-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Több mint nyolcezer méter mélyen él az a fura küllemű hal, amelyet a Csendes-óceánban, a Mariana-árokban fedezett fel egy nemzetközi expedíció.
Tengerbiológusok, geológusok, mikrobiológusok és genetikusok vettek részt a HADES-expedícióban (Hadal Ecosystem Stuies), amelyet az amerikai Schmidt Óceánkutató Intézet, a Hawaii Egyetem, valamint az Aberdeeni Egyetem szervezett. A kutatók egy hónapon át vizsgálták a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén elhelyezkedő Mariana-árok élővilágát és földtani képződményeit. Ott található a Föld legmélyebb pontja, a csaknem 11 kilométer mélységben lévő Challenger Deep – olvasható a BBC hírei között, valamint a PhysOrg hírportálon.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Schmidt Intézet kutatóhajóján, a Falkoron tett 30 napos expedíció alatt a tudósok 92 alkalommal bocsátották a mélybe a Hadal Landert, az Aberdeeni Egyetem mérnökei által konstruált távirányításos mélytengeri kutatórobotot, amely az 5000 és 10600 méter közötti sávban végzett felméréseket, s több mint 100 órányi filmfelvételt készített.
„A kutatások során egyaránt vizsgáltuk a víz alatti kanyon meredek falait és a Mariana-árok ökorendszerét is. Az eddigi expedíciók többsége a Mariana-árok legmélyebb pontjával foglalkozott, ám ökológiai szempontból az ilyen vizsgálatok hiányos eredményeket adnak. Ez olyasmi, mintha egy hegyvonulat ökorendszerét kizárólag a csúcsok vizsgálatából akarnánk megismerni” – fogalmazott Jeff Drazen, az expedíció társvezetője.
A kamerák 8145 méteres mélységben kaptak lencsevégre egy fura szerzetet, egy fehér, áttetsző halat szárnyszerű uszonyokkal és angolnaszerű farokkal, amint lassan, méltóságteljesen siklott a tengerfenék felett. Ez az eddigi legnagyobb mélységben felfedezett hal, a korábbi csúcstartót, a Pseudoliparis amblystomopsis nevű halat 2008-ban fedezték fel a csendes-óceáni Japán-árokban 7700 méteres mélységben. A hal kifogása és felszínre hozása nélkül a tudósok nem állíthatják biztosan, hogy egy új fajról van szó, ám Alan Jamieson, az Aberdeeni Egyetem óceánkutató laboratóriumának tengerbiológusa elmondta, hogy még soha nem látott ehhez hasonló példányt.
A halat a mélységi határ közelében észlelték, amely alatt a halak már nem képesek létezni. Emellett lencsevégre kaptak fura, az amphipodák rendjébe tartozó felemáslábú rákokat is. Míg egy átlagos amphipoda testhossza 2–3 centiméter, mélytengeri fajtestvéreiké eléri a 30 centiméter is. Az expedíciónak sikerült a felszínre hoznia az eddigi legmélyebbről nyert kőzetmintát is, amely a Mariana-szigetek egyik legkorábbi vulkánkitöréséből származhat. A kőzetdarabkák segítségével értékes adatokat nyerhetnek a csendes-óceáni árokrendszer kialakulásáról.