nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A magyar áltudomány ünnepe
Gyökök és gyökerek

A tudományos intézetek, felsőoktatási intézmények dolgozói kutatói és oktatói munkájuk mellett gyakran szabad idejüket áldozzák arra, hogy a tudományt népszerűsítsék, és felvilágosítsák a nagyközönséget, hogy sarlatánok ne téveszthessék meg őket áltudományos zagyvaságaikkal. Legalábbis eddig ez volt a jellemző – ám az idők változnak...

nyest.hu | 2012. január 12.
|  

A 18–19. század fordulóján a nyelvészek felfedezték, hogy a nyelvtörténet során a szavak alakja és jelentése erősen megváltozhat, éppen ezért történetileg olyan szavak is összetartozhatnak, melyeknek első látásra nem sok közük van egymáshoz: mindössze egy néhány hangból álló sor, a gyök köti össze. Feltételezték, hogy a gyököt tartalmazó szavak valahol jelentésükben is összekapcsolódnak, de ez a jelentés igen elvont, széles. Ilyen elvek alapján próbálta a magyar szavak történetét megfejteni Czuczor Gergely és Fogarasi János szótára is.

Kétségtelen, hogy vannak olyan esetek, amikor egy önálló szóként nem használatos, de különböző szavakban megjelenő nyelvi elem valóban valamilyen jelentést hordoz: például a forog és a fordul esetében ilyen a for-. Ahhoz azonban, hogy ezt valóban létező nyelvi elemnek tekintsük, arra is szükség van, hogy az -Og és a -dUl elemet is „építőkocká”-nak lássuk: ezt az teszi lehetővé, hogy több hasonló szópár is van: pereg : perdül, görög : gördül, morog : mordul stb. Ráadásul ezek között jelentésbeli hasonlóság is van, az előbbiek tartós, az utóbbiak csupán rövid ideig tartó eseményt jelölnek. Az ilyen nyilvánvalóan összetartozó, de önálló szóként nem használatos elemét hívják fiktív töveknek.

A nyelvtudomány egy idő után túllépett ezeken az elképzeléseken. Egyfelől világossá vált, hogy nemhogy a hasonló, de az azonos alakú szavak is lehetnek különböző eredetűek. Amikor a latin chorus szó kar alakban először bekerült a magyarba, alakilag egybeesett a kar testrésznévvel – első pillantásra ma is gondolhatnánk, hogy a karmester azért karmester, mert a karjával irányítja a zenészeket és az énekeseket. Csakhogy ez ellentmondana a tényeknek. Az érem másik oldala, hogy bizonyos nyilvánvalóan összetartozó szavakban nincsenek azonos szomszédos hangok: ilyen a kar és a kórus, de hasonló előfordul akár egy szó különböző ragozott alakjaiban: tó : tavak, ló : lovak, van : vagyok : volt : való.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ez az irányzat a gyökökkel meglehetősen lazán bánt: elég volt, ha a nyelvész „érezte”, hogy a szó hangzásában és jelentésében hasonlít, az, hogy a közöttük levő különbségek hogyan alakulhattak ki, már nem kellett magyaráznia. Mivel nem voltak alapelvek, nem igazán lehetett vitatkozni azon, hogy a két szó történetileg összetartozik-e.

Gyökök és gyökerek
Forrás: iStockphoto

Persze kár lenne Czuczort és Fogarasit kárhoztatni. Ők saját koruk tudományos színvonalán dolgoztak. Attól kezdve azonban, hogy a tudomány meghaladta az általuk elfogadott előfeltevéseket, módszerük áltudományossá vált. Azt, hogy elképzeléseik búvópatakként tovább éltek a nyelvészetileg tájékozatlan nagyközönség körében, nem kisebb személyiség igazolja, mint Babits Mihály. Babits nem volt nyelvész, csupán igen művelt ember. Káp isten című írásában a következő fejtegetéssel gúnyolja ki a délibábos nyelvészkedőket. Minden bizonnyal volt egy ősmagyar isten, akit Kápnak hívtak, sok szavunk őrzi a nevét, mint például a káposzta (mely eredetileg Káp-hozta, azaz az istenség adománya), a kápolna (mely eredetileg Káp-kolna: kolnának egyes vidékeken a présházat nevezik, tehát ez eredetileg ’Káp háza’), káplán (eredetileg Káp-lány, mert az ősmagyaroknál bizonyára papnők voltak), káprázik (amikor a sámán transzba esett, Káp rázta), káptalan (ahol a keresztények központja van, ők már nem tisztelik Kápot, Káp nélküliek), és ide tartozik a készpénz neve, a kápé (eredetileg Kápé, azaz az istent megillető adomány). Nem nehéz felismerni, hogy az írás a dilettáns nyelvészkedésen belül elsősorban a gyökkeresés módszereit figurázza ki.

Vissza az időben

2010. december 6-án rendeztek egy Czuczor–Fogarasi emlékkonferenciát (ennek anyaga az Életünk 2011-es tematikus számában olvasható). Ebben semmi különös nincs, hiszen korábbi korszakok tudományos eredményeit tisztelhetjük akkor is, ha azok időközben elavultak. Tudománytörténeti kérdésekről pedig bármikor lehet konferenciát rendezni. Az azonban már a nyestnek is feltűnt, hogy a konferenciát 2012 január 6-án, alig egy évvel és egy hónappal az első után újra megrendezik. Tudománytörténeti kérdésekkel nem szokás ilyen intenzíven foglalkozni. Az is feltűnő volt, hogy a konferenciát nem az MTA vagy annak Nyelvtudományi Intézete, nem is valamelyik egyetem szervezi, hanem az alaptörvényben szintén előkelő helyet elfoglaló, de nem tudományos kérdésekkel foglalkozó Magyar Művészeti Akadémia, a Petőfi Irodalmi Múzeum, és a leginkább baráti asztaltársaságnak tűnő Diófa-kör (más írásmóddal Diófa Kör) szervezi. Még inkább szembetűnő volt, hogy az előadók jelentős része nem nyelvész, hanem például csillagász, matematikus, kutatómérnök, irodalomtörténész, sőt, szerepel egy biológus is, aki a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Mindemellett a magyarországi nyelvtudomány ismerői azt is észrevehetik, hogy az előadó nyelvészeknek sem a magyar nyelvtörténet az elsődleges kutatási területük, és csak a töredékük foglalkozik tudománytörténettel. (A rendezvény fővédnöke Schmitt Pál államfő volt – azonban világos, hogy nem neki kellene garantálnia az ilyen események tudományos színvonalát.)

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedai Commons / Hieronymus Bosch

Az eseményre a nyest két tudósítót küldött, egyikük a délelőtti, másikuk a délután programot követte. Benyomásaik azonban igen hasonlóak voltak.

A konferencia általános jellemzőjeként elmondhatjuk, hogy az elhangzott előadások és hozzászólások a nyelvészet mai állása szerint értelmezhetetlenek. Többször kapott kritikát a finnugor nyelvészet, többek között azért, mert szláv jövevényszavakat feltételez. Mondanunk sem kell, a finnugor összehasonlító nyelvészet a finnugor nyelvek egymás közötti viszonyainak kutatása, és nem foglalkozik célzottan a jövevényszavak kutatásával. A tudósítók azt a következtetést vonták le, hogy a konferencia résztvevői – legalábbis a hangadók – szerint a magyarban egyáltalán nincsenek jövevényszavak, illetve amivel ők nem értenek egyet, az automatikusan finnugor nyelvészetnek minősül. Jellemző momentum volt még a külhasonlítás és a belhasonlítás terminusok gyakori használata. Ezeket a mai magyar nyelvtudomány egyáltalán nem használja. Úgy tűnik, a résztvevők a szavak jövevényszóként, illetve belső keletkezésű szóként való magyarázatát értik rajta. Csakhogy míg a történeti nyelvészet egy szó eredetének magyarázatakor egyszerre veszi figyelembe a különböző lehetőségeket, a jelenlevők (illetve hangadóik) számára ezek kutatási irányzatok: szerintük a „hivatásos”, „finnugor” nyelvészek eleve idegen nyelvekben keresik a magyar szavak magyarázatát, míg szerintük ezek eredetét kizárólag  magyar nyelv szavainak figyelembe vételével kell tisztázni. (Czuczor és Fogarasi természetesen nem ezt az utat követte.)

Gyökeres szemléletváltás?

