nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Igazságot Hungáriának!
Honnan ered Magyarország idegen neve?

Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal támasztotta alá, hogy a magyaroknak ázsiai gyökerei vannak, és az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy „a hunok földje”. (index.hu/MTI)

Fejes László | 2010. november 2.
|  

Az utóbbi kijelentés azóta eltűnt a miniszterelnök honlapjáról. Mindenesetre ez egy jó alkalom, hogy megemlékezzünk: honnan is ered a Hungary név?

A név a török onogur (’tíz nyíl’, más magyarázatok szerint ’tíz ogur/oguz’) elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a ’valahány valami’ szerkezetet követi. A magyarok talán tagjai voltak e törzsszövetségnek, de az is lehet, hogy egyszer csak ott bukkantak fel, ahol korábban az onogurok voltak, és így ragasztották rájuk a nevet. (A letelepedett európaiak nem igazán igazodtak ki az időnként rájuk törő nomád népek között: a hasonló életmódot folytató, gyakran változó politikai viszonyok között nem is alakultak ki mai értelemben vett népek, csak alkalmi politikai szövetségek. A nyelvnek pedig még messze nem volt nemzetalkotó szerepe.)

... ott vagyok hun, az az én világom...
... ott vagyok hun, az az én világom...
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)

Tudta-e?

A csehben és a szlovákban más a neve Nagy-Magyarországnak, mint Kis- (a szentmentalisták kedvéért Csonka-) Magyarországnak. Nagy-Magyarország neve a magyarok külső elnevezéséből származó cseh Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], szlovák Uhorsko [uhorszko], míg Kis-Magyarországé a belső elnevezésből származó Maďarsko [magyarszko].

Ez a név aztán elterjedt szerte Európában, egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe a szó úgy került, hogy az n kiesett, helyette az u vált nazálissá (orrhangúvá). Ennek köszönhetően az ország neve a csehben Uhry, Uhersko és a szlovákban Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-vá vált, gondoljunk például a cseh főváros cseh nevére: Praha.) A lengyelben a nazális megmaradt, de az u-ban található ajakkerekítéses mozzanat egy önálló v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry (kb. [vengri]). (Ez nem kivételes fejlődés, a lengyelben több példa van rá, vö. lengyel węgiel [vengjel], orosz ugolj, cseh uhlí, szlovák uhlie stb. ’szén’.) Ez került át az oroszba Vengrija alakban (bár ez tulajdonképpen a vengr ’magyar’ szóhoz illesztett, latin eredetű nemzetközi országnévképző).

Az olasz h funkciói

Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: arra szolgál, hogy bizonyos egymást követő betűket ne úgy ejtsünk, ahogy egyébként ejtenénk. Így pl. az i és az e előtt a c [cs]-nek, a g [dzs]-nek ejtendő, ezért ha a [ki], [ke], [gi] vagy [ge] hangkapcsolatot szeretnénk jelölni, ezek írásmódja chi, che, ghi, ghe lesz. Ezért szerepel h az Ungheria szóban is: ellenkező esetben [undzseria]-nak kellene olvasni.

Látható, hogy ezekben nyoma sincs a szó eleji h-nak, akácsak pl. a skandináv nyelvekben vagy az olasz Ungheriában [ungeria]. Ha azonban az olaszban írnának is h-t a szó elejére, az sem jelentene semmit, hiszen az olaszban a h mindig néma, sosem ejtik. Hasonló a helyzet azonban a franciában, ahol országunk neve Hongrie [ongri]: itt azonban írják a h-t. A galibát éppen ez okozta: miután a franciában eltűnt a h, nehéz volt számon tartani, hogy mikor kell írni és mikor nem (hasonlóan a magyar j és ly problémájához): olykor akkor is írták, amikor nem kellett volna. Itt talán játszottak némi szerepet a hunok is: mivel a magyarok és a hunok egyaránt keletről érkező lovasnép voltak, könnyen keverhették őket. Arról azonban mégsincs szó, hogy a hunok nevét alkalmazták volna a magyarokra, már csak azért sem, mert az elnevezés nem változott, csak az írásmódja. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban és a katalánban sem. Amikor ez a szó átkerült további nyelvekbe, pl. az angolba, ahol volt [h], úgy vélték, hogy az írásban szereplő h ejtendő is: így alakult ki az angol Hungary név. Ugyanez a helyzet a hollandban is.

Hun itt a hun?
Hun itt a hun?
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)

Hoffmann Rózsa – nagyon találóan – kiemelte, hogy „az interneten keresztül ömlik az információ feldolgozhatatlan mennyisége, de az információk kritikájára alig készült fel a társadalom”.

Látható tehát, hogy a Hungary elnevezés nem jelenti azt, hogy a ’hunok földje’. A miniszterelnököt megtéveszthették az olyan internetes források is, mint például az Online Etymology Dictionary Hungary szócikke. Persze nem biztos, hogy a kínaiak előtt bölcs dolog éppen ősi ellenségükkel, a hunokkal való kapcsolatunkat hangsúlyozni akkor, amikor ennek semmi alapja nincs. De ez a kérdés már legyen egy politikai portál problémája...

Középpontban a nyelv

A kormányváltás óta igen népszerűvé váltak a nyelvészeti kérdések. Először Szőcs Géza jelentette be, hogy genetikai módszerekkel kell megvizsgálni a finnugor nyelvrokonságot, beiktatásakor pedig Schmitt Pál beszélt arról, hogy fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét (és díjat is alapítana az e téren jeleskedők számára). Orbán Viktor nyelvfilozófai kérdésekben merült el. Hoffmann Rózsa a jó erkölcs és a helyesírás között vont párhuzamot, majd az alkotmánybíróság nyilatkozott meg helyesírási kérdésekben. Eközben azok, akik a diplomához szükséges nyelvvizsgakötelezettség eltörlése mellett harcolnak, megpróbálják átvenni az alkotmánybíróság szerepét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 iphonedev 2010. november 2. 12:13

"A név a török onogur 'tíz nyíl' elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a 'valahány valami' szerkezetet követi."

Ez egy olyan kinyilatkoztatás, amit igen könnyű megcáfolni. A "10 nyíl" török megfelelője ugye "on ok". Most tekintsünk el az "onok" szóvégi gutturálisának és az onogur gutturálisának az eltérésétől. Mi a helyzet az onogur szóvégi -r hangjával? Az csak úgy lett? Ha ez egy képző, akkor miven tér el az onok és az onogur jelentése? Szóval lehet ilyeneket irogatni, de egy kis utánaolvasás sok jót tehetett volna ezzel a cikkel. üdv.

2 Fejes László (nyest.hu) 2010. november 2. 12:53

Kedves iphonedev!

A mai oszmán-törökben, ill. a kazahban valóban ok, ill. oq a 'nyíl'. A megbízható szakirodalmi források mégis mindenhol azt tartalmazzák, amit a cikkben írtam, és a neten nem találtam olyan komolyan vehető forrást, ami ezt megkérdőjelezné. Az angol wikipédia szerint az ogur az ótörökben jelentett nyilat, de ez nekem gyanús. Igérem, utána fogok járni a dolognak.

Köszönöm a megjegyzését!

3 iphonedev 2010. november 2. 15:25

Ok, majd még visszalátogatok, és leellenőrzöm :)

4 tenegri 2010. november 3. 14:03

A hunok és Magyarország úgy jön össze a kínaiban, hogy Magyarország neve xiōngyálì (匈牙利), míg a hunoké xiōngnú (匈奴) - látszik, hogy a kettő első karaktere megegyezik, s innen ered az a kínaiak közt is ismert félreértés, hogy a magyaroknak köze van a hunokhoz. Az egésznek már csak azért sincs alapja, mert a Magyarországot jelölő kínai szó (xiōngyálì) az angol Hungary átvétele, értelemszerűen a kínai hangrendszerhez igazodott változatban (pl. r > l).

5 tenegri 2010. november 3. 14:28

Az onogurban az ogur a bolgáros-csuvasos formája a köztörök oguz szónak, ami egy valaha széles körben elterjedt etnikai elnevezés. Ezt az oguz szót próbálták az ótörök oq "nyíl" szóból etimologizálni, amennyire tudom nem teljes sikerrel - de nem tudom pillanatnyilag hol tart a kérdés.

6 mondoga 2010. november 13. 00:43

Valóban úgy van, általánosan ez terjedt el: "A név a török onogur 'tíz nyíl' elnevezésre vezethető vissza." Én úgy látom, ez téves. A cikkben leírtak is azt mutatják, hogy az érveléshez nincs szükség a törzsszövetségre, annak nevére, sőt, inkább zavarja a levezetést, nem támogatja. A népnév valójában csak az ugor népre vonatkozik, ennek a különböző változatai jelennek meg más nyelvekben. Az orosz krónikák is ezt a népnevet örökítették meg ugri (ugorok) formában. A mai Uhorska (szlovák, ukrán) országnév se vezethető le az onogurból, csak az ugor névből.

7 Fejes László (nyest.hu) 2010. november 13. 20:33

Sajnos még mindig nem kaptunk választ az (on)ogurral kapcsolatban.

mondoga hozzászólása viszont sajnos több tévedést is tartalmaz. Először is, sem a szlovákban, sem az ukránban nem használatos az Uhorska elnevezés: a szlovákban Uhorsko, az ukránban Уго́рщина [uhorscsina] országunk neve. Ezekben az uhor- elem elvben ugyan visszavezethető lenne egy *ugor alakra, de a lengyel węgr- nem. Mivel pedig a puszta ugor alak nem adatolt, és máshol mind az n-es variáció jelenik meg, feltételezhetően ez volt meg minden szláv nyelvben (pontosabban azokban a szláv nyelvjárásokban, melyekből a mai szláv nyelvek kialakultak). Az ugor elnevezéssel való összekapcsolást az is nehezíti, hogy ez az eredetileg csak az obi-ugor népekre használt terminus korábban jugor- alakban jelent meg: az egybecsengést leginkább csak a véletlennek tulajdoníthatjuk.

L. még en.wikipedia.org/wiki/Yugra

8 El Mexicano 2010. december 24. 11:32

Annyi kiegészítést szeretnék tenni a cikkhez, hogy az olaszban a felsoroltakon kívül még az avere ige jelen idejének E/1–3 és T/3 alakjaiban használják a h-t, ahol írásban jelentésmegkülönböztető szereppel bír (s csak ezért hagyták meg):

ho 'nekem van' – vö. o 'vagy', kötőszó

hai 'neked van' – vö. ai = a+i (elöljárószó és hímnemű többes számú névelő összevont alakja)

ha 'neki van' – vö. a '-nak/-nek, -nál/-nél' stb.

hanno 'nekik van' – vö. anno 'év'

A többi szót, így az Ungheria, ungherese szavakat egyébként sem írnák h-val, még akkor sem, ha az eredeti nyelvben, ahonnan átvették, lenne.

Viszont egy kérdésem is lenne: a latin Hungaria szóba hogy kerülhetett a H, ha a név a németből terjedt el?

9 elhe taifin 2010. december 24. 11:49

@tenegri:

Ez így van. Ha jól tudom, Magyarország korábbi kínai neve a 翁加里亜 Wengjialiya volt, később változtatták Xiongyalira 匈牙利, ami eredetileg talán a kantoni olvasaton alapulhatott (Hong ga li ?).

A magyar-hun rokonság elmélet a 19. században került a Távol-Keletre, talán emiatt választhatták a 匈 írásjegyet. Japánban is használták ezt az írásmódot, de később a 匈-t 洪-ra változtatták.

10 Fejes László (nyest.hu) 2010. december 25. 20:16

@El Mexicano: Természetesen az olaszban van néhány speciális funkciója a h-nak, de mivel a kiejtést itt sem befolyásolja, erre nem tértem ki. Azt viszont nem hiszem, hogy az átvett szó ne vezethetne néma h írásához az olaszban, l. pl. it.wikipedia.org/wiki/Hamburger.

Én nem állítottam olyat, hogy a németből terjedt el. A h ejtése a középkori latinban ingadozhatott: azokon a területeken, ahol h nem volt, feltehetően nem ejtették, ahol volt, ott talán igen. Ennek nyomát máig őrzi az úgynevezett egyházi kiejtés: en.wikipedia.org/wiki/Latin_spelling_and_pronunciation#Ecclesiastica

Mindenesetre írásban, különösen nem mindennapos szavaknál az ingadozás könnyen előfordulhatott.

11 El Mexicano 2011. január 8. 15:41

@Fejes László (nyest.hu):

Tudtommal a latinban már a klasszikus kor végére elnémult a [h] hang – lásd pl. arēna, mely eredetileg harēna volt –, tehát a középkori latinban biztos, hogy már nem ejtették.

latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?function=doc&hitNr=0&filename=24858

Persze, amennyiben középkori latin alatt a nem latin anyanyelvűek által beszélt, mesterségesen megőrzött változatot érted, úgy el tudom képzelni. :)

12 Pesta 2011. január 19. 19:29

Megerősítésként megjegyzem, hogy a köznyelvi angolban a mai napig előszeretettel nyelik el a h-kat, kiváltképp a szavak elején (legalábbis a brit angolban mindenképp), csak a „tanult” kiejtésben ejtik ki szinte minden esetben. Ez abból is észrevehető, hogy az erős h-t (tehát ami nem csak hehezetes, hanem „muszáj” kiejteni, pl. egyes szláv nevekben), mindig kh-val írják át és ejtik.

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 19. 21:35

@Pesta: Az angolban a h elmaradása az ejtésben viszonylag újabb jelenség (). Az a hang, amit ön "erős h"-nak nevez (en.wikipedia.org/wiki/Voiceless_uvular_fricative), egészen más, mint a Hungary szóban található (en.wikipedia.org/wiki/Voiceless_glottal_fricative). Az előbbit az angolban általában nem is ejtik, hanem k-val helyettesítik (en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:IPA_for_English#cite_note-4).

14 13 2011. január 20. 10:49

Érdekes olvasni a "Tudta-e" részben szereplő megállapítást a cseh és a szlovák nyelvről. Már csak azért is, mert idővel ez már valószínűleg úgy fog megjelenni, hogy "több nyelvben is", pedig pont az ellenkezője igaz. Ezen elnevezés alapja nagy valószínűséggel az, hogy a csehszlovákok nemzetállamát megalkotók így akarták a történelmi folytonosságától megfosztani Magyarországot. Ők már akkor azzal voltak elfoglalva, hogy azt a mesterséges állapotot hogyan fogják megidealizálni, amit ők Csehszlovákiának neveztek el. Ezért szerintem ez félrevezető megfogalmazás, mivel azt sugalja, hogy ez valami nyelvi vagy nyelvhez kapcsolódó természetes folyamat volt. Pedig csak egy jól átgondolt startégia, ami ma is jó hivatkozási alapot jelent számukra, hiszen minden egyes pillanatban tagadják a magyarság múltját, többekközött erre hivatkozva. Annak oka, hogy "már" két nyelvben is így nevezik Magyarországot, nem a fogalom elterjedése, hanem a fogalmat bevezető Csehszlovákia kettészakadása Cseh és Szlovák államra.

15 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 20. 13:11

@13: A levezetés nagyon szép – lenne, ha bárki számára bármilyen történeti vagy politikai érvelésben érv lehetne az, hogy milyen neve van valamilyen társadalmi-politikai intézménynek. Ráadásul pl. egy nemzetközi tárgyaláson hogy állhatna valaki elő azzal, hogy "az én nyelvemben ezt így mondjuk, tehát így van"? Ennek politikai szempontból annyi a jelentősége, mint annak, hogy magyarul megkülönböztetjük Itáliát és Olaszországot. (Egyébként érdekes, hogy a középkori Olaszországról beszélni hibának számít, míg a középkori Németországról beszélni nem: ez is valamiféle preciziőz kötözködés.)

A szlovák és a cseh már két külön népnek és nyelvnek számított Csehszlovákia létrejötte előtt is, tehát szó sincs arról, hogy Csehszlovákia felbomlása miatt beszélhetnénk "már" két nyelvről: egyébként az ominózus részben semmilyen "már" nem is szerepel.

16 anokó 2011. január 20. 18:02

Szó szerinti idézet TÁCSI ISTVÁN Történelmi olvasókönyvének 129. oldaláról:

" Nézzük mit jelent az onogur fogalom. Etimológiája az eddigi megfejtések szerint már egyszerű: on=hon, hun + og = mog, moger, magyar + ur = úr: összeolvasva: onogur = hun- magyar úrnép, csak egy mélyebb magánhangzós változatban. Ebből a fogalomból keletkezett a világszerte ismert Hungária, Ungarn, Vengria stb., a magyarokról képzett nevek. Ha ezt sem tudta a magyar nyelvészet megfejteni, akkor mit akarhat megoldani? Még László Gyula régész (történész) professzor is azt írja - a megmaradt ősgesztáink alapján - , hogy a származástudatunkat magában az onogur szóban kódolt ősi titok hordozza. Akkor most itt van az ősi titok teljes megfejtése. Vajon mit kezd vele ez a meghasonlott magyar társadalom? Hiszen ezeket a sorokat már a Magyar Világ hetilapban ( 2007 elején) közzétettem, de azóta se vette kutatási témái közé a Magyar Tudományos Akadémia, pedig tudnak a dologról. Az sem járható út, majd egyszercsak felkarolják e megfejtést. Ha a népakarat nem fogja rákényszeríteni őket, önmaguktól sohasem fogják támogatni az igaz magyar történelemtudat újraírását. "

17 El Mexicano 2011. január 20. 19:14

@avarikus: Ebben nemcsak az a szomorú, hogy ilyen ostobaságokat leírnak tankönyvekben (vagy legalábbis hasonló célra szánt könyvekben), hanem hogy ezt sokan el is hiszik...

18 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 20. 22:08

@avarikus: "Még László Gyula régész (történész) professzor is azt írja - a megmaradt ősgesztáink alapján - , hogy a származástudatunkat magában az onogur szóban kódolt ősi titok hordozza." Végre valami igazi érdekesség! Megkaphatnánk a pontos bibliográfiai adatokat, hol is ír erről László Gyula?

19 anokó 2011. január 22. 12:48

@Fejes László (nyest.hu):

Levél Tácsi Istvánnak : taacsiistvan@fibermail.hu

Tisztelt Tácsi István !

Nagy érdeklődéssel olvastam Történelmi olvasókönyvét, amelynek 129. oldalán egy érdekes adatot találtam.:

" Még László Gyula régész ( történész) professzor is azt írja - megmaradt ősgesztáink alapján - , hogy származástudatunkat magában az onogur szóban kódolt ősi titok hordozza. "

Szeretnék erről a témáról többet megtudni, ezért kérem ossza meg velem ennek az információnak a forrását.

Válaszát a Magfilozófiai Társaság info@azember.info email címére várom.

Tisztelettel: M.X. AVARIKUS

20 anokó 2011. január 24. 10:04

@Fejes László (nyest.hu):

Tácsi István válaszlevele :

Az idézett adat valóban a professzor úr, a szakirodalom fejezetben megnevezett könyvéből átvett gondolat.

Jelezve, hogy mások is foglalkoztak hazánk történelmi titkainak megfejtésével. A könyvek a könyvtárakban

megtalálhatóak., talán a bevezetőjében olvasható. De mint ön is látja, mind a mai napig egyetlen hivatásos

történész sem merte felvállalni a témakör megfejtését. A könyvemben a saját kutatási módszerem

segítségével próbálom megfejteni a a fogalmat, amit önnek is alább leírok:

ONOGUR = HUNMAGYAR szavunk ősi nyelvjárásból fennmaradt fogalma.

Ugyanis a három népág értelmezésében Magyarország A Hunmagyarok Országa, Ungarn, Hungária.

Üdvözlettel : Tácsi István

László Gyula: Őseinkről, Gondolat kiadó Budapest ,1990

László Gyula: Őstörténetünk, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

21 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 24. 10:27

@avarikus: Két kötet megnevezése: ez nem pontos bibliográfiai adat. Senki nem fog végignyálazni két könyvet azért, hogy hátha ott van benne, ami nincs benne. Az ilyen idézetekre oldalszámokkal illik hivatkozni.

Szerintem már az szégyen, hogy ezt "tudós"--oknak magyarázni kell.

22 anokó 2011. január 24. 11:00

@Fejes László (nyest.hu):

Tácsi István válaszlevelét szó szerint közöltem !

A két könyv adatait a hivatkozás alapján az irodalomjegyzékből másoltam.

23 anokó 2011. január 24. 11:25

@Fejes László (nyest.hu):

Szó szerinti idézet A Keresztény Magvető 1996 /3-4 száma 166-170 oldalairól:

" László Gyula: HONFOGLALÁS

Mármost én erre a térképre vetitettem Árpád magyarjainak régészeti lelőhelyeit, gondolván, hogy ez fedi majd a magyaz nyelvhatárt. De nem fedte, hanem néha megyényi területeken nem találjuk Árpád magyarjainak nyomait,bár

a terrület névanyaga magyar. Nos ez kényszeritette ki a kettős honfoglalás elméletét. Kik adták volna a

magyar helyneveket ott, ahol Árpád magyarjainak sirjai, telepei hiányoznak? Kik? Hát, azok, akik ott laktak.

De kik laktak ott? Hát a későavarok, akiket - mint kiderül- onoguroknak hívtak. Ezek szerint ezek jórészének

magyarul kellett beszélniök.Közbevetőleg jegyzem meg, hogy az egész földkerekségen onugoroknak hivnak

minket. (hungarus, ungarus, hungaryan, ungar, venger stb.) Anonimus is tud arról, hogy ezt a nevet Árpád

magyarjai a Kárpát medencében kapták, ő ugyanis azt véli, hogy Ungvár nevéből kaptuk új nevünket, tehát

Árpád előtt itt élt magyaroktól fordítjuk le a szövegét a tudottak alapján. Végignéztem az orosz őskrónikát, a

bizánci forrásokat és a nyugatiakat, mindenütt megerősítést talált a kettős honfoglalás elmélete. Végül

felvetettem a kérdést: éppen a magyar krónikák ne tudnának erről? Hogyne tudnának, hiszen Árpád

honfoglalását " a magyarok második bejöveteleként tárgyalják....." "

24 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 24. 11:36

@avarikus: Nem vitattam, hogy szó szerint közölte a levelet. Azt vitattam, hogy a levél tartalmazna-e választ.

