nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Áltudománynak pedig azért tartom, mert teljesen áthatja egy jól felismerhető po...
    2019. 09. 20, 06:57  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: De nagyon is értem. De amit írsz az maximum a két ténylegesen létező biológiai ...
    2019. 09. 20, 06:45  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Helyes írás
Hogyan hat az angol helyesírás a magyarra?

Sokszor halljuk, hogy az angol befolyása mind nagyobb a magyar nyelvre. Ezúttal nem „printer”-eken és a „screenshot”-okon kesergünk, hanem megmutatjuk, hogy hogyan hat a magyar helyesírási gyakorlatra az angol. Mire érdemes odafigyelni – például egy álláspályázat megírása esetén?

nyest.hu | 2012. június 29.
|  

Nyelvművelő és -ápoló körökben eléggé toptémának számít, hogy milyen nagy mértékben befolyásolja a magyar nyelvhasználatot az angol nyelv elterjedése. Missziók indulnak a technikai vívmányok angol neveinek magyarítására: pendrive helyett mondjunk tolltárat vagy penderítőt. Mondjunk, de amíg ezek az elnevezések nincsenek elterjedve – kizárólag a nyelvművelő műkedvelők körében ˜–, addig hiába használjuk őket: nem lesznek érthetőek. A pendrive pedig önmagában egy angol eredetű szó (arra a bizonyos kisméretű adathordozó eszközre), ami elterjedt a magyar nyelvhasználók körében, és a magyar szókincs részévé vált. A nyelvi rendszerre nincs sok befolyása, nem angolosította el a magyar nyelvtant, de van, aki a származása alapján üldözné. Lelke rajta.

Arról már kevesebbet hallani, hogy az angol nyelvű írásbeliség mennyiben befolyásolja a magyar nyelvű írásbeliséget. Persze nem olyan példákra kell itt gondolni, hogy magyar szavakat elkezdünk angolosan írni: phasheert-ot írnánk fasírt helyett, vagy runtought hooshie-t  rántott husi helyett... Ilyenekkel persze nem találkozunk, teljesen abszurd is lenne. Azzal a jelenséggel már inkább, hogy az amúgy angol eredetű, de már a magyarban meghonosodott szavak helyesírásában megtartjuk az eredeti angol helyesírást: nem menedzsert írunk, hanem managert, nem csetet írunk, hanem maradunk a chatnél.

Ezek azonban még mindig csak elszigetelt, egy-egy szót, kifejezést érintő esetek. Az alábbiakban nem ezekről lesz szó, hanem olyan jelenségekről, amelyeknek az esetében az angol helyesírási és tipográfiai szokás átvétele gyakorinak és rendszerszerűnek tűnik. És mivel írásbeli, sokszor a formális írásbeliségben fontos jelenségekről fogunk szót ejteni, érdemes ezeket tudatosítani.

Hogyan és miért veszünk át az angolból helyesírási és tipográfiai konvenciókat? Elsősorban talán azért, mert a szoftverek egy része először mindenképp angol nyelven érhető el. A különböző asztali szövegszerkesztő alkalmazásokhoz persze könnyedén letölthető a magyar nyelvű csomag, a magyar helyesírás-ellenőrző, mégis kevesen vesződnek ezekkel az apróságokkal. Ezen kívül az interneten rengetegszer találkozunk angol nyelvű, angol konvenciók szerint írott szövegekkel. Ezek még akkor is hatnak ránk, ha különösebben nem tudunk jól angolul. Lássuk, milyen példákról van szó!

Néha fontos a helyesírás!
Néha fontos a helyesírás!
(Forrás: Wikimedia Commons / Tom Jolliffe / CC BY-SA 2.0)

Nagyon gyakori, hogy a dátumok helyesírásánál az angol szokás egyes elemei megjelennek a magyar nyelvű szövegekben is. Ilyen például az, hogy a hónapok betűvel kiírt nevét nagybetűvel kezdik, holott a magyar helyesírás szabályai szerint az kisbetű:

2012. Április 1. helyett helyesen: 2012. április 1.

Angolul ugyanis a hónapok és napok neveit minden esetben nagybetűvel kezdjük (April ’április’, Friday ’péntek’ stb.), magyarul azonban nem, hiszen ezek nem tulajdonnevek (bármit is jelentsen ez). Gyakori tehát az is, hogy a napok elnevezéseit magyarul is nagy betűvel kezdik – ellentétben a magyar helyesírási szokással.

