-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy új primatológiai és nyelvészeti kutatásban azt találták, hogy a főemlősök jelzései jóval bonyolultabb szerkezetűek, mint azt korábban gondolták, illetve hogy a különböző területeken élő populációk különbözőképpen használják a jelzéseiket.
Az azonos fajba tartozó, de különböző területeken élő majmok különböző vészjelzéseket használnak – derült ki az állatok kommunikációjának nyelvészeti vizsgálatából. A kutatásból arra is fény derült, hogy a majmok üzenetei jóval komplexebb szerkezetűek, mint azt korábban gondolták – számol be a Linguistics and Philosophy című tudományos lapban megjelent tanulmányról a NeuroScientistNews.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Azt találtuk, hogy a Campbell-cerkófmajmok (Cercopithecus campbelli) megkülönböztetnek egymástól szótöveket és toldalékokat, ami lehetővé teszi a számukra, hogy egy összetett leírást adjanak a veszély milyenségéről és nagyságáról” – magyarázza az eredményeket Philippe Schlenker, a kutatás egyik vezetője, az NYU (New York University) professzora. A kutatásban nyelvészek és primatológusok (a főemlősökkel foglalkozó biológusok) vettek részt. Két területen, az elefántcsontparti Tai Nemzeti Parkban és a Sierra Leone-i Tiwai szigetén hasonlították össze az ott élő cerkófmajmok vészjelzéseinek szerkezeteit.
A terepmunka során állatoknak lejátszották az őket fenyegető ragadozók hangját, például a rájuk vadászó sas vijjogását, és lejegyezték a majmok reakcióját. Egyrészt azt találták, hogy az ilyen helyzetekben használatos vészjelzések jóval bonyolultabb szerkezetűek, mint ahogyan azt korábban gondolták. Másrészt pedig a két különböző területen élő állatok különböző jelzéseket („különböző dialektusokat”) használtak.
Meglepő, de a majmok is használnak különböző „szóelemeket”, töveket és toldalékokat; ezeknek a kombinálásával pedig le tudják írni, milyen jellegű, milyen mértékű veszélyről van szó. A „morfémáknak” a majmok esetében is önálló jelentésük van. Viszont a használatuk különbözik a két különböző területen élő populációban: például a kb. [krak]-nak hangzó jelzés a Tai-erdőben leopárdveszélyt jelent, míg a Tiwain általános veszélyt jelez. A különbségek magyarázata a nyelvészek feltevése szerint egy, az emberi nyelvből is ismeretes pragmatikai jelenség: az implikatúra.
A kutatók szerint a főemlősök kommunikációs rendszereinek vizsgálata hosszabb távon lehetővé teszi majd a „majomnyelvtanok” elkészítését, ami segíthet megérteni az állati kommunikációs rendszerek létrejöttét, illetve az emberi beszéd kialakulásának folyamatát.
Forrás
Linguistic methods uncover sophisticated meanings and monkey dialects