A bemásolt idézet szintén nem tartozik ide, hiszen semmiféle kódolt ősi titokról nincs szó benne.

25 tenegri 2011. január 24. 11:41

@avarikus: László Gyula kettős honfoglalás-elmélete ismert, de ez nem is volt kérdés. Csupán az, hogy hol írt/mondott volna László Gyula olyat, amit Tácsi László neki tulajdonít: "a származástudatunkat magában az onogur szóban kódolt ősi titok hordozza". Nagy összegben fogadnék rá, hogy nem fog sikerülni ilyen forrást felmutatni, mert nem létezik. László Gyula ennél nagyságrendekkel komolyabb ember volt, még ha manapság az "alternatívok" szeretik is maguk közé tartozónak nevezni, s igyekeznek magukat az ő hírnevével, ismertségével és elismertségével igazolni.

26 anokó 2011. január 24. 11:57

@tenegri:

Mekkora lenne az az összeg?

Egyébként az úrat, aki ezt a mondatot jegyzi nem Tácsi Lászlónak, hanem Tácsi Istvánnak hívják !

27 tenegri 2011. január 24. 12:03

@avarikus: Bocsánat, elírtam a nevét. A fogadási összeget csak a nyomaték kedvéért említettem, kizárólag "na ugyében" szoktam fogadni :) De ez remélem nem tart vissza az idézet pontos forrásának megjelölésétől :)

28 tenegri 2011. január 24. 12:08

@avarikus: Igazából persze nem neked kell a forrást megjelölni, csupán azt mutathatja ez az egész, hogy forrásmegjelölés (azaz ellenőrizhetőség) nélkül nem lehet tudományos igénnyel írni, s minden forrásmegjelölés nélküli állítást fenntartásokkal érdemes szemlélni. Persze maguktól értetődő, illetve a megcélzott olvasóközönség számára közismert dolgoknál nem kell forrásra hivatkozni, de idézeteknél bizony mindenképp.

29 anokó 2011. január 24. 12:15

@tenegri: Kérlek olvasd el az előző bejegyzéseimet!

Én pontosan megjelöltem, a forrásaimat !

Levélben fordultam Tácsi Istvánhoz, az általa leírt mondat forrásának ügyében. a válaszát szó szerint közöltem.

Következő levelemben kértem őt, hogy regisztráljon és itt közölje az állításával kapcsolatos bizonyitékait.

30 tenegri 2011. január 24. 12:18

@avarikus: Nem is a te forrásmegjelöléseddel van a baj. Ahogy korábban Fejes László (nyest.hu) észrevételei sem rád, hanem az általad idézett szerzőre vonatkoztak, úgy az enyémek is. Rád csupán az vonatkozott, hogy a forrásmegjelölés nélküli dolgokat kezeld kritikával.

31 anokó 2011. január 24. 12:54

Érdekes adalékot találtam László Gyula cikkéhez a Lapoda Multimédia KISLEXIKON UNG cimszó alatti ismertetőjében:

" Története: Ung vármegye nevét Ung várától s ez viszont az Ung folyótól vette. Valószínű, hogy mint külön hadászati és kormányzati terület ,már a honfoglalást megelőző időkben is. Erre enged következtetni Béla király névtelen jegyzőjének

feljegyzései. Ezekben van elmondva, hogy Álmos hadai Munkács tályékáról Ungvár felé nyomulván,..."

Fenti idézet is felveti a fölgrajzi elnevezések eredetének fontosságát.

Kik és mikor nevezték el a kérdéses folyót UNG -nak ?

32 tenegri 2011. január 24. 13:09

@avarikus: Ungvár nevére már Anonymus is ráugrott, a (H)ungvárusból eredeztetve a Hungarus elnevezést. Az említett idézet szerzője egyébként abba a hibába esik, hogy az Anonymus által leírt (és a honfoglalás korába esetleg csak visszavetített) korabeli viszonyokat (pl. Ungvár megléte) kritikátlanul értelmezi. De Anonymusnak elég nagy szakirodalma van. A név eredetének pedig a Földrajzi nevek etimológiai szótárában lehet utánanézni (nálam nincs kéznél).

33 bibi 2011. január 24. 13:21

Biztosan minden úgy van ahogyan itt írják, de nekem mindíg volt egy érzésem, hogy az Uhor- nak köze lehet az avarokhoz is.

34 anokó 2011. január 24. 15:22

Megérkezett Tácsi István következő levele:

" Kedves AVARIKUS !

Bocsánatát kérem, mert én már elfelejtettem, hogy az onogurokról szóló bejegyzésem,az irodalomjegyzékem

utolsó előtti sorában található : Szombaty Viktor és László Gyula Magyarrá lett keleti népek című.,

Bp. Panoráma Kiadó, 1988, könyvben a bevezető fejezetben található.

Sajnos ez az én híbám, mert nem írtam pontosan le az átvett gondolat megtalálhatóságát.

Könyvtárakban biztosan megtalálható a kiadvány.

Üdv: T.I.

35 tenegri 2011. január 24. 15:47

@avarikus: Megnéztem (itt van a polcon) - nincs benne ilyen. Ír ugyan László Gyula az onogurokról, de korántsem azt és olyan összefüggésben, mint amit Tácsi István az itt idézett írása alapján neki tulajdonít.

36 anokó 2011. január 24. 15:57

@tenegri:

sajnos nekem nincs meg ez a kiadvány.

Lezárhatnánk ezt az ügyet, ha felszkennenéd a hivatkozási szövegkörnyezetet.

37 tenegri 2011. január 24. 16:04

@avarikus: Jó, majd ha lesz egy kis időm beszkennelem a bevezetőt és felteszem valahova.

38 feri 2011. január 24. 18:40

Nézzék meg Tóth Gyula előadását! Ő a Krónikáink helyes adatolásának kimutatásával bizonyítja a Hun-Magyar rokonságot:

www.magyarvagyok.com/index.php?page=videos&sub=search&q=t%C3%B3th+gy

naput.hu/naput1/tanulmany/KovacsJ/a-kitalalt-kozepkor-magyar-vonatko

39 tenegri 2011. január 25. 09:03
40 anokó 2011. január 25. 09:56

Levél Tácsi Istvántól:

Sajnos nem rendelkezem a kiadvánnyal. Én is a könyvtárbók kölcsönöztem ki.

Azért azt nem nagyon értem, miért kell ennyire ez a mondat? Hiszen László Gyula csak annyit írt róla, amit átvettem a könyvből. Ő sem magyarázza tovább a kérdést.

A lényeg az, hogy az már további szócséplés, ami azt próbálja bebizonyítani, amit nem kell. Egyszerűen: A MAGYAR NYELV AZ EMBERISÉG ŐSNYELVE !

Ezek után már azokat a tételeket kell csak bizonyítani, hogy lett indoeurópa egységes ősnyelvéből a latin, az angol, a német, a francia, a spanyol , a szláv, stb. másodlagos nyelvek.

Ugyanis minden mai indoeurópai nyelv a magyar és az asszír nyelvek valamilyen arányú keverékei.

Ezt kellene a levelezőtársai elé tárni, vajon milyen elképedve viszonyulnának hozzá, a szidalmazástól sem visszariadva.

Üdv: T.I.

41 elhe taifin 2011. január 25. 10:05

Hol van indoeurópa?

Mi az a másodlagos nyelv?

A neandervölgyi ember is magyarul beszélt?

42 El Mexicano 2011. január 25. 10:14

Én ezen már csak röhögni tudok... elképesztő, hogy vannak, akik ezeket halál komolyan gondolják, és még el is hiszik maguknak.

43 anokó 2011. január 25. 10:15

@tenegri:

Köszönöm! Egy titokkal kevesebb !

44 elhe taifin 2011. január 25. 10:28

@El Mexicano:

Én szerintem az EMBERISÉG ŐSNYELVE a FRÍZ, és ezt nem kell semmivel sem alátámasztanom. Ez tény. Már az előember is frízül beszélt, és Jézus is fríz nyelven adta elő a tanításait.

Minden mai indoeurópai nyelv a fríz és a jupik nyelvek valamilyen arányú keverékei. Mert csak.

:)

45 anokó 2011. január 25. 10:29

@elhe taifin:

" A neandervölgyi ember is magyarul beszélt "

Ne tegyél fel ilyen kérdést, mert egyesek a jövőben " forrásként " fogják használni.

46 elhe taifin 2011. január 25. 10:31

@avarikus:

Valóban. Köszönöm a figyelmeztetést.

Még a végén viszontlátom ezt valamelyik kiadványban :)

47 El Mexicano 2011. január 25. 10:36

A spanyolok szerint meg a baszk az emberiség ősnyelve... Ja nem, bocsánat, csak Európa ősnyelve. :)))

48 elhe taifin 2011. január 25. 10:42

@El Mexicano:

Valami 18. századi holland tudós szerint meg a holland volt az :)

Mellesleg japán oldalakon is lehet vicceseket olvasni: az egyik "tudós" szerint a katakana szótagírás a héberből származik (www.omniglot.com/writing/japanese_katakana.htm), egy másik meg sumérul olvasta el a Manjósú nevű 8. századi versantológiát. Egy koreai meg ugyanezt koreaiul olvasta ki :)

49 El Mexicano 2011. január 25. 11:00

@elhe taifin: Alinei olasz nyelvész is leírt egy etruszk mondatot, amely egy kis fantáziával érthető magyarul. A dolog csak ott bukik meg, hogy egy több ezer éve beszélt nyelvet (melyet alig ismerünk és még a hangkészletét sem tudjuk biztosan) hasonlítanak össze egy maival... mi lesz a hangváltozásokkal? Szóval... röhej az egész.

50 elhe taifin 2011. január 25. 11:05

@El Mexicano:

Danilo Gheno írt is róla recenziót:

www.scribd.com/full/44674927?access_key=key-28dezb0eigqpso33bdlo

51 anokó 2011. január 25. 13:07

@El Mexicano:

Te profi vagy fonetikai kérdésekben. Légy szíves segíts nekem abban , hogy az IPA táblázat szerint az ő magánhangzónkat milyen ajánlott jel használatával tudnánk leírni a nem magyar anyanyelvűek számára .

Az Ő - s Nyelv kérdéskörben.

52 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 25. 13:27

@avarikus: øː (ez utóbbi tkp. egy „kettőspont”, ami két egymás felé forduló háromszögből áll, ez jelöli a hosszúságot – itt most nem igazán jól néz ki...

53 El Mexicano 2011. január 25. 13:43

@avarikus: László megelőzött, de egyébként szokták simán [ö]-nek is jelölni.

Viszont a hivatalos IPA szerint az, amit László ír. A probléma inkább az, hogy a Nemzetközi fonetikai ábécét a szakembereken kívül nem igazán ismerik (gondolom külföldön sem). Pl. a spanyoloknak úgy szoktam elmagyarázni, hogy ejtsenek úgy e-t, hogy közben o-ra kerekítik az ajkukat. De ha csak annyit mondok nekik, hogy olyan, mint a németben az "ö" vagy a franciában az "eu", akkor máris megértik. :)

54 anokó 2011. január 25. 14:00

@El Mexicano:

Köszönöm a válaszokat. Ezek a lapján a Wikipédián meghallgattam az elküldött jelhez kapcsolt hangértéket . Véleményem szerint ezzel a fonetikai hangértékkel a magyar ő nem írható le itt úgy hangzik mintha az ő betű után átváltanánk ö re , és túl hosszú is. Meglepne, ha így ejtenénk ki a harmadik személyes névmásunkat.

Lehet, hogy helyt kell adni annak a megállapításnak , hogy a magyar nyelv jellemzője az Ő betű használata egyedi kiejtéssel , tehát Ő -s nyelv. Azonban ebből nem következik, hogy ŐSNYELV lenne, abban az értelemben, ahogy egyesek gondolják.

55 El Mexicano 2011. január 25. 14:04

@avarikus: A wikipédiás hangpéldákban, ha jól emlékszem, számítógépes hanggal emulálják a magánhangzók ejtését, szóval az nem túl élethű.

56 anokó 2011. január 25. 14:18

@El Mexicano:

Nekem markáns férfihangnak tűnik , be kell vallanom nem tudtam, hogy számítógépes hang is van.

A kérdés akkor is megválaszolatlan maradt , hogyan tudja ezt a hangot fonetikusan leírni egy nem magyar anyanyelvű egyén, ha nem ismeri az IPA ajánlást.

57 El Mexicano 2011. január 25. 14:29

@avarikus: Otthon majd meghallgatom, lehet, hogy azóta megváltoztatták. Azt tudom, hogy a mássalhangzókat egy orosz születésű svéd felhasználó mondta fel, a magánhangzók viszont gépi hangok voltak.

A kérdés világos, de szerintem azért minimális idegennyelv-ismeret mindenképpen kell ahhoz a másik fél részéről, hogy bizonyos hangok kiejtését el tudd neki magyarázni. Egyébként lehetetlen vállalkozás. Legegyszerűbb, ha küldesz neki egy magyar dalt a szöveggel együtt, hallgassa meg, én is így szoktam. :)

Ez épp olyan, hogy nem lehet valakinek elmagyarázni az igeragozást, vagy a főnevek nemét, aki nem tudja, mi az, hogy ige vagy főnév. :) (A példám egyébként valós, mert már találkoztam olyannal, aki spanyolorákat venni járt hozzám, de az alapvető szófajok fogalmával nem volt tisztában.)

58 tenegri 2011. január 25. 14:34

@avarikus: Ne várj pontos egyezést egy (ráadásul esetleg gépi) hangminta és a te kiejtésed/hallásod közt. Az IPA a magánhangzókat alapvetően három tulajdonságuk alapján határozza meg: nyíltság, képzési hely, ajakkerekítés. Az előbbi kettőnél felvettek 4-5, illetve 3 pontot a szélső értékek közt, s az ezeken a pontokon képzett hangokat jelölték külön önálló jellel (ajakkerekítés szerint is megkülönböztetve). Ez nem azt jelenti, hogy a valóságban csak ennyi hang ejthető, hiszen az egyes jellemzők szélső értékei közt nem ugrásokkal, hanem folyamatos átmenettel képezhetők hangok - csupán sok nyelv hangkészletét elemezve ennyit tűnt praktikusnak megkülönböztetni. Így mikor egy-egy nyelv magánhangzóit IPA jellel jelölik, akkor megkeresik, hogy melyik jel által leírt tulajdonságok esnek hozzá a legközelebb (pl. a magyar ö-nél az ø) - ez a gyakorlatban bőven elegendő szokott lenni. Amennyiben mégis pontosabb jelölésre van szükség, úgy vannak olyan IPA mellékjelek, melyekkel az alapjeleket kiegészítve jelezni lehet a képzési hely és mód apróbb eltéréseit (pl. zártabb, nyíltabb, előrébb vagy hátrébb képzett az alapjelhez képest, stb.). Ezen kívül egy-egy kiejtett hang beszélőnként eltérhet, továbbá a szupraszegmentális jegyek is befolyásolják (ezekre is vannak IPA jelek), hogy miként is érzékeled.

59 tenegri 2011. január 25. 14:41

@avarikus: "A kérdés akkor is megválaszolatlan maradt , hogyan tudja ezt a hangot fonetikusan leírni egy nem magyar anyanyelvű egyén, ha nem ismeri az IPA ajánlást."

Ez attól függ, hogy kinek írja le. Ha azt akarja, hogy egy, ezt a hangot nem ismerő személy minél közelebb jusson a megértéshez, akkor a célszemély meglévő ismeretei alapján egy minél közelebbi hasonló hangnak a célszemély által már ismert jelét praktikus használni (pl. mintha egy általa sose látott színt magyaráznál el valakinek). Ha csupán annyi kell, hogy egyértelműen jelöljük bárki számára a magyar ő hangot, akkor az pedig megegyezés kérdés. Pl. eldöntjük, hogy a magyar ő hang jele az X lesz és kész, ezután ezzel jelöljük. Vagy az Y vagy a @ vagy a ≡ vagy a ♥ vagy a ♫ vagy bármi más :) Igazából amúgy nem vagyok biztos benne, hogy jól értem mit akarsz kérdezni.

60 El Mexicano 2011. január 25. 14:42

@tenegri: Erre kiváló példa a magyar "a" és "o" esete. Mi csak azért halljuk a különbséget közöttük, mert fonémák, azaz jelentésmegkülönböztető szerepük van. Egy olyan nyelvben viszont, ahol nincs a magyar "a"-nak megfelelő magánhangzó, csak "o", ott nem is hallanak a kettő között különbséget (viszont nekünk mégis furcsa, ha [o]-t ejtenek "a" helyett).

Sőt, velem megesett már, hogy egy ritkán használt szónál, melyet még nem láttam azelőtt leírva, én sem tudtam, hogy hol van benne "a" és hol "o", el is rontottam írásban. :)

61 anokó 2011. január 25. 15:15

@tenegri:

Jól érzed, hogy itt egy kicsit nehezen megfogható a kérdésem.

Ha jók az információim,akkor a mi magyarok által használt Ő magánhangzó Írásképe csak a XVIII. században alakult ki. Az a kérdés addig meg sem volt fogalmazható, hogy Ő -s , vagy csak nem tudtuk leírni, mert a latin , vagy görög írásjelek egy jel alkalmazásával erre nem képesek. Az " ŐS " szó mint gyök etimológiai értelmezését kéne pontosabban megértenem , aztán megértetnem. Ehhez azonban fonetika is kellene. A magyar nyelv eredetére vonatkozó feltételezéseket ilyen tömören megfogalmazni egy kétbetűs kombinációval. Fölöttébb elgondolkodtató.

62 tenegri 2011. január 25. 16:24

@avarikus: Sajnos ettől nem lett világosabb a kérdésed. Bár mintha úgy sejteném, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítasz az írásnak - egy nyelv nem egyenlő annak lejegyzett változatával, nyelv ≠ írás. Kicsit visszatérve az IPA jelöléshez, a hangokhoz és környékükhöz: egy nyelv hangkészletét fonémákkal (jelentésmegkülönböztető hang) szokták meghatározni, amiknek a pontos kiejtése egyáltalán nem mindig azonos,hanem a körülményektől és egyénektől függően változó. Pl. a /g/ fonéma másként hangzik a "gereblye" és a "gally" szavakban (előbbinél kicsit előrébb képezzük, utóbbinál hátrébb), de a "rögtön" szónál meg még ettől is eltérőbb (/röktön/). Ezeket lehet jelölni fonemikus szinten, de lehet pontosabban is - attól függ mi a cél. A magyar helyesírás többnyire fonemikus, így az betű is az /ő/ fonémát jelöli, amit körülményektől függően kis eltérésekkel ejtünk. Egyébként még a rövid /ö/ és a hosszú /ő/ képzése sem egyezik, az utóbbit az előbbihez képest kicsit előrébb képezzük (én legalábbis biztosan). A rövid /ö/ képzésével egyező hosszú hangot pl. akkor ejtünk, mikor őzünk (pl. vki keresi a megfelelő szót: ööööö).

63 tenegri 2011. január 25. 17:11

@tenegri:

"így az betű is az /ő/ fonémát jelöli" = így az ő betű is az /ő/ fonémát jelöli

"/röktön/" = [röktön]

64 Béla007 2011. január 25. 17:46

@avarikus:

Igen többen is szajkózzák ezt az elméletet, hogy ha nem is magyar, de egy az ősmagyarhoz kapcsolódó nyelvből fejlődött ki az indoeurópai alapnyelv. Lásd pl: Prof. Badiny Jós Ferenc : Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig c. könyvének első 4 fejezete erről szól.

Sajna szkennerem nincs így csak a könyv címét írom le.

65 Béla007 2011. január 25. 17:50

@Béla007:

Vagy pl: Borbola János : Bevezetés az egyiptomi hieroglifák magyar nyelvű olvasatába.

66 feri 2011. január 25. 19:05
67 tenegri 2011. január 25. 21:41

@feri: Jól értem, hogy ezeknek a kéziratoknak a másolatát még sehol nem tették közzé, s - nehogy rossz kezekbe kerüljenek - nem is fogják? Sajnálatos lenne... Ha jól sejtem, akkor ez a Detre Csaba féle vonulat. Futó belekukkantás után amúgy az egész egyszerű kitalációnak és hamisítványnak tűnik, ami a hihetőség kedvéért a laikusoknak elpöttyint pár valós dolgot, néhány ismert nevet (természetesen lehetőleg olyanokét, akik már meghaltak, nehogy tiltakozhassanak amiért belekeverik őket), magyar, török és egyéb nyelvű szavak mai, illetve helyenként régebbi, de többnyire szándékosan torzított formáját nevezi ki szkítának, stb. Én elhiszem, hogy nagy a felfedezés és még titkos is, de vajon miért nem hoz nyilvánosságra a forrásaiból semmit, még egy picit sem? Ha olyan sok az anyag, igazán nem kell aggódnia egy-egy töredéknyi forrás miatt. Ha közzétenné és valódiak lennének, óriási tudományos szenzáció lenne - egyszerűen nincs értelmes ok rejtegetni ilyet. Enélkül pedig az egész nem több humbugnál.

