nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Müzlisdoboz 3.
Ha cirill, akkor orosz?

Sokan vannak úgy, hogy ha cirill betűs feliratot látnak, egyből azt gondolják, hogy oroszul van. Pedig a cirill betűket nem csupán az oroszok használják, hanem többen a szomszédságunkban is, sőt, az unió egyik hivatalos nyelvét, a bolgárt is cirill betűkkel írják. De hogyan igazodhatunk el a különböző írások között?

Fejes László | 2013. szeptember 5.
|  

Korábban már írtunk arról, hogyan lehet a latin betűkkel írt közép-kelet-európai nyelveket azonosítani, és azzal is foglalkoztunk, hogyan lehet felismerni a nagyvilág „egzotikus” írásait. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogyan azonosíthatjuk azokat a nyelveket, melyeket cirill betűkkel írnak. (Ha úgy véli, hogy Önnek ez nem okozhat gondot, azonnal tehet egy próbát játékunkkal!)

Persze már az is kérdés, hogyan ismerhetjük fel a cirill betűket. A felismerést általában segíti, hogy a cirill betűk jelentős része nagyon hasonlít a latin betűkhöz – legalábbis mai formájában. Hasonló közelségben a latinhoz legfeljebb a görög ábécé áll. A görög ábécé betűi azonban – a matematikai és fizikai tanulmányoknak köszönhetően – azoknak is ismerősek, akik a görög nyelvvel sosem foglalkoztak. Ennek köszönhető, hogy a két írás elkülönítése feltehetően senkinek nem okoz gondot.

Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy leírjuk, hogyan tudjuk meghatározni egy cirill betűs felirat nyelvét anélkül, hogy a szövegből bármit is értenénk, sőt anélkül, hogy a cirill betűket ismernünk kellene. Mivel a cirill írást számos nyelv használja, azt nem ígérhetjük, hogy az alább vázolt megfigyelések segítségével bármelyiket azonosíthatjuk – csupán azokra korlátozzuk áttekintésünket, melyekkel a magyar olvasó viszonylag nagy valószínűséggel találkozhat (például egy müzlisdobozon). Olyan nyelvekkel foglalkozunk tehát, amelyek független államok hivatalos nyelvei, és ma is cirill betűkkel írják. Nem foglalkozunk tehát az Oroszországon belül beszélt kisebbségi nyelvekkel (az uráli nyelvek helyesírásairól a Rénhíreken már írtunk), kitérünk viszont a posztszovjet államok ma már államnyelvként használt, de latin betűkkel írt nyelveinek egykori cirill betűs helyesírására (ilyen írású könyvek, újságok kallódhatnak Magyarországon is). Foglalkozunk a ruszinnal is, hiszen azt Magyarországon és a szomszédos államokban beszélik, Szerbiában és Szlovákiában még regionális státusza is van. (Standardizált írása viszont csak Szerbiában van, ez viszont inkább az ukrán és az orosz, mint a szerb írásmódot követi. Ruszin írásként ezt ismertetjük.)

Keleti szlávok

Mivel akik ismerik a cirill ábécét, általában az oroszt (is) ismerik – talán csak szerbiai olvasóink képeznek ez alól kivételt – leghelyesebb, ha az orosz felől indulunk ki. Az orosz a keleti szláv nyelvek közé tartozik, akárcsak a belorusz és az ukrán (illetve a ruszin). Írásaik közös alapból származnak, és szétválásuk után is hatottak egymásra.

Ha már a történetről esik szó, gyorsan zárjuk is ki azokat a szövegeket, melyeket ma már nem használatos helyesírással írtak. Ha Ѳѳ, Ѣѣ, vagy Ѵѵ betűt látunk a szövegben, máris arra gyanakodhatunk, hogy régies írású szöveggel van dolgunk – ezeket a betűket 1917-ben törölték. Ha a cirill betűk között olyan görögös betűformákkal találkozunk, mint a Ѯѯ, Ѱѱ vagy Ѡѡ, esetleg olyan furcsa betűket találunk, mint a Ѫѫ, Ѧѧ, Ѭѭ vagy Ѩѩ, akkor nagyon régi a szöveg: az orosz ábécéből ezeket már 1750-ben törölték (mai cirill írásokban pedig nem fordulnak elő).

