nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Király tükör
Magyarországé-e a világ második legrégebbi alkotmánya?

Állítólag a világ legrégebbi alkotmányát 720-ban írták Izlandon. Az ezt követő második alkotmány pedig Magyarországon született: ez Szent István intelmei Imre hercegnek.

nyest.hu | 2011. augusztus 20.
|  

Az interneten terjeng egy gyűjtemény, mely a magyarság büszkeségeit mutatja be. A többféle változatban is megtalálható, újra és újra felbukkanó PowerPoint-fájl néhány állításának fogunk nyomába eredni. Az első megvizsgálandó állítás így hangzzik:

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Elsőként tehát azt vizsgáljuk meg, hogy tényleg Szent István Imre herceghez intézett intelmeit tekinthetjük-e a világ második legrégebbi alkotmányának.

Szent Imre herceg temetése a Képes Krónikában.
Szent Imre herceg temetése a Képes Krónikában.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Először is azt kell tisztáznunk, hogy mi az, hogy alkotmány. A Kormányportál ezt írja:

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával.

Bár más szavakkal, lényegében ezt írja a Wikipédia is:

Alkotmány alatt általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy törvényben megjelenő összességét értjük.

Az alkotmány történetéről azonban ugyanez a forrás ezt írja:

Az első kartális (írott formájú) alkotmány 1787-ben az Amerikai Egyesült Államok-é, radikális polgári átalakuláson átmenő, illetve meggyökeresedett alkotmánytörténeti előzménnyel nem rendelkezett. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1791-ben fogadták el. Ezt követte Belgiumé, s a német nyelvterületek országaié, majd általánossá vált. A XVIII. századtól, főleg a XIX.- XX. században világszerte folyamatosan a kartális alkotmány terjedt el.

Sem Izlandról, sem Magyarországról nem esik szó, sőt, az első alkotmány keletkezését is jóval későbbre teszi. Igaz, ez csak a kartális alkotmányokról szól. Külön szócikk szól azonban a történeti alkotmányokról, melyek különböznek a kartális alkotmányoktól:

Itt a szokásjog szerepe általában lényegesen nagyobb, mint általában a kartális alkotmányra épülő alkotmányjogban. Az ide tartozó szabályok kiválasztása a hagyomány alapján történik, tehát nincsenek hivatalosan és tételesen felsorolva, nincs egy egységes, írásba foglalt alaptörvény, ezért nagy a jelentősége az írott jog mellett a jogértelmezésnek is.

Történelmi alkotmánynak nevezhetjük

az állam és a társadalom működésének a korszaknak megfelelően kiválasztott szabályait, mely tartalmazza az állammá egyesülésének alaptörvényeit, az államfőhatalomnak és a társadalmi rendeknek (társadalmi osztályoknak) az állam vezetése végett adott jogait és kötelességeit (közjog), a társadalom tagjainak az állam és mások iránti jogait és kötelességét (részint köz- és részint magánjogi törvények) és a szokásjogot. Időszakonként egymást felváltó, kiegészítő és nem mindig pontosan módosító alkotmányjellegű jogszabályokat, illetve a szokásjog szabályrendszerét foglalják magukban.

Ugyanitt olvashatunk a legkortábbi magyar (történeti) alkotmányról:

Alkotmányjellegű törvények már a középkorban is voltak. Például 1215. évből az angliai Magna Charta; másodikként a magyaroknál az Aranybulla 1222-es évből.

Hoppá! Eszerint a második alkotmány valóban a magyaroké, de az aranyat az izlandiak helyett az angolok viszik el előlünk, s ezüstérmesünk is 200 évvel későbbi, mint ahogy forrásunk állítja. Mindenesetre nézzünk bele a megfelelő angol nyelvű szócikkbe, hátha ott atlálunk valami érdekeset! Nem csalódunk. Eszerint a legrégebbi alkotmány nyomai az ókori Mezopotámiából bukkannak elő, de alkotmánynak tekinthetőek bizonyos ógörög és római törvények, az időszámításunk előtti harmadik századból Indiából, az ötödik századból Germániából, a hetedikből Japánból maradtak fenn alkotmányok. Ezután említhetőek az arabok, majd a walesiek, a kijevi Rusz, az irókézek, Anglia, Szerbia, és csak három évvel Szerbia után Magyarország!

Láthatjuk tehát, hogy valószínűleg erősen definíciófüggő, hogy mit tekinthetünk alkotmánynak. Próbáljuk tehát megfordítani a kérdést, és nézzük meg, mi születhetett 720-ban Izlandon, ami a terjedő állítás szerint a világ első alkotmánya lenne – illetve minek is tekinthetjük Szent István intelmeit.