A konferencián fellépő nyelvészek közül Horváth Katalin, az ELTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékének nyugalmazott oktatója szerint a magyar etimológiai kutatások adósak az eredeti gyökök jelentésének feltárásával: ehelyett a rokon nyelvi jelentéseket sorolják, amivel nem lehet eljutni a lényeghez, pedig már a sztoikusok is megmondták, hogy „a dolgok megértéséhez nevük magyarázatán keresztül vezet az út”. Szerinte A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz) nem tárgyalja a kerek és a kör szó összetartozását.

Utánanéztünk: tárgyalja, csak éppen kizárja. A kör szó elvonással született a körül, körös-körül, környék szavakból – bár feltételezhető, hogy önálló szóként régebben is használatos volt, de kihalt. A finnugor eredetű *kere ’abroncs, karika’ szóból ered. A kerek viszont a *kerä- alakú finnugor szóból származik, mely egyfelől ’kerek, forgó’, másfelől ’forog, kering’ jelentésű lehetett. A TESz hangtani okokkal indokolja, hogy a két tövet nem lehet összekapcsolni – sajnos részleteket nem közöl. Állítása természetesen vitatható, de azt állítani, hogy nem foglalkoznak a kérdéssel, finoman szólva is torzítás.

Horváthnak nem ez az egyetlen problémája a szótárakkal. Állítása szerint a Czuczor–Fogarasi (a továbbiakban CzF) „máig egyetlen akadémiai nagyszótárunk”. Tekintve, hogy a CzF egyszerre etimológiai és értelmező szótár, és ilyenből külön-külön is több megjelent az MTA közreműködésével, nagyszótár néven pedig most is folyamatban van egy szótár kiadása, ezen állítás igazságáról nehezen vagyunk meggyőzhetők.

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / Aaron1a12 / CC BY-SA 3.0

Kövecses Zoltán, az ELTE BTK amerikanisztika-tanszékének egyetemi tanára és Szabó Réka, az Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyelvészeti doktoriskolájának hallgatója a kognitív nyelvészet szempontjából kívánta megvizsgálni a CzF-t. Kövecses szerint a magyar fogalmi rendszer „testesült” (nem tudjuk ez mit jelent), szerves fejlődést tükröz, univerzális emberi tapasztalatokat jelenít meg, transzparens (áttetsző), „homogén szerves fejlődése során megőrizte a gyököket. Ránézünk egy szóra és értjük!” – Mindez például az angolra nem igaz.

A nyelvészetben kevésbé tájékozott olvasóink számára elmondjuk, hogy az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb nyelvészeti irányzata az úgynevezett folk linguistcs, azaz a laikusok nyelvről vallott nézeteinek a kutatása. Hasonló témákról oldalainkon Szabó Tamás Péter írt.

Bencze Lórántnak, a Zsigmond Király főiskola egyetemi tanárának kételyei vannak a nyelvtudománnyal szemben, és azért támadja a nyelvészetet, mert az gőgössége miatt nem kíváncsi a laikusok véleményére. (Ugyanakkor saját honlapján nyelvésznek vallja magát.) Megállapítja, hogy a nyelvtörténet kutatásában fontos a kultúrtörténet vizsgálata – ezzel egy alig száz éves ötletet vet fel. Kiemeli azt is, hogy a magyarnak nem története, hanem történetei vannak – ez azonban egytörténettudományi közhely: az angol történeti művek címei jellemzően nem is The History of ... (A ... története), hanem A History of ... (A ... egy története) szerkezetűek.

Pomozi szájából hangzik el először, de többször is előkerül, hogy a magyar azért tud olyan gazdag lenni, mert a labialitás és az elöl/hátulképzés szerinti harmónia egyaránt megvan benne. Ez az állítás aligha fogadható el, hiszen a magánhangzó-harmónia éppen hogy csökkenti a lehetséges szavak (azaz hangsor-kombinációk) számát.

Pomozi Péter (ELTE BTK Finnugor tanszék) annak köszönheti népszerűségét, hogy finnugrista létére szóba áll a műkedvelőkkel. Szerinte a szabályos hangváltozások (pl. *p > f, amit a fa : puu, fej : pää, fazék : pata stb. magyar : finn szópárokban is megfigyelhető) nem mindig mentek végbe, de a TESz. ragaszkodik hozzá. Részben igaza van: azt, hogy az ilyen változások alól lehetnek kivételek, a finnugor nyelvészet mindig is elismerte – csakhogy az olyan etimológiákat, ahol a hangváltozás szabálytalan, nem mondhatjuk bizonyosnak, sőt, inkább kétesnek tartjuk. Ugyanakkor tesz olyan nehezen értelmezhető kijelentéseket is, mint hogy „gazdag gyöknyelv a magyar”.

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / Rasbak / GNU-FDL 1.2

C. Vladár Zsuzsa, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa szerint a gyök terminus a  radixra megy vissza. Amikor a magyar nyelvtanírók nem tudták leírni a magyart a latin alapján, nagyon megörültek a héberre fordított arab grammatikáknak, mert ott volt szó gyökökről. Onnan vették át a radix és a suffixum gondolatát. Egyben örültek, hogy egybeboronálhatják a magyart meg a hébert, mert ezzel a magyarnak nagyobb tekintélyt adhattak. (Ez némileg ellentmond annak, amit a gyök fogalmának eredetéről írtunk,  illetve amit a héber nyelvtanoknak a magyar nyelvészetre gyakorolt hatásáról elmondtunk.) C. Vladár szerint a konferencia célja az, hogy a CzF „jogaiba visszakerüljön”.

Balázs Géza, az ELTE BTK Mai magyar nyelvi tanszékének vezetője, egyetemi tanár szerint a CzF modern szótár, mert a mai tudományterületek gyöke is benne van. (Valószínűleg arra utal, hogy a CzF egyszerre értelmező és szótörténeti szótár.) Szerinte a magyarban is van flektálás, és ez „a gyökműködés legpregnánsabb megnyilvánulása”. Szerinte a magyarban a „gyökalapúság” melléktendencia, hasonlóan az angolhoz, némethez. (Ezek után kis vita alakult ki Horváth és Pomozi között: Horváth szerint Balázs nem hangsúlyozta eléggé, hogy „a flektálás alapjelenség” a magyarban, Pomozi viszont ezt tagadta. Tekintve, hogy szinte minden nyelvben vannak flektáló jelenségek, és nem lehet meghúzni a határt, hogy egy nyelvnek mettől „jellegzetessége” – mi az? – a flektálás, a vita aligha nevezhető értelmesnek.) Balázs szerint figyelni kell a gyökkeresésnél a fordított gyökökre is. Szerinte a Földrajzi nevek etimológiai szótárában „szláv etimologizálások vannak”, de ez csak az orosz elnyomás következménye.

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / Danel Solabarrieta / CC BY-SA 2.5

A nyelvészek előadásainak közös jellemzője, hogy egyikük sem számolt be semmiféle konkrét kutatási tervről vagy eredményről, hanem inkább ötletparádét mutattak be arról, hogy miként kellene csinálni azt, amit egyébként nem csinálnak. Ehhez képest kifejezetten szakmai előadást tartott Varga Éva Katalin, aki nem nyelvésznek, csupán nyelvtanárnak titulálta magát. Azt fejtegette, hogy a CzF-ben a pil- ~ vil- gyökhöz sorolt szavaknak mi a ma elfogadott etimológiájuk. Különösebb kutatási eredményeket ugyan nem mutatott fel, de az általa elmondottak nem álltak szöges ellentétben tudományos ismereteinkkel, ráadásul ő volt talán az egyetlen előadó, aki használta a fiktív tő fogalmát.

Kibicnek semmi se drága

Egy matematikai, csillagászati vagy szerveskémiai konferencián bizonyára csodálkoznának a résztvevők, ha nyelvészek (közgazdászok, vasútmérnökök) jelennének meg, hogy elmondják, mit is gondolnak a matematika, a csillagászat vagy a szerves kémia jelenlegi állásáról – pláne ha közölnék a szakemberekkel, hogy teljesen téves úton járnak.