1917-ben töröltek az orosz ábécéből még egy betűt, amely számunkra nagyon fontos lesz, egyfelől mivel jó ismerősünk, másfelől mivel a segítségével könnyen el tudjuk különíteni az oroszt a többi keleti szláv nyelvtől: ez az Іі, melyet szokás „latin i-nek” is nevezni – mint látjuk, tévesen, hiszen megvolt a cirill ábécében is, csak éppen az oroszból tűnt el. A beloruszban, az ukránban és a ruszinban azonban megvan. Sőt, a ruszinban és az ukránban megvan kétpontos változata, az Її is. Ennek segítségével tehát az orosz, a belorusz és az ukrán (ruszin) máris elkülöníthető: Ha van Її, ukrán vagy ruszin; ha csak Іі van, belorusz; ha egyik sincs, orosz. (Persze ez a módszer csak akkor működhet, ha a szöveg elég hosszú ahhoz, hogy egy betű hiánya alapján is következtessünk a nyelvére.)

Rövid ukrán feliratok: csak і, van ї nincs
Rövid ukrán feliratok: csak і, van ї nincs
(Forrás: Wikimedia Commons / Олександр Северин / GNU-FDL 1 2)

Az ukrán és a ruszin ábécé kitűnik néhány további betűvel, mely (akárcsak az Її) nem fordul elő más jelentősebb cirill ábécékben. Ilyen az Єє és a Ґґ – az utóbbival azonban nem árt az óvatosság, mert bár sosem volt hivatalosan a belorusz ábécé része, előfordul, hogy használják (lés persze ne tévesszük össze a Гг betűvel!). Az Єє-hez hasonló Ээ viszont csak az orosz és a belorusz ábécében szerepel!

A beloruszra jellemző a Ўў, melyet csak kisebbségi nyelvek ábécéiben használnak (illetve a régi üzbég ábécében volt meg).

Az oroszban már nehezebb olyan betűt találni, mely más ábécékben nincs meg. Felhívhatjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Ъъ – vigyázat, ne tévesszük össze a hasonló Ьь betűvel! – sem az ukránban, sem a beloruszban nem használatos (a ruszinban viszont igen!). Igaz, az oroszban is ritka, sőt, az ábécé legritkább betűje – csupán kemény mássalhangzóra végződő igekötők és [j]-vel kezdődő igék között jelenik meg – : így nem igazán jó támpont a nyelvek elkülönítéséhez. (Az ukránban és a beloruszban viszont az aposztróf pótolja – ezt viszont az oroszban csak a húszas években használták, tehát megbízható jele annak, hogy nem orosz szövegről van szó.) Az oroszban, a beloruszban és a ruszinban használatos a Ёё: az oroszban viszont ennek meglehetősen fakultatív a használata, a legtöbb kiadvány csak néhány alakban használja, így az orosz elkülönítésére nem alkalmas: ha viszont ezzel találkozunk, biztosan nem ukrán nyelvű a szöveg.

Belorusz nyelvű újság (1926, Vilnius)
Belorusz nyelvű újság (1926, Vilnius)
(Forrás: Wikimedia Commons )

Hasonlóan korlátozottan hasznos támpont az Ыы, mely olyan, mint a már említett Ьь és Іі betűk kombinációja (eltekintve a ponttól; történetileg valójában az Ъъ és Іі betűk kombinációja: Ꙑꙑ): ez is megvan az oroszban, a beloruszban és a ruszinban, viszont nem használatos az ukránban. A ruszinban előfordul a ьы betűkapcsolat is, mely a beloruszban és az oroszban soha.

