-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Újabb hivatalos szövegnek látszó mondatot kaptunk, aminek semmi értelme.
Az átgondolatlanságot a terjedelemmel kompenzálni: nem menő. Ettől persze még nagyon sokan csinálják, mivel a pontos nyelvi megformálás kivitelezése nagy meló, amit a szövegek megalkotói nem szeretnek vállalni. Sokkal inkább szeretik, ha a munka oroszlánrészét az olvasó végzi el. Tud olvasni? Vagy nem? – Hát akkor?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A hivatalos, jogi szövegek esetében sokszor támad az az érzésünk, hogy a készítői sportot űznek abból, hogy a szöveg mondatai minél bonyolultabbak és minél hosszabbak legyenek. Arra is akad azonban példa bőven, hogy hiába a hosszú és bonyolult megfogalmazásmód, a szöveg nemhogy nem pontos, hanem már-már értelmetlen. Ilyet küldött most nekünk Gábor is, aki azt kérdezi tőlünk, hogy mi is a baj ezzel a mondattal.
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott építmény esetén az (2) bekezdésben biztosított kedvezményen felül további 65 %-os adókedvezményt vehet igénybe tulajdoni hányada szerinti mértékben az adózó, ha adóév január 01-i állapot szerint a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján a tulajdonában lévő adóköteles lakása a lakóhelye /állandó lakcíme/, akkor kedvezményekkel csökkentett hasznos alapterületének első 100 m2-re után.
A mondat több sebből is vérzik. Vannak benne például kevéssé zavaró, de mégis a szerkesztetlenségről árulkodó helyesírási hibák. Az első tagmondatba például nem kell vessző a vagy elé, hiszen itt mondatrészek között áll. A január 01-i írásmód sem felel meg az akadémiai normának. A m2-re nyilván a négyzetmétere rövidítése kíván lenni, de ebben a toldalékos alakban a négyzetméter-hez kapcsolódó rag a -re, aminek egészen más az értelme: négyzetméterre. Itt tehát a helyesírási hiba az értelmezést is megzavarhatja.
A helyesírásból adódó nehézségek azonban eltörpülnek amellett, hogy a tagmondatok szerkezetében is elkavarodunk a mondat végére. Lássuk tehát az egyes tagmondatokat külön-külön, és köztük levő viszonyokat!
1. Az ingatlan-nyilvántartásban „lakóház” vagy „lakás” megnevezéssel nyilvántartott építmény esetén a (2) bekezdésben biztosított kedvezményen felül további 65 %-os adókedvezményt vehet igénybe tulajdoni hányada szerinti mértékben az adózó, ... [következmény]
2. ...ha az adóév január 1-jei állapot szerint a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján a tulajdonában lévő adóköteles lakása a lakóhelye (állandó lakcíme),... [feltétel]
3. akkor kedvezményekkel csökkentett hasznos alapterületének első 100 m2-e után. [következmény]
Láthatjuk, hogy ez egy olyan feltételes mondat, amelyben egy feltétel és két következmény van megfogalmazva, méghozzá úgy, hogy a feltétel előtt is van egy következmény, meg utána is. Így aztán igazán nehéz kitalálni, hogy ezek a következmények egymáshoz hogy viszonyulnak; nyelvtani támpontunk erre nincsen, tehát a szituáció, a kontextus ismeretéből következtethetünk, ha tudunk. Persze ilyenkor is megvan a tévedési lehetőség. Mi megváltoztatnánk a sorrendet, és több mondatot alkotnánk, hátha akkor könnyebben boldogulunk:
Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban az építmény lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepel, úgy az adózó a (2) bekezdésben biztosított kedvezményen felül további kedvezményt is igénybe vehet. Az adókedvezmény ez esetben további 65 százalék lehet, amit a tulajdoni hányad szerint vehet igénybe az adózó, ha az adóév január 1-jén a kérdéses ingatlanban tulajdonban van, azaz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány szerint az ingatlan az adózó lakóhelye (állandó lakcíme). Ebben az esetben a kedvezmény az ingatlan hasznos alapterületének első száz négyzetmétere után számolható el.
Így már talán fogyaszthatóbb. Abban viszont nem vagyunk biztosak, hogy a mi változatunknak ugyanaz-e az értelme, mint amit ki szerettek volna vele fejezni a megfogalmazók...