68 feri 2011. január 26. 15:56

@tenegri:

Megadnám a kért " pici" forrásokat:

filozofia.wplanet.hu/vaa_3.doc

filozofia.wplanet.hu/tag_va.html

A neves erdélyi örmény származású nyelvészprofesszor könyve a forrás: Les langues scythoides (Zarytos-Tyros) (1985)

Ajánlom még megnézésre Tóth Gyula előadását,amelyben a Krónikáink helyes adatolásának kimutatásával bizonyítja a hun-magyar népazonosságot:

www.magyarvagyok.com/index.php?page=videos&sub=search&q=t%C3%B3th+gy

69 tenegri 2011. január 27. 12:45

@feri: Én sajnos a fenti linkek egyikén sem találkoztam legalább egyetlen pici másolattal vagy képpel sem az említett rengeteg kéziratról. Esetleg a Les langues scythoides című műveben lennének ezek? Erről a könyvről semmilyen használható adatot nem találtam azon kívül, hogy egy maroknyi "alternatív" magyar oldalon emlegetik a címét. Lehet tudni róla többet is? Esetleg olvastad és birtokodban is van? Ez esetben kérlek tegyél közzé pár képet a benne szereplő kéziratmásolatokból! Egyébként a szerző ugyanekkora ismertséggel rendelkezik az interneten - pár "alternatív" magyar oldalon szerepel, amik egymást ismétlik és semmi több. Csupa rejtély :)

70 elhe taifin 2011. január 27. 13:10

@tenegri: @feri:

"A neves erdélyi örmény származású nyelvészprofesszor könyve a forrás: Les langues scythoides "

A szerzőről az olvasható egyes honlapokon, hogy az Örmény Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja- azonban úgy tűnik, hogy az említett akadémia nem tud róla:

www.sci.am/members.php?l=27&did=3&langid=1

71 feri 2011. január 27. 18:54

@elhe taifin: @tenegri: Kétségtelen :nincs a neten kéziratmásolat ezekről, de ettől függetlenül a forrásokat megnevezték. Kinek kellene ezeket kikutatni? Nem a Magyar Államnak és erre hivatott intézményeinek.? Sok görög szerző műve sincs meg eredetiben, csak átiratokban, másolatokban ,ám mégis, ezeket hitelesnek lehet elfogadni?

www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=

www.kiszely.hu/istvan_dr/017.html

tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=87427

www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/innen-onnan/a-magyar-nepek-o

72 tenegri 2011. január 27. 19:21

@feri: Egy kicsit sem tartod furcsának, hogy valaki talál rengeteg régi, többszáz éves kéziratot, amiben olyan adatok vannak, melyek egyes tudományterületek addigi eredményeit alapjaiban átértékelnék, de nem mutatja meg senkinek, egyetlen picuri másolatot sem ad közre, viszont hosszasan leírja mi mindent olvasott bennük? Mindezt fenntartások nélkül el kellene fogadni? Van akadálya, hogy ha nem is az összeset, de legalább részleteket közöljenek a kéziratokból? Én egyelőre egyetlen akadályt tudok elképzelni - azt, hogy ezek a kéziratok nem léteznek. Ugyanez a történet játszódott le a Fehér Mátyás Jenő által "felfedezett" Kassai-kódexszel, a Detre Csaba által "megtalált" Iszfaháni-kódexszel és másokkal: másolatot a kéziratokról egyik sem tett közzé, kibúvókat keresett, vagy amit mégis közzétett arról kiderült, hogy hamisítvány, s jöhetett a magyarázkodás, hogy de nem is úgy van az, csak véletlenül összecserélt valamit. Még az általad oly lelkesen linkelgetett honlap üzemeltetője is elismeri, hogy bármennyire is tetszene neki ezen írások tartalma, semmiféle bizonyítékot nem lát rá, hogy azokat valódi, lézető forrásokra alapozták:

osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=mtop&file=olvas&cikk=fomenu-487

73 feri 2011. január 27. 22:09

@tenegri: Én már nem tartok furcsának semmit , itt már minden elképzelhető, meg annak a fordítottja is. Nyilván, itt ülve a számítógép előtt nem tudjuk eldönteni a hitelességét , de a forrásokat megadták.

Nos, én abból indulok ki, ha ugyanilyen információk jutnának el mondjuk a román, szlovák, lengyel vagy bármely más nép nyelvével, ősiségével kapcsolatban, akkor az érintett népek kormányai, hivatalosai minden pénzt megadnának azért, hogy a források a birtokukba kerüljenek. Tudomásom szerint ezeket a forrásokat az "amatőr" kutató nem fényképezhette le Iszfahánban, nála források nincsenek, nem is lehetnek erről. A szkítoid nyelvvel kapcsolatban is megadták a forrásokat, ennek alapján ellenőrizni lehetne ezt is. Az utolsó linkben lévő anyagok hitelességét pedig ,tudtommal, nem vitatta eddig senki. Ezek az adatok is megerősítik a rokonságot, népazonosságot. Tóth Gyula elmélete is ezt támasztja alá közvetett módon. Ezen kívül a népművészet, eredetmondák,néphagyomány, Krónikák is ebben erősítenek meg. Ez mind semmi, ezzel nem érdemes foglalkozni, csak ugy lesöpörhetőek az asztalról? Ez nem furcsa ugyanúgy? Nem gyanús egy kicsit sem?

74 Angry Bird 2011. január 27. 22:36

@feri: Az az igazság, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Széchényi Könyvtárában megvan Anonymus teljes kódexe, amit még sosem hoztak nyilvánosságra. Ezt hieroglifákkal írták, de bárki magyar el tudja olvasni, ha erősen koncentrál. Ebben Anonymus leírja, hogy a magyarok finnugorok, és leírja az útjukat az Uráltól a Kárpát-medencéig. A kódexet Benyovszky Móric hozta haza Madagaszkárról (< magyar úszkál, ugyanis a dél felé vándorló magyarok végül úszva jutottak át a szigetre). Az akadémia ellenőrizte a kódex hitelességét, és minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy eredeti. A bizonyosság annyira kétségtelen, hogy az akadémia nem hajlandó más őstörténeti verzió megvizsgálására. A kódexet egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, mert akkor ellopnák a románok, és többé nem tudnánk visszakövetelni Erdélyt. Most még ki kell várni, míg az ötödik kerületben felépül a Zeppelin-ház, mert oda fog költözni az Európai Parlament Brüsszelből. Az ünnepélyes aktust az elveszett területek visszacsatolása fogja kísérni. Mivel a kódex pontosan tartalmazza Mátyás hódításait, nem csak a Trianonban elcsatolt területeket kapjuk vissza, hanem Morvaországot és Bécset is. Ekkor a kódexet el fogják helyezni méltó helyére, a Szent Korona mellé. Ekkor felszabadul az a titkos folyosó, ahol jelenleg őrzik, és ami a Széchényi Könyvtárat és a Parlamentet köti össze, és ezen átfog közlekedni az ötös metró, mely a szentendrei hév folytatása lesz a Batthyány tértől tovább a Clark Ádám térig, ott át a Duna alatt a Kossuth térig, majd délre a Vágóhídig, és onnan tovább Ráckevére, amit akkor Magyarkevére fognak átkeresztelni.

Én személyesen biztosíthatom, hogy a kódex létezik. A nagyapám éjjeliőr volt a könyvtárban, és bevitt olyan helyekre, ahova közönséges látogatók nem juthatnak el. Gyerekkoromban gyakran töltöttem vele a nyári szünetet, és ilyenkor a kódexek olvasgatásával töltöttem az időt. Innen tudom, hogy a románokat az albán maffia találta ki, és csak a 19. században kezdtek latinul tanulni, hogy a rómaiak leszármazottainak adják ki magukat, és elvehessék Erdélyt. De genetikai kutatások bizonyították, hogy ők valójában szlovák hegyi pásztorok! Nem véletlen, hogy a szlovákok és a románok is annyira odavannak a jutúróért!

75 tenegri 2011. január 27. 22:58

@feri: Aki új állítással áll elő, annak feladata állításának bizonyítása. Ha ez az állítás különösen szokatlan és az addigi eredményektől jelentősen eltér, akkor a bizonyítékoknak is különösen meggyőzőnek kell lenniük. Az nem bizonyíték, hogy ő látott valamit valahol, aki nem hiszi menjen el, keresse és nézze meg. Ez komolytalan, ez nem tudomány. Ha a kéziratot nem másolhatta le, akkor minden művét a helyszínen írta, számtalanszor átlapozva egy sokszáz éves kéziratot? Alig hihető. Még csak egy szabadkézi másolatot sem készített egy kicsi részletről sem. Mennyi idő kell vajon egy ilyen méretű és jelentőségű anyag feldolgozásához, mennyi időt kellett ezzel a fellelés helyén eltölteni? De még ha mindez a hihetetlenség igaz is lenne, maga a kézirat alapján készített mű, nyelvtan, szószedet hemzseg a képtelenségektől, nyelvészeti dilettantizmustól. A szerző olvasott ezt-azt többek között a magyar, a török, a mongol és más nyelvek történetéről, s ezekből ötletszerűen felhasználva elemeket, illetve hozzáadva a fantáziáját gyúrt magának egy kitalált nyelvet. Nagyon sajnálatos, hogy akadnak, akik jóhiszeműen bedőlnek csalóknak. És hogy állami támogatással járjanak utána minden bolondságnak, ami bárkinek csak eszébe jut? Két lábbal kell kirúgni azt az állami vezetőt, aki ilyet tenne anélkül, hogy legcsekélyebb bizonyíték rendelkezésre állna egy önjelölt felfedező szaván kívül. Egyébiránt pl. az Iszfaháni kódex lelőhelyét már többen keresték a megadott szűkös információk alapján Iránban, s a helyi örmény közösségek sem tudtak sem a kézirat, sem az azt őrző kolostor létezéséről. És szegény Schütz Ödönt is belekeverni - ő komoly tudós volt, nem foglalkozott ilyen sületlenségekkel. Halála után, mikor már nem is tud tiltakozni, szégyen a "tudományosság" látszatáért felhasználni a nevét.

76 elhe taifin 2011. január 28. 02:43

@feri:

"de a forrásokat megadták."

Érdekes, hogy a Les langues scythoides c. könyvre rákeresve csak magyar honlapokat találni....kerestem a Jereváni Állami Egyetem (Երևանի Պետական Համալսարան) és a Jereváni Nyelvészeti Egyetem (ԵՊԼՀ) könyvtárában is, de nem ismerik a könyvet.

armunicat.am:8991/F

www.brusov.am/searchres.asp

Akkor hol is lehet ezt megnézni?

77 feri 2011. január 28. 12:43

@elhe taifin: @tenegri:

Ha tényleg úgy van, hogy mindennek utánanéztek, mindent ellenőriztek, akkor megnyugodtam. Ezt azonban kétlem. A kérdéses könyv fellelhetőségét is könnyű lenne ellenőrizni, valamint a könyv által hivatkozott leleteknek is utána lehet járni. Nekünk lenne ez a feladatunk az interneten keresztül ?

Megértem azt, hogy mindenféle bolondság után nem kapkodnak, holmi amatőrök fantazmagóriáit nem kergetik.

Létre kellene, kellett volna hozni egy hivatalos kutatócsoportot, amely a szkíta-hun nyelvemlékeket kutatja, ásatásokat végez és minden létező helyen a legkisebb információnak is nyomába ered. 20 év alatt már sokkal többre jutottunk volna. Az is feltételezhető, hogy a magyarnak voltak, vannak(?) közelebbi nyelvrokonai is a finnugor népeknél. Én úgy látom, ez egyszerűen nem érdekli a "hivatalosakat " . Nem érdekli őket a svájci Hun völgy rovás szövegei, nem érdekli a viszokói piramisok rovásfeliratai. (Más országok küldtek ki Boszniába régészeket, kutatókat ;a Magyar Állam nem küldött.). Hogyan lehet az, hogy a kecsua nyelvben a magyarral rokon szavak vannak? Ezt egy "amatőr" kutatónak kell vizsgálgatni?(Kis Dénes) Az észak-amerikai Sziu indiánok nyelvét sem vizsgálták meg:

www.nana.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/magyarul-beszelo-indianokat-t

Ki vizsgálta meg az indo-szkíták leleteit,emlékeit,történelmét? Hogyan lehetséges, hogy az indiai egyetemeken tanítják a szkíta-hun-magyar rokonságot? Lehetne sorolni hosszasan ezeket az anomáliákat. Nekem ezek alapján , csak lesújtó véleményem van róluk. Északi-bábos fantazmagóriákat gyártanak, amikkel teljesen megtévesztik a magyarokat, de a külföldieket is. Remélem már nem sokáig, eljárt felettük az idő!

78 elhe taifin 2011. január 28. 12:57

@feri:

Ha a könyvet könnyen meg lehetne találni, miért nincs róla semmi infó?

És ezt a kutatócsoportot ki fogja pénzelni? Mert ha minden, a neten olvasható "elméletnek" utána kéne járni, az hatalmas összeget igényel.

A viszokói piramisokat meg a geológusok természetes képződménynek tartják, de erről itt olvashatsz:

szkeptikus.blog.hu/2009/08/12/a_boszniai_piramisok

A sziú és kecsua indiánokról azt a linket komoly forrásnak gondoltad? és ha írok egy ilyen honlapra a magyar-ausztrál rokonságról, azt is el fogod hinni feltétel nélkül?

De ha érdekelnek az amerikai bennszülött nyelvek, ebből pl tanulhatod őket:

Ingham, Bruce: Lakota. Lincom, 2003.

Linda A. Cumberland: A Grammar of Assiniboine: A Siouan language of the Northern Plains. Indiana University, 2005.

"Hogyan lehetséges, hogy az indiai egyetemeken tanítják a szkíta-hun-magyar rokonságot?"

Megadhatnád a kérdéses tankönyv bibliográfiai adatait.

79 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 28. 13:11

@feri: A szkítákkal is foglalkoznak bőven eleget, meg azzal is, h miféle "rokonság"-ban lehetnek velük a magyarok: galamus.hu/index.php?option=com_content&view=category&id=68:cssandor

Az meg, hogy mit tanítanak az indianai egyetemen, kb. kirajzolódik szomorú hírünkből: www.nyest.hu/renhirek/elhunyt-a-denis-sinor

80 elhe taifin 2011. január 28. 13:13

@Fejes László (nyest.hu):

Feri szerintem Indiára és nem Indianára gondolt :)

Persze a lényegen nem változtat.

81 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 28. 13:16

@elhe taifin: Ó, ezt benéztem! :) Hiába, állandóan keresem az értelmet mások szövegében. :)

82 feri 2011. január 28. 15:02

@elhe taifin:

A szkíta-hun -magyar elmélet nem csupán egy elmélet a sok neten futó elmélet közül. Ez a rokonságtudat a Krónikáinkból és rengeteg egyéb forrásból táplálkozik. Ezt még Petőfi Sándor is így tanulta az akkori történelem könyvekből. A finnugor származáselmélet is csak egy elmélet. A felállítandó kutatócsoportot vagy az állam finanszírozná vagy az adófizetők dönthetnének felajánlásukkal,hogy a finnugor és a szkíta-hun kutatásokra mennyi pénzt szánnak. Ez így lenne igazságos és méltányos,tekintve azt,hogy eddig mennyi pénzt adtak a "finnugrizmusra".

Én nem hiszek el mindent, ezért javasoltam, a kutatócsoport létrehozását, akik "minden" információnak utána járnának. Viszont semmit sem utasítok el addig, amíg meg nem bizonyosodnak igazságáról, vagy hamisságáról. Boszniai piramisoknál már vagy ötször jártam,láttam "mindent" és mesterséges építményeknek tartom. Sokan tartják annak,de nyilván vannak ,akik meg más véleményen vannak .Ettől függetlenül nem hagyják a " fű alatt pihenni" őket, hanem gőzerővel dolgoznak a feltáráson. Mi mért nem ezt tesszük ?

Az indiai egyetemekről Aradi Éva indológustól hallottam.Meg fogom kérdezni nektek ,pontosan melyik tankönyvben van ez benne.

www.mvsz.hu/mtf/mtf_03f.html

Olvassátok el a tanulmányát, a végén egy professzor is hasonló szellemben nyilatkozik erről.

83 elhe taifin 2011. január 28. 15:07

@feri:

Ismered azt a szót, hogy forráskritika?

(A 2. vh előtt a japán gyerekek történelemórán arról tanultak, hogy a császár az istenek leszármazottja- mert ezt a japán krónikák (Kodzsiki, Nihonsoki) is alátámasztják.....)

A szakákról én is ajánlok egy cikket:

www.sino-platonic.org/complete/spp080_saka_sai.pdf

84 Béla007 2011. január 28. 19:56

Nem láttam, ha tévednék elnézést kérek, hogy C.G Gosztony: Dictionnarie d'etimologie Sumerienne et Grammarie Comparé. Paris 1975 c. könyvében egyfajta értelmezését adja az onogur szónak.

Nevezett egész életét a sumer nyelv kutatásának szentelte és a sorbonne-i École Francaise des Hautes Études tanára volt.

Az említett könyvében a " kazár szójegyzék"-ben közli az onogur népnév eredetijét így: UNUG-UR(u). Gosztonyi szerint UNUG... a sumériai Uruk város ékírással írt neve és URU=VÁROS UNUGURU=URUK VÁROSA és UNUG-URI=URUK VÁROSI, Urukból való.

85 nandor 2011. január 28. 20:15

Es a "magyar" szo honnan ered, mi az etimologiaja?

86 Vincenzo 2011. január 28. 20:22

Ez meg csak szimpla politika. A kínaiaknak így szimpatikusabbak leszünk, Orbán is tudja, hogy ez egy hülyeség, és nagyon okosan használja ki ezt az elterjedt félreértést.

87 feri 2011. január 28. 22:59

@elhe taifin:

Semmi gondot nem látok abban, hogy a japánok ezt gondolják. Mindenki Istentől származik, mindent Isten teremtett.

88 peripetia 2011. június 22. 13:41

@feri: Ne téríts, ez nem az az oldal. Hagyjuk meg istent a papoknak. A tudományoknak abszolute nincsen szüksége istenre. Meg nekünk ateistáknak sem!

89 Jogálom 2011. június 23. 14:15

Egy pontosítás. Amire OV is utalt, annak van alapja, de nem az angol Hungary szóban, hanem Magyarország kínai elnevezésében.

Mo. kínaiul Xiong Ya Li (e: szjung ja li, hanzi-vel, azaz kínai írásjeggyel: 匈牙利), ahol a xiong 匈 szó bizony a hunokat jelöli. A Xiong Ya Li szó pedig az angol Hungary szó kiejtés utáni átirata, miután a kínai nyelv egy kötött kiejtésállományra, meghatározott, és nem változó szótagjaira-szavaira kell átírjon jövevény szavakat.

Ettől még valóban, OV tévedett, mert a Hungary nem jelent hunok földjét.

90 Jogálom 2011. június 23. 14:21

@elhe taifin:

Japánhoz nem tudok hozzá szólni, de a kínaiban a császárokat az ég fiának hívják, ahol az ég az isteni világot jelöli.

Az uralkodók az adott hitvilág által, így az adott istenkép által hatalommal felruházott tagjai mint elv pedig általános minden kultúrában, ezzel is elejét véve azoknak a köznépi mozgolódásoknak, miszerint valaki milyen jogon uralkodik felettük. Isteni hatalmat pedig sehol nem szokás megkérdőjelezni, egészen a felvilágosodásig.

91 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 23. 14:54

@Jogálom: "ahol a xiong 匈 szó bizony a hunokat jelöli" Melyik hunokat?

Egyébként persze jó, lehet, mondjuk benne van a hunok neve. De akkor Orbán honlapján miért nem egy ilyen magyarázat jelent meg, miért tűnt el a honlapjáról? Szerintem egészen más magyarázat áll a háttérben.

92 peripetia 2011. augusztus 26. 15:28

"Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: " Én meg itt tartom feleslegesnek az első vagy-ot. Modorosnak tűnik, bosszant.

93 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 26. 15:37

@peripetia: „Modorosnak tűnik, bosszant.” Ejnye, még csak nem is biztos benne, hogy modoros, de bosszankodik rajta... Nem lenne szabad ilyen könnyen hagyni magát felbosszantani...

94 Roland2 2011. augusztus 30. 14:38

Ez az onugorból származó Ungarn/Ungheria/Hongrie,stb. ung- kezdetű átvétel megvan/megvolt a törökben is,lásd pl. Tarih-i Üngürüsz,de a középkori,újkori török írásokban is több helyen felbukkan:

"Midőn Szulejmán szultán Rhodoszt elfoglalta,s a benne volt frenkeknek kegyelmet adott,azok hajókon Frengisztánba mentek,s egész Frengisztán gyászt öltött Rhodoszért és Szandzsuvánért,mert Rhodosz a frenkeknek mintegy talizmánjuk volt.A Rhodoszról elment frenkek Frengisztánban lévő bánjaiknak kemény szemrehányásokat tettek.ezt mondva:"Milyen gyalázatos emberek vagytok ti,hogy nem küldtetek sereget segítségünkre,mikor jött a török,s megalázta Szandzsuvánt,a Jézus vallását,és lealacsonyított bennünket.Semmivel sem törődve hanyagságot és mulasztást követtek el".Ekkor a nagy bánok s Frengisztánnak nagyjai és kicsinyei,helyeselvén a Rhodoszból jötteknek szavait,ezt mondották:"igazatok van.A török elfoglalta a Belgirádot,azután elfoglalta Rhodoszt,s ezentúl így folytatja,ha mi csöndesen maradunk."Ennél fogva szövetséget kötöttek és megesküdtek ,hogy a Jézusért életüket és fejüket feláldozzák.Háromévi halasztást tűztek ki.Akkor a frenk bánok Üngürüsz királyának ezt üzenték:Neked vezérünknek kell lenned,hogy a törököt eltörölhessük a föld azínéről."Egyszersmind a római pápa is szövetségese volt ebben az ügyben:továbbá a francia,spanyol,egyszóval ahány keresztény nemzet van,e célra ki fejét,ki vagyonát áldozta fel,ki sereget küldött,vallásos buzgalomból egymást bíztatva,mert a Szandzsuvánt ki kell ragadni a török kezéből."

( Mohács emlékezete Lufti pasa- Az Oszmán-ház története 204.old.)

