-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Adhat-e a nyelvészet választ egy olyan kérdésre, amelyekre parlamenti képviselők sem tudnak? Mi mindenesetre tettünk egy kísérletet.
A hétvégén Orbán Viktor miniszterelnők a Professzorok Batthyány Köre gyűlésén a realitás és a valóság közötti különbségről beszélt."[...] a valóságban az adott, a már létező világon túl ott van az ember is. Az ember, nemcsak úgy, ahogy éppen van, hanem úgy, ahogy lehetne. És ez több, jóval több, mint realitás. Ez az, amit én valóságnak nevezek." Az index videoriportjában parlamenti képviselőket faggatott arról, miben látják ők a különbséget realitás és valóság között. Meggyőző választ alig kaptak.
Kísérletünkben megpróbálunk a nyelvészet egyik ágához, az etimológiához fordulni. Az etimológia a szavak eredetével foglalkozik. A szavak eredete ugyan nem határozza meg jelentésüket, mivel a szavak jelentése folyamatosan változik. Ugyanakkor a szónoki műfajokban gyakran szokás visszanyúlni a szavak eredeti, elemeikből kibogozható jelentéséhez.
A realitás latin eredetű szó, tövében a res 'dolog' tő ismerhető fel. A miniszterelnök talán arra gondolt, hogy az embert nem szoktuk dolognak nevezni. Az már inkább filozófiai, nem nyelvészeti kérdés (és ezért lapunk kompetenciáján kívül esik), hogy nevezhetjük-e dolognak a nem létező, csupán lehetséges "dolgok"-at. (Nyelvileg mindenesetre lehetséges, hiszen így használtuk a szót az előző mondatban is.)
A valóság magyar eredetű szó, belső szóalkotással, képzéssel jött létre. Tövében a va- létigetövet találjuk (vö. vagyok, vagy, van stb.) A belőle képzett való az ige folyamatos melléknévi alakja (jelentése 'levő, létező'), a -ság pedig egy sok funkcióban használt képző: ebben az esetben gyűjtőnévképző, azaz hasonló dolgok összességét jelenti (vö. dombság, hegység, erdőség). A valóság tehát a létező dolgok összességét jelenti. A létező dolgok közt kétségkívül ott van az ember is. Az olyan dolgok azonban, amelyek nincsenek ("nem vannak"), nem tartozhatnak bele: nem véletlenül állítható szembe a valóság és a lehetőség.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a kérdésre nyelvészet sem képes frappánsabb választ adni, mint az országgyűlési képviselők. Reméljük azonban, hogy a különbség nemsokára mindenki számára nyilvánvalóvá válik. Legkésőbb talán az önkormányzati választások után.