nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyar Adorján 2.
Az ezoterikus őstörténet „ősz táltosa”

Mi köze Réka béka meséjének az emberiség eredetéhez? Hogyan alakult ki az emlős emberiség? Milyen emlékei maradtak a kétéltű embereknek? Mit árulnak el egy nyelv szavai az adott nép eredetéről, lelkületéről és jövőjéről? A kérdésekre Magyar Adorján gigantikus életművében találunk választ.

Sándor Klára | 2014. július 16.
|  

Magyar Adorjánt legutóbb a székely írás egyik modernizált ábécéjével kapcsolatban emlegettük, de neve szintén sűrűn forog a szellemi delíriumok manapság divatos válfajaival kapcsolatban: foglalkozott a magyarok eredetével, azaz tulajdonképpen az emberiség történetével, az ősvallással, a nyelvek eredetével. Mindezt egységes elméleti keretbe foglalta, de talán pontosabb azt mondani, hogy valamiféle virtuális ősmagyar organikus katedrálist épített, amelyben mindennek pontos helye volt – a „rovásírás” is ennek az építménynek volt része. Magyar sorra vette az ősemberiség leszármazott törzseit, ezek csak rájuk jellemző formakincsét és élőhelyükkel, lelkületükkel összefüggő nyelvgyökeiket. Részletesen leírta, milyennek képzelte az ősvallást, hogyan őrizték meg a magyar népmesék és népművészet, illetve a Csodaszarvas legendája az ősi vallás elemeit. Ma az ősemberiség–ősmagyarságról és a gyökökről lesz szó, az ősvallásra később térünk vissza.

Magyar Adorján főműve, Az ősműveltség
Magyar Adorján főműve, Az ősműveltség

Réka béka, Óannész és a háromszemű kétéltű emberek

Magyar Adorján ifjúkorában ugyan a magyarok ázsiai származásának híve volt, később mégis történelemhamisításnak tartotta ezt a tant, az ellenséges népek – elsősorban a „császári államhatalom” és „a zsidó kézben lévő sajtó” – ármányának, amit a magyar nép kisebbítésére, Kárpát-medencei léte jogosultságának megkérdőjelezésére eszeltek ki. Úgy vélte, a magyarok mindig a Kárpát-medencében éltek – a hunok vagy Árpád seregei csak azért tudtak bevonulni, mert korábban elődeik elvándoroltak innen. Nomádok sem voltak szerinte a magyarok, mindig földet műveltek, békés, kultúrateremtő népként élték életüket, sőt, a magyar Európa legősibb, műveltségalapító népe.

A magyarság eredetét azonban nem a történelmi időkben kell kutatnunk, hanem jóval korábbra kell visszamennünk, egészen az emberiség eredetéhez: a magyarok eredete Magyar Adorjánnál voltaképpen az emberiség eredete. Mindezt négyezer oldalas, nagy összegző munkájában, Az ősműveltségben fejtette ki legrészletesebben – kiadására hosszú évekig várt, végül a kézirat a II. világháborúban megsemmisült, Magyar 71 éves korában kezdte lényegében újraírni.

Ebben olvashatjuk, hogy az emlősöknek és a kétéltűeknek közös őseik voltak: a páncélosfejűek, az ő örökségüket az ember is viseli, testén és emlékezetében is. Testén az egykori páncél maradványa a köröm, emlékezetében többek között a majdnem sérthetetlen Akhilleusz mondája őrzi a régi kort és a föld keletkezésének sok nép mondavilágában megtalálható története, mely szerint a föld vízből emelkedett ki. Az emlős emberek előtt békaszerű, kétéltű emberek hoztak létre kultúrát. Nekik harmadik szemük is volt a koponyacsontok találkozásánál, ez az elektromosságot érzékelte. Ahogy erősödött a napsütés, szívódott föl a pára, világosodott és tisztult a levegő a korábbi párásabb, sötétebb légkörhöz képest, úgy vált fölöslegessé a harmadik szem, de csökevényesen még bennünk is megvan, csak már más a funkciója: ez a tobozmirigy. E kétéltű emberek már építhettek cölöpvárosokat, a még halként úszkáló gyerekeket közös medencékben őrizték, és ismerték a szerelmet is, de testiség nélkül, a békákhoz, halakhoz hasonlóan külső megtermékenyítéssel szaporodhattak. A bibliai bűnbeesés éppen e „tiszta szerelem” fizikaivá változására vonatkozhat.