Egy helyen a Mohácsnámé is Üngürüszt említ.

Ez az Üngürüsz elnevezés a mai törökben már nem maradt fenn ,Magyarországot Macaristan-nak nevezik.Érdekes kérdés,hogy lehetett-e valami jelentésbeli különbség a Macaristan és az Üngürüsz között (pl. mint a csehben és a szlovákban az Uhorsko és a Mad'arsko között).

95 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 30. 14:56

@Roland2: „Ez az onugorból származó Ungarn/Ungheria/Hongrie,stb. ung- kezdetű átvétel megvan/megvolt a törökben is,lásd pl. Tarih-i Üngürüsz,de a középkori,újkori török írásokban is több helyen felbukkan” Nagyon kétlem, hogy az Üngürüsz és a Hungarus között valamilyen kapcsolat lenne. Hol, mikor ment volna végbe az u > ü változás?

96 siposdr 2011. augusztus 30. 15:33

Tisztelettel érdeklődöm, van-e a Neten elérhető információ arról, hogy miért lett a cseh nyelvben még a középkorban is használt g-ből h? Röviden: miért "halt ki" a g a cseh nyelvből?

Feltételezem, hogy már akkortájt sem hasonlíthatott napjaink magyar g-jéhez.

97 Pesta 2011. augusztus 30. 16:22

@siposdr:

szakszavakkal nem tudom elmagyarázni, mert nem vagyok nyelvész, talán garathangnak nevezik. A lényeg, hogy a szláv nyelvekben területről-területre váltakozik a „g" és a „h" ejtése a szavakban. Pl. az oroszban és a lengyelben g-t mondanak ott, ahol a cseheknél és a szlovákoknál h-t, majd a délszlávoknál is megint g-t ejtenek. Lásd: lengyel granica, cseh/szlovák hranica, horvát/szerb granica [határ].

Az oroszban és a lengyelben nincs is olyan „hehezetes" h, mint a magyar, csak az erősebb torokhang. Sőt, az oroszok pl. a hamburger helyett gamburgert mondanak, sőt még Hitlert is Gitlernek ejtik! :)

98 Roland2 2011. augusztus 30. 17:49

@Fejes László (nyest.hu): Azt nem tudom (talán tenegrit kéne megkérdezni),de ha nem az európai nyelvekből jön az elnevezés,akkor honnan ? Az oszmán-törökök kapcsolatba kerültek görög-bizánci,itáliai,német,ill. egyéb nyugat-európai diplomatákkal,mesteremberekkel,kereskedőkkel,így elvileg "logikus" lenne,ha ez az Ungarn/Ungheria/Hungria,stb. alakokhoz hasonló Üngürüsz is ezek valamelyikéből eredne.Ezenkívül szerintem a macar,Macaristan elnevezés régebbi lehet (és gyakrabban használatos),mint az Üngürüsz.Mindenesetre ha nem az európai nyelvekből jön ez az elnevezés,akkor honnan eredhet ?

99 tenegri 2011. augusztus 30. 20:30

@Fejes László (nyest.hu): Egyrészt ha ez egy eredetileg latin nyelvű mű fordítása vagy latin művek felhasználásával készült, akkor ott a közvetlen átvétel lehetősége a (h)ungarus-ból. Másrészt én ugyan nem láttam ennek az eredetijét, de bizonyára arab írással íródott (mi mással), az meg elég bajosan tesz különbséget u és ü között, így az sem világos, hogy mire alapozzák az ü-t.

100 najahuha 2011. augusztus 30. 22:30

@Fejes László (nyest.hu):

----> #79 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 28. 13:11

Vahan Anhaghth Astvatzaturian (1932-2008), örmény-magyar (jozefista családneve (1784-től) SOHN-GOTTES-> magyarított SZONGOTT, tehát teljes neve magyarul: SZONGOTT DÉNES) mechitarista szerzetes nyelvész és kutató foglalkozott HUN kutatásokkal az örmény kolostorokban összegyűjtött iratok között.

Ritkán publikált, de az egyik legjelentősebb:

Les langues scythoides. (Zarytos-Tyros, 1985).

Kutatásai révén föltárulnak a HUNok és a MAGYARSÁG közti átfedések, nem csupán történelmi, hanem NYELVÉSZETI vonatkozásban is.

Sajnálatos, de mellékvágányra futtatták BENEDEFFY Lászlót, megfenyegették, egzisztenciálisan ellehetetlenítették.

SCHÜTZ ÖDÖN négy jelentősebb tanítványa közül 3 rejtélyesnek tűnő módon meghal terepmunkán 1986-1992 között a Kaukázusban ....

Szóval van kellően HUN anyag, csak sok a gátló tényező.........

101 najahuha 2011. augusztus 30. 22:44

@Fejes László (nyest.hu):

A Tarih-i Üngürüsz eredetileg egy latin nyelven írott krónika volt, mely 1543-ban, a székesfehérvári könyvtár elégetésekor került török kézre. Terzsüman Mahmud /Mahmud Tecüman 1510-1575/, I. Szulejmán török császár, bajor származású tolmácsa és diplomatája mentette ki a tűzből, majd fordította le török nyelvre.

102 elhe taifin 2011. augusztus 31. 01:46

@najahuha:

A Les langues scythoides c. könyvre rákeresve is szinte csak magyar honlapokat találni....A szerzőről az olvasható egyes honlapokon, hogy az Örmény Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja- azonban úgy tűnik, hogy az említett akadémia nem tud róla:

www.sci.am/members.php?l=27&did=3&langid=1

"Átértékelő nyilatkozat

Tisztelt Olvasó!

Közel félmilliószor nyitották meg honlapunkat, és olvasták többet-kevesebbet, bizalommal és reménnyel követve a szerkesztők által közvetített reményeket ősmagyar nyelvemlékek valódiságát illetően. Nagy keresést indítottunk el, kiváló emberek segítettek a megjelölt dokumentumok nyomait követve, többnyire magyar származású jeleseink, hogy reményeinknek dokumentálható alapot találjanak. Köszönjük a keresést, amit külföldi külképviseleteken, tudományos intézményekben és diplomáciai körökben folytattak olvasóink.

Mivel sem a belföldi, sem a külföldi kapott információk nem erősítették meg D. Cs. eddigi állításainak valóságtartalmát, sem pedig ő személyesen nem tartotta fontosnak erről megnyugtatni az érdeklődő és benne bízó honfitársait, a végleges esetleges „kanonizáció” előtt - ideiglenesen – felfüggesztem a hun-szkíta nyelvi anyagként osmagyar.kisbiro.hu oldalainkon áttekintett gyűjtemény eddigi minősítését illetve meghatározását. Személyesen - mint szerkesztő - minden további várakozásom és reményeim ellenére, ám Olvasóim és a tudományos igazság tiszteletét mindenek fölé helyezve, a továbbiakban és ideiglenesen, a nyelvi gyűjteményt az ősmagyar nyelv helyreállítási kísérletének tekintem, amely azonban bővelkedik hitbéli-irodalmi-mitológiai elemekben is. Kérem a szerkesztő Társakat, hogy a testvér oldalakon hasonlóképpen közöljék a változtatást. .."

osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=mtop&file=olvas&cikk=fomenu-487

103 najahuha 2011. augusztus 31. 09:12

@elhe taifin:

Nem ez lenne az egyetlen ilyen sorsú munka a világtörténelemben....

Tovább kell kutatni. Még az is lehet, inkább örmény nyelven.

A két egyetemen is. ( Úgy TYREban a HAIGAZIAN Egyetemen ,mint YEREVANban.)

Ami az akadémiát illeti, több információra van szükség.

Két hónapja írt megkeresésemre még nem válaszoltak, így nem tudni, valóban tiszteletbeli tagja volt-e az örmény akadémiának. A honlapon elérhető lista nagyon szűkszavú, gyanítható , az elhunytak már nem szerepelnek benne. (Szongott 2008-ban halt meg.)

104 Krizsa 2012. április 17. 22:41

Persze először az ország magyar nevét kellene származtatni, pl. madjar, medjer (semmi esetre nem "magar") alakban keresgélve... de most nem ez a téma.

1. HUNGÁR: HON, HONOL, sőt henye (henje), hanyag – ezek vitán felül magyar szavak. Ezekre még a franciák se tehették rá, vagy vehették le róluk a H betűt. Szal én inkább rajtahagynám...

Van még az is, hogy: "hun (hol?) marad el ennyi ideig?"

A héber hone = táborozik, mahane = tábor, gár = lakik, lakott, hanajá = parkolóhely, henijah (a lágy h alig hallható) = otthagyta – HENYE.

2. Most nézzük a "törökös", a H mentes szóalakot, onogur:

Azon az alapon keressük ezt is a héberben, mert a török, francia, német, de még a kelta nyelv sem létezett akkor, amikor a héber már írással is rendelkezett: (Persze vagyunk itt néhányan, akik szerint a magyar a hébernél is régebben rendelkezett írással... ).

On = erő, oger = hörcsög vagy ürge és összegyűjt – EGÉR, EGRES, EGER vára,

s hogy a törökben az on = tíz, hát ez igazán érthető, mert ősidők óta tíz férfi jelenti az erőt, vagyis egy hatékony csoportot. Úgy az imádkozásban, mint a katonaságnál.

*************

Az első változat (a közös gyöknyelvi eredet) azért sokkal valószínűbb, mert két kifogástalanul magyar, letelepedést jelentő szó "igazolja vissza".

További érv: az első változathoz nyugodtan hozzáteheted a hunokat is (anélkül is, hogy "felvállalnád" őket rokonnépnek), mert a hun csak azt jelenti, hogy táborozik, de a hun-gár már egyenesen táborban lakik:-).

105 Angry Bird 2012. április 18. 09:02

@Krizsa: Hun gar? Hun gara? Hun garim? Hun garot?

Csak azt tudnám, miért nem ejfólaknak hívnak minket...

106 Sigmoid 2012. április 18. 10:37

Kedves szerkesztőség! :) Nem akarjátok esetleg megszüntetni a kommentelési lehetőséget, vagy neves-arcképes facebook kommentfalat bevezetni? Úgy látom a honlapot lerohanták a holdkórosok.

107 Lalika 2012. április 18. 10:48

@Krizsa:

figyelj ide: ritkán adok ilyen tanácsot, de szerintem te inkább ne tanulj meg még egy nyelvet, jó?

108 scasc 2012. április 18. 14:39

@Sigmoid: Krisza esetében ez nem segítene, ő így is nyíltan vállalja nevét :-)

109 Roland2 2012. április 18. 16:23

Vajon ennek a héber-magyar rokonításnak mennyi rajongója akad a nacionalista vagy szélsőjobboldalon ?

110 hecky 2012. szeptember 19. 14:08

Ekkora zagyvaságot(számomra legalábbis annak tűnik)már régen olvastam. Nekem szinte perverznek tűnik ez a nyakatekert következtetés. Ki vitatná, hogy Hunnia-Avaria-Magyarország és ezen országok népei valamiféle rokoni-nyelvi kapcsolatban álltak egymással? Hogy a latin népek nem mondják ki a "H"-t a szó elején, csak azért van, mert nehéz lenne nekik! A "Hungária" szerintem (laikus szerint) A Hun sokaság országát jelenti! A "gar" az én agyamban a sok, az erő jelképe. (Pl:Nagy garral jön!) Az "ia" pedig az országot, a területet jelenti.

111 Krizsa 2013. január 23. 16:54

@hecky: Nagyon helyesen mondod, hogy "a gár az én agyamban sok és erő..."

A magyarból a GARAT, gerjed, gerle, GÁRDA, garmada, garázda igazol vissza.

A másik gyöknyelvben, a héberben meg:

garón = TOROK, gaará = rászólt, megdorgálta, átkozta,

garum = csontos, gir = mészkő, garzen = fejsze,

gerá = ingerelte, nyelőcső, garúa = rossz,

gár = lakik, lakott, gurim = fiókák, kölykök - az anyjuk meg "átkozódik", harap és karmol, ha közeledsz.

112 Krizsa 2013. április 7. 09:41

@Roland2: És ez ki a... "feszt, feszültséget" érdekel?

De azt vedd figyelembe, hogy én a nyest szerkesztőségetek 25/03/13 hozzám intézett figyelmeztetése alapján, az azonnali és végleges kitiltás veszélyével,

a GY....nyelvészeti elemzéseken kívül semmi mástSEM kommentálhatok itt többet, mint hat nap alatt 19 hozzászólást.

Tehát 3 hozzászólásnál nem többet naponta. (Ezért igyekszem azóta kettőnél is kevesebb hozzászólást írni naponta). Most már tudod, miért nincs... ööö...nyelvészet 150 éve?

113 Roland2 2013. április 7. 10:29

@Krizsa: Nem tom melyik hsz-re reagáltál,de ha a 109.-re, akkor pont hogy téged kellene érdekelnie: ugyanis elvileg a te célközönséged a magyar "nemzeti" vagy szélsőjobb lenne - akik rajonganak mindenféle áltudományos és főleg antifinnugrista elméletért - ami viszont hírhedten zsidóellenes. Többségüknek nemcsak a héber-magyar rokonításoddal lenne bajuk, hanem pusztán a származásoddal/ vallásoddal is. Mivel mind a tudományos körökből és mind a 'nemzeti oldal' áltudományos köreiből is egyaránt ellenérzéssel fogadják/fogadnák az elméleteidet , kérdéses mennyi követőd akadna egyáltalán. Kb. "két szék között a földre esel "

De mind1, a te dolgod.

114 Pierre de La Croix 2013. április 7. 12:17

@Roland2: Meg kell védenem Krizsát: azért, mert a mai Magyarországon főleg a szélsőjobb a vevő az ilyen elméletekre, attól még nem biztos, hogy teljesen le is fedik ezt a szegmenst (Lásd: minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár). Mondjuk a méretével kapcsolatosan nekem sincsenek illúzióim (Bár azért az ilyen "logikai" bakugrás nem lenne ismeretlen egyetlen radikális oldalon sem: mondjuk úgy, hogy: "még egy zsidó is megmondta, hogy az izraeliták ellopták a nyelvünket.").

115 Krizsa 2013. április 7. 14:22

@Roland2: Gondolod, hogy a ...nyelvészet

116 Krizsa 2013. április 7. 15:22

...ilyen hülyeségektől függ? Volt egy közös eurázsiai protonyelv, semmi mástól nem függ, csak ettől.

Én 4000 szót hasonlítok, nyelvtani hasonlóságokkal, flektálással, magánhangzó illeszkedéssel, közös ragokkal egyetemben egyetlen MÁSIK gy.nyelvhez.

A finnugrászok meg 200 megváltozozott szót hasonlítgatnak tizenhat?:-) kis nyelvhez, MIND-összesen.

Zsidó származású meg annyira vagyok (fogalmam sincs mennyire), a statisztikákat tekintve valszeg annyira, mint te:-).

117 mederi 2013. június 22. 17:32

A 12-es és 13-as hozzászólásokra:

A kunok nevét sokáig "khunok"-nak is írták, amiből úgy vélem, a "hun" szó kiérződik..

Egyébként azon gondolkozom, hogy ahogyan a "ken, fon" szavakat egyes helyeken "keny, fony"-nak ejtik/ ejtették, úgy a "HUN" kifejezésre is igaz lehet a "HUNY" változat. Megtalálható a

"hunyorít --- (csunyít)/ csunyul)"--("hunyorul"-t helyettesítve)

"hunyorgat/ hunyorog"

kicsit "csavaros" késztetés-eredmény párokban...

Miután a "keleties" mongolos, kínaias és japános szem jellege olyan hatású lehetett a nyugati népek számára (akik nem gyakran találkoztak korábban ilyen megjelenésű emberekkel), mintha azok keleten "hunyorognának", szerintem "a szemeiket illetően keleti jegyeket örökölt" keverék harcosok (a feleségnek való lányokat elrabolták szokás szerint a hunok, így főleg anyai ágon öröklődött a keleties vonás), amikor visszajöttek nyugatra, a helyiek szemében "csúnyák", "hunyorgók" voltak, hiába a nyilvánvalóan apai rokonság, aminek valószínűleg hangot is adtak. A magyar nyelvben is nyomot hagyott, ahogyan az fent látható a negatív felhang..

(Ne feledjük, hogy a lovaglástól "görbe láb"-at sem pozitív vonásként említette meg egy közéleti személy (nem akarom nevén nevezni) az általa szerkesztett elhíresült kötetben, vagyis minősítette a honfoglaló magyarok külső megjelenését. Miért ne lett volna ez ezer évvel ezelőtt is hasonlóképpen..)

Mivel a visszatérő hunok rokon törzsek voltak (a rokonság talán legjellemzőbb vonása éppen a keleties szem lehetett), törzsszövetséget kötöttek a magyarok vezetésével hagyományaink és a krónikák szerint.

Úgy gondolom, hogy mikor keletre indultak az europid, fehér emberek (nem egyetlen törzsből valók) hódítani, főleg fiatalok lehettek, vagyis "jung/ jáng"-ok (hungok), de mikor vissza érkeztek, a "hunya, hunyó= csúnya" jelzővel illették őket, elsősorban keleties, idegenes vonásaik miatt.. Ezek a vonások idővel "felhígultak", de ma is sok arcon megfigyelhető egy kis keleti jelleg (pl. mongol redős szemhéj, vagy feltűnően kicsi szem..:)

118 mederi 2013. június 22. 17:40

Érdekes még, hogy ahogyan a gyermek játékban, a szlengben is a "hunyó" az "aktuális vesztes", aki egy újabb játékban még javíthat (akit először megtalál és "leipicsapacsolja" az elbújtak közül, az lesz a hunyó..:)

119 mondoga 2013. július 6. 00:47

@Fejes László (nyest.hu):

Kár volt ezt ilyen sommásan megítélni, de különösen kár, hogy érdemi válasz helyett kaptam kritikát, meg egy kis rizsát....

Mindenekelőtt: nem látom a hsz. bevezetőjében említett "több tévedést". Egyetlen mondvacsinált tévedést látok, nevezetesen azt, hogy az általam említett Uhorska nem is Uhorska, hanem Uhorsko és/vagy Ugorscsina.

Azzal nyilván nem mondok újat, hogy az általam jelzett alak bár országnévként is megjelenhet, valójában egy közszó: annyi mint ugor. A szlávban szokásos jelzői végződésekkel, függően a jelzett szó nemétől, számától, vagyis lehet uhorska és uhorsko. (Pl. a Magyar Köztársaság Uhorska Respublika.)

Az ukrán nyelvben is használják a szót, elég lett volna egy szótárt előkapni, vagy csak beütni a gugliba...

No de a nagyobbik baj az, hogy ezekben a szavakban tagadhatatlanul az ugor szó jelenik meg, nem kell visszavezetni se.

Ugyanezt a szót találjuk az orosz krónikákban, mint népnevet, több helyen is, egyértelműen a korabeli (honfoglaló) magyarokra utalva.

A népnév a 9. századtól megjelenik - kissé változó formában - nyugaton és Bizáncban is (utóbbiban Ouggroi alakban), a szókezdő h léte v. nemléte mellett mindössze azzal a különbséggel, hogy van a 'g' hang előtt valamilyen 'n' hang is, vagy nincs. Utóbbinak a legkézenfekvőbb magyarázata az lehet, hogy eredetileg egy 'ng' hang lehetett a szóban, alig ejtett n-nel.

A lényeg, hogy sehol se volt onogur vagy ehhez hasonló alak! Egyébként kellene egy tisztességes magyarázat arra, hogy az "onoguria" szó hogyan változott (hol, milyen nyelvben, mikor) "ungaria" v. hasonló alakra!

Habár nincs írásos nyoma - én legalábbis nem tudok róla -, hogy az obi ugorok neve mikor és milyen nyelven lett ugor, de tény, hogy valamikor az lett. Annak ellenére, hogy önmagukat (állítólag) sohase nevezték így.

Az onogur csak az ogurok, oguzok, (ugorok) egyik törzsszövetsége volt a sok ehhez hasonló között. Ez a magyarokra már csak azért se vonatkozhatott, mert őket a hetes szám jellemezte, sehol nem maradt nyoma a magyarban tíz törzs szövetségének.

Ha van érdemi válasz a felvetésemre, szívesen vitatkozom a témáról. Persze azt is megértem, ha itt megrekedünk, különös tekintettel az áltörténetész B-közép megjelenésére. :-)

120 istván1 2014. február 6. 16:31

A cikk szerint a hunokkal való kapcsolatunknak semmi alapja nincs.

A cikk írójának el kellett volna olvasni a NYEST egy korábbi cikkét: A /Szargatkai/ kultúra alapjának valamiféle ősiráni népességet tartanak, amely fokozatosan hatása alá vonta a környezetében élő ugor és szamojéd csoportokat, ha úgy tetszik, iranizálta őket. Fölmerült az a lehetőség is, hogy a szargatkaiak a HUNOK etnogenezisében is szerepet játszottak."

www.nyest.hu/renhirek/osmagyarok-nyugat-sziberiaban

121 blogen 2014. február 6. 19:24

Az a tény, hogy a szargatkai kultúra kapcsolatban állt a hunokkal és az a tény, hogy az onugorok, akiktől az idegen nevünk (Hungarian, etc.) a hunok utódnépe voltak nem jelenti azt, hogy nekünk a hunokhoz nekünk közünk lett volna. Ugyanis azok a magyar csoportok, amelyek a szargatkai kultúrából kiszakadva a hunokkal tartottak egy tőlünk eltérő útra léptek, amely út nagy valószínűséggel soha többé nem találkozott a miénkkel, így a hunok közé ESETLEG vegyül magyarok nem a mi őseink, hanem adott esetben a bolgárok vagy a csuvasok ősei.

122 istván1 2014. február 7. 06:51

@blogen: A szargatkai kultúra és a magyarság közötti kapcsolatot komoly tudósok feltételezik (Zichy István, Ligeti Lajos, Molnár Erik, Fodor István, Csernyecov V.N., Matvejeva N. P., V.A. Mogilnyikov, S.G.Botalov. stb.). Nem beszélve arról, hogy a NYEST hivatkozott cikke is ezt mondja. Amit te mondasz, maszatolás, ami nem illendő egy ilyen komoly helyen.