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / Böhringer Friedrich / CC BY-SA 2.5

Míg a konferencia nyelvész résztvevői egy előadásra elegendő kutatási anyagot sem voltak képesek elhozni a konferenciára, addig Czakó Gábor író a CzF nyelvtani definíciói, illetve a szócikkekből kiolvasható hangtani, alaktani szemantikai megjegyzések alapján egész nyelvtankönyvet írt. Szerinte fontos a hangmetafizika: egyes hangoknak jelentéshajlamuk van! Úgy vélte, a teremben mindenki meg tudja mondani, melyik tevékenység a gyorsabb:a kever vagy a kavar – ez is a jelentéshajlamnak köszönhető. (Olvasóinktól kommentben várjuk a helyes megoldást.) Úgy véli,  a TESz-ben össze-vissza rokonítások vannak, ha annak idején ilyesmiket mondott volna logikavizsgán, bizony „kivágták volna, mint macskát szarni”.

Juhász Zoltán kutatómérnök és népzenész a gyökrendszer vizsgálatára sajátos programot fejlesztett ki. Ez szavakat hasonlít össze és rendez el aszerint, hogy mennyire hasonlítanak egymásra. A pontos működési mechanizmust nem ismerteti, de amit elmond, az meggyőzőnek tűnik: a bemutatott eljárás körülbelül annak felel meg, amelyet az amerikai strukturalisták alkalmaztak volna a nyelv építőegységeinek felkutatására. Sajnos azonban a módszer éppen arra alkalmatlan, amire készült: a hal, a halál és a halad szavak minden jóindulatunk ellenére sem mondhatóak történetileg összetartozónak. Juhász azzal indokolja az ilyen variációk ignorálását, hogy nem akar előítéletekkel közeledni a témához, csak a puszta alaki hasonlóságokra kíváncsi. Kevéssé érthető, miért hiszi, hogy ezek a jól megfigyelhető dolgok előítéletből fakadnak, míg a gyök spekulatív feltételezése nem pusztán előítélet. Ugyanakkor az algoritmus nem veszi figyelembe, hogy bizonyos hangmegfelelések előfordulnak az azonos eredetű és jelentésükben is összetartozó szavak között, pl. fel : föl, veder : vödör, nyíl : nyilaz, hír : hirdet stb. Végképp téves következtetésekre jut, amikor idegen, általa nem ismert nyelveket vizsgál: szerinte a finn veri ’vér’ és toveri ’haver, barát’ ugyanúgy összefügg, mint a magyar vér és testvér – mindezt annak ellenére, hogy ő maga mondja el, hogy a toveri az orosz tovaris átvétele (mi tesszük hozzá: így a magyar társ szóval kapcsolható össze). Megemlíti még, hogy a finn vertaavat azt jelenti, hogy ’folyó’, és a vérrel való összefüggése nyilvánvaló, hiszen a vér is folyik. Az okoskodás végtelenül kínos értelmetlenségét csak fokozza, hogy a szó valódi jelentése ’összehasonlítják’ – kíváncsian várjuk a megfejtéseket, hogy mi okozhatta a félreértést (nekünk már van tippünk).  Mindenesetre sajnálatos, hogy a szakmájához feltehetően értő és jó szándékú laikust félrevezetik, és munkájából haszon helyett csak értelmetlenségek születnek.

Gyökök és gyökerek
Forrás: iStocphoto

Bérczi Szaniszló csillagász azzal tűnt ki az előadók közül, hogy előadásának elején előre ismertette annak vázlatát. Feltételezi, hogy az iz gyök eredetileg ’ki’ jelentésű: az izgul, izzad, izzik, izom, izé ’a sejtelmes kifejezését kereső szavunk’ szavainkban mind ez az értelem rejlik, hiszen ezek mind olyat fejeznek ki, amelyben valami kifelé mozog – például az izzik esetében hő áramlik ki, az izom kidudorodik stb. Ide sorolja az ízlik szót is: bár megjegyzi, ez első pillantásra inkább befelé áramlást jelent, de valójában az érzékek keresése előbb kiáramlik, és csak ezután tér vissza az érzetekkel. Véleménye szerint ez az iz megegyezik az orosz iz ’ki’ igekötővel, csak ennek a magyarban van szóbokra, az oroszban pedig nincs. (Utóbbi kijelentését nehéz értelmezni, hiszen az iz igekötős orosz igék hosszú felsorolását mutatta be.) Kitért arra is, hogy az egy gyök, mely a magyar egy számnévben is megvan, bekerült az oroszba (mert Oroszország területe valaha finnugor volt – ezek szerint a magyarok mégis finnugorok?), de ott egy és agy alakban is megvan. A valóságban azonban az oroszban nem [egy], hanem [jegy] alakban jelenik meg, az [agy] mellett pedig van [ad] alakja is, ráadásul a [jegy]-es alakok a bolgár alapú egyházi szlávból kerültek az oroszba, a megfelelői megvannak az Oroszországtól távol eső, a finnugorok által sosem lakott szláv területeken is, ráadásul a többi finnugor nyelvben másképp hangzanak – az egész elképzelés ezer sebből vérzik.

Németh Endre matematikus előadása egy manysi legendából indul ki, mely szerinte „túl életszerű ahhoz, hogy csak legenda legyen”. Hallott arról, hogy annak vándormotívumok, de „eleve nem hisz benne”. A manysi legendából eleve az őshaza (az uráli? a finnugor? az ugor? a manysi?) helyére próbál következtetni. Szerintem a finn joki ’folyó’ – méghogy nincsenek vándormotívumok! de ez legalább tényleg azt jelenti – és az Oka folyó neve feltétlenül összefügg, és ilyen folyó van a Volgánál és a Bajkál-tónál is. Mivel szerinte a manysi monda vulkánkitörést ír le, és a Bajkálnál van vulkán, ott volt az őshaza. Az előadása tanulsága, hogy újra kellene indítani a Julianus-programot, és hogy „becsüljük meg jobban legendáinkat és nyelvrokonaink kultúráját”. (Balázs Géza megjegyzése az előadáshoz: „Aki látott már eltemetett városokat az őserdőben, azt gondolja: még az is lehet, hogy van benne valami”.)

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / Tbachner

Győri-Nagy Sándor magát nyelvész-kultúrökológusnak nevezi. Nyelvészeti tevékenységének nem találni nyomát az interneten. Előadásában kritizálja a Wikipédia Pécs-szócikkét, de a vitalapon nem találni nyomát annak, hogy kifogásait megosztotta volna bárkivel. (Szerinte a Wikipédia „politikai indíttatású”, és mindenki csak politikai célok érdekében ír tudományt. A tudósító most érzi csak igazán a Mindenki magából indul ki mondás igazságának mélységét.) Szerinte Pécs latin Sopianae neve nem a kelta sop szóval van összefüggésben, hanem azzal a sop ~ pos gyökkel, melyet Sopron és Pozsony nevében is felismerhetünk. A kör tovább tágul: szerinte „nyelvelméletileg kevésbé kötött nyelvészek” azt is elismerik, hogy a kéz és a szék is összefügg. Így aztán a s...p ~ p...s „szerves hanglépcső”-jébe bekerül a s...s és a p...p is. Az előadás egyébként igen gazdag álterminusokban: gyökváltozatkör, hangtani kitöltöttség, tájérző-tájőrző kultúrák, érzékleti alapú helymegnevezés stb. Megtudjuk, hogy Sopron, Pécs és Pozsony egyaránt arról kapta a nevét, hogy víz mellett van (valaki megjegyzi – sajnos cseppnyi irónia nélkül –, hogy a pozsgás növények is víz mellett nőnek), és megtekinthetjük a honfoglaláskori Magyarország vízrajzi térképét. Az előadó szerint a Kárpát-medencét a Habsburgok uralmának kezdetén csapolták le... Míg vita folyik arról, hogy Pozsony ide vonható-e (tudniillik abban [zs], és nem [s] van), addig senkinek nem tűnik fel, hogy már a kiindulópontul szolgáló Sopianae sem tartozhat ide, abban ugyanis [sz] van...

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / ŠJů / CC BY-SA 3.0

Bár Buvári Márta a programban nyelvészként van feltüntetve, nyelvészeti működésének nyomát sem találtuk (ellenben több nyelvművelő kiadványt is publikált), továbbá előadásában sem tanúsította, hogy minimális nyelvészeti ismeretek birtokában lenne, ezért előadását itt tárgyaljuk. Ő a Zaicz Gábor által szerkesztett etimológiai szótár uráli minősítésű szavait kereste ki a CzF-ból. (Bizonyára annak sincs tudatában, hogy a Zaicz-szótár nem önálló mű, hanem részben a TESz, részben az Ungarisches Etymologisches Wörterbuch [Magyar etimológiai szótár] nagyközönség számára készült, „lebutított” változata.) Sérelmezi, hogy a kikövetkeztetett alapnyelvi alakok „a magyartól legtávolabb esők”, pedig a magyar „a legszilárdabb nyelv”. Szintén kifejezi kételyeit a *p > f változással szemben: mi vagyunk többen, miért pont mi változtattuk volna meg nyelvünket? Az előadás lényege, hogy neki szimpatikusabbak a CzF etimológiái, mint a TESz-éi, és „nyelvünk őstörténetének kutatását még nem zárhatjuk le”.