Halember – régi elképzelés
Halember – régi elképzelés
(Forrás: earthend-newbeginning.com)

Ezekkel a kétéltű emberekkel még találkozhattak az első emlős emberek, sőt tőlük tanulhatták a kultúra alapjait. Ennek emléke is megőrződött, például a tengerből kijáró, az embereket művészetre és tudományokra tanító Óannész mondájában vagy Réka béka meséjében: ebben egy lánybéka a tó fenekén tanít egy ifjút mindenfélére, majd átváltozik, és feleségül megy a fiatalemberhez.

A magyar Mezopotámia

Az emlős emberiség őshazája szintén a Kárpát-medence volt, közelebbről a Csallóköz, amely a Duna deltája volt, hiszen az Alföldet tenger borította mindaddig, amíg egy földrengést követően „megnyílt” a Vaskapu hasadéka, s aztán évezredek alatt lepadt a tenger is. Az idilli Kárpát-medencében a sok hőforrás miatt soha nem volt jégkorszak, ezért alakult éppen itt ki a legelső emberi műveltség. Képviselői gömbölyű fejű, kerek arcú, szőke emberek voltak, amilyen Magyar szerint „az igazi magyar alföldi, csallóközi nép”. Ragadozóktól nem kellett tartaniuk, mert szigeteiket a tenger, a másik oldalon folyók, mocsarak vették körül, és csak növényi táplálékot fogyasztottak. „Tisztán szerelmi kiválasztódás útján” jutott ez a faj igen magas szellemi színvonalra, mert mindig a legszebb és legokosabb rendelkezett a legtöbb utóddal, a harcot, gyilkolást nem ismerték.

Mihail Jevdokimov, orosz humorista és politikus, a kelet-balti rassz egy tipikusnak tartott képviselője – ilyen lett volna az ősmagyar faj?
Mihail Jevdokimov, orosz humorista és politikus, a kelet-balti rassz egy tipikusnak tartott képviselője – ilyen lett volna az ősmagyar faj?
(Forrás: Wikimedia Commons / Сергеев Андрей Владимирович / CC BY-SA 2.5)

E paradicsomi állapotból szorultak ki a távolabbra húzódók, belőlük lett a hosszúkás fejű, árjának nevezett faj. A jégkorszak őket bizony arra kényszerítette, hogy húsevő, vadászó, öldöklő életmódra térjenek át. E faj tulajdonképpen az ősemberiség degenerálódásával jött létre, kiválasztódásukat az erőszak irányította, annak született több utóda, aki durvább, kegyetlenebb, gyilkosabb volt. Magyar elmélete tehát a német fajelmélet és a korábban egyébként általa is nagy érdeklődéssel figyelt olasz fasiszta erőkultusz szöges ellentéte.

A magyarságból mint őstörzsből származtak a többi nemzetségek – ne a mai értelemben vett politikai alakulatokra, hanem valamiféle lelkitípusra gondoljunk. Magyar szerint ugyanis az egyes népek környezete alapvetően meghatározta életmódjukat, s e forrásból vezethetjük le lelkialkatukat és formakincsüket, s nyelvüket, merthogy minden egykori törzsnek voltak csak rá jellemző szógyökei, gyökmássalhangzói is.

Vissza a gyökökhöz

Magyar Adorján ugyanis a ma divatossá vált „nyelvrégészkedés”, „gyökkutatás” egyik megkésett apostola volt – megkésett azért, mert ez az elmélet igazán a 19. század néplélektani szemléletéhez kötődött, nálunk Czuczor és Fogarasi etimológiáiban érte el csúcspontját, az európai és magyar nyelvészet alakulásához képest is jócskán megkésve.

