-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Állítólag a világ legrégebbi alkotmányát 720-ban írták Izlandon. Az ezt követő második alkotmány pedig Magyarországon született: ez Szent István intelmei Imre hercegnek.
Az interneten terjeng egy gyűjtemény, mely a magyarság büszkeségeit mutatja be. A többféle változatban is megtalálható, újra és újra felbukkanó PowerPoint-fájl néhány állításának fogunk nyomába eredni. Az első megvizsgálandó állítás így hangzzik:
Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
Elsőként tehát azt vizsgáljuk meg, hogy tényleg Szent István Imre herceghez intézett intelmeit tekinthetjük-e a világ második legrégebbi alkotmányának.
Először is azt kell tisztáznunk, hogy mi az, hogy alkotmány. A Kormányportál ezt írja:
Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával.
Bár más szavakkal, lényegében ezt írja a Wikipédia is:
Alkotmány alatt általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy törvényben megjelenő összességét értjük.
Az alkotmány történetéről azonban ugyanez a forrás ezt írja:
Az első kartális (írott formájú) alkotmány 1787-ben az Amerikai Egyesült Államok-é, radikális polgári átalakuláson átmenő, illetve meggyökeresedett alkotmánytörténeti előzménnyel nem rendelkezett. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1791-ben fogadták el. Ezt követte Belgiumé, s a német nyelvterületek országaié, majd általánossá vált. A XVIII. századtól, főleg a XIX.- XX. században világszerte folyamatosan a kartális alkotmány terjedt el.
Sem Izlandról, sem Magyarországról nem esik szó, sőt, az első alkotmány keletkezését is jóval későbbre teszi. Igaz, ez csak a kartális alkotmányokról szól. Külön szócikk szól azonban a történeti alkotmányokról, melyek különböznek a kartális alkotmányoktól:
Itt a szokásjog szerepe általában lényegesen nagyobb, mint általában a kartális alkotmányra épülő alkotmányjogban. Az ide tartozó szabályok kiválasztása a hagyomány alapján történik, tehát nincsenek hivatalosan és tételesen felsorolva, nincs egy egységes, írásba foglalt alaptörvény, ezért nagy a jelentősége az írott jog mellett a jogértelmezésnek is.
Történelmi alkotmánynak nevezhetjük
az állam és a társadalom működésének a korszaknak megfelelően kiválasztott szabályait, mely tartalmazza az állammá egyesülésének alaptörvényeit, az államfőhatalomnak és a társadalmi rendeknek (társadalmi osztályoknak) az állam vezetése végett adott jogait és kötelességeit (közjog), a társadalom tagjainak az állam és mások iránti jogait és kötelességét (részint köz- és részint magánjogi törvények) és a szokásjogot. Időszakonként egymást felváltó, kiegészítő és nem mindig pontosan módosító alkotmányjellegű jogszabályokat, illetve a szokásjog szabályrendszerét foglalják magukban.
Ugyanitt olvashatunk a legkortábbi magyar (történeti) alkotmányról:
Alkotmányjellegű törvények már a középkorban is voltak. Például 1215. évből az angliai Magna Charta; másodikként a magyaroknál az Aranybulla 1222-es évből.
Hoppá! Eszerint a második alkotmány valóban a magyaroké, de az aranyat az izlandiak helyett az angolok viszik el előlünk, s ezüstérmesünk is 200 évvel későbbi, mint ahogy forrásunk állítja. Mindenesetre nézzünk bele a megfelelő angol nyelvű szócikkbe, hátha ott atlálunk valami érdekeset! Nem csalódunk. Eszerint a legrégebbi alkotmány nyomai az ókori Mezopotámiából bukkannak elő, de alkotmánynak tekinthetőek bizonyos ógörög és római törvények, az időszámításunk előtti harmadik századból Indiából, az ötödik századból Germániából, a hetedikből Japánból maradtak fenn alkotmányok. Ezután említhetőek az arabok, majd a walesiek, a kijevi Rusz, az irókézek, Anglia, Szerbia, és csak három évvel Szerbia után Magyarország!
Láthatjuk tehát, hogy valószínűleg erősen definíciófüggő, hogy mit tekinthetünk alkotmánynak. Próbáljuk tehát megfordítani a kérdést, és nézzük meg, mi születhetett 720-ban Izlandon, ami a terjedő állítás szerint a világ első alkotmánya lenne – illetve minek is tekinthetjük Szent István intelmeit.
Izland esetében meglehetősen könnyű dolgunk van. Ha megnézzük az angol Wikipédián Izland történetének kronológiáját, akkor azt látjuk, hogy az 825-ben kezdődik. Az Izland történetéről szóló szócikkből kiderül, hogy bár vannak arra utaló források, hogy esetleg korábban is lakott volt a sziget, ennek régészeti bizonyítékát nem találták – még a 825-ös dátum is megkérdőjelezhető, és a betelepülés 875-ben kezdődik. Ennek fényében a 720-ra vonatkozó állítás enyhén szólva kétséges. (Ha valaki nem bízik a Wikipédiában, megnézheti Izland hivatalos honlapját vagy az Encyclopaedia Britannicát is.)
De mi az igazság az intelmekkel kapcsolatban? Szintén nem kell a Wikipédiánál messzebb mennünk, hogy kiderüljön: az I. István végrendeletének tartott írást csak évszázadokkal később vették fel a törvénytárba. Az I. István törvényhozói tevékenységéről szóló fejezetből pedig az is kiderül, hogy „Az Intelmeket sokáig a törvények kategóriába sorolták be, de valójában királytükör”. A királytükörről sajnos nincs külön szócikk, de némi keresgélés után megtalálhatjuk, mi az: „A királytükör vagy fejedelmi tükör a reneszánsz kedvelt irodalmi műfaja volt a jó és igazságos fejedelem neveléséről”. Persze ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen éppen az imént láttuk, hogy a műfaj már jóval a reneszánsz előtt élt. Nézzünk tehát egy másik forrást, a Magyar Katolikus Lexikont:
királytükör: kora középkori irodalmi műfaj (→tükör). - A Karoling-birod. bomlása után vált népszerűvé. Rendeltetése, hogy mintegy tükröt tartva a kir. elé bemutassa a jó uralkodó mintaképét. Antik hagyományok nyomán szerették valamely nagy tekintélyű uralkodó saját tanításaként előadni. - Mo-i példája az I. (Szt) István kir-nak (ur. 997-1038) tulajdonított →Intelmek. M.F.
Látjuk tehát, hogy az Intelmek nem lehet alkotmány, hiszen nem törvénykönyv. Azok után, hogy a neten terjengő gyűjtemény első megvizsgált mondatában rögtön ennyi tévedést találunk, jó ok lenne arra, hogy legyintsünk és ne foglalkozzunk vele. Mi mégsem hagyjuk ennyiben, és ennek jó oka van. Ez a dokumentum ugyanis egy szempontból érdekes: nagyon király tükör!