Árulkodó lehet a Щщ is: ez csupán a beloruszban nem használatos – ráadásul az oroszban, az ukránban és a ruszinban is viszonylag ritka.

Összefoglalásképpen az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy az említett betűk segítségével hogyan határozhatjuk meg, melyik keleti szláv nyelvről van szó. Nyomatékosítanunk kell azonban, hogy csak a betű megléte jelent valamit, a hiánya – különösen rövid szöveg esetében – nem mond semmit. Ha viszont a szövegben több olyan betű is előfordul, mely együtt az alábbi táblázat szerint egy nyelvben nem bukkanhat fel, akkor vagy nem keleti szláv nyelvről van szó, vagy nem mai helyesírással íródott, vagy többnyelvű a szöveg.

Nyelv / betű Ґґ Єє Ээ Ёё Іі Її Ўў Щщ Ъъ Ыы
orosz + + + + +
belorusz + + + + +
ukrán + + + + +
ruszin + + + + + + + +

Délszlávok

A délszlávok közül a szlovének, a horvátok és a bosnyákok csak latin betűket használnak; a szerbeknek és a montenegróiaknak latin és cirill írásuk is van; a bolgárok – a bánáti bolgárok kivételével – és a macedónok viszont csak a cirill írást használják. A délszláv cirill betűs írások két csoportra oszthatók: a bolgár betűkészlete igen közel áll a keleti szláv írásokéhoz, különösen az oroszhoz. Ezzel szemben a volt Jugoszlávia nyelveinek ábécéjében olyan jellegzetes betűket találunk, melyek igen könnyűvé teszik a megkülönböztetésüket a keleti szláv ábécéktől és a bolgártól.

Erről a rövid feliratról nyelvtudás nélkül aligha mondjuk meg, hogy nem orosz, hanem bolgár
Erről a rövid feliratról nyelvtudás nélkül aligha mondjuk meg, hogy nem orosz, hanem bolgár
(Forrás: Wikimedia Commons / Apostoloff / CC BY-SA 3.0)

A bolgár és az orosz megkülönböztetését igen nehézzé teszi, hogy a bolgár ábécében egyetlen olyan betű sincs, mely ne lenne meg az oroszban. Az orosz ábécében is mindössze két három olyan betű van, amely a bolgárban nem szerepel: a Ыы, az Ээ és a Ёё – azonban mint feljebb jeleztük, a Ёё használata az oroszban nem kötelező, az Ээ az oroszban is nagyon ritka, így ha egy szövegről nem tudjuk eldönteni, hogy orosz-e vagy bolgár, az Ыы-re érdemes vadásznunk.

Egy másik támpont lehet, hogy az Ъъ bolgárban a sokkal gyakoribb, mint az oroszban. (Ennek az az oka, hogy míg az oroszban sajátos szóelemhatárokat jelöl csupán, a bolgárban egy magánhangzót jelöl.) A bolgárban e betű nagyon ritkán (legfeljebb néhány jövevényszóban) fordul elő a szó végén. Ha olyan szöveget látunk, melyben gyakran szerepel a szavak végén, inkább régi orosz vagy bolgár szövegre gyanakodjunk!

A volt Jugoszlávia cirill ábécéinek mindegyikében megvan négy olyan betű, melyek a keleti szláv nyelvek ábécéiben nem fordul elő: a Јј a latin ábécéből került e nyelvek írásaiba. A Љљ és a Њњ az л és a ь, illetve az н és a ь összevonásával keletkezett. A Џџ az 1860-as évek előtt használt cirill román írásban született a Цц-ből, innen került a szerbbe, majd innen a macedónba és a montenegróiba. A fenti táblázatban előforduló betűk közül e nyelvek írásaiban egyik sem fordul elő; ezeken kívül nincs Ьь és Йй sem. A Б kisbetűs párja ezekben a nyelvekben a б-től eltérő alakú (sajnos ezt nem minden betáűkészlet tartalmazza).

