-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ismét a nyelv végtelen gazdagságát mutatjuk meg: egyetlen mondat, ami négy különböző dolgot jelenthet. Még szerencse, hogy a mondatokat általában nem önmagukban kell értelmeznünk.
János hívta föl a figyelmünket a hírre, amelynek a következő címet adták:
Ausztriában lopott autóval karambolozott három magyar fiatal
Olvasónk arra hívja föl a figyelmünket, hogy a mondat furcsán kétértelmű:
A lopás volt Ausztriában vagy a karambol? Kiderül, hogy mindkettő!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
És tényleg: a kontextusból kiderül, hogy a lopás is, és a baleset is Ausztriában történt. A fenti mondat azonban egyszerre ezt a két dolgot nem tudja jelenteni, viszont bármelyik értelmezést megengedi attól függően, hogy hogyan tagoljuk, szerkezetileg hogyan elemezzük. A szerkezeti elemzés (és az értelmezés) egyébként a mondat kiejtésekor az intonáció és a hangsúlyok révén egyértelművé válik...
A mondat klasszikus példája a szerkezeti kétértelműségnek, amelyre itt a nyesten már többször kitértünk. A mondat értelmezése attól függ, hogy az Ausztriában összetevő hova tartozik. A szerkezeti viszonyokat zárójelekkel így ábrázolhatjuk:
1. [[[[Ausztriában] lopott] autóval] [karambolozott]] [három magyar fiatal]
2. [[Ausztriában] [lopott autóval] [karambolozott]] [három magyar fiatal]
A hagyományos nyelvtan terminusait használva: különbség az, hogy az Ausztriában mondatrész (helyhatározó) a lopott jelző bővítménye-e (1. tagolás) vagy pedig a karambolozott állítmányé (2. tagolás). Arra azonban sem a zárójelekkel ábrázolt szerkezeti elemzés, sem pedig a hagyományos elemzés nem ad magyarázatot, hogy a mondatot kiejtve hogyan tehető mégis egyértelművé a jelentés.
Ha ugyanis arra gondolunk, hogy a lopás történt Ausztriában (1. tagolás), akkor a mondat elején, az Ausztriában összetevőn van egy főhangsúly, és a jelző és a jelzett szó (lopott autóval) hangsúlytalan marad. Ha azonban azt akarjuk kifejezni, hogy a karambol történt Ausztriában (2. tagolás), akkor nemcsak az Ausztriában, de a lopott autóval összetevő elejére is esik hangsúly.
Ez az intonációs különbség pedig azzal magyarázható, hogy az Ausztriában összetevő más úgynevezett diskurzusfunkciót tölt be az 1., illetve a 2. esetben. Az 1. tagolás esetén fókusz szerepben áll az Ausztriában: ’Ausztriában (és nem másutt) lopták az autót, amivel karamboloztak’. A 2. esetben az Ausztriában összetevő topik szerepű: ’Ausztriában történt a karambol’.
És ha ezen a ponton azt hisszük, hogy kiveséztük a mondat furcsa kétértelműségét, hát nagyot tévedünk! Ugyanis a föntiekkel párhuzamosan a mondat tartalmaz még egy, az előzőektől független szerkezeti kétértelműséget. Ez egy elég klasszikus kétértelműség a magyarban: a -val/-vel ragos névszói szerkezet sok kontextusban megengedi mind az eszközhatározói (valaminek a segítségével), mind a társhatározói (valamivel együtt) értelmezést. Ez pedig a mi mondatunkba is bekavar! A két értelmezés a következő:
1. Lopott volt az az autó, amelyben ültek a karambol idején.
2. Lopott volt az az autó, amellyel összeütköztek.
Az 1. esetben a lopott autóval, illetve az Ausztriában lopott autóval – a hagyományos nyelvtan terminusai szerint – társhatározói bővítmény. A 2. esetben pedig a lopott autóval, illetve az Ausztriában lopott autóval összetevő eszközhatározó. Így aztán négy különböző értelmezés adható ennek a címnek. Még szerencse, hogy a mondatokat nem önmagukban kell értelmeznünk! Bajban lennénk...