Egészen más jellegű előadást tartott Békés Vera, aki ugyan nem nyelvész, hanem filozófus, közelebbi kutatási területe pedig a tudományfilozófia, azon belül a magyar nyelvtudomány története. Ő gróf Teleki Józsefről, az akadémia első elnökéről beszélt, illetve arról, hogy az ő munkássága miként hatott Czuczorra és Fogarasira. Békés Vera semmilyen áltudományos nézetet nem fejtegetett, de úgy tűnt, mintha nem ismerné fel, hova keveredett. Ennek szép jele, hogy hosszasan taglalta Teleki nyelvművelés-ellenes nézeteit, miközben a hallgatóság jelentős részét az Anyanyelvápolók Szövetségének prominens tagjai képezték.

Az igazság kedvéért azt is el kell mondanunk, hogy a jelen levő nyelvészek időnként kritizálták az elhangzottakat – a kritika azonban nem terjedt túl azon a szinten, hogy „talán a nyelvtörténeti adatokat is meg kellene nézni”, vagy „talán érdemes lenne figyelembe venni a szakirodalmat is”. Hozzászólásaikat ahhoz hasonlíthatnánk, mint ha egy jogosítvánnyal nem rendelkező részeg fék nélkül haladna a forgalommal szemben az autópályán, de a rendőr csupán arra figyelmeztetné, hogy talán érdemes lenne bekapcsolni a biztonsági övet...

Is this not what you expected to see?

Voltak az előadások között olyanok, amelyek meg sem próbáltak tudományosnak tűnni.

Lőcsei (Tóth) Péter irodalomtörténész Kresznerics Ferenc szótáráról beszélt. Ő már előre leszögezte, hogy nem kíván tudományos előadást tartani, és valóban, inkább csak lelkendezett a paptanár gyűjtötte nyelvi anyagról, és valóban szórakoztató idézetekkel derítette fel a hallgatóságot.

Gyökök és gyökerek
Forrás: Wikimedia Commons / F. Lamiot / GNU-FDL 1.2

Bár nem figyelmeztette a hallgatóságot előre, nem tudományos előadást tartott Nyiri Péter irodalomtörténész, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóhelyettese sem. Ő a CzF szerepét a „nyelvi-erkölcsi nevelés”-ben látja. Laza asszociációkra épített, érvelőnek semmiképp sem mondható, főként közhelyekre épülő beszédében olyanokat hallhatunk, mint hogy „a világot nyelviesítették”, „a szóteremtő tudat valóságelemek között teremt kapcsolatot”, a magyar nyelv más nyelveknél „pontosabban és árnyaltabban mutatja meg a világ összetettségét, hálózatosságát”, és ezért felépítésének tanítása „a mai, Istentől eltávolodott világ”-ban segít rámutatni, hogy „a teremtésben rend és természetesség van” – „a gyökrend kutatása révén a fiatalok is rádöbbenhetnek a magyar nyelv szervességére” (és még egy sor hasonlóra, melyet a tudósító nem is képes már jegyzetelni). Megtudhatjuk, hogy „a CzF is egy eszköz, ezért alkalmas arra, hogy használjuk”, továbbá „a nyelv nem csak nyelvi jelenség”. Kiderül, hogy a magyar „szeretettel megcselekedett nyelv”. A beszéd így is lenyűgöző sodrású, és meg van tűzdelve olyan sosem hallott kifejezésekkel, mint a tudáskatedrális és a nemzetszolgálat. Az mindenesetre kitűnik a szózuhatagból, hogy a nyelvi ismeretek oktatásának célja a szerző szerint az erkölcsi nevelés. Hogy konkrétan miféle erkölcsökről is lenne szó, nem hangzik el, de erősen sugalmazott: ezt nyomatékosítja, hogy a szónok beszéde végén többek között kitartást is kíván.

Fehérek közt egy európai

Az előadások közül ki kell emelnünk Hanga Zoltán biológusét, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivőjéét. Előadásában azt vizsgálta, hogy azok a fajok, melyek nevének eredete ismeretlen, milyen élőhelyeken fordulnak elő. Megállapította, hogy a legtöbb ilyen faj élőhelye vizes terület, illetve sztyeppe vagy erdős sztyeppe. Mint megvallotta, ennek okairól csak feltételezései lehetnek: ezek közé tartozik, hogy ezek a Kárpát-medence tipikus élőhelyei, a vizes területek jelentőségét kiemeli, hogy sok hal neve ismeretlen eredetű, ez pedig abból is eredhet, hogy a halászatnak eleve nagy a szókincse.

Hanga Zoltán azért kezdett  a kérdéssel foglalkozni, mert az állatkert felvilágosító tevékenységet is folytat, és szeretnének tájékoztatást adni az állatok neveiről is. Bár természetesen érezhető volt, hogy az előadó nem képzett nyelvész, előadásában kizárólag hiteles forrásokra hivatkozott, ésszerűen és óvatosan érvelt, és nem törekedett szenzációhajhász módon döbbenetes eredmények felmutatására. Példája megnyugtatja a tudósítót: elsősorban nem a nyelvtudomány és a nyelvi ismeretterjesztés hibája, ha laikusok hajmeresztő ötletekkel állnak elő a nyelvvel kapcsolatban: józan gondolkodású érdeklődők pontosan ki tudják választani a számukra releváns információkat.

Ez az állapot azonban csak addig maradhat fenn, míg a tudományos körök élesen elkülönülnek a hagymázas álmok után futkosó kívülállóktól. Párbeszédről lehet szó, de ebben a párbeszédben ne a hozzá nem értők oktassák (ki) a szakembereket, a szakemberek pedig ne ringassák a laikusokat abba a hitbe, hogy lázas látomásaik tudományosan relevánsak. Az pedig az egyetemek, kutatóintézetek felelőssége, hogy hagyják-e alkalmazottaiknak az intézmény tekintélyének ilyen módon való megtépázását. Ez a konferencia ugyanis nem csupán a rendezőket és a résztvevőket minősíti, hanem minden intézményt, amely szó nélkül tűri, hogy oktatói és kutatói ilyen áltudományos ámokfutásban részt vegyenek.

Kikapcsolódásképp

South Park: A History Channel Thanksgiving

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
331 haliho 2015. január 31. 08:13

Hinnye', az ártatlan mindenit! Remekül adjátok! - Ajvé, a tetűhintázás már csak ilyen!

Azonban, én nem zsidóztam! Csupán felemlítettem hogy ti, zsidók vagytok. Viszont ha ez szerintetek zsidózás, akkor amit ti műveltek, nyugodtan lehet magyarozásnak minősíteni.

Eh! Majd' elfelejtettem hogy nektek zsidóknak, szabad magyarozni...!

Wass Albert egyik remekét ajánlom figyelmetekbe. A címe A patkányok lázadása. Na, ne ajvékoljatok mindjárt, nem tetűhintásokról szól, hanem a patkányokról!

330 zegernyei 2015. január 30. 09:56

Je suis Charlie

329 Fejes László (nyest.hu) 2015. január 30. 09:16

@Kincse Sz. Örs: Hja, kérem, az ilyen kommenteket ki kell érdemelni. Majd ha annyi cikkben gyalázod a magyarságot, mint Kálmán vagy én, akkor majd téged is rendesen, becsületesen le fognak zsidózni. Mondjuk, megjegyzem, a Moszad sem bíz meg akárkit ilyen feladatokkal, ugye, ahhoz is meg kell ütni egy bizonyos szintet... Szóval tanulj, dolgozz keményen, ne pedig csak várd a sültgalambot...

328 Kincse Sz. Örs 2015. január 30. 09:06

@haliho: Már ne is haragudjon, de ez így nagyon nincs rendben. Eléggé el vagyok keseredve, sőt talán fel is húztam magam egy kicsit. Ha megengedi, tisztelettel megkérném, hogy engem is szíveskedjen felvenni a listára. Igen kellemetlenül érint ez így engem, a karrieremnek is rossz, no és az MTA-nál és a Moszadnál is őrülten ciki lemaradni ezekről a listákról.