Magyar elméletében minden nyelvek őse a magyar volt, ezt is, az utódnemzetségek nyelvét is sajátos gyökök, azaz hangképletek jellemezték. A magyar őstörzs nyelvében kezdetben csak g, gy, h, m és n volt, s noha később persze megjelentek más hangok is a nyelvükben, a vallással, kultuszaikkal kapcsolatos szavakban továbbra is ezeket a mássalhangzókat használták szívesen. Ennek megfelelően szent növényeik a göm-bölyű gyüm-ölcsű, mag-vakat termők voltak, mindenekelőtt a meggy, a Nap fája és a gyöngy-virág, Tündér Ilona (azaz a Földistennő) virága. Mindkét növény levelei zöldek, viráguk fehér, termésük piros – miként a magyar nemzeti színek. A gömb tisztelete persze szorosan összefügg a Nap kultuszával, a mássalhangzók a Nap szerinte eredeti, Mag nevével, de mindez azért is alakult így, mert környezetükben az ilyen növények voltak gyakoriak.

A Nap szimbóluma, a magot termő meggy – az ősmagyarok szent növénye?
A Nap szimbóluma, a magot termő meggy – az ősmagyarok szent növénye?
(Forrás: Wikimedia Commons / Nicubunu / CC BY-SA 3.0)

A magyarságból sarjadt törzsek neve szintén nem politikai alakulatokat, államokat, mai értelemben vett törzseket, hanem származási nemzetségeket jelöltek, s mindnek megvoltak a jellemző gyökhangjai. Az ősi magyar törzsből származtak a fehér és fekete hunok, nyelvük gyökei a k, t, n hangokból állnak, formájuk a hegyes ék (fehér hunok), illetve tompa ék (fekete hunok), a szemerék (sumerok), az ő nyelvük alapjai az sz, s, z, c, cs, m, n, a harcias hajós besenyők, gyökhangjaik az sz, s, z, c, cs, b, p, f, v. A szintén hajózó, de sokkal békésebb, halászó jászok nyelvének alapja szintén a vízhez köthető az sz, s, z, c, cs, de a lágyabb j-vel kombinálva. Közeli rokonaik voltak a szelídebb állattenyésztő székelyek és a harciasabb állattenyésztő kazárok. Mindkét őstörzs nyelvének alapja az sz, s, z, c, cs, k, g, gy. A kabarok ősmássalhangzója a p, b, f, v, k, g, gy volt. A többi őstörzsnek hasonló, csak rá jellemző gyökképlete volt: közéjük tartozott még a török, az avar, a körös, a pún (pannon), a palóc, a marmar és a szarmata. Minden törzs nyelvének gyöke megmutatja, milyen élőhelyen élt, milyen életmódot folytatott a törzs, mi a szent állatuk és növényük, milyen a karakterük.

Nézzünk még egy példát! A palóc őstörzs őshangjai a p, b, f és az l. Ha az előbbiek állnak elöl, az valamilyen módon a hímségre utal (pál-ca, bál-vány ’gerenda’), ha az l, az a nőiségre (lap, lab-). Ennek megfelelően férfi istenük neve Bál, Bél, Pál, Pelopa, Balisa volt, ebből vezethető le a palócoktól származó pelazgok mondabeli ősének, Pelopsznak a neve. Istennőjük neve viszont Valona, Velenyő, Levenyő, Livona, Libonya, Lavnya volt. Mássalhangzóik elárulják, hogy az ő utódaik a livek, válok és lengyelek is. Szent fájuk a nyár, a hárs és a jegenye volt, de utóbbit pál-má-nak nevezték, vallásos jelképük pedig a villa, amely a nőiség jelképe, és ott rejtőzik a ketté-vál-ik és a völ-gy szóban. Szent állatuk a gólya, a hattyú és a lib-a, a lep-kék és a népnyelvben vill-áncsónak nevezett szentjánosbogár. Tápnövényeik a labodafélék és a leveles káposzta, ide kapcsolódik a lapi, lapos, lapú szó is.