 

Vannak persze ez alól a szabály alól is kivételek, amikor minden tartalmas tagot nagy kezdőbetűvel írunk. Ilyenek a periodikák nevei: Élet és Tudomány, Magyar Tudomány, Nyelv és Tudomány stb.

Valószínű, hogy az angol címek hatására kezd el terjedni az a szokás, hogy magyarul is mind több köznevet nagy kezdőbetűvel kezdenek a címekben. Az angol szokás szerint minden tartalmas szó nagybetűs, míg magyarul csupán a  cím első betűje nagy, hiszen az egyben egy darab tulajdonnév (akármi is legyen az). Persze ha a címben szerepel tulajdonnév, akkor az is nagy kezdőbetűs:

Magyarul: A Pál utcai fiúk

Angolul: The Paul Street Boys

Nagy különbség az angol és a magyar helyesírás gyakorlata között, hogy míg magyarul az összetételeket alapesetben egybeírjuk (és ez alól vannak néha kivételek), ugyanezen szavak angol megfelelőit rendre külön írjuk. Csak ront a helyzeten, hogy a helyesírás-ellenőrző szoftverek különírva mindent elfogadnak, míg egybeírva sokkal kevesebbet (pl. azért, mert az adott összetétel egyszerűen nem szerepel a szótárban).

Versenyautó, de race car
Versenyautó, de race car
(Forrás: Wikimedia Commons / Christianmarx / CC BY-SA 3.0)

Magyarul egybeírjuk: versenyautó

Angolul különírjuk: race car

Van aztán olyan eset is, amikor az angolos gyakorlat magyar szövegben szinte gyakoribb, mint a magyar szokás: ez az idézőjelek különös esete. Nagyon kevesen használják – főleg az online médiában – a magyar idézőjeleket, amelyek az idézet elején „alul, az idézet végén pedig felül” helyezkednek el. Nem így az angol szövegben, ahol “mind az idézet elején, mind pedig a végén” felül helyezkednek el.

„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.”

“To be or not to be: that is the question.”

Szintén nagyon gyakori, hogy az angolban szokásos levélforma tipográfiai konvencióit alkalmazzuk magyar szöveg esetén is. Ez persze e-mailben, főleg, ha az nem formális, elmegy, de hivatalos levelezésben azért jobb résen lenni. Magyarul ugyanis a megszólítás után nem vesszőt, hanem hagyományosan felkiáltójelet teszünk. Majd a lezáró, búcsúzó formula után pedig kettőspontot szoktunk tenni, és nem vesszőt.

Angol levél

Magyar levél

Dear Mr. Smith,

[...]

Yours sincerely,

Thomas Taylor

Tisztelt Kovács úr!

[...]

Tisztelettel:

Szabó Géza

Mindezek persze apróságok, és a hétköznapi írásbeliségben egyáltalán nem okoznak semmiféle kommunikációs fennakadást. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy mivel mind gyakoribbak, egészen hozzá vagyunk szokva, hogy ezeket látjuk, és már fel sem tűnnek. Viszont vannak olyan helyzetek, amelyekben érdemes a lehető legakkurátusabban betartani a helyesírási konvenciókat. Ilyen helyzet lehet például egy hivatalos fellebbezés megírása, vagy egy álláspályázat elkészítése. Ha ezekben a formális helyzetekben nem tartjuk be a magyar írásbeliség konvencióit, akkor azt könnyű úgy értelmezni, hogy nem is ismerjük azokat, vagy egyszerűen igénytelenek vagyunk. Nem érdemes tehát kockáztatni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
55 szigetva 2014. november 15. 13:09

@maitai: „A pendrive szó fogalmam sincs, hogy honnan ered” Az angolból. Az angol anyanyelvűek valóban kevésbé használják, de azért van, aki: ezinearticles.com/?Pen-Drive---History-and-Facts&id=3333753

Olyan ez, mint a happy end, amit szintén mindenki más használ: en.wikipedia.org/wiki/Happy_End , az angol anyanyelvűeknek inkább happy ending.

54 maitai 2014. november 15. 12:14

A pendrive szó fogalmam sincs, hogy honnan ered, mert angol anyanyelvűek nem használják és nem is értik, de az általam ismert egyéb nyelveken (francia, spanyol) is clé/llave USB a neve.

A vessző használata megszólítás után engem zavar, én maradok a felkiáltójelnél. Viszont a külföldi eredetű szavakat nem szeretem magyarosan írni (kapucsínó - jáj!).