A „jugoszláv” б szára nem az alsó körnek nem a bal, hanem a jobb oldalából indul
A „jugoszláv” б szára nem az alsó körnek nem a bal, hanem a jobb oldalából indul
(Forrás: Wikimedia Commons / TheStefan12345)

Csak a szerb és a montenegrói ábécében használatos a Ђђ és a Ћћ. A szerb ábécében nincs olyan betű, mely ne lenne meg a montenegróiban, de a montenegróiban van két betű, mely nem fordul elő a szerbben: a З́з́ és a С́с́. Csak a macedónban fordul elő a Ѓѓ és a Ќќ, illetve a Ѕѕ. Ez utóbbi formája gyakorlatilag azonos a latin Ss-ével, de nem annak átvétele, hanem a görög Ϛϛ (sztigma) folytatója: ez a στ (szigma-tau) betűkapcsolatból keletkezett a 9.-10. században, de a 19. sázadban kiszorult a használatból. (Nem keverendő össze a ς-val, mely a szigma szóvégi alakváltozata: ennek felső vonala rövidebb.)

Török nyelvek, a tádzsik és a mongol

A török és a mongol cirill ábécékben egy sor olyan betű van, mely jellegzetes. Az orosz ábécében nem szereplő betűk többsége más  a szláv nyelvek írásaiban nem használatos – egymásra viszont igencsak hasonlítanak. Kialakítási módjuk hasonló (meglevő cirill betű kiegészítése egy-egy vonással vagy egy-egy vonal módosítása), egyes betűk pedig több ábécében is felbukkannak. A táblázatban szerepeltetjük az azeri, az üzbég és a türkmén ábécét is – bár ezek ma már nem hivatalosak, régebbi kiadványokkal találkozhatunk, és a gyakorlatban ma is használják őket.

Nyelv / betű Әә Ғғ Җҗ Іі Јј Ққ Ҝҝ Ңң Өө Ўў Ӯӯ Үү Ұұ Ҳҳ Һһ Ҷҷ Ҹҹ
kazah + + + + + + + + +
kirgiz + + +
azeri + + + + + + + +
üzbég + + + +
türkmén + + + + +
tádzsik + + + + +
mongol + +

Látható, hogy e betűk szinte mindegyike használatos a kazahban, de a mongolban közülük csak kettő – ráadásul ez a kettő az üzbég és a tádzsik kivételével mindegyik felsorolt ábécében megvan. A mongol viszont könnyen megkülönböztethető a többitől annak köszönhetően, hogy kettőzött (magánhangzó)betűket is használ: аа, ээ, өө, уу stb. Ez előfordul a kirgizben is, de jóval ritkábban.

Cirill betűs azeri emléktábla Bakuban – mellette az utcanévtábla már latin betűs
Cirill betűs azeri emléktábla Bakuban – mellette az utcanévtábla már latin betűs
(Forrás: Wikimedia Commons / Betty Blair)

Ezek az ábécék nem használják az összes betűt, melyet az orosz ábécében találunk, de abban különböznek, hogy mely betűk hiányoznak belőlük. Mivel egy betű elő nem fordulása nem ad biztos támpontot, ezért ezekkel most nem foglalkozunk.

Játék!

Egy külön oldalon különböző cirill írású nyelvekből közlünk egy-egy rövid szöveget. Olvasóink megpróbálhatják kitalálni, melyik milyen nyelvű – ebből kiderül, mennyire nehéz ez a feladat. Jó szórakozást kívánunk!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 El Vaquero 2013. szeptember 5. 17:00

@siposdr: "2011-es népszámláláskor 3323 ruszin élt Magyarországon"

Az kemény. Az a 3323 mind egy szálig? Ezek szerint még mindig orosz megszállás alatt vagyunk :D Amúgy a ruszinok népszámlálásáról ez jut mindig eszembe:

www.youtube.com/watch?v=u9LOxIzJqKc#t=1m41

(1:41-től van a vonatkozó rész 2:19-ig)

10 maxval 2013. szeptember 5. 16:33

@Fejes László (nyest.hu):

Gyakorlatilag csak egyházi énekkönyvekben meg imakönyvekben lehet vele találkozni. Ott ahol még használják egyházi nyelvként. De valójában ott is gyakorlat, hogy " furcsa" cirill betűket átírják ami ejtés szerint, mai betűkkel.