Nem is tudom, drága olvasóm, hogy hová tette a fejét? Nem lehet csak úgy, ész nélkül belezsidózni a világba!

Üdvözlettel:

Kincse Szabolcs Örs

főszerkesztő, zsidó

Nyelv és Tudomány

327 haliho 2015. január 30. 05:17

A nyest.hu a csak névleg magyar MTA előretolt bástyája. A MTA és így a nyest.hu "magyar" nyelvészei, zsidók. (Fejes, Kálmán,...) Ez a magyarázata annak, hogy miként jelenhetnek meg valótlanságokat propagáló, a fentihez hasonló irományok, s egyáltalán, hogy miért terjeszt a MTA, hajmeresztő hazugságokat a magyar nyelvről.

A szkeptikus-blog, a védőoltás-blog, a nyest.hu (és még a a ködszurkáló-blog is,) - kifejezett magyarellenes tevékenységet folytató bagázs.

A megnyilvánulások alapján, ezeken az oldalakon a hozzászólók többségét is, zsidók képezik. (Trollok.)

További sok-sok hazudozást!

326 Abani 2013. május 10. 06:42
325 Krizsa 2012. március 13. 22:08

A hivatalos magyar nyelvészet bírálata 2012-ben:

A nyelv(ek) fejlődését az emberi beszéd bizonyított (de biztosan több mint) 2 millió éves történetétől elszakítva, a mindössze párezer évi népvándorlások eseményeiből próbálja meg visszakövetkeztetni. S abból is – tökéletesen bizonyítékok nélkül.

Az okok:

1. A magyar nyelvészet a művelőinek "pozició-támadhatatlan" biztonsági falai közé szorította önmagát. Amit írásos leletekkel nem tud igazolni, azt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Ennek a szemléletnek a legfőbb kritikája, hogy az egyeduralkodó finnugor nyelvrokonság paradigmáját sem tudja (a magyar nyelven kívül) akár csak párszáz éves írásos bizonyítékokkal alátámasztani.

2. Nem törődik az elmúlt két évtizedben már elfogadott személéttel, hogy – bár az emberi faj kifejlődésének helyét ma is elsősorban Afrikában tételezi fel a tudomány – annyi kétségbevonhatatlan, hogy az őskultúrák nem Afrikában, hanem a Közel-Kelet, illetve Közép-Ázsia térségében alakultak ki.

3. Már jó egy évtizede nem vita kérdése, hogy a per-neandervölgyi (és a heidelbergi) előember értelmes, "kultúrált", bár korlátozott artikulációs beszédképességgel rendelkező lény volt. Beszédképessége korlátainak emlékét a mai szláv nyelvek mássalhangzó torlódásai, s a csak északra vándorolt népek ma is hiányzó zöngés, plusz az F hangot nélkülöző mássalhangzó készlete – napjainkig őrzi.

4. Egyértemű, hogy a magánhangzók differenciálásának képessége, hosszasabb kitartásának képessége csak a "déli" (afrikai) alfaj ajándéka volt.

Következtetés: az emberi beszéd vagy Európában, vagy a Közel-Kelet térségében alakult ki. A mai értelemben vett beszédképesség azonban (s abban elsősorban a magánhangzók jelentősége) csak a "déli" alfaj felvándorlásával és elterjedésével vált az "újra egyesült" emberi faj adottságává.

A legsúlyosabb kritikám a hivatalos nyelvészetben a hangok képzési hely szerinti beosztásának, változgatásának TÚLBURJÁNZOTT szemléletére vonatkozik. Ennek azonban – mentségükre – a legújabb korban, érthető indoka lett: az emberi nyelvek beszédhangjainak számítógépes standardizálása. (Bocsánat az önkényeskedésért, de nekem, aki 30 éve nem élek Magyaroszágon, a mekegő "sztenderdizálás" szóátvétel nem tetszik. 37 éves koromig éltem M.o.-on, s addig ezt standardizálásnak hívtuk...).

Az emberi beszéd a hangképző szervek fizikai (biológiai) felépítésén múlik, nem pedig a népek vándorlásának egymásrahatásától. A mai ember (az újra egyesült két alfaj terméke, a Homo Sapiens) még pár kilométerenként is "szabadon" változtatja a magánhangzók kiejtését, tehát az a, á, e, é, i, o, ö, u, ü alap-magánhangzók további képzés szerinti felosztása szerintem lényegtelen és értelmetlen.

Ezzel szemben az ősi mássalhangzókat (H, J/I, K, L, N, P, a raccsolt, nem zöngés R és a T), amik, mint egyelemű gyökvázak, mind természeti (túlélési) értelmeket hordoznak, az emberi nyelvek soha NEM változtatták meg.

Sőt, a később használatba került mássalhangzók, az

O/U/V, B/V, C=TSz), Cs=TS, T-ből D,

P/F, G/Gy (részben Di/j), Ch(K variáns),

M (részben N variáns), Ny (Nj/i),

S/Sz, Ty=Tj/i, Z/Zs (amik az S/Sz variánsai)

még mindig ősemberi-korai mezőgazdasági alap-értelmeket hordoznak, tehát még azok használata sem változhatott korábban egyik nyelvben sem, mint 8-10 ezer évvel ezelőtt.

A hivatalos magyar nyelvészet jó 100 éve szolgai módon másolja át a mindössze 3000 éves, folyton változó, "indoeurópai nyelvek" nyelvészeti irányzatát, amely a stabil, jól megtartott gyöknyelvekre (a ma élő nyelvek közül a magyar, héber, arab – és felteszem, hogy pl. a szanszkrit, dravida, tamil, de biztosan van még) tökéletesen alkalmatlan.

A "magyarféle" nyelv (az én terminológiám szerint: a "KÁRPÁTNYELV") vagy a legősibb emberi gyöknyelv, vagy mindenesetre több, mint 8 ezer éves múltra tekint vissza. Azon, hogy kialakulásának helye a Kárpát-medence volt-e, vagy Mezopotámia – lehet vitatkozni. (Szerintem mindkettő, vagyis a jégkorszakok idején a kényszerű délebbre vándorlások miatt – a kárpátnyelv kétcentrumú volt).

Elképesztő felelőtlenségnek tartom, hogy egy stabil gyöknyelvet (a magyart) a nagyrészt gyökvesztett, "pidgin" keveréknyelvek, a folyton változó "indoeurópai" nyelvészet igájába sorolják be.

324 Krizsa 2012. március 11. 20:11

Egy az, hogy az általam feltételezett "kárpátmedencei kiindulásnak" nagyon kevés köze van a magyar-héber gyökszótárhoz. Attól még lehetett volna afrikai, vagy ázsiai az a "kiindulás" is, a szótáron nem változtatna.

"Az a baj, hogy a különböző ... elméletek halmazából, olyan következtetéseket... nincs tudományos alapja. Pl.: ... tulajdonképpen borítékolhatóan nem igaz...: vízimajom elmélet, te egyből azt mondod, ez 100%-ig igaz, és ettől szállt le a gége. "

Azt mondom, hogy ennél hihetőbb magyarázat nem létezik. Mert a 40.000 évvel ezelőtti "nagy ugrás" az emberi beszéd kialakulására úgy marhaság, ahogy van. De még 2 millió év alatt sem alakul ki pusztán a tudatosodástól... HANGKÉPZŐ szerkezet. A majomnak nincs beszédképessége, az előembernek meg már volt. A hangadás azonban nem "okosodási folyamattól" függ, hanem biológiai ketyeréktől. A gége az egy bonyolult szerkezet. Mitől került mélyebbre és közben a légzés is visszatarthatóvá vált.. éspedig az agy által vezérelve, a "beszédakarat" ritmusában. Azért fogadom el a "vizimajmot", mert

1. az úszás kényszere mindezt tökéletesen megmagyarázza (s még sok más emberi különbözőséget is a főemlősöktől: szőrtelenség, áramvonalas test, lapos arc (a vízben a "lassú" ember nem tudta a prédát szájjal megragadni), sóizzadás, zsírpárnás test, OMEGA3 tömeg az agyban, stb).