Magyar elmélete szerint az ősnyelvek tiszta formában már nem léteznek, az őstörzsek sem. De a mai népek igazából még mindig úgy ismerhetők meg, ha a nyelvükből föltárjuk, hogy milyen őstörzsekből alakultak ki. Jó erre figyelni, mert ez határozza meg jövőjüket is. Az angol például tartalmaz szemere szavakat (sun, son, summer – a fény szavai), palóc szavakat (love, life, lip, liver – a lélek, libbenés, élet szavai), avarokat (bur, burgh, brown – a földi erősségek szavai), besenyőket (water, base, basket, beauty – „a vizes elindulás és szépség szavai”) és kunokat (cane, canal, candle – „az előretörő hímségi fogalmak” szavai). Ebből kirajzolódnak a nép „természetes adottságai”, s ez segít meghatározni, hogyan boldogulhat leginkább a jövőben egy-egy nép.

Az ősműveltségnek nemcsak az őstörzsekhez szorosan kapcsolódó ősnyelvek voltak részei, hanem az ősvallás is – ezzel folytatjuk legközelebb.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 Krizsa 2014. július 17. 18:12

Mezopotámia városállamában államilag központosított öntöző rendszer volt, államilag megszervezett admimisztrációval, adózással. Mezőgazdaság, halászat, állatenyésztés - kerámia és fémipar, magasszintű építészet. Többnyelvű iratkezelés, import-export - irodalom, mondavilág, vallási intézmények.

Ez így nem jön össze párszáz év alatt. Előzményei külön-külön, részenként, alacsonyabb? (az se biztos) színvonalon, kevésbé központosított formában - tehát e magaskultúra összetevői akár TÍZEZER éve is kellett, hogy legyenek.Városiasodással, ÍRÁSSAL együtt! Pl. Ugaritnál és a Duna alsó folyásánál igazoltan volt is - 8OOO éve. Kellett legyenek sokkal korábban is...

Vaskos bizonyítékok nélkül én a világon semmit nem hiszek. A bosnyák piramisokat sem "hiszem el", de az ottani hegyek alakja több, mint gyanús, hogy emberkéz alkotása. Miafrancért kell hisztériásan tagadni - kutatás helyett?

Mezopotámiának nemcsak volt, hanem VOLTAK előzményei. De ha az esős Európában voltak, ott központosított öntözésre nem volt szükség. S akkor centralizált államszervezetekre sem.

14 Tamás90 2014. július 17. 16:20

@Krizsa: te írtad: "A hatalmas Mezo kultúra kizárt dolog, hogy ott helyben "jött volna össze" a semmiből. Annak biztosan voltak magaskultúrájú elődei. "

Ha szabad megkérdeznem, a megelőző magaskultúra már létrejöhetett a semmiből? Vagy annak is volt előzménye? És az előzmény előzményének? Valahol csak létre kellett jönnie az elsőnek nem?

13 Fejeskáposzta 2014. július 17. 15:21

@salak: Semmi érv, semmi bizonyítás, csak a cinizmus és a hülyeség. Való"ban" érett vagy!

12 Rako 2014. július 17. 14:33

Ajánlom, hogy a szerző menjen el egy elmegyógyintézetbe és készítsen ott egy magát Napoleonnak képzelő emberrel egy interjút, és azt tárgyalja ki hasonló stílusban.

Hogyha Magyar Adorján sok ilyen badarságot hordott össze, ami itt a cikkben szerepel, akkor ennek a cikknek sohasem lett volna szabad a Nyest-ben megjelennie, mert ez csak lejáratja a Nyest-et.

Avagy csak arra szolgál e cikk, hogy minden nem a németek által kitalált elméletet kigúnyoljon, lejárasson, mert nem tud velük tudományos szinten vitatkozni és az állításaikat megdönteni?

