz, másokkal kicsesző’ – valószínűleg ebben a jelentésben használta Simicska is. (Ezen kívül van egy semleges, egyáltalán nem sértésnek szánt, de természetesen csak egy meghatározott stílusban használt megszólító funkciója is: Geci, nézd már azt a csajt!)
Kérdés persze, hogy miért pont ezek a jelentések tapadnak ezekhez a szitokszavakhoz. Különösen érdekes ez a geci esetében, hiszen az ondóról nehéz bármilyen képzelettársítás alapján azt állítani, hogy rosszindulatú. Az egyik lehetőség az, hogy a geci először nem ’rosszindulatú’ jelentésben volt használatos, de folyamatosan változott a jelentése, és ma itt tart. (Ne felejtsük, hogy e kifejezések értelmezésére csak annyi támpontunk van, hogy halljuk, kikre használják, és megpróbáljuk kitalálni, milyen véleménnyel lehet a használó a szóval jellemzett személyről.) Van azonban egy másik lehetőség is: a kifejezést kezdetben egy olyan Geciként becézett Gergelyre használták, aki rosszindulatú volt, s így a szó ’ondó’ jelentésétől függetlenül is köznevesült – később pedig a két használat összeolvadt. De nem hagyhatunk figyelmen kívül egy harmadik lehetőséget sem: a jelentésváltozás végbemehetett a gecizik igében is. A geci ’ondó’ szóból képzett gecizik jelentése eredetileg ’ondóval összeken’ lehetett, viszont aki így tesz, az másokra nincs tekintettel, másoknak kellemetlen élményeket szerez, ezért alakulhatott ki a ’kiszúr valakivel, kellemetlenkedik’ jelentése. Ez viszont visszahathatott a tő jelentésére, így alakulhatott ki a geci ’másokkal kiszúró, kellemetlenkedő’ jelentése. Az azonban, hogy valójában melyik folyamat játszódott le, csak további adatok birtokában dönthető el.