2. az emberré válás feltételezett kelet-afrikai helyszínén a tenger betörésnél muszáj volt a túlélő előembernek "vizimajomként" élni. A kiálló szirtekről a vízbe kellett mászni ennivalót keresni, mert nemcsak a társai, hanem a kaja is mind megfulladt.

A Kárpát-medencében meg a Rudinak (ami még előember se volt), annak volt muszáj ugyanezt csinálni. Jó, de akkor miért nem találtak ÚSZÓ-RUDI emberfélét? Biztos, hogy találtak is, de... mindjárt.

Ezen az agyméreten meg nem tudom mit lovagolsz, nem konkrét méretekhez kötik, hanem testnagyságtól függő mérethez...

Hát ez NEM IGAZ. A "túl kisméretű" emberszabású leleteket a régészek a mai napig fel se dolgozzák, otthagyják, szét..szák. Mert az ilyesmit senki nem szponzorálja, igen? 700 köbcitől lefelé nem érdekes, arra nincs pénz, mer az még "malyom". Na, ugye, hogy hallod az ly-t?

"Az ember valóban kétmillió éve kezdett el a beszéd útjára lépni, de ezt a szociális kapcsolatok elmélyülése okozta... "

Igen? Társaloghatott és okosodhatott volna táncoló és kézbeszéddel is. Akkor is eljutott volna a számítógépes játékokig... Sőt porba rajzolással is okosodhatott (amit valószínűleg előbb meg is tett, mint ahogy "rendesen" beszélni tudott).

Most térjük vissza a gyökszótárra. Ha egy épeszűnek azt mondod, hogy a héber halál = holttest és a magyar "halál" szó nem lehet ugyanaz, mert az egyik nyelvben már feltétlenül kalál, kapál, gyapál-ra kellett volna változnia – mert ha mégse változott, akkor nem felel meg a hangváltozási "törvényeknek"...

Így ne csodálkozz, hogy az ötvenedik azonos alakú és hasonló értelmű szótól kezdve senki ("külső") nem veszi komolyan a "tudományos nyelvészetet".

Na, nézzük: magyar - héber:

jár - jaár=erdő, járda - j'ridá=lemenés, kavics - kavác=zsugorodott, köveszt - koves=savanyít! kvis=úttest, koca - koci=szúrós-szőrős, ökör - akará=meddő, kudarc - koder=szomorú, kádár - kádár, kaduri=gömbi, kád - kád=korsó, kapar - kaparot=szárnyas, kopoltyú - kipul=hajtogatás, koporsó - kapará=áldozat, kehely - kihel=ö.gyüjt, kujtorog - kijet=nyaral, mafla - mafli="csodálatos" (hülye), szem - szumá=a még vak szem, majd - mijád=mindjárt, mély - mé'i=a bele, májim=víz, mák - mekí=kihányja, mell - m'lilá=telt, meleg - malág=leforrázott, milyen - mijen=osztályoz, mánia - manóa=motor, menetel - m'nater=szökellve megy, mar - mar=ellenáll, marcangol - m'racéah=meggyilkol, mord - mored=fellázad, mars! - mar'is=lármáz-bombáz, maraszt - m'raszen=megzaboláz, nász - naszú=nős, talp-telep - telef=pata, talpiot=erőd, réce - rác=szalad,

Namost: megHAL, HAL állat és a dög (felpüffedt hal) –

dagadt, dágvány, Dég falu, digidag, dögönyöz, dugába dőlt, dagály.

A héber dag=hal, dug=halászik, doeg=gondoskodik, szaporodik, digdeg=csiklandoz, d'girá=tojásból költ, dagul=kiváló, s a dagán=gabona! hoppá, tehát a később legfontosabbá vált élelem is "hal-nevű" lett.

Szándékosan nem vettem most ide hangzóváltozásos szavakat, pedig az is van bőven, pl: kopog - kafáh=kopog, rémes - remesz=rovar.

Mit csinálsz akkor, ha TÖBB EZER ilyen szót találsz, de nem egy "nyelvcsaládban", vagyis 10-15 nyelvből összekarmolva, hanem összesen csak két bármilyen gyöknyelvben? Egyszerű, azt amit az MTA csinál: ha bele se nézel, akkor nincs.

323 arafuraferi 2012. március 11. 11:28

@Krizsa: Az a baj, hogy a különböző bizonyított vagy nem bizonyított elméletek halmazából, olyan következtetéseket vonz le, amit nem lehet levonni, mert nincs tudományos alapja. Pl.: Van egy híres leletünk, te egyből azt hiszed, hogy attól ered minden ember. Van egy erősen vitatható, vagyis tulajdonképpen borítékolhatóan nem igaz elmélet: vízimajom elmélet, te egyből azt mondod ez 100%-ig igaz, és ettől szállt le a gége. Túl kevés tudományos módszert tanulmányozol alaposan, és túl sok fantazit nyilvánítasz igaznak. Mindezt megspékeled azzal, hogy millió éveket ugrálsz az időben. Ezen az agyméreten meg nem tudom mit lovagolsz, nem konkrét méretekhez kötik, hanem testnagyságtól függő mérethez, és azt is tág határok közt. Az ember valóban kétmillió éve kezdett el a beszéd útjára lépni, de ezt a szociális kapcsolatok elmélyülése okozta (és ehhez alkalmazkodott egyre jobban anatómiailag is), nem pedig azért mert sok vizet nyelt, ami lesüllyesztette a gégét. Mondtam már neked, tökéletes mesekönyvíró lennél (és ezáltal milliomos is akár), mert fantáziád az van. Ha pedig tudományra adod a fejed, akkor tudd, hogy mit érdemes elolvasni, és mit nem. Ha minden leírt elméletet kritika nélkül szivattyúzol magadba, akkor nem csoda ha ilyen kusza gondolataid támadnak.

322 Krizsa 2012. március 11. 09:12

"Ezt úgy lett volna helyes mondani, hogy a tudomány mai állása szerint nem tekinthetők rokon nyelvnek. De ez még változhat. Attól, hogy nincs bebizonyítva a nosztratikus nyelvcsalád...még lehet igaz..."

És nem keresek "közeli" rokonságot a magyarral. Csak úgy néz ki, hogy tényleg valamiféle kárpátnyelv lesz a legősibb emberi nyelv. A Rudapihtecustól, a majomembertől. Helló, n- e szállj el, egyelőre a makogásról van szó. Aminek az élőhelyét elöntötte az Atlanti (Pannon-tenger, majd tó, a vulkánok meg kiálltak belőle). Olvasd el Szendi Gábor "Vizimajom" cikkét – anélkül nem sokat értesz, na. Az elméletet ugyan a Kelet-afrikai árok tengerbetörésére találták ki (a Lucy előemberre) és nem is Szenditől származik, ő csak rendesen összefoglalta magyarul.

Szal nálam ott gyúlt ki a szikra, hogy a Csád tavi 6 millió éves koponyájú izé (majdnem) laposarcú, mindenevő, két lábon járt, de elképesztően kicsike volt ez a lény....

A tud. mai állása szerint nem lehetett előember. Mégis AZ VOLT.

1. ELSŐ HÜLYESÉG az antropológiai régészet tudományban, hogy aminek majom nagys. agya van, az nem még lehet ember (okos). Lehet, mert

1. ma is élnek egészséges törpék, lehet, mert

2. Afrika legősibb népei fehérek és aprók még ma is, mert

3. a modern Florensi ember 1/3-ad nagys. ember volt, mert

4. a guineai pigmeus ma is fele nagyságú ember, mert

5. a ciprusi kiselefánt egy "kutya" nagyságú volt, mert

6. az izraeli sivatagi felnőtt pipacska, ahol nincs neki víz, másfél centis, s mert

6. az elektronikából tudjuk, hogy a nagyság semmit nem számít.

Honnan jött a csádi? Mivel a miocénben a Csád tóig tartott a folyton kiszáradó Földközi medencéje, amit ismételten elöntött az Atlanti (egy tucat özönvíz volt), a csádi előember szerintem Európából jött. Ezt még jónéhány "hihetetlen" európai lelet is bizonyítja, de amikor nem HISZEL, mert ragaszkodsz a tekintélytisztelethez, hogy már kimondták a "nagy agy" dogmáját, akkor annyi vagy, "tudomány".