Ez esetben is szégyent hoz a Nyest-re.

11 Krizsa 2014. július 17. 14:20

Magyar Adorjánnak a magyar nyelvvel kapcsolatos munkáiról egy szót sem szól a cikk. Én azonban kizárólag csak ezzel találkoztam (s fogalmam sem volt, kicsoda-micsoda lehet a szerző). Mégpedig Tóth Imre magyarőstörténet G portal.hu honlapján láttam ezt az írását.

Magyar A. nagyon sok kérdésére, hogy t. i. "honnan származik a magyar nyelv?" mindjárt kedvem lett válaszolgatni egy külön tanulmányban:

www.leventevezer.extra.hu/V%C3%A1laszok.pdf

Persze a Nyest, amely a hivatalos nyelvészet honlapja és kizárólag a FN nyelvészetet tartja tudományosnak (ami egyáltalán nem az), ez a cikk M. Adorjánnak csak a gyerekes fantáziáiról számol be. Nehéz elhinnenm, hogy nem egy "mesekönyvet" akart írni ezzel... habár nem tudhatom. Lehet, hogy (még a korához képest is) naív emberke volt? Fogalmam sincs. De az értelmes nyelvi kérdései miatt inkább azt gondolom, hogy valami mesés, mondákra támaszkodó, ősvallás fantáziát írt az "egyszerű" magyarok részére. Abból a célból, hogy egyik monoteista vallást se vegyék ám komolyan.

De az se baj, ha tényleg naív emberke volt - mert a nyelvreredettel kapcsolatos kérdései akkor is reálisak.

10 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 17. 14:18
9 Janika 2014. július 17. 14:05

Érdemes elolvasni az elején a szerkesztői előszót. Abból azért kiderül, hogy hol van a könyv helye tudományos szinten.

Pozitív dolognak egyedül a néprajzi adatait tekinti, a többi regékre és mondákra és mesékre alapoz, amik "az ismert valósággal (régészet, földtan, fizika) szöges ellentétben állnak."

Vaskosnak tűnik, de el fogom olvasni.

8 Lili28 2014. július 17. 11:31

Az Arvisurákról is szívesen olvasnék egy ilyen összefoglalót, mert nem volt lelki erőm arra, hogy átrágjam magam rajta.

7 Krizsa 2014. július 16. 20:26

Ennyi ajnározás nélkül is sok az igazság az elmondottakban. De a túlzásba vitt jelzők felvetik a gyanut, hogy az itteni (és más honlapokon) nem valódi, hanem gúnyolódó, lejárató névtelenek (nicknevek) is dolgoznak. Vagy csak viccelődnek. Sértődj nyugodtan, ha az vagy... habár akkor úgyse lehet megsérteni.

A legrégibb héber és a két igen elterjedt utódja, a keresztény és arab monoteista vallások nyilvánvalóan Mezopotámia mondavilágának örökösei. Csakhogy Mezopotámia egy kb. 3OOO éves felszáradás után, a még mindig mocsaras-vizenyős területen alakult ki - vagy ÚJJÁ. Mert ezt megelőzően elöntötte a területet "az Özönvíz". Tehát ha volt is ugyanott megelőző kultúra, annak nyomai ma 2-3 kilométerrel vannak a föld alatt. (Ugyanez vonatkozik a Pannon-tengerre). Persze ez csak az utolsó özönvíz volt, mert a mezolitikumban egy tucatszor tört be az Atlanti Óceán, hogy néha csak szigetek álltak ki a Földközi-tengerből. És ugyanannyiszor száradt is ki - a Földközi. A legnagyobb beáradások a Pannon-tengertől a Kaspi-tóig összefüggő eurázsiai beltengert hoztak létre. Ez a beltenger abban a korban száradt fel (részben), amikor (6-7 millió éve) már létezett a Csád-tavi előember. S a Csád-tó is a Földközi maradványa. Ezért az előember őse a KM-ből is leszámazhatott Afrikába - a Ruditól? IGEN.

