-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Ami” vagy „amely”? – Sokszor bajlódunk ezzel a dilemmával, és sokszor jutunk arra, hogy az „amely” a helyes. Tévedünk.
Az egyik új kísérleti tankönyvben bukkantunk a következő kérdésre:
Teljesen világos, hogy mit akartak kérdezni a fejlesztők: ’Milyen még nem létező / működő szakkört szerveznél az iskolában?’. A fenti mondat azonban – ha szigorúan vesszük a normatív nyelvhasználat szabályait – nem ezt jelenti, hanem azt, hogy ’Milyen szakkört szerveznél egy nem létező iskolában?’. Hogy lehetne elkerülni ezt a félreértést?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Sokan hiszik azt, hogy az ami és az amely kötőszók közötti választás esetében akkor járnak el helyesen, ha mindig az amely-t választják. Ez azonban téves általánosítás: nem arról van szó, hogy a helyes, normatív kötőszó az amely, és a norma alatti, pongyola változat az ami. Ha így lenne, nagyon könnyű lenne betartani a normát: egyszerűen csak az amely kötőszót kéne használnunk. Van azonban sok eset, amikor nem jó az amely az ami helyett. Az egyik legegyértelműbb ezek közül, amikor a vonatkozó névmási kötőszó nem az előző tagmondat egyik mondatrészére vonatkozik, hanem az egész állításra:
?Elmentünk strandra, amely nagyon jó volt. (a strand volt nagyon jó)
Elmentünk strandra, ami nagyon jó volt. (az volt nagyon jó, hogy elmentünk)
Ha mondatrészekre akarunk visszautalni, akkor legtöbbször mind az ami, mind az amely használható. Az amely-nek azonban megvan az a tulajdonsága, hogy az őt megelőző utolsó névszói szerkezetre utal vissza. Így a fenti mondatban az iskolában-ra, és nem a szakkör-re.
Jobb lenne-e az ami kötőszóval a mondat: Milyen szakkört szerveznél az iskolában, ami nincs? – Valljuk be: nem sokkal; de ez a mondat legalább kétértelmű, és nem egy olyan jelentés fejez ki, ami nem egyezik a kérdező szándékával. Jobb lenne inkább átrendezni a szórendet: Milyen szakkört szerveznél, ami még nincs az iskolában?
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!