-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ismét a nyelv végtelen gazdagságát mutatjuk meg: egyetlen mondat, ami négy különböző dolgot jelenthet. Még szerencse, hogy a mondatokat általában nem önmagukban kell értelmeznünk.
János hívta föl a figyelmünket a hírre, amelynek a következő címet adták:
Ausztriában lopott autóval karambolozott három magyar fiatal
Olvasónk arra hívja föl a figyelmünket, hogy a mondat furcsán kétértelmű:
A lopás volt Ausztriában vagy a karambol? Kiderül, hogy mindkettő!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
És tényleg: a kontextusból kiderül, hogy a lopás is, és a baleset is Ausztriában történt. A fenti mondat azonban egyszerre ezt a két dolgot nem tudja jelenteni, viszont bármelyik értelmezést megengedi attól függően, hogy hogyan tagoljuk, szerkezetileg hogyan elemezzük. A szerkezeti elemzés (és az értelmezés) egyébként a mondat kiejtésekor az intonáció és a hangsúlyok révén egyértelművé válik...
A mondat klasszikus példája a szerkezeti kétértelműségnek, amelyre itt a nyesten már többször kitértünk. A mondat értelmezése attól függ, hogy az Ausztriában összetevő hova tartozik. A szerkezeti viszonyokat zárójelekkel így ábrázolhatjuk:
1. [[[[Ausztriában] lopott] autóval] [karambolozott]] [három magyar fiatal]
2. [[Ausztriában] [lopott autóval] [karambolozott]] [három magyar fiatal]
A hagyományos nyelvtan terminusait használva: különbség az, hogy az Ausztriában mondatrész (helyhatározó) a lopott jelző bővítménye-e (1. tagolás) vagy pedig a karambolozott állítmányé (2. tagolás). Arra azonban sem a zárójelekkel ábrázolt szerkezeti elemzés, sem pedig a hagyományos elemzés nem ad magyarázatot, hogy a mondatot kiejtve hogyan tehető mégis egyértelművé a jelentés.
Ha ugyanis arra gondolunk, hogy a lopás történt Ausztriában (1. tagolás), akkor a mondat elején, az Ausztriában összetevőn van egy főhangsúly, és a jelző és a jelzett szó (lopott autóval) hangsúlytalan marad. Ha azonban azt akarjuk kifejezni, hogy a karambol történt Ausztriában (2. tagolás), akkor nemcsak az Ausztriában, de a lopott autóval összetevő elejére is esik hangsúly.
Ez az intonációs különbség pedig azzal magyarázható, hogy az Ausztriában összetevő más úgynevezett diskurzusfunkciót tölt be az 1., illetve a 2. esetben. Az 1. tagolás esetén fókusz szerepben áll az Ausztriában: ’Ausztriában (és nem másutt) lopták az autót, amivel karamboloztak’. A 2. esetben az Ausztriában összetevő topik szerepű: ’Ausztriában történt a karambol’.
És ha ezen a ponton azt hisszük, hogy kiveséztük a mondat furcsa kétértelműségét, hát nagyot tévedünk! Ugyanis a föntiekkel párhuzamosan a mondat tartalmaz még egy, az előzőektől független szerkezeti kétértelműséget. Ez egy elég klasszikus kétértelműség a magyarban: a -val/-vel ragos névszói szerkezet sok kontextusban megengedi mind az eszközhatározói (valaminek a segítségével), mind a társhatározói (valamivel együtt) értelmezést. Ez pedig a mi mondatunkba is bekavar! A két értelmezés a következő:
1. Lopott volt az az autó, amelyben ültek a karambol idején.
2. Lopott volt az az autó, amellyel összeütköztek.
Az 1. esetben a lopott autóval, illetve az Ausztriában lopott autóval – a hagyományos nyelvtan terminusai szerint – társhatározói bővítmény. A 2. esetben pedig a lopott autóval, illetve az Ausztriában lopott autóval összetevő eszközhatározó. Így aztán négy különböző értelmezés adható ennek a címnek. Még szerencse, hogy a mondatokat nem önmagukban kell értelmeznünk! Bajban lennénk...