2. MÁSODIK HÜLYESÉG, ezúttal a nyelvtudományban: a párezer éves és folyton változó hangú emberi beszéd – a folyamatos "hangváltozások" feltételezése. Az emberi beszédképesség ugyanúgy, mint az állatok hangadó képessége általában csak a biológiai adottságoktól függ: az úszás eredetű mélyre szállt gégétől és a szájberendezéstől. Mástól nem (alig) függ. Tehát a (mássalhangzó) hangváltozások időtartama nem pár ezer, hanem több millió éves folyamat volt. Jó legyen csak 2 millió éves, mert:

...az emberi beszéd legrégebbi agyi bizonyítékát (Broca terület) 2 millió éves leletekben találták meg, tehát az ember azóta biztosan beszél. (Szerintem sokkal régebben.) Milyen szinten beszél? Erre a mellette található "kultúrális" leletek adnak körülbelüli útmutatást: a szociális együttműködés szintjén beszél.

3. HARMADIK HÜLYESÉG: az O/U/V, V/B, H/K/G, T/D, P/F, I/J, N/M, S/Sz, S/Sz-Z/Zs hangváltozásokat (ilyen időbeli sorrendben) nem a párezer éves népvándorlások, egymásra hatások termelték ki, hanem az ember hangadási "felszerelésének" legalább egy millió éves biológiai adottságai. Csakhogy a fiatalabb hangok elterjedése ELAKAD ott, ahol az illető népesség nyelve már "beérett" nyelvi rendszer volt, vagyis a mai értelemben kialakult beszéd volt. Ilyenkor már csak az ú.n. jövevényszavak által kerülnek be az újabb mássalhangzók. S ehhez már valóban területi érintkezés – együttélés – kell. Ahova a "déli" (afrikai), vagyis a második generációs "vizimajom" új hangjai: konkrétan a B és F nem jutottak "fel", ott a mai napig nincs B és F. S ahova a (szerintem biztosan) kárpátnyelvi D, G nem jutott el (fel), ott azóta sincs meg, pl. a finn nyelv, stb.

Az én elméletem azon alapul, hogy az emberi nyelvek két sokáig különélő előemberi alfaj termékei. Ez a két alfaj MAJDNEM két külön (egymással már szaporodni is képtelen) fajjá változott: az elő-neanderi és a "déli" (az afro biztos – ázsiai?) alfajjá. Majdnem, de végül mégsem. Bizonyíték: ma is vannak (legalább 5%-ban) terméketlen házasságok az egész világon. Amiknek orvosi magyarázatát az istennek sem találják. Vagyis mindkét fél teljesen egészséges. Az én egyik gyerekem is így járt: de orvosi segítséggel mégis van már 1+2 gyereke. S a ikrei (tehát biztos az apa) egyik szülőre sem hasonlítanak: hófehér bőrű, hátrafelé-nagy koponyájú, kékszemű, stb. Nyilvánvaló, hogy genetikai összeférhetetlenség volt az ok, amit a laborban (néhány fehérje ellenállását kiküszöbölve, amik elpusztították volna az összes embriókat) mégis összepárosítottak. Nem sokat adok a mai orvostudományra (sem), de ezt mégis jól csinálták, brávó.

Kérem, ahol nem veszik figyelembe, hogy az ember (az emberi nyelv is) biológiai termék, ott nem lehet tudományról beszélni.

Dehát nemsokára nem leszünk már kötve a biológiához (mint emberi testhez)? Talán. De egyelőre - várd ki. Ez (ha lesz) nem mostanában lesz. Egyelőre totyogós-cekkeres 50 évestől cukorbeteg, érbeteg, agy- és szívrohamos totálhülye vagy, mert még zabálni és fizikai munkát állandóan végezni, sokat napon lenni sem tanultál meg – az 1-2 millió éves biológiai adottságaid skövetelménye zerint. Tehát, ha meghízol és nem dolgozol, plusz elmegyógyókat, meg hormongátló (terhesség megelőző) vegyszarokat szedsz, már 25 éves korod után kezdesz lerohadni és annyi. "Pusztuljon a férgese", esze a tömegárúnak úgysincs? felőlem... pusztuljon. Az emberi élet határa kb. 120 év. Ha ez nem kell neked, hízzál meg.

S nem sokat ér még a mai tudomány.

MINDENT kétségbe kell vonni, mondta az apám. Azt is, amit az egyetemen fogsz tanulni, de még azt is (bár én soha nem fogok hazudni neked), amit én mondok. Anyám meghalt TBC-ben. 4 éves koromtól csak ő maradt – áldott legye az apám emléke. Engem totálisan nem érdekelnek a "nagymagyarok". De mégis... mégis úgy néz ki, hogy a kárpátnyelv volt az emberi beszéd őse.

321 arafuraferi 2012. március 10. 09:05

@elhe taifin: Ezt úgy lett volna helyes mondani, hogy a tudomány mai állása szerint nem tekinthetők rokon nyelvnek. De ez még változhat. Attól, hogy nincs bebizonyítva a nosztratikus nyelvcsalád léte, attól még lehet igaz, ugyanis cáfolni nem lehet azt, csak legfeljebb a tudománynak nincsenek meg az eszközei jelenleg a bizonyítására. De persze ez csak azt eredményezni, hogy lennének távolabbi rokon nyelveink is, mint az uráli nyelvek, az alternatív nyelvészet célja, pedig egy közelebbi rokon találása.

320 elhe taifin 2012. március 10. 02:51

1. A tamil a dravida, míg a szanszkrit az indoeurópai nyelvcsalád tagja. N_e_m rokonnyelvek - bár a szanszkrit hatott a tamilra.

2. a hattyú (*kottɛŋ) valószínűleg török eredetű szó, vesd még össze: gödény.

319 Krizsa 2012. március 9. 21:59

Hálás köszönet, DJS! De jó, hogy idetévedtél! A tamiltól indult ki minden. Eszembe jutott, hogy a tamil, a szanszkrit és a DRAVIDA rokonnyelvek.

Javítgatom a könyvemet az első (valódi) kiadáshoz - és eddig nem sokra mentem a V/BM mindkét nyelvben alig-van-valami gyökkel, nem voltam elégedett V/BN szófejtésekkel sem, de még a terjedelmes V/BR gyökkel sem. Itt van ám a VÁR és a várak...

Hátha mégis van használható ötlete a magyar értelmező szótárnak? Mert eddig nem sokra mentem vele. Ezúttal volt: minden, amit most kerestem, aminek a hasonlításával nem voltam elégedett: DRAVIDA. S persze B és F hang abban sincs. (Ez azt jelenti, hogy a hébernél ősibb - de mivel a magyarban megvan O/U/V triász, a magyarnál NEM ősibb.) Tehát vagy magánhangzóval kezdődnek a dravidában a keresett magyar szavak, vagy P-vel. S a dravida POR: beborít. Csak így simán, magyarul.

Azóta itt táncolok a szobámban. Óriási! Fenomenális, hogy a héber megőrizte mind a 4-5 nyelvi réteget, amiből építkezett. De még az írásban is elkülöníti őket! Tényleg MINDEN megvan benne. A "magyar" régmúlt is megvan, és a dravida is. Mert a "héberféle" nyelv helyileg a kettő között volt. Ha vallásos volnék.,hálát adnék... ilyen szerencséről aztán nem álmodtam.

Még abban is igazam van, hogy valami "héberféle" nyelvűek tényleg többször, később is ott mászkáltak Közép-Európában. A fene se tudja, milyen népnyelveken, kit érdekel? De még a "mezőgazdasági" újkorban is ott kellett, hogy legyenek.

Nem, most sem azt gondolom, hogy a "magyarféle" nyelv volt mélyen bent, Ázsiában. Legalábbis nem 7-8000 évvel ezelőtt! (Utána éntőlem már lehetett).

Azért nem állom meg, hogy ne csipkelődjek a "finnugorral":

"A héber barbur = hattyú Apollón jelképe volt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta világra szép Helénét. Az ugor nyelvekben magyarhoz hasonló (?) szavak jelölik – hanti: koden, manysi: hotan. (A mansyhoz illő héber szónak azonban értelme is van: hután = megházasított – mert a hattyú hűséges párkapcsolatban él.)

Köszike!!! Csak Neked - ha esetleg kedved volna beszélgetni - krizsa@inter.net.il.

318 Krizsa 2012. március 8. 08:57

DJS-nek

...minden magyar 1 és 2 szótagú szó összehasonlításra került." (Hozzáteszem: kéziszótár teljes, plusz néprajzi lexikon alkalomszerű használata alapján.)

