nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fényképeket a finnórára!
Eligazodni egy új országban

Saját fényképeik segítségével fedezik fel a finn nyelvet – és ezzel együtt egyetemi városukat – azok a cserediákok, akik a Jyväskykäi Egyetem kurzusaira járnak. A nyelvi tájkép felhasználása az idegennyelv-oktatásban legalább annyira szól a vizuális és nyelvi környezetről, mint diákok és tanárok önismeretéről.

Szabó Tamás Péter | 2015. augusztus 27.
|  

Az iskolák nyelvi tájképével foglalkozó cikkeinkben írtunk már arról, hogyan függ össze az iskolaépületek és osztálytermek berendezése a tanítás módszereivel, szemléletével, az iskolaközösség formálódásával. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a falra kifüggesztett történelmi szimbólumok, portrék, táblázatok, faliújságok, de még a padok elrendezése sem csupán információt közölnek vagy a munka praktikus kereteit adják meg, hanem társadalmi értékek átvételéhez, szerepek begyakorlásához is hozzájárulnak. A tárgyi környezet azonban az iskolából kilépve is befolyásolja a tanulást – ismerték fel finn egyetemi oktatók, akik különböző feladatokkal hívják fel finnül tanuló diákjaik figyelmét arra, milyen sokat profitálhatnak abból, ha nyitott szemmel járnak az utcán, a boltban vagy éppen saját otthonukban.

Erre van az egyetemi diákfalu, ahonnan a legtöbb cserediák felfedező útra indul
Erre van az egyetemi diákfalu, ahonnan a legtöbb cserediák felfedező útra indul
(Forrás: Szabó Tamás Péter)

Cserediákok a finn tóvidék közepén

A Jyväskyläi Egyetemen mintegy 1200 nemzetközi diák tanul. Bár tanulmányaikat rendszerint angolul folytatják, nem árt, ha a mindennapi életben némi finntudással is rendelkeznek. Jyväskyläben nincs sok turista, ezért nem sok angol felirattal találkozunk a kirakatokban, és a termékek csomagolásán is rendszerint csak finnül és svédül olvashatjuk az információkat (esetleg még dánul, norvégul, észtül, litvánul, lettül és oroszul, de angolul csak elvétve). Néhány hivatalos ügyet is csak finn vagy svéd nyelvű nyomtatványok segítségével lehet elintézni. Egyszóval az alapfokú finn nyelvismeret a csak néhány hónapra érkező diákok számára is fontos lehet, azok számára pedig kiváltképp, akik például teljes mesteri vagy doktori képzésüket Jyväskyläben tervezik elvégezni.

Az egyetem régóta szervez finn nyelvtanfolyamokat diákjai és a nemzetközi kutatók részére. Az igényeknek megfelelően vannak „túlélőkurzusok”  (főleg a rövidebb tartózkodást tervezőknek) és egymásra épülő modulokból álló tanfolyamok is (ilyen a Finn 1, 2, 3, 4, amely négy félév alatt végezhető el). A cél kezdetben néhány egyszerű kifejezés gyakorlása, pl. hogy a diák tudjon egy kávét rendelni, buszjegyet venni, vagy el tudjon igazodni egy boltban.

Az oktatók gyakran építenek a diákok aktuálisan felmerülő igényeire és tapasztalataira. Előfordul például, hogy valaki gyakran lát egy feliratot vagy hall egy kifejezést az utcán, amiről nem tudja, mit jelent: ilyenkor természetesen megbeszélik. Mivel sok diák az országba érkezve találkozik először a finn nyelvvel, az oktatók tudatosan is próbálják ösztönözni őket, hogy ragadjanak meg minden lehetőséget az új nyelvvel való ismerkedésre.

Egyáltalán nem vicces
Egyáltalán nem vicces
(Forrás: Szabó Tamás Péter)

Feltűnő szavak

Néhány szemeszterrel ezelőtt a finnórák eleme lett egy feladat, ami gyorsan népszerűvé vált. A diákokat arra kérik az oktatók, hogy készítsenek fotót olyan feliratokról, amelyek feltűnőek számukra, mert nem értik vagy viccesnek találják azokat. Egy diák például vidámnak találta a fenti feliratot és egy lelkes kísérőszöveggel küldte el a tanárának:

I have many pictures with inscriptions, but now I just send two. The first is my favourite because it plays with the dots. Does this nice long word mean something, or is it a proper name?