A hatalmas Mezo kultúra kizárt dolog, hogy ott helyben "jött volna össze" a semmiből. Annak biztosan voltak magaskultúrájú elődei. Hol? Legvalószínűbb az, hogy ugyanott. De akkor még azelőtt is kellett legyen valahol (vagy több helyen) többlettermelő: mezőgazdasági, tüziipari, kerámia, ruházati cikkeket készítő, ősvallásokkal is rendelkező kultúra. Egészen biztos, hogy a KM-ben is? Igen, mert az volt a jéghatár. Vagy pont ott volt a ennek a központja? Ez is valószínű - habár Japánban is volt olyan kultúra, ami ezer évvel megelőzte Mezopotámiát. A mai Spanyol- és Franciaország területén olyan barlangrajzok vannak (írás és számjelekkel), amiket (3O.OOO éve) szintén csak "kultúrember" készíthetett.

Pont egy "magyarféle" NYELV lett volna Eurázsia ősnyelve? Biztosan nem, mert nem is lehetettt egyetlen ősnyelv - legfeljebb még eléggé hasonló ősnyelvek. "Magyar" ez azért sem lehetett, mert a magyar nemcsak jó régi, de kifejletten, már minden újabb beszédhangot is ismerő, kiválóan felgazdagodott nyelv. Emiatt nem tartozhat a legősibb nyelvek közé. (A finnes-északiak biztosan még ősibbek.)

A genetikához meg sem a max. 6OOO éves írott történelem, sem az írásos emlékekre támaszkodó nyelvészet nem tud hozzászólni. A genetikához még jóval messzebbre hátratekintő gyöknyelvészet sem tud - s ennek nem is volna semmi értelme.

Magyar Adorján valszeg féloldalasan művelt, gyerekes személyiség, vagyis gyerekesen lelkesedő lehetett. A cikk csak a negatív oldalát mutatja be. Azt is érdemes tudni? Hát...

6 salak 2014. július 16. 17:39

@SzabírHunOgur:

Nem kell szégyellni az igazságot, meg szerénykedni! Mi az hogy "szumír-szabír-szkíta-hun-pártus"?

Írjuk ki őszintén, Áldott Igaz Magyar emberként a szent valóságot:

magyar-szumír-hérosz-ufó-szabír-szkíta-héber-görög-hun-félisten-pártus-Xenu.

Boldogasszony Anyánk, a pártus Szűz Szent Mária áldjon meg minket, minket, akik a pogány népek között az Ősi, Isteni Kultúra és Ősnyelv elődei és már utolsó bástyái vagyunk, minket: Igaz, Romlatlan Vérű, Szent Lelkű Magyarokat!

(igen, köszönöm, egy "ban" jól esne már)

5 geo 2014. július 16. 17:12

@SzabírHunOgur:

Egy szoma'liai ismero"so:m a'llita'sa szerint ott minden falunak van pro'fe'ta'ja. Ott me'g van misztikum e's fantatikum!

4 SzabírHunOgur 2014. július 16. 15:00

A Magyarság szumír-szabír-szkíta-hun-pártus stb őstörténete valóban misztikus és fantasztikus! A népfaj amihez tartozunk ,prófétákkal látta el a világot, ez is a küldetésünk! Ellenségünk a kozmopolita ,anyagias sátáni, internáci világ öltsön bár csuhát, kötényt, pufajkát vagy kaftánt magára, régen rájött, hogy részigazságokra felhúzott kamuira nem alapozhat, mert az információ áramlást megakadályozni, korunkban már nem lehet! Ezért stratégiát váltott, mégpedig a kamu és nevetségesen hihetetlen mesegyártásba, melyet aztán a jó lapok közé keverhet. Atlantisz, Szíriusz, Arvisúra, Gyíkemberek stb. és így együtt lehúzhatja a budin az igazságot is.

Alapozva a szűrési képességünk hiányosságaira, néhányunknál bevált, a többségnél nem.