123 blogen 2014. február 7. 07:32

@istván1: A szargatkai kultúra magyar volt nagy valószínűséggel. És? Amit én írok, az pedig a korrekt következtetések ebből kiindulva.

124 istván1 2014. február 7. 07:36

@blogen: Ha a Nyest szerint: "Fölmerült annak lehetősége, hogy a szargatkaiak (magyarok) résztvettek a hunok etnogenezisében", akkor nyilván lehet közünk a hunokhoz. Minek mellébeszélni. Csak magadat járatod le.

125 blogen 2014. február 7. 08:26

@istván1: Igen, előfordulhat, hogy egyes szargatkai csoportok hozzácsapódtak a hunokhoz és részt vettek a hunok etnogenezisében. Csakhogy a magyarság azoktól a szargatkai csoportoktól származik, akik nem tették ezt, hanem helyben maradtak a hunok nyugatra vándorlása után is és csak később keltek át az Urál nyugati oldalára. Ezért nincsenek nekünk hun őseink és rokonságunk, hanem csak a hunoknak lehettek magyar ősei is és rokonságuk. Felmerül a kérdés, hogy vajon mit nem értesz ezen?

A testvéred gyerekei nem a te leszármazottaid, ahogy az apád testvére nem a te ősöd.

126 istván1 2014. február 7. 10:48

@blogen: Mogilnyikovnak más a véleménye: "Az i. e. III–I. századok során, a dél-szibériai többi kultúrához hasonlóan a szargatkai kultúra is A HUN kultúra szférájába került. Valószínű, hogy ennek eredménye a szargatkai kultúrában az összetett íjak elterjedése szarvas rátétekkel, és a réteges vas nyílhegy leletek (Bogdanovo, 1. Temetkezés, 6. Kurgán;122. Tábla, 20). Az Irtis-vidék és a Baraba sztyeppe kurgánjaiban a hunokra jellemző kiskanál formájú kapcsok is előfordulnak (124. Tábla, 23). [Poljoszmak N. V., 1987, 233. Rajz, 3). A Bogdanovoi I. temető 5. Kurgánjában az állványos edény a hszingcsiangi kerámiák párhuzama…. Az i. sz. III–IV. századok fordulóján… a sok nemzetet magába foglaló HUN POLTIKAI EGYSÉGBEN továbbvonult nyugat felé, és egyik komponense lehetett a MAGYAR NÉP etnogenezisének. Figyelembe véve a magyarok ugornyelvűségét, feltételezhetjük, hogy a szargatkai kultúra, az egyetlen Nyugat–Szibériában, amit ugor kultúraként interpretálnak, kapcsolatban állt az ősmagyarokkal…."

[V. A. MOGILNYIKOV A SZARGATKAI KULTÚRA. (Styepnaja polosza Aziatszkoj csaszti SZSZSZR v szkifo-szarmatszkoje vremja, Arheologija SZSZSZR, 1992., 292-312.)]

127 blogen 2014. február 7. 11:29

@istván1: A hunok már a harmadik században elvonultak nyugatnak, míg a magyarok csak a negyedik-ötödik században keltek át az Urálon. Szal nem, azok a magyarok, akik a hunokkal ESETLEG nyugat felé elvonultak nem lettek a mai magyarok ősei, hanem beolvadhattak a hunok és más nyugati török népek közé.

Továbbá a hivatkozásod problémás. A Советская археология, 1992, №01. utolsó számában (továbbiakban Российская археология) az adott oldalszámon nem találtam Mogilnyikov cikket. A 288-292-es oldalon ugyan van egy Mogilnyikov cikk, de az csak egy recenzió egy 1989-ben publikált könyvhöz (Скифо-сибирский мир).

128 istván1 2014. február 8. 19:19

@blogen: "... E gomolyfelhőhöz hasonló, változó birodalomnak aránylag központi területén, a Fekete-tenger északi partja táján, 463 körül tűnnek fel az onogurok, akiket már közelebbi kapcsolatba lehet hozni a magyarokkal. Priszkhosz rétor már Etele idején említi, hogy a hun birodalom népei közé onogurok is tartoztak. Miután Etele legidősebb örököse, Ilek a birodalom nyugati központja, a Kárpát-medence táján folyt harcokban már életét vesztette, Etele két ifjabb fiának, Dengiziknek, majd Irniknek lehetett országa ott, ahol az onogurok éltek....Az onogur-bolgár birodalom keretében élők között nemcsak a hétmagyarok őseit kell keresnünk, hanem a székelyekét is.....ezeket a törzseket még hunoknak nevezik a görög források.

129 blogen 2014. február 8. 19:35

@istván1: Az onogurok leszármazottait ismerjük, bolgároknak hívják őket és török nyelven beszéltek.

130 istván1 2014. február 8. 19:53

És Hóman Bálintnak az ie. I. század népeiről szóló térképén a Szargatkai kultúra területén ogur törökök élnek a Hun Birodalom keretei között.

És ahogy a cikk írja, az (h)ungar szó éppen az onogurból származik.

Én nem lennék ennyire kategórikus a helyedben, de lelked rajta.

131 istván1 2014. február 8. 19:58

@blogen: 10. Mogil’nyikov V. A. Sargatszkaja kul’tura. In: Moskova M.G. (szerk.), Stepnaja polosa aziatskoj chast’i SSSR v skifo-sarmatskoe vremja. Moskva 1992. 292 – 311. (Serija Arheologija SSSR).

132 istván1 2014. február 8. 20:07

@istván1: Hóman Bálint: Magyar Történet I. kötet Melléklete

133 istván1 2014. február 8. 20:23

@istván1: A NYEST.HU Ősmagyarok Nyugat-Szibériában c. cikkének irodalomjegyzéke a következő módon hivatkozza Mogilnyikov cikkét:

Mogilnyikov, V. A.: Szargatszkaja kultura. In: Sztyepnaja polosza Aziatszkoj csasztyi SzSzSzR v szkifo-szarmatszkoje vremja. Moszkva, 1992. 292–311.

A NYEST.HU cikkének hivatkozása is kérdéses?

134 Krizsa 2014. február 9. 09:29

A héber gár = lakik, gur = kölyök, fióka, gir = mészkő (barlanglakás),

honen = táborozik, hanaja = parkolóhey - HON, HONOL, HUNNIA

A HUNGÁR nem onogur, vagyis abból csak a gár, gur illik ide, az "ono" nem,

hanem a HUNGÁR: táborlakó.

135 mondoga 2014. február 11. 02:52

@blogen: Hosszas töprengés után ezt a mondást választottam sok egyéb kiváló jelölt közül: ez kerül be a hülyeségek tárházába. :-)

136 blogen 2014. február 11. 08:57

@mondoga: Akármit is hiszel, a bolgárok az onogurok egyenes ági leszármazottai.

137 benzin 2014. február 11. 09:21

A via ungarorum marcha kifejezés jóval honfoglalás előtti forrásból csak arra utalhat, hogy itt onogurok élnek a honfoglalás előtt, azon egyszerű oknál fogva, hogy a honfoglalók ekkor még a föld túlfelén voltak.

138 mondoga 2014. február 11. 20:39

@blogen: Ez nem hit kérdése.

Nem sértegetni akarlak, de elvárható lenne minimális tájékozottság egy témában, ha már ilyen vehemensen és agresszíven szállsz vitába.

Tekintettel arra, hogy az onogurok a türkök egy csoportja, ideiglenes - valószínűleg ezen belül is időben változó - törzsszövetsége volt, ahogy a velük kb. együtt megjelent utigurok és kutrigurok is. Ezek a népek nevezték magukat bolgároknak/bulgároknak..., ezért is a nevük a szakirodalom egy részében bolgár-török.

Kissé egyszerűsítve: az onogurok a bolgárok (bolgár-törökök) egy része, azt állítani, hogy az onogurok leszármazottai a bolgárok, értelmetlen, abszurd. Ahogy néhány más "következtetésed" is...

139 mondoga 2014. február 11. 22:02

@mondoga: Más megközelítésben, ha az ezeknek a népneveknek a korabeli forrásokban való első megjelenését tekintjük, akkor Zakariás Rétornál olvashatjuk mind az onogur, mind a bolgár/burgar népnevet.

Tehát már az ötödik század közepén külön említették őket, egymás mellett.

Lehet, hogy keverted a bolgárokat a dunai bolgárokkal, akiket az onogur-bolgár birodalom felbomlása után Aszparuh a Duna mellé vezetett. Tény, hogy Kubrat/Kovrat kánt az unogundurok vezéreként említi Nicephorus, továbbá bizánci források konkrétan említik, hogy a Duna mellett letelepedő bolgárokat korábban unogunduroknak hívták, de ezt se lehet úgy értelmezni, hogy az onogurok leszármazottai a bolgárok. Ez csak azt jelenti, hogy a mai bolgárok helyén letelepedő türkök onogurok voltak. Tehát a mai bolgárok egy része tényleg lehet onogur leszármazott, de a mai bolgárokat nem szabad a régiekkel összekeverni.

140 mondoga 2014. február 12. 00:15

@benzin: Arról már rég letettem, hogy a nyelvész és történész szakma képviselőit meggyőzzem, a magyarok megnevezése nem az "onogur", hanem az "ugor" szóból származtatható, nem állhatom meg, hogy itt is megjegyezzem:

1) Németh András tanulmányában (jmvk.compunet.hu/szoveg/kiadvany_new/nemeth.htm#_ftnref87 ) gyakorlatilag az összes 'Hungri' népnévvel kapcsolatos forrást megvizsgálta, de itt egyetlen egy elnevezés se konkrétan 'onogur', hanem mindegyik már egy ~ungár alak változata.

2) Az előbbi hozzászólásomban hivatkozott bizánci források viszont egyértelműen tartalmazzák az onogur/onogundur népnevet, vitathatatlanul a dunai bolgárokra vonatkoztatva. Ezt erősíti a magyar nyelvben egykor honos nándor elnevezés, amelyet szintén a bolgárokra használtak.

A hivatkozásod (benzin) nem pontos, a hozzászólásodban két fogalom (hibásan) össze van kapcsolva, a forrásokban ez külön-külön fordul elő, ahogy azt Németh András cikkében is olvashatjuk.

Az viszont vitathatatlan, hogy a népnév előfordulása jóval megelőzi a honfoglalást, még hozzá meglehetősen sokszor, és ezek az előfordulások nem magyarázhatók - legfeljebb részben - a kalandozásokkal. Érthetetlen az ellentmondásos verzióhoz való ragaszkodás...

141 Krizsa 2014. február 12. 08:28

A nyelvészeti meggondolások és forrásszövegek különválasztása.

Az, hogy a HUN-GÁR népnév (és a han-gár, hen-ger) szóösszetételek, biztos. A probléma az, hogy az összetétel első része N-et tartalmaz, vagy sem.

Külön a -gár / gorod / grád értelme: lakik / wáros / wár számtalan nép és helynév része. Csak a hun, hon értelme vitatott. De H vesztéssel, az un, on / ono értelme megint ismert: egy / egyesített (10).

Kérdések és itt már forrásanyagra is lehet utalni, de csak magyar nyelvűre!: 1. MAGYAR nyelvű forrásanyag mikortól van a hun-gár, ono-gur, un-gár, tehát HN vázú, vagy H vesztés után XN vázú szavakra? (Az X bármilyen magánhangzó.) Magyarul írt, dátumos forrásra ban szükség.

2. MAGYAR nyelvű forrásanyag mikortól van az u-gor, bol-gár (bo-gár: lárvában lakik), ma-gor, ma-djár, me-gyer(i), ma-gyar szavakra?

Megjegyzés: a B’ és a M’ mindkettő afro-sémi előrag: be-, -ban, -ben illetve a nyomatékosító meg- és tőle-belőle értelemmel. S ezek az előragok Eurázsia legtöbb nyelvében fel is ragadtak a szavak elejére.

A GÁR jelentése tehát egyértelmű: ottlakó. A HUN jelentése a gyöknyelvészetben szintén egyértelmű: táborozó, de a gyöknyelvészet nem ismert, és így nem is elfogadott a nyelvtudományban.

A HUN jelentése így vitatott maradt, hogy XN, vagy HN vázat keresnek-e benne? A „hungár” értelmének kérdése: hun, hon, vagy un, on, ono, vagy (ugor) csak u-(=nélkül, nincs)?

UGOR. Az agár, agrár, Eger, éger (gyantás fa), egres, I-gor (név), egér, Ugarit, ugar (mező), ugrál ( keresgél) közös jelentése: GYŰJT, felhalmoz. A kérdés lényege tehát: az ugor (gyűjtő) és a hungár (helyben lakó) értelme különbözik.

142 benzin 2014. február 12. 11:28

@mondoga: nem teljesen értem mi köze lenne az ugor nyelvészeti műszónak egy a honfoglalók előtt itt élő népesség elnevezéséhez, ami nyilvánvalóan az onogur alakváltozata.

143 mondoga 2014. február 12. 18:55

@benzin: Akár teljesen is megértheted, itt nem egy nyelvészeti műszó a téma, hanem egy népnév. A nyelvészeti műszavakat se a gólya hozza. :-)

Ha azt állítod, hogy a 'hungri' nyilvánvalóan az onogur alakváltozata, akkor nyilván van érved az általam felhozottakkal szemben. Az nem érv, hogy "nyilvánvaló".

144 istván1 2014. február 13. 12:55

@blogen: Meg a magyarok is.

"...A magyar nép születési helye a nyugat-szibériai erdőrégió és az eurázsiai sztyeppe határvidéke. Itt ment végbe időszámításunk kezdetén a magyarság két ősének – az urali népcsaládból sarjadt finn-fajta mänsi népnek és az altáji népcsalád ogur ágához tartozó török-fajta onogur népnek – tartós egyesülése.… az egész nép magahasználta nevévé a mägyeri (> megyeri > magyeri > magyari > magyar) lett. De mellette a másik népnév is fennmaradt a keveredés után is ogur-török rokonainak szomszédságában, sőt velük egy politikai szervezetben élő onogur-magyar nép nyelvében s az európai népek mindmáig onogur (> ongur > ungor > ungr- > ungar > hungar) néven ismerik a magyart..."

/Hóman Bálint/

Hóman Bálint megállapításait a szargatkai kultúra területén folytatott újabb ásatások eredményei alapján (lásd a többször idézett Mogilnyikov cikk) finomítani kell. A "finn-fajta" (nyelvet beszélő) nép kultúrája az ie. V. századtól szkíto-szarmata. Tehát először egy iráni eredetű nép vette át a finn-fajta nép nyelvét, majd az hun főhatalmat képviselő ogurok is.

145 istván1 2014. február 13. 13:15

@istván1: Pietro Ransano 1488-90-ben Ferdinánd nápolyi király követeként járt Mátyás királynál. Ransano Mátyás király felesége, Beatrix királyné megbízásából megírta a magyarok történetét. A magyar királyné valószínűleg olyan forrásmunkát is adott neki felhasználásra a királyi könyvtárból, amelyek azóta elvesztek. Ugyanis munkájában egy ismeretlen frank krónikásra, az 1272-ben író Elinius-ra utal. Valószínűleg tőle származik az az adat, amely a magyarokat a bolgárokkal tartja azonosnak, és a honfoglalást II. Benedek pápa idejére (684-685) teszi (Hajdú-Kristó-Róna, I:2, 1976, pp. 196-197). (5) A különböző eredetű adatok kétségtelenül egyazon eseményről beszélnek, ámde kérdés, hogy Kuber népe milyen nyelven beszélt.

“Nyilván az öt kagánfi öt népe nem volt azonos származású – írja László Gyula – hiszen tudván tudjuk, hogy a hódított vagy csatlakozott népek élére kerülnek a kagán fiai, családjának tagjai. Eszerint feltehető, hogy az onogurok e népek egyikét alkották… Ez a nép pedig Kuber népe kellett, hogy legyen (a negyedik fiút így hívták – V.Gy.), mert az egész területen csak a magyar néppel kapcsolatban maradt fenn mind a mai napig az onogur név, csak egyesegyedül minket nevez onogurnak Európa, s ez, ha nem is egykorú adat, de ugyanolyan súlya van, mint a többi régi hagyománynak [László (1977), p. 229]”.

146 blogen 2014. február 13. 13:35

@istván1: Hóman Bálint spekulációi rég elavultak. Ráadásul a spekulációit nem igazolta a régészet sem. Az erdő és sztyeppevidék határán árja és ugor elemek egyesülése ment végbe még a második évezredben időszámításunk előtt. A szargatkai kultúra az erdőssztyeppén található és nem az erdővidék határán, a szargatkaival párhuzamos kultúra az erdővidék határán a későbbi Obi-ugorok őseihez tartozik. És ugyan a szargatkai kultúra határos volt időszámításunk után hun népekkel is, de ez nem egyesülés volt, hanem területvesztés a hunokkal szemben (a szargatkai kultúra ekkor elveszti a keleti Irtisz menti szállásterületét, ahova türkök költöznek be).

147 istván1 2014. március 3. 06:10

@blogen: Ez is egy vélemény. Méghozzá nem is meggyőző. Mogilnyikov, a kérdés szakértője egészen mást mond. Én az ő érvelését sokkal megalapozottabbnak tartom. Továbbá összhangban van Hóman Bálint érvelésével, amit én nem tartok elavultnak, hanem csak az újabb információkkal kiegészítendőnek. Felhívom a figyelmet Herbenstein térképére 1549-ből, valamint arra, hogy a közelmúltban a Hanti-Manysi Autonóm Terület felvette a Jugra nevet. A magam részéről lezárom a vitát.

148 blogen 2014. március 3. 06:30

@istván1: Nem vélemény, elsoroltam a szovjet régészetből ismert tényeket. Az állítólagos Mogilnyikov cikk létezését pedig még mindig nem bizonyítottad. A megadott kiadványban NINCS ilyen cikk.

149 istván1 2014. március 3. 07:04

@blogen: A Mogilnyikov cikk létezését miért kell nekem bizonyítani. Kérdezd meg a NYEST szerkesztőitől, akik hivatkoznak rá.

Mogilnyikov ezt írja:

"Az i. sz. III–IV. századok fordulóján a szargatkai kultúra megszűnt létezni, nyilvánvalóan a népvándorláskor eseményeinek következtében. A meglehetősen mozgékony életmódot folytató, és a nomád életre áttérés küszöbén álló lakosság a hun expanzió körzetébe került, és úgy tűnik, hogy részben megsemmisült, részben a Tobol-Irtis vidék tajgazónájának déli részébe szorult fel, a megmaradt része pedig, a sok nemzetet magába foglaló hun politikai egységben továbbvonult nyugat felé, és egyik komponense lehetett a magyar nép etnogenezisének. Figyelembe véve a magyarok ugornyelvűségét, feltételezhetjük, hogy a szargatkai kultúra, az egyetlen Nyugat–Szibériában, amit ugor kultúraként interpretálnak, kapcsolatban állt az ősmagyarokkal. Más, elméletileg ugornak gondolt nyugat-szibériai kultúrák népessége mind az erdős zónában élt. Őket alapvető helyhez kötöttség, a genézis fokozatos állandó vonala, és viszonylag kis kollektívák vándorlása jellemezte az erdős zónában és az erdős sztyeppén. "

150 blogen 2014. március 3. 07:29

@istván1: Azért kell neked bizonyítani, mert te tulajdonítasz állításokat Mogilnyikovnak, amiknek nincs semmilyen forrása. Valójában arról van szó, hogy valamilyen meghamisított forrást találtál a neten és azóta vergődsz, ahelyett, hogy beismernéd elhamarkodottan hivatkoztál rá. Most például azt hazudod, hogy a nyest írja azt amit idézel, csakhogy ez ORDAS HAZUGSÁG, a nyest rövid recenziójában ugyanis semmit nem idéznek Mogilnyikovtól, ami a szargatkai-hun kapcsolatokat érintené a hunok kialakulása kapcsán. Éppenhogy Mogilnyikov kritikusai állítják, hogy esetleg szargatkai csoportok részt vehettek a hun etnogenezisben is.

www.nyest.hu/renhirek/osmagyarok-nyugat-sziberiaban

151 istván1 2014. március 3. 08:19

@blogen: Én azt állítottam, hogy Mogilnyikov ezt írja, és az ő cikkéből idéztem. Randa csúsztatás, maszatolás, amit művelsz.

Могильников В. А. Степная полоса азиатской части СССР в скифо-сарматское время. М.: Наука, 1992. С. 292–311.

152 istván1 2014. március 3. 08:22

@blogen: Továbbá az sem igaz, hogy a NYEST cikkében semmit nem ír a hun kapcsolatok lehetőségéről:

"..Fölmerült az a lehetőség is, hogy a szargatkaiak a hunok etnogenezisében is szerepet játszottak..."

153 blogen 2014. március 3. 08:29

Nem létező cikkből nem lehet idézni, ez a publikáció nem létezik, az adott kiadványban nem szerepel:

Могильников В. А. Степная полоса азиатской части СССР в скифо-сарматское время. М.: Наука, 1992. С. 292–311.

Továbba MEGINT HAZUDSZ. A nyest cikkében Mogilnyikovtól nem idéznek a hun etnogenezissel kapcsolatos állítást, mint ahogy azt én is írtam.

154 istván1 2014. március 3. 09:20

@blogen: Talán így könnyebben megtalálod:

A "nemlétező" cikk teljes címe és pontos oldalszáma (melyet a NYEST hivatkozik, igaz, nem a hunokra vonatkozó részére):

Могильников В. А. Лесостепь Зауралья и Западной Сибири // Степная полоса азиатской части СССР в скифо-сарматское время. М.: Наука, 1992. С. 274–311.

Mivel a vita személyeskedésbe ment át, azt nem kívánom folytatni.