Sok szép képem van feliratokról, de most csak kettőt küldök. Az első a kedvencem, mert a pöttyökkel játszik. Jelent ez a szép hosszú szó valamit, vagy tulajdonnév?

Az, hogy mi ragadja meg a diákok figyelmét és milyen következtetésre jutnak belőle, sok mindentől függ. Ez esetben például az íráskép játszotta a döntő szerepet. Az írott finnben gyakran felbukkan az ä és az ö, és mivel a hosszú magán- és mássalhangzókat a helyesírás szerint kettőzött betűkkel kell leírni, gyakoriak az idegenek számára egzotikusnak tűnő ää és öö betűkapcsolatok. A plakáton az i-re tett pont és az umlautok ráadásul még ki is vannak színezve, az egyik umlaut fele pedig mintha lecsúszott volna a betűsorról. A hirdetés tehát játszik az írásképpel, vidámnak tűnik, holott a diák számára ismeretlen Syöpäsäätiö (’rák alapítvány’) szó egy rákellenes alapítvány neve, tehát valójában cseppet sem vicces dologról, hanem a súlyos betegség elleni küzdelemről van szó – még ha az alapítvány kampánya feltehetően épp bátorítani igyekszik a betegeket a vizuális játék segítségével. A diákok számára az élénk színeken kívül egyebek mellett a feliratok mérete, helyzete (pl. útjelző tábla) vagy például a gyakorisága tehetett még feltűnővé bizonyos szavakat.

A nyelvtanfolyamok tapasztalatai alapján tavasszal kutatásra került sor. Mivel az órán elhangzó fotós megbeszélések elszállnak a levegőben, a diákokat arra kérték, írjanak írásos kommenteket a képeikhez, hogy a fotózott példák és azok értelmezési módjai a későbbiekben elemezhetők legyenek. A feladatban mindenkit két kép elkészítésére kértek. Az egyiken ismerős jelentésű, a másikon a diák számára ismeretlen jelentésű, de fontosnak tűnő finn szövegnek kellett szerepelnie. A diákokat arra kérték, fogalmazzák meg, miért éppen az adott képet küldték el a kutatóknak, miért releváns az a számukra. Az ismerős jelentésű jel beemelése a kutatásba azért volt fontos, hogy látható legyen, milyen szavakat kezelnek már otthonosan a diákok, miközben közlekednek vagy dolgaikat intézik. Az ismeretlen jelentésű jel a diákok nyelvtanulási igényeire (minek a jelentését akarják megtanulni) éppúgy utalt, mint arra, mitől tűnt számukra fontosnak egy jel annak ellenére, hogy nem értették. A kutatók azt remélték, hogy a kommentekből a tanulók nyelvhasználati és nyelvtanulási szokásaira, tapasztalataira fog némi fény derülni – a cél tehát nem a nyelvtudás tesztelése volt.

Egészséges nyelvkönyv
Egészséges nyelvkönyv
(Forrás: Szabó Tamás Péter)
Hirdetések és tejesdobozok

A diákok lelkesen vettek részt a feladatban, volt, aki a kértnél több képet is megosztott a kutatókkal. Egyikük – nevezzük Annának – így fogalmazott:

I think that is very important to understand all the signs that you see around you so as to survive in a city. I was thinking that if I don’t understand the labels and the signs around me probably I am excluded from many important things that happen in the city. As an example I will not be informed about events, concerts, festivals e.t.c.

Azt hiszem, minden jelet, amit látsz magad körül egy városban, nagyon fontos megérteni a túlélés érdekében. Arra gondoltam, hogy ha nem értem meg a feliratokat és a jeleket körülöttem, akkor talán sok fontos dologból kimaradok, ami a városban történik. Például nem fogok értesülni rendezvényekről, koncertekről, fesztiválokról stb.

Bár valószínűleg évekbe telik, mire valaki „minden” feliratot értelmezni tud, amire rápillant, Anna megfogalmazása jelzi, hogy fontosnak tartja, hogy feltérképezze környezetének a nyelvi tájképét. Az általa készített egyik képen utcai hirdetések láthatóak, a másikon pedig a fenti tejes doboz. Ez utóbbihoz a következő kommentárt fűzte:

[…] the first words that you learn in a new country except from Hi, Good Morning, Thank you are the foods. This category of words are really important for your survival and through the first weeks I spent hours in the super market trying to learn new words!!!