Minden forrást kritikának kell alávetni, magyarán, a leírtakra kell bizonyítékot találni! Atlantisz létezhetett, de nincs bebizonyítva.

A szumírfajú népek ha bár nem szarvast űzve, de elvándorolhattak Irán és a Kaukázus irányába létrehozva a szkíta kultúrákat a helybeli elemekkel, na erre már VAN bizonyíték: régészeti, embertani, genetikai. Ezek pedig a Magyarság őseinek eredetmondáiba vannak kódolva, nem más népekéibe! Így népfajhoz is köthetőek.

3 Sigmoid 2014. július 16. 13:49

Beszarás XD

All in the band of the faithful—Order o’ Dagon—an’ the children shud never die, but go back to the Mother Hydra an’ Father Dagon what we all come from onct—Iä! Iä! Cthulhu fhtagn! Ph’nglui mglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah-nagl fhtagn—”

www.hplovecraft.com/writings/texts/fiction/soi.aspx

2 rdos 2014. július 16. 12:45

@rdos: írtam.

Legalább ezer évig éltek békében. Valószínűleg anyajogú társadalomban. Hogy fogalmaz László Gyula professzor az AVK-ról és a Körös emberekről? Ez a nagy "titok", helyesbítek, igyekszik a fősodrat elhallgatni, vagy relativizálni.

Kíváncsian várom az ősvallásunkat, a folytatást. Arra is kíváncsi vagyok, a szerző hogy viszonyul olyan kérdésekhez, mint Nagyboldogasszony, Mária országa.

Ugyancsak békés emberek lehettek, mert fegyvereiket nem ismerjük. Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Gondolat 1974.

Ezt terveztem:

Legalább ezer évig éltek békében. Valószínűleg anyajogú társadalomban. Hogy fogalmaz László Gyula professzor az AVK-ról és a Körös emberekről?

Ugyancsak békés emberek lehettek, mert fegyvereiket nem ismerjük. Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Gondolat 1974.

Ez a nagy "titok", helyesbítek, igyekszik a fősodrat elhallgatni, vagy relativizálni.

Kíváncsian várom az ősvallásunkat, a folytatást. Arra is kíváncsi vagyok, a szerző hogy viszonyul olyan kérdésekhez, mint Nagyboldogasszony, Mária országa.

1 rdos 2014. július 16. 12:41

Ma már inkább történeti érdekesség a könyv, hiszen a szerzője a 2.vh. előtti ismeretekre alapozva írta azt. Pár, ma még sokak által megmosolygott dologot azonban észrevett.

Elsők ugyan nem voltunk Európában, hiszen először a délről, Balkánról a Duna - Tisza mentén északra terjeszkedő Körös emberek hozták be KM-be a földművelés ismeretét.

hu.wikipedia.org/wiki/Star%C4%8Devo-kult%C3%BAra

Ezt, a földművelés ismeretét a neolitikum korábbi szakaszában itt élő vadászok pár generáció alatt átvették és a népességrobbanás hatására kirajzottak Ny-ra É-ra és K-re. "Alföldi Vonaldíszes Kerámia" népe a kulcsszó.

hu.wikipedia.org/wiki/Vonald%C3%ADszes_ker%C3%A1mia_kult%C3%BAr%C3%A

Szerintem ők az őseink, de nem is az a lényeg, hogy ők voltak-e az ősmagyarok vagy hogy máshonnan jöttünk. A társadalmuk a lényeg!

Legalább ezer évig éltek békében. Valószínűleg anyajogú társadalomban. Hogy fogalmaz László Gyula professzor az AVK-ról és a Körös emberekről? Ez a nagy "titok", helyesbítek, igyekszik a fősodrat elhallgatni, vagy relativizálni.

Kíváncsian várom az ősvallásunkat, a folytatást. Arra is kíváncsi vagyok, a szerző hogy viszonyul olyan kérdésekhez, mint Nagyboldogasszony, Mária országa.

Ugyancsak békés emberek lehettek, mert fegyvereiket nem ismerjük. Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Gondolat 1974.

Információ
X