Azt lehet mondani, hogy egyes egyházakban szinte csak ünnepélyes alkalmakkor van használatban az egyházi szláv, s ennek is az a fő oka, hogy egyes énekek, imák a hagyományos egyházi szláv verzióban rögzültek. Pl. a bolgár ortodoxiában így van. Az oroszoknál más, náluk szélesebb az egyházi szláv használata ma is.

Alapvetően más mint a latin helyzete, hiszen a latint ma is sok mindenre használják.

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 5. 14:28

@siposdr: Jogos.

@maxval: Nálam gyönyörűen látszanak.

Nem tudom, az egyházi szláv mennyire tekinthető „mai” nyelvnek. Szerintem még annyira sem keletkeznek új szövegek, mint pl. latinul. Ill. ha keletkeznek, azok inkább olyanok, amelyek csak azért keletkeznek, hogy demonstrálják, hogy az egyházi szláv él...

8 maxval 2013. szeptember 5. 13:07

Még: a mai egyházi szlávban vannak betűk, melyek egyetlen mai szláv ábécében sincsenek már használatban: ѯ, ѱ, ѳ, ѹ, ѡ, ѣ, ѥ, ѧ, ѩ, ѫ, ѭ, ѵ.

Kiváncsi vagyok látszani fognak-e itt rendben...

7 siposdr 2013. szeptember 5. 12:39

"Foglalkozunk a ruszinnal is, hiszen azt szomszédos államokban beszélik,"

Igen, meg nálunk is, pl. a Zemplénben több faluban. A Wikipédia szerint a 2011-es népszámláláskor 3323 ruszin élt Magyarországon

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 5. 11:52

@maxval: Hopp, való igaz. Persze az is ritka.

@maxval: Igaz, pótolom.

Köszi!

5 maxval 2013. szeptember 5. 11:13

"Ha Ѳѳ, Ѣѣ, vagy Ѵѵ betűt látunk a szövegben, máris arra gyanakodhatunk, hogy régies írású szöveggel van dolgunk – ezeket a betűket 1917-ben törölték."

Kiegészítés a bolgárral kapcsolatban. A mai bolgár ábécében 30 betű van, ez a legrövidebb szláv-cirill ábécé, de az 1946-os helyesírásreform előtt még 32 betű volt, ekkort szüntették meg a ѣ és a ѫ betűt. Különösen az előbbi megszüntetése máig vitatott.

4 maxval 2013. szeptember 5. 11:05

"A bolgárban e betű nagyon ritkán (legfeljebb néhány jövevényszóban) fordul elő a szó végén. Ha olyan szöveget látunk, melyben gyakran szerepel a szavak végén, inkább régi orosz szövegre gyanakodjunk!"

Éppnséggel régi bolgár szövegre is lehet gyanakodni... Az 1946-os bolgár helyírásreform előtt tele volt a bolgár szóvégi Ъ és Ь betűkkel.

3 maxval 2013. szeptember 5. 11:02

"Az orosz ábécében is mindössze két olyan betű van, amely a bolgárban nem szerepel: a Ыы és a Ёё"

Téves. HÁROM. Elfelejtetted az Э betűt.

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. szeptember 5. 09:32
1 El Vaquero 2013. szeptember 5. 06:59

"Sokan vannak úgy, hogy ha orosz feliratot látnak, egyből azt gondolják, hogy oroszul van."

Ez valóban tarthatatlan. Nem szabad hagyni, hogy a társadalom ilyen tévképzetek, és alaptalan hiedelmek között gyötrődjön.

Információ
X