[…] az első szavak, amiket egy új országban tanulsz – a szián, jó reggelten, köszönömön kívül – az ételnevek. Ez a szókategória nagyon fontos a túlélésed érdekében: az első hetekben órákat töltöttem a szupermarketben úgy, hogy új szavakat próbáltam tanulni!!!

Úgy tűnik, Anna számára a túlélés kulcsszó volt az első hónapban – ez utóbbi esetben szó szerint is, hiszen rá kellett jönnie, mit rejtenek az étel- és italcsomagolások. A szöveg egyben a diáklány nyelvtanulási szokásairól is elárul valamit: szótárfüzet helyett a bolt polcait olvasta vásárlás közben, hogy szókincsét bővítse. Egyébként más is összekötötte mindennapi teendőit a nyelvtanulással. Egy diák például a mosógép finnül és svédül feliratozott kezelőpaneljét fotózta le: ennek értelmezéséhez a beszámolója szerint először fordítóprogramot kellett használnia, de most már tökéletesen eligazodik rajta.

A diákok időnként kritikus megjegyzéseket is beküldtek: egyikük például szóvá tette, hogy az egyetem történetét bemutató múzeumban a tárlók csak finnül vannak feliratozva, holott a sok nemzetközi diák és külföldi látogató szívesen olvasná a magyarázatokat angolul. Észrevételével biztos nem volt egyedül, mert legfrissebb híreink szerint a múzeum vezetése már készítteti a kétnyelvű feliratokat.

A finn használata Jyväskyläben sem kizárólagos: vasútállomás, a városközpont felé vezető utat mutató tábla.
A finn használata Jyväskyläben sem kizárólagos: vasútállomás, a városközpont felé vezető utat mutató tábla.
(Forrás: Szabó Tamás Péter)

Nyelvtanulóktól tanulva

A kutatás segít jobban megérteni, hogyan fedezik fel az idegen, de már egyre ismerősebbé váló nyelvi környezetet az országba nemrég érkezett fiatalok: mi tűnik fel a számukra, mi számít fontosnak a mindennapi teendőik szempontjából, hogyan tanulják a nyelvet (pl. a boltban időzve vagy fordítóprogrammal), illetve mit hiányolnak (pl. angol fordítást). A képek és a kommentárok azt is felfedték, hogy bár finn feliratok fotózása szerepelt a feladatban, a többnyelvűség gyakran megjelent. A vasútállomás finn–svéd–angol háromnyelvű táblái, az ételek csomagolásán található feliratok már említett két- vagy többnyelvűsége mind felidézte, hogy a finn nyelv természetesen nem kizárólagosan használatos a városban. Még akkor is a többnyelvűség került elő, amikor annak megjelenését hiányolták, például a múzeumi feliratok esetében.

 

Cikkünk a következő előadás alapján, annak társszerzőivel együttműködve készült: Hannele Dufva, Sirkku Lesonen és Szabó Tamás Péter: Linguistic landscapes, affordances and second language learning. 42. Finn Nyelvészeti Napok (Kielitieteen päivät), Vaasa, Finnország, 2015. május 23.

Szabó Tamás Péter kutatásait az Európai Unió 7. Keretprogramján belül megvalósuló Marie Curie Intra-European Fellowship program teszi lehetővé (ref. 626376).

Fontos azt is kiemelni, hogy az írott kommentárok nemcsak az egyes lefotózott jelekről, hanem magukról a diákokról is szóltak. Elsősorban arról, hogy hogyan éltek a környezetük adta nyelvtanulási lehetőségekkel, mit emeltek ki azokból, mire hívták fel a tanár és a kutatók figyelmét. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a kommentárok megfogalmazása során magukat mint nyelvtanulókat is bemutatták. Megfogalmazták a nyelvtanulás során elért sikereiket (pl. „ezt már teljesen megértem”), de a kihívásokat és bizonytalanságokat is (pl. „teljesen még nem értem”; „nem tudom a jelentését…, de azt gondolom, …”). Emellett nemcsak a szavak fordítása vagy értelmezése során, hanem saját fogalmazásukban is a finn nyelv használójaként mutatkoztak meg, például néhányan finnül kezdték és/vagy zárták a kommentárjukat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X