Izland esetében meglehetősen könnyű dolgunk van. Ha megnézzük az angol Wikipédián Izland történetének kronológiáját, akkor azt látjuk, hogy az 825-ben kezdődik. Az Izland történetéről szóló szócikkből kiderül, hogy bár vannak arra utaló források, hogy esetleg korábban is lakott volt a sziget, ennek régészeti bizonyítékát nem találták – még a 825-ös dátum is megkérdőjelezhető, és a betelepülés 875-ben kezdődik. Ennek fényében a 720-ra vonatkozó állítás enyhén szólva kétséges. (Ha valaki nem bízik a Wikipédiában, megnézheti Izland hivatalos honlapját vagy az Encyclopaedia Britannicát is.)

De mi az igazság az intelmekkel kapcsolatban? Szintén nem kell a Wikipédiánál messzebb mennünk, hogy kiderüljön: az I. István végrendeletének tartott írást csak évszázadokkal később vették fel a törvénytárba. Az I. István törvényhozói tevékenységéről szóló fejezetből pedig az is kiderül, hogy „Az Intelmeket sokáig a törvények kategóriába sorolták be, de valójában királytükör”. A királytükörről sajnos nincs külön szócikk, de némi keresgélés után megtalálhatjuk, mi az: „A királytükör vagy fejedelmi tükör a reneszánsz kedvelt irodalmi műfaja volt a jó és igazságos fejedelem neveléséről”. Persze ezzel nem elégedhetünk meg, hiszen éppen az imént láttuk, hogy a műfaj már jóval a reneszánsz előtt élt. Nézzünk tehát egy másik forrást, a Magyar Katolikus Lexikont:

királytükör: kora középkori irodalmi műfaj (→tükör). - A Karoling-birod. bomlása után vált népszerűvé. Rendeltetése, hogy mintegy tükröt tartva a kir. elé bemutassa a jó uralkodó mintaképét. Antik hagyományok nyomán szerették valamely nagy tekintélyű uralkodó saját tanításaként előadni. - Mo-i példája az I. (Szt) István kir-nak (ur. 997-1038) tulajdonított →Intelmek. M.F.

Látjuk tehát, hogy az Intelmek nem lehet alkotmány, hiszen nem törvénykönyv. Azok után, hogy a neten terjengő gyűjtemény első megvizsgált mondatában rögtön ennyi tévedést találunk, jó ok lenne arra, hogy legyintsünk és ne foglalkozzunk vele. Mi mégsem hagyjuk ennyiben, és ennek jó oka van. Ez a dokumentum ugyanis egy szempontból érdekes: nagyon király tükör!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 hovatovabb 2015. január 5. 01:28

1464 márc 29, székesfehérvár Mátyás király koronázása

1464 ápr 6 székesfehérvári országgyűlés végzéseinek törvénybeiktatása. Főbb törvénycikkek: 1.: a király ígéretet tesz, hogy a törvénykönyvben átírt és megerősített 1222. évi Aranybullát, az 1351. évi és az 1435. március 8-i dekrétumokat, továbbá az országgyűlés végzéseit megtartja; 12.: elrendeli az 1439 óta jogtalanul elfoglalt birtokok visszaadását; 13.: biztosítja Szlavónia és az erdélyi részek kiváltságainak és szokásainak megtartását;...

1467 március első fele–április 1. A király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamarahasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), ill. a koronavámot (vectigal corone).

1470 május 3. Mátyás a hét Garam menti bányavárost örök időkre fölmenti mindennemű adó fizetése alól.

1473 december 9. A király elrendeli a székelyek összeírását, egyszersmind megtiltja a székely előkelőknek, hogy a lófőktől vagy a gyalogosoktól adót követeljenek.

1475 június 9. Mátyás engedélyezi a szász székeknek, Beszterce és Brassó városának és a Barcaság lakóinak, hogy adójukat 10 ezer aranyforinttal megválthassák.

1475 az év folyamán Taddeo Ugoleto olasz humanista Mátyás megbízásából megvásárolja a bolognai Manfrediniek könyvtárát.

1480 november 21. Mátyás megrendelésére Velencében kinyomtatják az esztergomi egyházmegye breviáriumát (Breviarium Strigoniense).

.

alkotmány az aranybulla

alkotmány a szkíta törvények

alkotmány a tízparancsolat

.

de alkotmány a tizenkét pont is.

marcius15.kormany.hu/download/2/90/30000/12%20pont.jpg

ez a magyarok alkotmánya. mindig is ez volt Magyarország alkotmánya. mindig is ezért harcolt minden magyar.

addig tart a harc amíg el nem érjük! amíg magyar él a földön!