53 drino 2012. június 30. 21:14

Számításaim szerint a szabályzat összesen 299 pontjában az "általában" szabálymódosító szónak számító előfordulásainak összege 51 (máshol is fordul elő, de azokat nem számoltam ide). Ha jól számoltam, a "többnyire" összesen 3-szor fordul elő szabálymódosító értelemben. Hozzáteszem: egy pont alatt gyakran több szabály is található, alpontokba szedve. De még akkor is, ha úgy számolunk, hogy 1 pont - 1 szabály (ami nyilvánvalóan nem igaz az említett ok miatt), 18 százalék körüli arány jön ki - vagyis az összes szabály 18 százaléka tartalmaz "engedményt" - a maradék 82 százalék viszont nem.

52 drino 2012. június 30. 20:58

@El Vaquero: "ez igaz, nincs kőbe vésve, de ilyen alapon a legtöbb helyesírási szabályt félretehetnénk. Majdnem mindegyikben szerepel az "általában", "többnyire", vagy valami hasonló fordulat."

Ez több okból sem igaz. Egyrészt sokkal több a szabályzatban a teljesen általános érvényű szabály, mint az említett fordulatokat tartalmazó, másrészt abból, hogy valami nincs kőbe vésve (el lehet térni tőle), még nem következik, hogy félretehető. Mint írtam, a kötőjelhasználatot a célszerűség (könnyebb olvashatóság) határozza meg, de rengeteg más szabály nem ezen alapul.

51 El Vaquero 2012. június 30. 15:52

@drino: ez igaz, nincs kőbe vésve, de ilyen alapon a legtöbb helyesírási szabályt félretehetnénk. Majdnem mindegyikben szerepel az "általában", "többnyire", vagy valami hasonló fordulat.

50 drino 2012. június 30. 14:53

Köszönöm. Persze hogy élvezem, különben nem lennék itt.

49 don B 2012. június 30. 14:50

@drino: Oké, váljék egészségedre. Évezed legalább?

48 drino 2012. június 30. 14:49

@don B: Természetesen az csak egy mítosz, hogy az úgynevezett 6:3-as szabály kőbe lenne vésve. A szabályzat megfogalmazása szerint: "a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már TÖBBNYIRE kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán" (55. o. az 1987-es 11. kiadásban, az én kiemelésem).

A szabályzat ugyanis a célszerűséget tartja szem előtt. Ugyanezen az oldalon ez olvasható: "Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek."

47 drino 2012. június 30. 14:45

@don B: Ez nem érv volt, hanem ténymegállapítás (mármint az a része, hogy nem kellő mértékben ismered.) Te ezek szerint azt sem tudod, mi az az (ad hominem) érvelés.

46 don B 2012. június 30. 14:36

@drino: piszok elegáns úgy ad hominem érvelni, hogy a partner ezt nem teheti

45 don B 2012. június 30. 14:34

@drino: de a belügy-, hadügy- stb.-minisztériumokat hagyományosan kötőjel nélkül írjuk 6 szótag fölött is. :)

44 drino 2012. június 30. 14:32

Azért elég kínos, hogy az Index korrektora a hozzászólásaiból ítélve se a helyesírási szabályzatot, se a helyesírási szótárt nem ismeri kellő mértékben.

43 drino 2012. június 30. 14:29

@don B: "Egyébként az igazságügyminsztert és társait nem jogszabályok miatt írjuk kötőjel nélkül"

Hát ezt meg honnan szeded? Nézd meg a Magyar helyesírási szótár 236. oldalát: igazságügy-miniszter a helyes írásmód.

42 don B 2012. június 30. 14:25

@don B: Ja, és mi az, hogy így _kell írni, mert jogilag így írják? Én még sose írtam le a Nefmit három szóba, és még egyszer se tartóztattak le érte...

41 don B 2012. június 30. 14:22

@El Vaquero: Heves indulattal (mit ne mondjak, undorral) tiltakozom. Takarodjon a jog a helyesírástól, jó messzire. Semmi köze hozzá. Olyan, mint ha törvény írná elő, melyik nadrágszáramban hordjam a tököm. Egyébként az igazságügyminsztert és társait nem jogszabályok miatt írjuk kötőjel nélkül, hanem hagyományőrzésből: már akkor így írták őket, amikor még nem volt 6-3-as szabály...

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X