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (Kiss Dénes) 58.000 címszóból,

6.000 áll egyetlen tőszóból (acél, fut)

2.000 áll egy ige + igekötőből (elfut)

A magyar szavak csak 10 %-a tőszó! (Mert szóbokrok vannak! – Krizsa)

Én kb. 1400 egyszótagú gyökszót plusz kb. 470 rejtett (csak bővítményben fennmaradt) gyökszót találtam. A kétszótagúakat még nem számláltam, de a 7800 magyar szóból (már pontosította az adatgyűjtőm), reális, hogy nálam is 6000 körül lehet az egy és kétszótagúak mennyisége.

S innentől komolyabbra fordítjuk a dolgot, copyright: Krizsa Katalin.

"Ezt sajnálattal hallom. Van ilyen... feltételezem, az emberek ...(csak) azt mondják, amit tudnak. Ha Ön nem írja le a RÉG szót, akkor nem feltételezem, hogy "elemezte, csak most nem írta le". V'lasz> azóta már írtam: r.g, régi – a héber rahók = távoli, messzi, ragli = megszokott.

Először is: továbbra is feltételezem a jóhiszeműségét. De – héber közmodás, kb.: "Minden jó dologban tüske van benne-(m)."

Én ugyanis mindig valószínűségekben gondolkozom. Annak a valószínűsége, hogy Ön jóhiszemű, szerintem, az eddigi (általam kiértékelt) megnyilvánulásai alapján kb. 80% – nagy.

Emellett én kivétel nélkül mindenkinél vizsgálom a feltételezhető érdekeit. Annak a valószínűsége, hogy ez a társalgás jó Önnek valamire – biztosra vehető. (Természetesen – nincs kivétel – nálam is megvan érdek, hogy minek írkálok.)

Emiatt nem mondtam eddig néhány olyan dolgot, amiben már biztosan nincs elődöm.

Tehát a copyright. Ami nem igazán "véd le" – de a jelenben, valamennyire... azért mégis. Annyira zavar, hogy ellophatják az egészet és más nevén fog visszaröhögni rám? – ami elég nagy valószínűséggel várható?:-). Hát... amíg élek, azért zavarna. De 300 év mulva nemcsak a poraimat, hanem feltehető, hogy már a leszármazottaimat sem zavarná.

"...vagy ez a 7600 azok száma, amik a héberrel is rokoníthatók?"

A 7800 mind magyar szó és minimum 90%-ban rokoníthatók.

"A munkát végezze el két-három szakember is? "Megkapják a munkát, aztán a viszontlátásra. Majd hat hét múlva jöhetnek az eredménnyel. Ha összedolgoznak, akkor mehet is a szemetesbe."

Ez persze teccet:-). Oké, de egy ilyen rendszer felállításhoz nekem 27 évi szemlélődés, 1 év nyelvészet-tanulás-tapogatózás,

majd 3 évi munka + párhuzamos tanulás volt szükséges. É még most is tovább csinálom – mert a kísérleti kiadásból csak ezután lesz ELSŐ kiadás.

"hál - hál = megbetegedett, vonaglik". A magyar HÁL jelentése nem megbetegedett..."

Ellenérv: a héber aszír todá = hálás, pontos fordítás: RABJA a hálának, kfuj tová = hálátlan, pontosan: BELEFAGYOTT a jóságba... szóval a magyarban is "hálátlan" a dolog. Vagyis ez a hála... HÁLÓBA kerülést jelent,, gyerekeim.

"háló - hilá = fényudvar"

A héber reset = háló(zat), ahol rasá = gonosz. De a hilá = fényudvarba került vadnak (ellenséges repülőgépnek) is vége van...

"De a WAR "zavar"-t jelentett, nem morgást."

Nehéz kérdéshez jutottunk. A héber és a magyar M-R gyök elvont értelme: mrrrr – mar-mer. Az 'm' a késői kárpátnyelvben előrag volt, a mai héberben pedig általános "igekötő"-féle.

A 'w'-nek ismert hang azonban az O/U/V triásznak felel meg. Vagyis eredetileg nem volt ott mássalhangzó. E triász által generált későbbi szavakban – sajnálatomra – szerintem is létezhetnek "véletlenül" azonos alakú szavak... habár én még ezeknél is igyekszem visszajutni a forráshoz, az ősi természeti "filmjelenethez".

"Továbbra is kérdem: hogyan terjedtek Ön szerint a hangok? ...az egyes nyelvek csak egy bizonyos ideig vehetnek át hangokat másoktól..."

Minden emberi mássalhangzó eredete egy természeti kép, de inkább "filmjelenet" volt. Az azonban már nem volt EGYIDEJŰ, hogy az ember gégéje és szájberendezése mikortól tudta és egyáltalán milyen hangokat volt (mindmáig) képes utánozni a természeti hangokból.

Két nagy időbeli fázist tételezek fel: a zöngétlen mássalhangzó beszédű neander-típusú (az afrikait-ázsiait(?) megelőző) "északi alfaj" beszédét,

majd a legalább 2 millió évvel később Afrikából feláramlani KEZDŐ artikulált beszédképességű "déli alfaj" beszédét.

MINDKÉT esetben az előember vízzel elárasztott élőhelyre való beszorulását tételezem fel, mint a beszédképesség kialakulásának (és további fejlődésének) kiváltó okát.

Az első esetben a Pannon-tenger-tó körzetében a Rudapithecus majomember "esett vízbe" (a Balaton körzetében vízből kiálló vulkánhegyekre szorulva, ahol kaja csak a vízben volt),

a második esetben a kelet-afrikai óceánbetörés körzetében, ami már leletekkel bebizonyított helyszín),

ahol a szerintem szintén Európából származó előemberi faj beszédképessége nagyjából a mai szintre tökéletesedett.

A legfontosabb különbségeknek tekintem: a szótagok szétnyílását, értsd magánhangzókkal való feltöltődését – továbbá az F és B hang felhozatalát Afrikából.

"A Ti/j hang AZONOS a Ty-vel."

"... megfigyeltem... egyben sem alakult a Ti/J Ty-vé, viszont a TYÚK-ban igen. Feltettem egy kérdést: miért? ...az elméletek általában nem teljes fegyverzetben pattannak ki atyjuk fejéből."

Bizony. A könyvemben minden táblázat ÖT oszlopos: a-á, e-é, i, o-ö, u-ü. S az öt oszlopra vonatkozik a copyrigtht:-).

Namost megfigyeltem, hogy mindkét nyelvben nagyon szegényes a J gyökcsoport.

Még feltűnőbb, hogy az (általam ősibbnek tekintett) magyar táblázatokban még a keves szónak sincs eszében sem betölteni az ötös oszlopokat! Egy, vagy két oszlopban dekkolnak. Következtetés: a J valami egészen más. Hasonló (nem egészen ugyanilyen) jelenség van még a H gyökcsoportnál).

Mindkettő "fél-mássalhangzó"? Ezek csak szavak...

A teória "atyja" még nem bírkózott meg a problémával.

"Egyáltalán: a gyökelmélet bizonyításának tekinti-e a szótárát?"

@scasc: Tényleg sok, de legalább már tudunk valamit erről az elméletről is."

Közbevetett kérdésem: Hol írta ezt scsc?

Válasz: Abszolút bizonyítékának tekintem.

"Egyébként ...nyelvészhallgatók számára... hasonlítsák össze a magyart (vagy bármelyik úgynevezett gyöknyelvet) a klingonnal!"

"A klingon szinte az egyetlen mesterséges nyelv, amelyet úgy terveztek, hogy minél nehezebben beszélhető, minél kevésbé szokványos legyen."

Utánanéztem, semmiféle "nehezítési szándékot" nem látok.

"Ebből adódóan nem kellene, hogy gyöknyelvi sajátosságokat mutasson."

Fogalmam nincs a klingonról, de biztosra jósolom be, hogy az is csak töredezett GYÖKNYELV" lehet. Mint bármely emberi nyelv, még a "leg-leg-leromlottabbak" is. Mert madárnak (madár-genetikával) kellene születned ahhoz, hogy ne legyél ember. Ember-beszédű ember...

"...fogalom leírható legyen vele, például a szótár (klingon) kiegészített változatának megjelenése előtt nem volt szó az 'asztal' megnevezésére (azóta van: raS)."

Nagyszerű: rá-tevős. Mert az is, de a magyar asztal ennél "pontosabb" szó: oszt-ál-ó – "elosztó hely":-)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X