8 pixel5 2013. január 25. 15:39

@Sigmoid: Az ezen témákkal fogalkozó cikkek hangvétele túlontúl árulkodó. Világit a sorok közül, hogy nem a jószándékú korrekció a szerző célja, hanem az, hogy nevetségessé tegye magukat a témákat. Igen, a témákat, nem is a szerzőiket, hiszen azok kiléte az ismeretlenség homályába vész. Szerencsére azonban a cikkek jegyzőjének csak ismeretei vannak, esze már kevésbé, ezért is koppan néha gránitfalakba amikor álláspontját egyes kommentelőkkel szemben védeni kényszerül.

Csak hát a baj, hogy a cikkeket nyilván többen olvassák el, mint a hozzájuk fűzött posztokat.

7 pixel5 2013. január 25. 15:07

"Ezeket az ostoba, frusztrált értelmiségiek kisebbrendűségi érzéséből fakadó hencegéseket lerombolni és cáfolni épp hogy minden magyarnak szent kötelessége."

Igen, ez dicséretes, csak én azt találtam, hogy minden itt kritika alá vont állitás, de legalábbis a nagyobb része valóságalappal bir. Itt viszont nem jószándékú helyreigazitás történik, hanem - észleletem szerint legalábbis -az állitások valóságtartalmának annulálása. Egyfajta bigott, az eredeti nyilatkozatokon túlmutatóan áltudmányos ellenpropaganda.

6 Sigmoid 2013. január 25. 14:57

@pixel5: Ja, a szlovák titkosszolgálat embere bizonnyal.

Attól még, hogy egy tévhitet cáfol valaki, nem lesz magyarellenes. A nemzeti érzelemnek, hazaszeretetnek nem ilyen talmi Háry Jánosos nagyotmondásokból kellene táplálkoznia, hanem olyan dolgokból amikre tényleg büszkék lehetünk.

A "legősibb alkotmány", "leglogikusabb nyelv", "magyar-maja űrhajók" meg az "atlantiszi magyar nyelvemlékek", és társaik csak nevetségessé teszik a magyarságot, illetve a magyar nemzeti érzelmet.

Ezeket az ostoba, frusztrált értelmiségiek kisebbrendűségi érzéséből fakadó hencegéseket lerombolni és cáfolni épp hogy minden magyarnak szent kötelessége.

5 pixel5 2013. január 25. 14:47

Annak, aki jegyzi e cikket: Valami magyarellenes köcsög lennél te, vagy kicsoda, mondd?

4 pixel5 2013. január 25. 14:34

"Látjuk tehát, hogy az Intelmek nem lehet alkotmány, hiszen nem törvénykönyv. "

Az aranybulla 1222-ből viszont lehet. Izland alkotmányára vonatkozólag: én már találtam olyan forrást, amely azt alkotmányuk keletkezését kb. 900-ra és olyat is amely kb. 1100-ra (ante)datálja. A kb. azt jelzi, hogy a pontos évszámot nem tartottam fontosnak megjegyezni.

3 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 20. 21:07

@Huliganthropus:

Az, hogy valami magyar vagy nem magyar, a tudományosság és az objektivitás szempontjából harmadrangú.

Ha érdekel az alkotmányok története (főleg, hogy mi volt Szent István előtti évezredekben):

en.wikipedia.org/wiki/Constitution

en.wikipedia.org/wiki/Roman_Constitution

en.wikipedia.org/wiki/Category:Constitutions_of_Ancient_Rome

"[...] hiszen korábban olyan fogalom sem létezett, hogy alkotmány. "

Nyilván újkori fabrikátum a constitutio - a latin nyelvvel együtt.

2 Huliganthropus 2011. augusztus 20. 18:27

@Nước mắm ngon quá!:

Vitatkoznék veled!

-Egyrészről, az "intelmek" magyar mű, S már csak magyarságára tekintettel is büszkének kell lennünk rá!

-Másfelől az én egyéni véleményem szerint is ez az első olyan szabályrendszer, amely uralkodónak íródott. Nem parancsolat, hanem etikai magatartáskódex. Csak ilyenre, csak erre épülhet fel egy alkotmány, hiszen korábban olyan fogalom sem létezett, hogy alkotmány. Ezt is csak utólag ragasztották rá a korábbi normaleiratokra, az alkotmány szó körülírása után.

S nézzünk körül itt Európában, mely országok, mely nemzetek léteztek akkor, amikor a "mi" intelmeink születtek. Volt-e egységes német ország csak pár száz éve is? Mikortól beszélnek franciául a franciák? Hát hogyne lenne fontos az, ami magyar, ami ezeréves kultúra gyümölcse!

1 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 20. 11:42

Szamárság ilyen áltudományos powerpointokat terjeszteni, megint egy sokadik nemzeti legenda, aminek a fele se igaz.

Amúgy az izlandiak megint lepipáltak minket, mivel az világháló nyilvánossága előtt alkotmányoznak, nem egy pártfunkci ájpedjén!

Információ
X