155 istván1 2014. március 3. 11:56

@blogen: Arra pedig van adat, hogy a bolgárok nem voltak török nyelvüek: Ezt olyan állítja, akik kortárs volt, és ismerte a türkök nyelvét:

1. Isztakhri:

„Bulgar nyelve olyan, mint a kazárok nyelve; burtasz nyelve azonban más, hasonlóképpen a rusz nyelve is más, mint a kazár s a burtasz.”

Nyelv és Tudomány, 2010. szeptember 14

www.nyest.hu/hirek/kik-lehettek-a-rejtelyes-burtaszok-1

---------------------------

2. Vásáry István egyetemi tanár

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Török Tanszék

"A kazároknak a nyugati türkökkel, a kazár nyelvnek pedig egy köztörök nyelvvel való azonosítása ezek után nem valószínű."

www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-37

---------------------

Geographer al-Istakhri:

"the Khazar language is not that of the Turks or Persians, nor does the language of any section of humanity coincide with it."

A kazár nyelv nem török vagy perzsa, s nem egyezik az emberiség semmilyen részének a nyelvével.

--------------------

Ibn Hauqal:

"Az igazi kazárok nyelve elkülönül úgy a türkökétől, mint a perzsákétól"

(Ve-l khazar el-khullasz liszânhum ghair (ghęr) liszân et-turk ve-l-fârszije)

-----------------------------------------------------------

Következésképpen a bolgár sem török.

156 imi60 2014. március 3. 17:32

Hunok földje-az. Jó hogy nem Orbanisztánt emlegetett rögtön.Ekkora marhaságot azért nem kellett volna mondania. Csoda hogy ferde szemmel néztek rá ?

Abban viszont lehetne lépni, hogy a "le" igekötőt össze vissza kezdik használni. Tv-ben hallottam , hogy " lenyilatkozik". Aztán olyan ,hogy beimportál. Ki nem lehet importálni. Tönkre teszik a magyar nyelvet az össze-vissza használt igekötőkkel.

157 mondoga 2014. március 4. 11:37

@istván1: Rosszul értelmezed a leírtakat.

Isztakhri állítása csak annyi, hogy a bulgár és kazár nyelv hasonló. Ha mindkettő törökös, akkor a hasonlóság fenn áll. Ha ráadásul mindkettő csuvasos, akkor még inkább...

Vásáry az adott idézetben csak a kazárok népének nyugati türkségét, ill. a kazárok nyelvének köztörök voltát mondja valószínűtlennek. A csuvasos török nyelv nem kizárt, sőt...

A másik Isztakhri idézetben az áll, hogy a türkök és a kazárok nyelve különbözik egymástól (és a perzsától is).

A különbözőség mértékét nem említi, lehet szó akár markánsan különböző dialektusokról is. Másképpen fogalmazva, az orkhoni feliratokban megőrződött türk nyelv és a csuvasos török kazár (szabir) nyelvet állítja szembe egymással.

A következtetésed hibás, de legalábbis pontatlan.

A bolgár nyelv tényleg nem török, hanem szláv.

A bulgárok v. óbolgárok v. bolgár-törökök nyelve viszont török, azon belül csuvasos török.

158 Roland2 2014. március 9. 14:02

@tenegri: A 13. századi vagy tatárjárás korabeli mongol források milyen eredetű nevet használnak Magyarországra ? És a mostani mongolban hogyan nevezik ( ha nem a régebbi alakot használják ) ?

159 tenegri 2014. március 9. 14:29

@Roland2: Inkább népet, mint országot jelöltek: maǰar [madzsar], maǰarat (a végén többesjellel), kerel (< király) és baǰigit (< a baskír név vmely változata + többesjel). Ma a nép és az ország is унгар (kb. [ʊŋgər]), bár akinek van vmi közelebbi ismerete a magyarokról, az használhatja a мажар [mat͡ʃər] alakot is.

160 tenegri 2014. március 9. 14:30

@Roland2: Van Ligeti Lajosnak erről egy régi cikke (A magyar nép mongolkori nevei), megtalálod ebben: real-eod.mtak.hu/23/2/BORA_02.pdf

161 Roland2 2014. március 9. 15:30

@tenegri: Ez a maǰar, maǰarat közvetlenül a magyarból ( a közép-európaiból vagy a volgaiból ) kerülhetett át a mongolba vagy esetleg valamilyen török nyelvből ? Egyébként Kuskumbajev azt írja ( Magyarok keleten és nyugaton ) , h. régebben a kazahban is a madzsar alak volt használatos a magyarokra, csak később szorította ki az orosz eredetű elnevezés ( arra viszont nem tér ki, hogy ez a madzsar forma hogyan került a kazahba).

162 tenegri 2014. március 9. 18:11

@Roland2: Valószínűbbnek tartanám, hogy közvetve került hozzájuk, de a közvetlen átvételnél is vmi hasonló alakot várnék. Mindazonáltal a magam részéről nem tudom, de Ligeti írt erről is a linkelt cikkében.

163 istván1 2014. június 14. 16:59

@mondoga: "“A 670-680 körüli időben – írja Olajos Teréz – Kuvrat negyedik fiának vezetésével a Kubán-Meotis vidéki Nagybulgáriából olyan népelemek Kárpát-medencébe költözéséről szólnak egyes bizánci források, amelyeknek on(o)gur elnevezése feltételezhető (tudjuk, hogy Nagybulgária vezető népe az onogur, másképpen onogundur volt), a most szóban forgó oklevélben ugyancsak az on(o)gur népnév származéka jelöl késői avar etnikumot. A két információ egybeesése aligha a véletlen játéka: egyik híradás a másiknak a vallomását megerősíti és aláhúzza” [Olajos (1969), XVI/1. 90]. "

164 istván1 2014. június 14. 17:10

@istván1: @istván1: Kézai Simonnak az az állítása, hogy a hunok az Úr 700. esztendejében foglalták el a Kárpát-medencét, illetve Árpád népének bejövetele a “hunok” második honfoglalása volt.

165 istván1 2014. június 14. 17:18

@istván1: AVAR (későavar)-SZÉKELY-MAGYAR INTEGRÁCIÓRÓL /Szentpéteri József/

"A 8–11. századi temetkezési helyek …ahol … felmerült az azonos temető közös használatának kérdése…: Győr–Téglavető-dűlő (Győr-Moson-Sopron megye, 1901–1905); Prsa/Perse II. Bérc (Szlovákia, 1930-as évek, 1941–1942, 1948–1950, 1954); Visznek–Kecskehegy (Heves megye, 1939–1940, 1942, 1968); Szarvas–Kákapuszta–Kettőshalmi-dűlő(Békés megye,1954–1955, 1963–1964); Balmazújváros–Hortobágy–Árkus (Hajdú-Bihar megye, 1959); Gyönk–Vásártér (Tolna megye, 1968–1983); Vörs–Papkert B (Somogy megye,1983–1985, 1987–1993). Ami közös bennük: mindegyik olyan késő avar kori leletanyaggal is rendelkezik, amelynek tanúsága szerint az adott népesség megélhette a magyarok letelepedését.

…A betelepülők egyes –számukra azonos –társadalmi rétegeihez tagozódhattak:

a) a lakosság zöme a „nincstelenek” táborát szaporította …

b) a köznép vezetői pedig –a saját népességükből verbuvált katonai segédcsapatok élén – a honfoglaló magyarok társadalmának középszintű vezetőihez integrálódhattak.

A középkori Székelyföldről szóló monográfiájában Benkő Elek – összhangban az antropológusok (Fóthi Erzsébet, Bernert Zsolt, Hajdu Tamás, Kővári Ivett )" - (és tegyük hozzá, Olajos Teréz) - "ez irányú kutatási eredményeivel úgy összegzi a korai székelyekről szóló kutatásait, hogy: „

a székely kapcsolatokkal gyanúba fogott népesség embertani szempontból a Dunántúl és az Alföld népességéhez, jellemzően a Kárpát-medence honfoglalás előtti népességéhez" (vagyis az avarokhoz, későavarokhoz) - "áll közel” (Benkő 2012, 69.).

A tények makacs dolgok!!!

166 istván1 2014. június 14. 17:23

@istván1: Tehát az onogurok a KM-ben integrálódtak Árpád népébe!? Ez összhangban van a cikk megállapításával, mely szerint az onoguroktól ered Magyarország idegen neve.

167 SzabírHunOgur 2014. június 14. 20:28

Nos. Mik a bizonyítékok?

Mert nyilvánosan marhaságokat írni nem kunszt, de égő.

Paulus Orosius katalán szerzetes 417-ben Hungáriáról ír és nem Hunniáról vagy Onogúriáról! Pláne nem Mongólia, Türkia stb.

Hungár egyetlen egy nyelven értelmes szumírul jelentése FényÚr országa. Fényország. Hun = fény, Hunyorít szavunkban, Gar = jelentése nem ország mert az ugyanaz mint magyarul urusag, ursag. Gar =kerítés, kerület, körbehatárolt részt jelent. A magyarok szubartui nép és szumír, Nimród feleségének a neve An-Ki-Sza már szumír. An az Anya szavunk. Nem folytatom. Az Árpádok taurid, elő-ázsiai fajúak voltak, ez nem sémita hanem a Kaukázus és Észak-Mezopotámia ősfaja, elterjedt Dél-Mezopotámia és Palesztína területén, Szíriában, koptok közt Egyiptomban. Vita lezárva, finnugrálás leállítva.

A Xiongnu Hun és Ősmagyar DNS azonos.

Forrás: Petrovski, Kim, Raskó

Atilla UtuÚr tehát a mi első királyunk, legyünk rá büszkék és ne legyünk agy mosottak by cion.

168 SzabírHunOgur 2014. június 14. 20:36

Pár szó az onogurokról is essék. Eleve minden szkíta törzsnév neve a vezérlő ős nevéből képzett név. Bizonyítom.

Attila neve UtuÚr , HadÚr a nyugati forrásokban. A népe az Uturgúrok. Jelentése Utu(Szumír napisten)Úr (mint magyarul) és a jól ismert Gar, kerülete másik magyar ilyen név a gyarmata. Kürt gyarmata,Kürt Hun uralkodó volt = Kubrát. Örményeknél Nimród fia Magur volt , asszíroknál e név Vagur, görögbe Hérodotosznál már Var, Ugor.

A hivatalos hazugság szerint a török törzs szó az ogur. Kérdem én ki az a vadmarha aki megkülönböztetésre a többi törzstől a törzs szót használja ?:D Nagyon hülyének kell lenni ezt beeni! Nem kicsit, nagyon! Focicsapatunk neve legyen Focicsapat! XDXDXD

169 SzabírHunOgur 2014. június 14. 20:37

Válasz a cikkre tehát Magyarországnak nem a neve idegen, hanem a vezetői és az akademistái!

170 MolnarErik 2014. június 14. 22:14

@SzabírHunOgur: Nos itt van Orosius teljes munkája, én seholsem találtam benne Hungaria-t. Kérlek mutasd meg, hadd okosodjak.

www.attalus.org/latin/orosius.html

171 MolnarErik 2014. június 14. 22:17
172 SzabírHunOgur 2014. június 14. 23:48

@MolnarErik:

Nos ez esetben nem teljes, kutass tovább!

Hétvégéig ha nincs meg, azt is megmondom miért kutatsz szar helyen!

De rám kell írj mert vagy hat tucat trollal hadakozom!

173 SzabírHunOgur 2014. június 14. 23:59

@SzabírHunOgur: @MolnarErik:

7 könyv a pogányok történelme ellen ,megvan?

174 hun 2014. június 15. 02:20

a cikk hülyeségeivel nem fogok foglalkozni, viszont a Gar miért nem lehet ország/terület (egész pontosan a garia)? a gar jelentése többrétű mint ahogy azt mondod, abból jön a garat, garmada, garda, nagy garral. volt/van olyan város, h Kashgar / Kashgaria. az első tagja a kash (méhkas, mellkas, Kassa). van még mint város Ordos Barun Gar Domda, Gar Melah, Zhubrina Gar, Gar Yara Khel, (Iránban:) Gar Ashkan, Gar Kadu, Gar Kodu, Gar-e Dodangeh, Tol-e Gar, Garadun, Garkushk... és van Istehbanat is.

.

az onogur természetesen azt jelenti: önmaga ura.

.

Orosiusnál már én is néztem régebben, és nem találtam a keresett szavat. de persze ez is lehet olyan félrehallás, mint a szurb kács, vagy félreírás mint a xiongnu.

annyit mondok: igazán tudni csak akkor fogod, ha érted.

175 MolnarErik 2014. június 15. 06:38

@SzabírHunOgur: Ezt linkeltem. Elég ha adsz egy könyv és caput számot.

176 Krizsa 2014. június 15. 07:05

A G hang a K késői (de azért sumér-előtti, tehát min. 6000 éves) hangváltozása. (A finnbe, vagyis a távoli északra soha nem érkezett fel). Kialakulásának helye nem délvidéki - ezt hang-statisztikából lehet tudni - hanem "középtáji".

A héber gár = lakik, gur = fióka, kölyök - magyar rokonszavai garat (grrr-grrr) és góré (kisebb terménytároló). A héber garón = gége, gir = mészkő (barlang lakások). A szláv gora = hegy, -grád, -gorod: város, lakhely. Az ősi kép - K/G - a kör (fészek).

177 SzabírHunOgur 2014. június 15. 13:38

@hun: Áradatot is jelent. A magyar Kör szó is innen.

178 SzabírHunOgur 2014. június 15. 13:51

@hun: A népnevek személynevek. Magur-Vagor-Var-Uar-Ugor-Ogor uaz. csak fonetikai torzításban Hérodotsznál, Szimokottánál, stb.. PDF formátumban olvastam Paulust, szóval fogom tudni linkelni már ment levél a forráshoz, tudni kell hogy sokan használták a munkáit és toldottak is bele rendesen! Nem tudom te mit olvastál.

179 SzabírHunOgur 2014. június 15. 14:00

Törzsnév személynév.

Atilla utuÚr-uturgurok

Kattar, Kotrág-Kuturgurok

Kaba, Csaba, Kuber-kabarok

Kürt, Kubrát-Kürt gyarmata

(Gar-matu, megint a gar szumír gyökkel)

Magur-Magyarok, idegenek által Ogurok.

Szovárd-Szavárdok, Szabírok, Szavírok

Baal, Béla, Balog- Bulgárok

Hunor- Hunok.

hunyad szintén a hunyból (fény) képezve tájnév.

180 hun 2014. június 15. 15:42

ez így kicsit elsietett. ahhoz h egy gyök (eredeti) értelmét és betöltött helyét megtaláld, az összes mgh-változatot fel kell göngyölíteni (gyar, gyer, gyir, győr, gyűr...) és a vele párhuzamos gyököket se árt (jar, gar, dar, kar). a gyök értelme állandó, nincs változás, hasonulás van.

ha létezett olyan, h 'garmatu', akkor talán (de akkor is valószínűleg más nyelvről van szó, ahol változhatott a jelentése).

az eddig talált hun szógyűjteményben a gyarmat az telb (telep).

és a garen/garin feltárulni, garüza feltárult.

@Krizsa: a grad/gorod eredete szinte biztos, h a grat (határ).

amiből képeződött a

gratishi határos, gratilun határtalan, gratatin behatárolni, entgratatin elhatárolni, entgratin elhatárolódni

181 SzabírHunOgur 2014. június 15. 20:16
182 SzabírHunOgur 2014. június 15. 20:18
183 SzabírHunOgur 2014. június 15. 20:21
184 tenegri 2014. június 15. 20:44

@SzabírHunOgur: Ha elolvasod a cikket is, aminek a lábjegyzeteit belinkelted, akkor megtudhatod, hogy miről is szól. Arról, hogy miként is értelmezték és használták a Sankt Gallen-i kolostorban a klasszikus forrásokat, leginkább is Orosius művét, aminek egy késő 9. századi, Sankt Gallenben készült és jegyzetelt kéziratával foglalkozik leginkább a cikk. Az általad korábban Hungariaként említett, valójában ungria formában szereplő elnevezés a cikkben világosan leírt módon nem Orosius szövegében, hanem annak egy 9. században, Sankt Gallenben készült másolatában található meg, az eredeti szöveg fölé írt (a korabeli viszonyokat tükröző) magyarázó megjegyzésként, így nem érdemes az 5. század elejére visszavetíteni.

185 tenegri 2014. június 15. 20:55

@SzabírHunOgur: Még csak annyit, hogy a szöveg másolata ugyan 9. századi, de a magyarázó bejegyzések a 9-11. század közti időből, több szerzőtől származnak, nem mindig pontosan azonosíthatóan vagy datálhatóan.

186 hun 2014. június 16. 00:53

viszont legalább a uulgaria (vulgaria azaz bulgaria) eredetét tanusítja

187 SzabírHunOgur 2014. június 16. 17:51

@tenegri: Paulus Orosius a forrás, hivatkozás ne kavarj, tök mindegy mikor hivatkoztak rá pl én tegnap!

188 SzabírHunOgur 2014. június 16. 17:53

@hun: Így van az Bulgária, de van Ungari is meg hunni uaz vagyis mi.

Mit keresetett egy Bulgária meg egy Hungária Paulus korában ?

189 SzabírHunOgur 2014. június 16. 17:53

@SzabírHunOgur: *keresett

190 SzabírHunOgur 2014. június 16. 19:44

Na a gyengébbek kedvéért, CSAK Orosius CSAK a Magyarokról.

fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpf1/t1.0-9/10406944_15588

191 SzabírHunOgur 2014. június 16. 19:47

Gesztáink első honfoglalása igaz! Atilla a miénk!

Árpád csak helyreállította a birodalmát!

192 hun 2014. június 16. 20:03

ez igaz, kíváncsi vagyok mit szólnak ehhez a magyar-szakértők. a huni az ungri. (a 4. században, nem a középkori franciában!)

193 Grant kapitány 2014. június 16. 20:05

@SzabírHunOgur: "Na a gyengébbek kedvéért, CSAK Orosius CSAK a Magyarokról."

Otrombán hazudsz. Amit belinkeltél, szimpla hamisítvány. Az alábbi pdf-ben olvasható és látható is beszkennelve a kódex eredeti kézirata, amiben világosan elkülöníthetők a 9. századi kommentárok (glosszák) a főszövegtől. CSAK az eltérő betűméret alapján talán még egy hozzád hasonló idióta (ld. a kommentárban: "idiotae nostri") is meg tudja különböztetni ezeket. Pl. Per Pannonias (eredeti szöveg) - in quibus nunc ungri (9. sz.-i kommentár).

lib.stanford.edu/files/100114_PPP_Eisenhut%20smaller.pdf

194 tenegri 2014. június 16. 20:22

@SzabírHunOgur: Még mindig nem érted (vagy nem akarod érteni): a lábjegyzetben zárójelben az szerepel, hogy Orosius melyik szövegrészéhez fűzték a 9-11. századi megjegyzést, majd a zárójel utáni szöveg a 9-11. századi _megjegyzés_ (és nem Orosius 5. századi szövege). Én elhiszem, hogy mondjuk nem tudsz angolul és nem értetted meg a cikket, amire hivatkozni próbálsz, de akkor miért akarsz messzemenő következtetéseket levonni belőle?

@Grant kapitány: Nem hamisítvány, csak SzabírHunOgur nem érti mire vonatkozott a lábjegyzet, elfelejtette elolvasni a cikk szövegét, amihez a lábjegyzetet fűzték.

195 tenegri 2014. június 16. 20:25

@tenegri: "majd a zárójel utáni szöveg a 9-11. századi _megjegyzés_"

elírtam, helyesbítés: majd a zárójel utáni nagybetűs szöveg Orosius szövege, a kisbetűs pedig a 9-11. századi _megjegyzés_

196 hun 2014. június 16. 21:21

utánanéztem, ugyan már hogyan nevezte a római birodalom azon békekötéskor a hun birodalmat...

az egyetlen eddigi hiteles megnevezése (amely hun nyelven van, tehát saját elnevezés) a

Hunorum Zeizenmorum

.

szóval a 433-as egyezség

amelynek írásban kellett megtörténnie

"Aëtius 433-ban rövid száműzetését a hunok közt töltötte, és az Attilától a gótok és a bagaudae felkelők ellen kapott csapatok segítették hozzá Attilát a nagyrészt névleges nyugati magister militum cím elnyeréséhez."

civil war 432-433

paralysis at the political centre in Ravenna

franks attempt to expand into vacant agricultural areas along the frontier

goths attemt to extend power in Gaul

burgundians attempt expansion

Aetius sole rule in 433

435 treaty with the vandals (african coast)

franks and goths subdued

450 Attila began to consider invading West

Aetius 433-ban egyezséget kötött a hunokkal. Az egyezmény értelmében a Dunántúl egy része hun területté vált. Ez többnyire Ruga diplomáciai győzelmének köszönhető. Ruga 434-ben meghalt.

a margusi béke:

Bleda és Attila felállították gazdagon díszített sátaikat a római erődítés előtt és követelték, hogy a tárgyalás lóháton történjen. A római követek akiknek a nevei Pliinthas és Epigenes volt ebbe bele is egyeztek. Szintén elfogadták a hun követelést, hogy ettől kezdődően az adó kétszeresére emellkedik, 700 pond lesz évente. Szintén beleegyeztek, hogy a hunok ellenségeivel soha nem fognak szövetségre lépni és ha bármi ilyen egyezség már létezik azt megszüntetik. Az egyezség másik része volt, hogy egy szabad piacot létesítenek a Duna mindkét partján amelynek biztonságát mind a két fél garantálja és a háborús foglyok és menekült hunok visszaszogáltatása.

Az egyezség 435-ben a hunok nagy győzelmével végződött.

Ateius: command in Gaul

ambitious general, he was embroiled in difficulties with his rival Boniface, who defeated him near Rimini in 432. Aetius went briefly into exile among the Huns but returned in 433 and rose to be the chief ruler of the Western Empire.

dux et patricius

Died September 21, 454 AD

Ravenna

Buried at Unknown, Possibly the Stilicho Sarcophagus

Years of service 408-454

Rank Magister Militum

Commands held Magister Militum per Gallias

Comes et Magister Utriusque Militae (Junior)

Comes et Magister Utriusque Militae (Senior)

Battles/wars Siege of Arelate (426)

Frankish War of 428

Norican Campaign of 430

Siege of Arelate (430)

Battle of Rimini

Visigothic War of 436

Burgundian War of 436

Siege of Narbona (436)

...versenytársát, Bonifacius-t, az afrikai helytartót,állásáról elmozdítsa. Valamivel később a vandalok keltek át Afrikába, maga Bonifaciuspedig rövid ellenállás után, Itáliába tért vissza, hol a hadsereg fővezérévénevezték ki. Midőn a hiúságtól nem ment A. e kitüntetésről értesült, hada élénGalliából Itáliába sietett és Bonifaciust a csatában sajátkezüleg leszúrta(432). Az udvar ugyan most mint felségsértőt és pártütőt üldözőbe vette, de A.a hunokhoz menekült, honnan már 433-ben sereggel tért vissza s patriciussá,konzullá és fővezérré neveztette ki magát.

Flavius Aëtiussal – Aëtius 433-ban rövid száműzetését a hunok közt töltötte, és az Attilától a gótok és a bagaudae felkelők ellen kapott csapatok segítették hozzá Attilát a nagyrészt névleges nyugati magister militum cím elnyeréséhez.

A burgundokat háromszor győzte le, szintugy a fellázadt galliai pórokat (Bagaudae).

Before 449 Aetius had signed an agreement with the Huns, allowing some of them to settle in Pannonia, along the Sava River; he also sent to Attila, the king of the Huns, a man called Constantius as a secretary. In 449, Attila was angry for an alleged theft of a golden plate, and Aetius sent him an embassy under Romulus to calm him; Attila sent him as a present a dwarf, Zerco

Szirmium, Almus-hegy, Duna és Száva köze (Mitrovica)

380-as évektől a hunok elől menekülő gótok szállták meg, majd a hunok vették birtokba. 433-ban Aetius juttatta kezükre a rendkívül gazdag tartományt, és ezzel Attila hunjai megszerezték az egész Kárpát-medencét. Attila halála után a gepidák rendezkedtek be ezen a helyen, akik egészen 568-ig birtokolták a várost. Akkor Baján kagán megostromolta a várost és visszavette a hunok örökségét.

CCGCLIII. Attila Hunorum Rex à Pannoniis egressus , occidentale imperium invadit 451. cum quingentis millibus armatorum

197 hun 2014. június 16. 21:26

és a pápánál is kell lennie egy példánynak

i.imgur.com/EzYTudh.png

198 MolnarErik 2014. június 16. 23:00

Na, látom, mire visszatértem, az Orosius kérdés megoldódott. Hogy szegény Szabir is megértse, itt vannak a hivatkozott helyek az eredeti Orosius szövegből

I.2.55: "Moesia ab oriente habet ostia fluminis Danuuii, ab euro Thraciam, a meridie Macedoniam, ab Africo Dalmatiam, ab occasu Histriam, a circio Pannoniam, a septentrione Danuuium."

I.2.60: "Pannonia Noricus et Raetia habent ab oriente Moesiam, a meridie Histriam, ab Africo Alpes Poeninas, ab occasu Galliam Belgicam, a circio Danuuii fontem et limitem qui Germaniam a Gallia inter Danuuium Galliamque secernit, a septentrione Danuuium et Germaniam."

VII.32.14: "Anno autem undecimo imperii sui Valentinianus, cum Sarmatae sese per Pannonias diffudissent easque uastarent, bellum in eos parans apud Brigitionem oppidum subita effusione sanguinis, quod Graece apoplexis uocatur, suffocatus et mortuus est."

VI.21.14: "Norici Illyrii Pannonii Dalmatae Moesi Thraces et Daci Sarmatae plurimique et maximi Germaniae populi per diuersos duces uel superati uel repressi uel etiam obiectu maximorum fluminum, Rheni Danuuiique, seclusi sunt."

De legalább megtudtuk, hogy egy későbbi betoldás angolra fordítása (ill annak téves magyarra fordítása) okozta a zavart.

199 hun 2014. június 16. 23:39

hungari / ungari (népnév) 907

Antiquus Codex / Manuscriptus codex Urstisii

i.imgur.com/w36whog.png

200 SzabírHunOgur 2014. június 17. 17:23

@MolnarErik:

A hivatkozások ezek volnának:

fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpf1/t1.0-9/s526x296/10406

Pannoniában 417-ben, ungrik, ungarok!

201 SzabírHunOgur 2014. június 17. 17:37

@MolnarErik: Igen megoldódott, kamu irományt véltél Orosiusénak!

Az pedig, hogy ki idézett tőle mindegy, mert a görögökről is az araboktól tudunk.

202 tenegri 2014. június 17. 17:59

@SzabírHunOgur: Miért lehet jó látványosan hülyét csinálni magadból? Te magad linkelted be ide a cikket, amivel az állításodat alátámasztani próbálod, de nem az van benne, amit állítasz. Ez volt az: books.google.hu/books?id=slxbAgAAQBAJ&pg=PA72&lpg=PA72&dq=orosius+hu

Ennek a 16-ostól kezdődő lábjegyzeteit másolgatod itt be már sokadszor, anélkül, hogy egy pillantást is vetnél rá, hogy mihez tartozik a lábjegyzet (próbálom nem feltételezni, hogy láttad, csak szándékosan akarsz ferdíteni). De hogy ne kelljen kikeresned, bemásolom ide mi áll a cikkben a Sankt Gallen-i kolostorban a 9. században készült Orosius másolatról és a 9-11. században a sorok közé írogatott megjegyzésekről az általad lobogtatott lábjegyzetnél:

Orosius' picture of the world was classical in its main outlines, reflecting the world as seen by the Graeco-Roman Tradition. (15) While carefully explainingthe tradition, St Gall commentators also provided updates, focusing on places andevents that lay fairly close to their home and were politically and historically significant. Thus in the geographical chapter the earlier hand supplied above the lines the current names for Moesia - Uulgaria (Bulgaria) - and for Pannonia - Ungria (Hungary). The glosses also informed the reader that Pannonia was the region where the Ungri (Hungarians) live, and that Noricum was the place inhabited by the Baiouarii (Bavarians). (16. lábjegyzet - ide jön az, amit te itt mutogatsz)

Lozovsky, Natalia: The uses of classical history and geography in medieval St Gall. In: Mapping Medieval Geographies. Ed. by Keith D. Lilley, Cambridge University Press 2013, pp. 65-82 (pp. 70-72)

203 SzabírHunOgur 2014. június 17. 19:19

@tenegri: Nem kell a hülye szöveg, még ha hosszan is fejted ki. Az egy kamu oldal, sok ilyen van a neten. Megadtam a hivatkozásokat, nem az van ott ami az oldalaitokon, ergo rossz anyagból dolgoztok!

204 SzabírHunOgur 2014. június 17. 19:32

Ezek a terminológiák mind a mi őseinkre vonatkoztak:

Huns, Huna, Hyon, Hsiung-nu, Hiung-nu, Xiong Nu, Xiahou, Xionites, Khuni, Chuni, Chyon, Suni, Sunni, Sünnu/Sunnu, Shunnu, Hunny, Gunny, Un, Unni, Khionites, Onogundurs, Onogur, Utigur, Hunnogurs, Hunnugurs, Hungars, Hungurs, Kuturgur, Kutrigur, Ultzindurs, Ultzingurs, Baranjar, Balanjar, Chue, Chumi, Chumuhun, Shato, Os, Ovs, Ephtalite, Hephthalite, White Huns, Red Huns, Karmichion, Karmikhion, Uygurs, [Uange, Bugu/Pugu, Bayegu/Baiyrku, Tunlo/Tongra, Sygye (Uygur tribes)], Seyanto (Sir + Yanto), Kibi, Tele/Tiele/Dubo/Tubalar/Dabo, Guligan/Kurykan (Yakuts), Dolange (Telengits), Husye, Higye, Adye/Eduz, Baysi/Barsil, Hunno-Bulgars, Guifang, Sabirs, Sabaroi, Sabiri, Savari, Sabans, Sibirs, Suvars, Zubur, Subartuans, Chuvash

Aksuvars, Aksungurs

205 tenegri 2014. június 17. 19:35

@SzabírHunOgur: Egyre viccesebb (valójában inkább szánalmasabb) vagy :) Már a saját magad által megadott forrás (183. hozzászólás) is kamu lett :)

206 hun 2014. június 17. 21:10

szabír, ebben az egy dologban tényleg igaz lehet, h későbbi kiegészítés, azaz nem egyidejű, mivel a 'nunc' latinul azt jelenti 'most'.

de persze ez nem jelenti azt, h automatice nem lenne igaz.

ha Orosius nem írta azt, hát nem írta azt. nem ezen múlik.

207 MolnarErik 2014. június 17. 23:08

Ez nem hivatkozás, hanem a szóban forgó St Gallen-i Orosius kódex beszkennelt változata, tisztán elválik az eredeti szöveg, a sorok közé írt betoldásoktól.

orosius.monumenta.ch/seite/122.html?hszeile=122b11

208 tenegri 2014. június 17. 23:54

@MolnarErik: Na, ez érdekes, jó hogy ilyen formában közzétették a neten.

Már nem is SzabírhunOgur kedvéért, de az egyik ominózus oldal itt van (az ungria szó a bal hasábban, a piros XVII alatti 8. sorban a pannonia szó fölött van):

orosius.monumenta.ch/seite/41.html

209 SzabírHunOgur 2014. június 18. 17:22

@tenegri: Nem ismered Orosiust, és még te irkálsz be másoknak? Ki a szánalmas akkor? Miért alkotsz vélemény olyanról, amivel nem vagy tisztában? Az más ha egy dologról két különböző vélemény lehet pl Juve vs Inter fociban és miért, na de a forrásokból csak egy lehet, ahol nincs meg az ungrizás, hunozás az a netes oldal egy kamu, ennyi. Nincs ezen mit vitatkozni.

210 SzabírHunOgur 2014. június 18. 17:30

@hun: Orosius hiteles forrás a netes kamuoldalak pedig cenzúrázottak, pl teljes frank-trójai irományok cenzúrázva vannak vagy a görögöké is a rómaiak által, más kérdés , hogy az arabok megmentették ahogy a Tarihit meg törökök. Sok Orosziuszt beemeltek később is, nincs ezzel baj.

211 SzabírHunOgur 2014. június 18. 17:34

@hun: Amit te írsz azt Ekkehard írta nem Orosius, az nem beemelés, hanem saját toldás.

212 SzabírHunOgur 2014. június 18. 17:37

@hun: Ami sokkal érdekesebb a Hun-gar (fény úr országa) és a Mag-ur ból (személynév) lett idegen torzítás az ogur (asszír vagor, görög var, ugor, ogur, ogor) hasonlósága és teljesen más jelentése.

213 SzabírHunOgur 2014. június 18. 18:28

@MolnarErik: Semmi logika nincs a gondolkodásmódodban. Először forrást kérsz, mert az általad ismert oldalon nem köszönt vissza az általam írt info, eddig ok.

Majd amikor linkelem azt, mások beemelésének mondod, de miből emeli be, ha nincs az eredeti szövegben ?:D Milyen hivatkozás akkor , ha nincs mire hivatkozni? :D

214 MolnarErik 2014. június 19. 06:39

@SzabírHunOgur: Netes kamuoldal az, amikor a kódex tulajdonos beszkenneli a kódexet, és felrakja a netre, vagy a gbook?

@SzabírHunOgur: Senki se vonja kétségbe az általad megadott hivatkozásokat, hisz pont azok alapján derült ki a félreértés oka. Nem én mondom utólagos betoldásnak, hanem az általad hivatkozott szöveg, amiben az általad megadott hivatkozások vannak. Te persze megpróbálsz úgy tenni, mintha az a szöveg (a gbookban) már egy kamuoldal lenne, és csak az általad(?) printscreenelt, körbevágott (egyébként nyilvánvalóan uúgy a gbookból) és képként külön felrakott, semmiben lebegő lábjegyzetek lennének az eredeti, kizárólagos Orosius források.

És persze felesleges ilyen lábjegyzetekre hivatkozni, mikor a konkrét, lábjegyzetekben hivatkozott kódex beszkennelve fent van a neten, csak azon ugye nyilvánvalóan látszik az eredeti szöveghez (pedig már azt sem maga Orosius írta 417-ben, hiszen ez egy jóval későbbi másolat) képest utólagos betoldás.

215 MolnarErik 2014. június 19. 06:54

@SzabírHunOgur: Igen, ez a lényeg, amiről te írsz, azokat mind Ekkehard írta bele az Orosius szöveg hivatkozott helyeibe, és erről saját szemmel is meggyőződhetsz, mert az a kódex, amibe Ekkehard beleírt, beszkennelve fent van a neten.

216 baloch 2014. június 19. 11:44

Apai y-kromoszomális szinten van néhány kínai és ujgur genetikai kapcsolatom (is), miközben R1a a haplocsoportom . Feltételezem, hogy arrafelé azt a népet, ahova akkor tartoztak ezeknek a távoli rokonaimnak az ősei, hun népnek nevezték, vagy szaka népnek, vagy ilyesmi.

Nem állítom, hogy csak a magyarok a hunok leszármazottai, hiszen a magyarban van nagy adag korábbi és későbbi szkíta nyom, van nagy adag kelta örökség, de van nagy adag közel-keleti is. Azt azonban már tudománytalan dolog állítani, hogy a magyaroknak csak a mai finnugorokkal volt etnogenezis és nyelvi-kulturális genezis szintjén szoros kapcsolatuk.

Tessék csak ránézni a dolgok állására (perdöntő bizonyíték):

www.familytreedna.com/public/Hungarian_Magyar_Y-DNA_Project/default.

Ezek a vonulatok a magyar nyelvben is kitapinthatók, csak új megközelítésben kell a dolgokat nézni.

217 SzabírHunOgur 2014. június 19. 16:53

@MolnarErik: Komolyan mondom az 5 éves unokaöcsém értelmesebb! Még egyszer de utoljára! Több egymástól független kútfő Pannóniázik, Hunozik , Ungározik Orosiusra hivatkozva! Az eredeti forrás tehát az, amiben e három név szerepel! A te linkedben semmi! Pedig kigyomláltam a hivatkozási számokat is, az alapján lőtted be! Tehát több egymástól független kútfő mind kitalálja ezt, és a te linked a helyes? XD Az van barátom, hogy a cenzúra csecsét szoptad be! Mint amikor átírták a Tarihi elejét az így írták meg, helyett így adták elő , hogy ne legyen írásbeliségünk! Vagy amikor Róma pusztított a görögöknél, szerencsére az iszlámok nem égetnek, csak lopnak, különben ma nem lenne Odüsszeia sem XD A hunok és ungárok lehettek két külön testvérnép fúziója, mit sem változtat a tényen, hogy akkor mi már itt éltünk és az Árpádok Atilla UtuÚrtól származtak.

218 SzabírHunOgur 2014. június 19. 16:57

Tovább megyek, másik épületes hazugság , hogy az ungarok (onogurok) bolgár nép voltak, lásd itt is oolgar és ungri két külön népség két külön területen. De László Gy szerint a griffes indás onogur köznép nevei dentü (döntően) (mogyer) magyarok.

219 SzabírHunOgur 2014. június 19. 18:38

@baloch: Az R1a1 az Andronovó kultúra öröksége a Xiongnu birodalomban. De volt nekik Q és N is sziberoamerind és uralolapponid, valamint ősázsiai (mognol, mandzsu) C.

220 SzabírHunOgur 2014. június 19. 18:39

A Magyarság kapcsolata szibériai népekkel:

1. Afanaszjevói kultúra

2.bronz- vaskor szibériai szkíták

és Xiongnu

221 MolnarErik 2014. június 19. 20:25

@SzabírHunOgur: "Még egyszer de utoljára!" Hát ez aranyos :) Hiszen az elején még teljesen más volt: Azt, h Orosius írt Pannóniáró és a hunokról, senki se vonta kétségbe, te viszont a Hungaria-val jöttél, amit én nem találtam sehol se. Mint kiderült, te sem. Találtál viszont 1 angol nyelvű tanulmányt, amely a későbbi Orosius betoldásokról ír, ott szerepel az Ungria (Magyarország), amita szerző lefordított angolra (Hungary) és te azt nézted Hungaria-nak. Aztán ahelyett, h ezután az irgalmatlan égés után nicknevet váltottál volna, és szépen hallgattál volna az egészről, úgy tettél mintha végig erről beszéltél volna. Vagyis hogy Orosius 417-ben nem is Hungaria-ról, hanem Ungaria-ról, Magyarországról írt volna. De hát elég nyilvánvaló, hogy nem írhatott közel 500 évvel a honfoglalás előtt. Természetesen későbbi betoldásról van szó, ezt tárgyalja az általad (nem általam, hanem általad) hivatkozott tanulmány is. Tehát a te hivatkozásod állítja ezt, nem az enyém. Én erre megkerestem neked a konkrét Sankt Gallen-i kódex beszkennelt verzióját, amin tisztán elválnak a betoldások.

orosius.monumenta.ch/seite/41.html

Te meg azon értetlenkedsz, hha nem Orosius írta, akkor miért az Orosius kódexre hivatkoznak? Hát mert oda van beírva, ha én betörnék Sankt Gallenbe és a kódex-be, mondjuk a VII.32.14-hez odaírnám, h "SzabírHunOgur nick hüje", akkor bizony erre így hivatkoznának: "A kódexben van egy 21. sz.-i beírás is" lábjegyzet, hivatkozás: "(Orosius VII.32.14.) SzabírHunOgur nick hüje" és te mégse gondolnád (remélhetőleg), h ezt maga Orosius írta :)

222 MolnarErik 2014. június 19. 20:26

@baloch: "Azt azonban már tudománytalan dolog állítani, hogy a magyaroknak csak a mai finnugorokkal volt etnogenezis és nyelvi-kulturális genezis szintjén szoros kapcsolatuk."

Ilyet nem is állít senki.

223 SzabírHunOgur 2014. június 20. 18:28

@MolnarErik: Az eredeti forrásban Hungaria van, az átvételben hunni és ungari ott nincs hungaria, sehol nem is írtam ilyet! Sőt kifejtettem, hogy a hungária fényúrországát jelenti, a hun és ungar pedig Hunor és Magur neveinek fonetikai torzításai az pedig, hogy miért hasonlít ennyire a kettő őszintén leírtam NEMTUDOM! A te forrásaid ezzel szemben hamisak, hiszen azokban nincs semmi ami alapján Hun, Hungar, Ungar hivatkozási alap lenne. Magyar történelmi hamisítási kísérleted pedig átlátszóan hazug, amikor "téves fordításról hazudozol! Semmi ilyen nem volt, max annyi aktualizálás hogy hungaria helyett hun és ungar jött, ezt elfogadom. Teljesen fölösleges linkelgetnek olyan forrásot amiben a 3 népnév egyike sincsen mint Pannónia lakossága! Érted a lényeget?

224 SzabírHunOgur 2014. június 20. 18:34

@MolnarErik: A mai magyaroknak teljesen feltérképezhető etnogenezise van, apai vonalon semmi közünk a finnugorokhoz így ősapáinkat finnugornak hívni nevetséges, de anyai vonalon van kapcsolat! ANYA nyelv ugyebár! De ez a kapcsolat egyben szkíta és szubar is! A gének lézerpontosak íme pár link amit egyszerű értelmezni!

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/db/Genomap01.jpg

Finnugor jégkor= Gravetti kultúra

3.bp.blogspot.com/-e_0yxsIOmGY/UAFhkgMmG2I/AAAAAAAAFAc/gfWpa7YQ5uQ/s

Manysik kialakulása a szkíta magyarokból és a szibériai mongolidokból.

s155239215.onlinehome.us/turkic/60_Genetics/KeyserDNASiberianKurgan2

Anronovo, Karasuk, Tagár preszkíta, prehun kultúrák Mtdnse, semmi Irán!

225 SzabírHunOgur 2014. június 20. 18:38

Hun Mtdns persze , hogy bennünk !

img.photobucket.com/albums/v633/Casen/MNX3sMatches.jpg

226 Krizsa 2014. június 20. 18:42

Hollári, de ez a kapcsolat kb. 120.000 éves és nem 3000. Ilyen kapcsolata a magyar nyelvnek Eurázsia szinte összes nyelvével van. A sémi (= déli, sőt az afro-sémi) nyelvekkel is.

227 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 20. 21:15

@SzabírHunOgur: A kommentelési szabályzat tiltja a floodolást (egymás utáni sorozatos hozzászólást ugyanahhoz a cikkhez anélkül, hogy a kommentelő mások reakcióját megvárna). A következő ilyen eset kitiltást von maga után.

228 Krizsa 2014. június 21. 03:58

@Krizsa: Javítás: Ilyen kapcsolata a finnes (a legészakibb) nyelveknek nemcsak a magyarral, hanem ált. az eurázsiai nyelvekkel 12.000 évvel

és nem 3000 évvel ezelőttről van. (A 226-ban egy nullával többet írtam.) A héberrel azonban a finnek lényegesen több maradt a kapcsolata, mint a magyarral.

Hja, ha direkt szátválasztották a mondvacsinált nyelvcsaládokat, amik között azóta egy muslica sem repülhet át - semmi esetre nem lehet vizsgálni közöttük semmit, akkor ugye...

Pl. a K/H hangcsere a finn / héber között ugyanúgy megvan? Hát persze. Ráadásult ugyanazoknál a szavaknál-fogalmaknál, mint a magyarral? Hát persze:-))). Többnyire a héber is, amikor éppen nem flektál, magánhangzó illesztő? Hát persze... satöbbi.

229 zegernyei 2014. június 21. 05:22

@Krizsa: ad hominem: "...a természettudósok és a bölcsészek közötti legfőbb különbséget mindig is abban láttam, hogy az előbbiek nagy kedvvel, vastag hangon beszélnek bele az utóbbiak dolgába, míg az utóbbiak ez elébbiekébe nem." (Szilasi László: A hamburgi mérték. Élet és Irodalom, 2014. június 13. 13. l.)

230 Avatar 2014. június 21. 11:34

@Krizsa: "Hja, ha direkt szátválasztották a mondvacsinált nyelvcsaládokat, amik között azóta egy muslica sem repülhet át - semmi esetre nem lehet vizsgálni közöttük semmit, akkor ugye..."

Vagy fogalmad sincs a témáról, vagy szándékosan hazudsz.

A nyelvtudomány igen jól ismeri a vándorszavakat, jövevényszavakat (pl a felemlegetett muslica valószínűleg déli szláv jövevény, a mušica (‘legyecske’) átvétele), és persze foglalkozik a magyar nyelvtanban kimutatható idegen hatásokkal is (pl. germanizmusok).

231 szigetva 2014. június 21. 11:42

@Avatar: Hogy az areális hatásokról (Sprachbund) ne is beszéljünk.

232 SzabírHunOgur 2014. június 21. 20:38

@Fejes László (nyest.hu): Semmi ilyen nem történt. 2 külön témában írtam 1 azon véleményre, nézd vissza!

233 MolnarErik 2014. június 23. 12:12

@Fejes László (nyest.hu): Szabirnak igaza van, két külön témában is vitatkozunk :)

@SzabírHunOgur: A nyelvrokonságnak és a genetikai rokonságnak SEMMI köze egymáshoz.

@SzabírHunOgur: A Hungaria-t tartalmazó szöveg belinkelésével még adós vagy. Mi a TE hivatkozásaidat linkeljük, amiben természetesen szerepelnek Pannoinia, a hunok (Hungaria nem), és a magyarok (és Ungria) is mint későbbi betoldás. Szal itt vmi zavart érzek.

234 fakir 2014. június 23. 12:36

"A nyelvrokonságnak és a genetikai rokonságnak SEMMI köze egymáshoz."

Azert van koze egymashoz, foleg ahogy visszafele haladunk az idoben.

235 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 23. 12:41

@SzabírHunOgur: @MolnarErik:

Ez egyfelől lényegtelen. Külön témában is lehet egy választ írni.

Másfelől három komment volt, kettőért még nem szólok.

@fakir: Tévedés azt hinni, hogy régen voltak genetikailag, kulturálisan és nyelvileg egységes népek.

236 fakir 2014. június 23. 12:58

@Fejes László (nyest.hu): Tévedés azt hinni, hogy régen voltak genetikailag, kulturálisan és nyelvileg egységes népek.

Nem voltak genetikailag egyseges nepek, viszont leteznek bizonyos haplocsoportok amelyek bizonyos nepekre jobban "ervenyesek" (az idoben visszfele haladva ez meginkabb igaz). Teny, hogy egy mutatcio keletkezesi idejet es !helyet! bizony meg lehet hatarozni. Erre epul az egesz torteneti genetika.

237 Krizsa 2014. június 23. 13:24

@fakir: A "régen" a hivatalos nyelvészet szerint max 6OOO év. Régről tehát a mai nyelvész szakmában szó nincs. A gentika és a nyelv az ennyire késői (6OOO évvel ezelőtti) korban már nem feltétlenül van kapcsolatban. Többnyire igen, kapcsolatban van ugyan, pl. európai nyelvek és népek / távolkeleti nyelvek és népek, afrikai nyelvcsoportok és népeik - de erre nem lehet alapozni, mert nem szükségszerű.

238 blogen 2014. június 23. 20:30

@fakir: "az idoben visszfele haladva ez meginkabb igaz"

Ezt mire alapozod?

239 fakir 2014. június 23. 23:16

@blogen: Arra alapozom, hogy a regmultban jovan nagyobb esellyel alakulhattak ki regiospecifikus haplocsoportok. A regmult rendkivul alacsony nepsurusegu, vadaszo-gyujtogeto eletmododot folytato es sokszor szinte teljesen izolalt kornyezetben elo nepessegeinek migracios modellje kulonbozik a kesobbi nagyobb szamu nepessegek vandorlasatol. A vadaszo gyujtogetok korai vandorlasara manapsag foleg genetikai nyomokbol kovetkeztetunk. Ezekbol az adatokbol nagyjabol el tudjuk helyezni a kulonbozo nepcsoportokat a rajuk jellemzo haplocsoportokkal a kontinenseken kb ie 12-15 000 ig (Amerika) bezarolag. Itt persze nem all meg a dolog, viszont a mezogazdasag fejlodese miatti nepessegrobbanas a migracios folyamatokat is felgyorsitja, ezaltal nehezebben kovethetoek a valtozasok genetikailag viszont a torteneti genetikanak itt mar nagy segitseget nyujt a regeszet ami segit eligazodni a vandorlasi folyamatok megerteseben. Ehhez a nyelveszet is segedtudomany de csak a keso neolitikumtol. Idoben visszafele haladva aranyaiban jobban "valoszinusithetoek" a regiospecifikus haplocsoportok. Persze sok a megvalaszolatlan kerde, keves az osi csontokbol kinyert minta, es a jelenkori mintakbol levont torteneti kovetkeztetesek sokszor felrevezetoek.

240 blogen 2014. június 23. 23:50

Az a baj, hogy nagyon kevés minta van és az jelentős szóródást mutat. Egy ilyen következtetés levonásához jóval több és típusok szerint koncentráltabb minta kellene. Nézd csak meg Európát, a mezolitikumból már csak fél tucat apai leszármazási adatunk van. Fél tucatból vontad le ezt a következtetést? Vagy abból a néhány tucatból, amit anyai ágon ismerünk? Jóval nagyobb időmélységben kezd csak beszűkülni a változatosság, mint a mezolitikum. Mondjuk úgy, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a holocén kezdetétől nagyon másképp mentek volna a dolgok.

241 Avatar 2014. június 24. 00:24

@fakir: legalább ilyen megalapozottan lehet állítani, hogy a vadászó, gyűjtögető életmódú emberek jóval nagyobb területet jártak be a fennmaradás érdekében, mint a letelepedett földművelők, így sokkal nagyobb volt az esélye, hogy távolabbi genetikai mintázatok keveredjenek, ezért nem alakulhattak ki szűk régiókra jellemző csoportok... Miért lettek volna izoláltak?

242 Krizsa 2014. június 24. 01:34

Mindennek a genetikázásnak a nyelvészeti kutatásban semmilyen szerepe nincs. A hivatalos nyelvészet egyetlen dolgot állapított meg helyesen, azt, hogy az ő módszerükkel kizárólag írásos emlékekre lehet(-NE) alapozni, feltéve, hogy a kihalt nyelvek írásait rendesen ki tudnák olvasni. De még erre sem képesek. Biztos forrásnak tehát csak a ma is élő nyelvek maradnak. S mivel a FN-nak kikiáltott nyelvcsaládból, a magyaron kívül, csak a 4OO éves finn létezik, a FN nyelvészet egészében értelmetlen és tudománytalan.

A világ nyelveiből csak az eurázsiaiakat tudjuk követni, mert a többit az IND-FN történeti nyelvészek legnagyobb része sem ismeri.

Az eurázsiai nyelvek páronként 1OOO-4OOO olyan mássalhangzó vázat tartalmaznak, amelyek változó magánhangzók betoldásával közös értelmű szavakat / fogalmakat állítanak elő.

A mássalhangzó vázaknak kb. a fele őskori természeti hangok utánzásából ered (mrr, krr, tk-tk, kt-kt, zz, ss, ssz, putty, csp-csp, áj-ój", khú, bbb, brr, nyjú, stb.). Csakhogy az ember nagyon sokáig nem volt képes kiejteni a zöngés hangokat, az F-et - és a magánhangzókat is csak alig-elkapottan.

Az ősi (zöngétlen és F nélküli) hangok a beszédképesség - "jó gége", lapos arc, jó szájzár - javulásával újabb hangváltozásokkal búvültek. De még ezek is - többé-kevésbé - hasonló értelmeket kódolnak az agyban, mint az ősi beszédhangok.

A nyelvek tehát 6OOO évnél sokkal régebbre is kutathatók, de csak az ősi (a hatalmas szóbokrokat tartalmazó) gyöknyelvek segítségével. Ezzel foglalkozik a gyöknyelvészet.

Az újkori (6-1OOO év) keresztül-kasul népvándorlásai, amiknek ált. az útvonalait sem képesek feltérképezni, már nem adnak értékelhető plusz információkat a történeti nyelvészethez. Illetőleg csak jól megfejtett írások esetében adhatnának. A FN (mínusz magyar) nyelveknek egyáltalán nincs írásos bázisuk, tehát még a kifejezetten újkori (2-3OOO évre visszanyúló) nyelvtani fejlődésük sem rekonsruálható.

243 fakir 2014. június 24. 15:03

@Avatar: Nem mondtam hogy az osszes nepcsoport izolacioban elt es nem irtam "szűk régiókra jellemző csoportok"-rol. "Regio" alatt lehet itt nagyobb tajegyseget kell erteni. Mar az is "nagy szam" ha egy x-ezer eves nepcsoport vandorlasi iranyat valahogy fel tudjuk vazolni. A kontinenesek benepesulesenek modellje ma mar egy az egyben a genetika eredmenyein nyugszik.

244 blogen 2014. június 24. 21:41

@fakir: Speciel nem. Éppenhogy a kontinensek benépesülésének a modellje mutatja, hogy a genetika milyen fogyatékos, mivel ha figyeled az elmúlt évek eredményeit ilyen téren, akkor láthatod, hogy genetika eredményeit ilyen téren még a tudományos szempontból borzalmas állapotban lévő Amerikában is összekötik a jó öreg fizikai antropológia eredményeivel, mivel ott is, ahogy máshol is ennek a segítségére is szükség van ahhoz, hogy a különféle benépesülési hullámokat el lehessen különíteni egymástól. Legutóbb a mexikói barlangban talált paleo-Mongoloid vonású pionír, stb.

245 MolnarErik 2014. június 25. 13:16

@fakir: A genetikai populációkat vizsgál, amikre statisztikai úton kiszámol egy jellemzőnek tekinthető átlagértéket (Haplo csoport megoszlást), csak az a baj, h ez valójában nem tekinthető jellemzőnek, hanem ha a populációt további kisebb csoportokra bontjuk, láthatjuk, h ezen kisebb al-populációk Haplo csoport megoszlásai már teljesen eltérnek attól, amit az előbb még az egész populációra jellemzőnek mondtunk. Jól szemlélteti ezt az alábbi, a hazai romák körében végzett kutatáson alapuló PHD disszertáció (elsősorban az 53. old. diagramja).

teo.elte.hu/minosites/ertekezes2012/vago-zalan_a.pdf

Teljesen eltérnek a tokaji, tiszavasvári és a taktaközi romák értékei egymástól, és a magyarországi romák jellemző értékével (amit, ha jól értem, ebből a három csoportból számolt ki a szerző), csak a tokajiak értékei egyeznek, vsz azért, mert a genetikai távolságot tekintve ők pont középen helyezkednek el a két másik csoport között.

248 1212 2016. január 9. 05:03

@Vincenzo: A kínaiak szerették a hunokat? Nem ellenségek voltak?

249 tds 2016. január 10. 14:54

@1212: nem mindig.

Chi-chi pl. parasztlázadást vezetett. a kínai földművesek kedvelték, a kínai császár nem.

.

vagy az a kínai tábornok, aki átállt a hunokhoz... őt kivégezte a kínai császár.

250 istván1 2018. január 24. 13:00

Vincent de Beauvais (1190 -1264)

„Európa egyik országa Magyarország, amelyet — mivel hajdan a hunok foglalták el, e népről — Hungariának neveznek és Orosius szerint két része van: Hungaria Maior és Hungaria Minor. A nagyobb Hungaria a távolabbi Szíria táján, túl a Meotisz mocsarain feküdt. Innen jöttek valaha azok a hunok, akik mocsarak meg földek végtelen területein vadászva, és szarvasok és vadállatok nyomait követve végül is ráleltek Pannónia földjére. Ezek azután saját népes seregükhöz megtérve Pannóniába visszajöttek, és kiűzve az itt lakókat saját ősi nemzetségük nevét adták a népnek és a hazának."

/Speculum naturale, XXXIII. könyv, 12. pont., Idézi: Mészáros István: Ars, litteratura, philosophia. Tudomány- és tananyagrendszerek Alkuintól Erasmusig. In: Filológiai Közlöny, 1982. 1. szám, 15-19. old. Akadémiai Kiadó./

251 szigetva 2018. január 24. 14:38

@istván1: A rómaiak mítoszai szerint pedig ők trójai menekültek. Azért az ilyesmit nem lehet készpénznek venni.

252 nábrO Elvtárs 2020. január 31. 20:40

Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a német Ungarn, a latin Ongariae-ből származik, ami nem más, mint az Ural keleti oldala, orosz nevén Yugra, ahol a manysik is élnek. Nem is értem, miért erőltetik ezt az Onugor rokonítást.

padaread.com/?book=48746&pg=218

253 mondoga 2020. február 1. 19:28

@nábrO Elvtárs: Egy kiváló turkológus egy rossz napján ezt dobta be, azóta így maradt.

Kár, mert az eredetileg jóhiszemű feltételezés egyik bástyája lett a hamis történelemértelmezésnek.

254 Cypriánus 2020. február 2. 20:11

Az Onoguria még mindig a leginkább meggyőző. Pláne hogy aligha a honfoglalók neve volt, hanem inkább a késői Avar Kaganátusé...

255 mondoga 2020. február 3. 00:37

@Cypriánus: Onoguriának ehhez semmi köze nincsen.

A Kuvrat halálát követő időben jellemzően nem onogurok, hanem más ogur csoportok jöttek a KM-be. Ahogy Baján "honfoglalása" idején is az ogorok voltak a bevándorlók egyik (nagyobb?) fele.

256 Cypriánus 2020. február 3. 07:23

@mondoga:

Elhiszem, de szerinted honnan van a név? Hiszen a honfoglalók előtt is föl -föltünedezik. (Marcha Wangarorum meg effélék)

257 mederi 2020. február 3. 08:15

@Cypriánus: 256

Híresek voltak a hunok arról, hogy "egy pillanat" (=szempillantás) alatt megjelentek valahol, azután ugyanolyan gyorsan el is tűntek.

Szerintem az

"Egy hunyásnyit (==>pillantásnyit, pillanatig) sem aludtam." szólás

adhatja meg a választ a nevükre.

A "szempilla" és a "pillanat" szavak is megerősítik, hogy a

"hun"--->lágyabban "huny", a gyors hadtestek mozgására utal, amelyekben különböző csatlakozó, gondolom többnyire

fiatal=> jung/ jáng --->hung

férfiak (talán vérszerződéssel) csatlakoz(hat)tak.

Ez egy szituáció helyes megfejtés, úgy gondolom.

258 mederi 2020. február 3. 08:38

Tovább gondolva, azért tudtak a hunok "nyomtalanul" eltűnni, mert a fiatal, később persze már meglett férfiak valahol letelepedtek, vagy vissza mentek a saját családjukhoz a hun birodalom megszűnésével.

A hun nyelv szerintem a mongolhoz állhatott a legközelebb, hiszen a kínaiak a Nagy Falat a hunok ellen, védekezésképpen építették.

A hunok legyőzése (a kengyel a hunok találmánya volt, amt a kínaiak átvettek, és a harcképességük ezzel megnőtt), azt eredményezte, hogy a hun vezetés kétfelé vált, és ezzel a népeik is.

A maradó felük beolvadt Kínába (királyi házassággal megpecsételve), és így lett Kína a hunok rokona, míg a hunok másik fele nyugatra vonult (lásd: a hun üstök nyomai a Kárpát medencében érnek véget).

A kínai írott történelem addig tart a "nyugati" hunokról, mígnem szem elől tévesztették őket. Egy idő után "előkerültek" a nyugati írott történelemben (persze nem mint hódítók, hanem mint az "ördögök"), de közben "új, mindenféle nemzetségű" harcosok csatlakoztak hozzájuk, többnyire a legyőzöttek fiaiból, nyilván "némi" kényszer hatására..

A kínai rokonság tehát a hunokkal nem légből kapott.. A kínaiak a hun főváros maradványait mutogatják, és büszkék a rokonságra.. :)

259 mederi 2020. február 3. 09:56

Cikk: " ….az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy..."

Szerintem a "Hungary" szóból a "gar.." jelentése megfejthető:

pl.

a francia "garder" = őrizni,

a "garden" angolból, kert (amit védeni, őrizni kell),

a gárda jelentése katonai egység (védelmi célból tartják),

a garázs járműveket "véd" (itt a "d" már nincs jelen a "gard" végén!).

A magyarban a "helyőrség" áll legközelebb a fenti példákban felsorolt jelentésekhez.

A Hungária" talán "gyors helyőrség/ hadosztály/ gárda" tartalommal bír, aminek a központja Atilla palotájának közelében lehetett itt a Kárpát medencében (a kiásott hun üstök előfordulásának végén). Magyarul Atilla a helyes írásmód (így is mondjuk), mert -nemrég olvastam- hogy valószínűleg a rómaiak írásmódja miatt kellett a "t"-t megkettőzni, hogy ne olvassák "c"-nek, mint Atilla barátjának Aetius-nak a nevében)..

260 szigetva 2020. február 3. 11:16

@mederi: Ajánlom etimológiai szótárak lapozgatását:

www.etymonline.com/search?q=Garden

www.etymonline.com/search?q=guard

Vagy inkább nem, nem akarom lerombolni a mesevilágot, amiben élsz.

261 mondoga 2020. február 5. 03:37

@Cypriánus: A név az ugor népnévből származik, annak egy változata.

Ezt bizonyítják az ugri, wegri, vengri, wangar, uhorski stb. változatok is.

262 mederi 2020. február 5. 22:09

www.nyest.hu/renhirek/miert-ugorok-az-ugorok

Magának az ugor névnek is elég bizonytalan az eredete..

Egykori "khun" olvasatú kínai szó előfordulása a nomádokkal kapcsolatban elindított olyan vitát is az ezernyolcszázas évek végén, hogy a kunok neve a hun népnévvel rokon, de ezt elvetették..

263 Cypriánus 2020. február 6. 07:47

@mondoga:

Ez természetesen elképzelhető.

Két dolog van, ami bizonytalanná tesz:

1) az ugor népnév használata a magyarok ősei esetén elég kétséges, bár nem kizárható teljesen.

2) a nazálisan ejtett venger, ungar, ongar,( velencei nyelven) látszik régebbinek.

Az Ugorsko és Uhorsko, Uhersko alakok adnák magukat mint Ugorország, de az orrhangon ejtett változat lehet a régebbi, mint a szláv nyelvtörténet általános tendenciái mutatják, valamint hogy az e téren archaikusabb magánhangzókat használó lengyelben ma is Węnger, nazálisan ejtve. (" venger" )

Összegezve;: nem kizárt, de távolról sem biztos.

264 mondoga 2020. február 6. 23:42

@Cypriánus: Hmmm...

ad1) Tisztázzuk, mielőtt egészen belegabalyodnánk: habár nem kizárt, hogy a honfoglalók előtt is megjelentek magyarok a KM-ben, de én nem itt nem a magyarokkal, hanem az ungárokkal foglalkozom, akikről még v. már a honfoglalás előtt elnevezték a népet és az országot.

A magyarok őseit majghar, madzsar, badzsgirt, baskort stb. néven emlegették a külső források.

A honfoglalók részben magyarok, részben ugorok voltak - egyéb néprészek mellett. A lényeg ebből a szempontból az, hogy a magyar népnév és az ugor népnév különböző népeket jelöl.

Ami a konkrét kétségedet illeti, "az ugor népnév használata a magyarok ősei esetén", a PVL honfoglalókra vonatkozó "ugri" hírét gyakorlatilag senki se vonja kétségbe. (Legfeljebb az nem tetszik sokaknak, hogy az avarokra is használják a megnevezést az orosz krónikák. :D)

ad2) Mitől látszik régebbinek a venger, ungar, ongar? Ismersz olyan adatot, ami ezt a feltételezést alátámaszthatja? De még ha úgy is volna, mit befolyásolna? Maradjunk annyiban, hogy amikor nyugaton ezeket az ugorokat megismerték, akkor a nazális változat dívott. A nyugatiak forrása valószínűleg egy szláv v. bizánci megnevezés lehetett. De az imént már jelzett PVL mutatja, hogy a szláv nyelvekben se volt az ugri alakja, kiejtése egységes.

Végül ne feledd, hogy a kiindulás, amihez hozzászóltam, az onogur népnévből való származtatás volt. Ez az egész nazális v. nem nazális vita végső soron azt mutatja, hogy szó se lehetett onogurokról, hiszen a tíz=on szóban tisztán n hang van, ahogy az onogur, onogundur stb. szavakban is.

Ah uhorski, uherski szavakban g->h szabályos hangváltozás van. Ez se nagyon illeszthető össze a nazálissal...

265 mederi 2020. február 7. 21:17

A tanyasi lurkó felmászott a fára, és ebédre hívja az anyja:

-Hun a fenébe tudsz mindig eltűnni ebédidőbe'!?

Válasz:

-Hun vagyok, hun vagyok! Nézzen mán kelmed a fára, mert itt vagyok..

Anya:

-Hun! Nem látlak!

Gyerek:

-Hun lát, hun nem, mert az ágak el-el takarnak, ha fúj a szél.

Na, most lát ugyi!?

Anya:

-Mit rejtezkedel?!

-Gyere ebédelni, te "hun vagy hun nem"!

A hun természetesen hol (vót) vidékiesen.. :)

Információ
X