nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
ダンスダンス☆ハヴァグッタイム
Dánsz, dánsz, háb-a-gut-táj-mu!

Miért könnyű felismerni a japánt? Mitől olyan jellegzetes a hangzása? Ennek jártunk utána egy új magyar film japán nyelvű slágere kapcsán.

Fejes László | 2015. február 21.
|  

Lelkendezik a magyar sajtó a Liza, a rókatündér című új magyar filmről. Mi még nem tudtuk letölteni megnézni, de az előzetese felkeltette a figyelmünket. Nem csupán a díszletek vagy a zene, hanem a dal szövege, pontosabban annak nyelve.

Ha nem tudnánk az ismertetésekből, hogy a film történetében van egy japán szál, és a YouTube-on nem látnánk a címben a jól felismerhető japán betűket (és nem lenne maga a karaoke műfajai is japán), akkor is arra gyanakodnánk hogy japán szövegről (vagy annak imitációjáról) van szó. A japán hangzásának jellegzetességét főleg az adja, hogy a japán szótagok felépítése kevéssé változatos: a szótagmagánhangzóval, egy mássalhangzóval vagy mássalhangzó + j kapcsolattal kezdődhet, és vagy magánhangzóra, n-re vagy gégezárhangra végződhet (ez csak akkor fordul elő, ha a a következő szótag zöngétlen mássalhangzóval kezdődik: ilyenkor a gégezárhang hasonul, így tulajdonképpen a következő szótag kezdő mássalhangzója nyúlik meg). A japán hangkészlete is viszonylag szűk: 16 mássalhangzóból és 5 magánhangzóból áll: i, e, a, o, u (utóbbi magyar füllel kissé [ü]-szerűen hangzik).

Természetesen ebbe a szigorú szótagszerkezetbe és szűk hangkészletbe nehéz beilleszteni az idegen szavakat: ez általában a szótagszerkezet teljes átalakításával, új magánhangzók beszúrásával, azaz a szavak szótagszámának növelésével jár: [aiszu kurímu] < ice cream [ájsz krím] ’fagylalt, jégkrém’; [baiku] < bike [bájk] ’motorkerékpár’, [bukkukabá] < book cover [buk kavö(r)] ’könyvborító’, [daburu] < double [dab(ö)l] ’dupla’, [daszutubokkuszu] < dust box [dasz boksz] ’szemetesvödör, szemétláda’, [furíszaizu] < free size [frí szájz] ’méret nélküli (ruhadarab)’, [furontoguraszu] < front glass ’szélvédő’. (A forráskifejezések nem mindig használatosak az adott jelentésben az angolban.)

A számot az Erik Sumo & The Fox-Fairies adja elő.

Hasonló folyamattal van tehát dolgunk, mint a hawaiiban. Ezt a folyamatot megfigyelhetjük a dalban is. Több angol kifejezés ismerhető fel a szövegben: ezek nem jövevényszavak, inkább angol nyelvű betétek japános kiejtéssel. Feltehető, hogy ezek a japán hallgató számára is viccesnek hatnak így. A címben a [tájmu] az angol time [tájm] ’idő’ szóval azonosítható. A dalban azonban nem következetesen érvényesül a japán szótagszerkezet, pl. a [dánsz] helyett [dánszu] lenne várható (< dance, brit [dánsz], amerikai [densz]), a feliratban pedig a szótagolás sem mindig helyes.

Köszönjük Bencze Bálintnak a dalszöveg fordításához nyújtott segítségét.

Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy valódi japán szöveggel van dolgunk, vagy csupán a japánt imitáló halandzsával, esetleg a kettő keverékével. Arra jutottunk, hogy a szöveg bizony japán nyelvű. Sorról sorra most nem adunk fordítást, de elárulhatjuk, hogy ilyesmik hangzanak el:

jó a kedvem, táncolok a tömeg kanyarog, ugrál a beat is, ti, akik csak itt álldogáltok, mind unalmasak vagytok, ha rossz dolgok történnek, csak pattintsd le őket magadról, szabadítsd fel a szíved, jó a kedvem, lángol a szenvedély, belegabalyodom, visszhangzó ritmus, ne csak álldogáljatok, ugorjatok be ti is, a fájó dolgokat felejtsd el, csak táncolj...

A címben szereplő dance, dance, have a good time pedig így fordítható: táncolj, táncolj, érezd jól magad (szó szerint legyen jó időd). A filmben állítólag finn westernzene is van – ha többet tudunk, vissza fogunk térni a kérdésre.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
38 Sultanus Constantinus 2015. március 7. 12:09
37 nepnep 2015. február 24. 18:25

A japánban a ヴィ(és variációi) kevésbé használtak mint a h-sor dakutenes változatai, de elő szokott fordulni. A kettő között kiejtésben nem szokott különbség lenni.

36 LvT 2015. február 24. 15:07

@szigetva: Nincs apparátusom arra, hogy ténykérdésekben fonetikusokkal vitatkozzam, és a Forvo is a te álláspontodat látszik alátámasztani: hu.forvo.com/search/%E3%83%91%E3%83%BC%E...6%E3%82%A3%E3%83%BC/

Ennek ellenére @Kormos:-sal tartok a továbbra is abban, hogy ez még marginális, "urbánus" jelenség lehet, amely nem tudni, mennyire hatolt be már a normába (vö. magyar ajakréses /ȧ/-zás). Elég lehet tehát ez már egy tanulmány megírására, de a szintézissel még vélhetően érdemes megvárni, hogy továbbterjed-megszilárdul-e, avagy visszaszorul.

35 Sultanus Constantinus 2015. február 24. 08:25

@LvT: @szigetva: @Kormos: Érdekes párhuzam a brazíliai portugál. Bár ott is több nyelvjárás van, de a helyi "sztenderd"-ben (ami ha jól tudom, a rióin alapszik) valóban nincs [ti] és [di] (írásban ez lehet ti, di vagy a szó végén te, de), automatikusan [csi], [dzsi]-t csinálnak belőle. Ezért vicces, amikor a brazilok spanyolul beszélnek: képtelenek kimondani, hogy [amerika latina] (América Latina), ez náluk [amerika lacsina] (egészen pontosan a végén is inkább svá az /a/).

34 Kormos 2015. február 24. 00:04

@szigetva: Van ti és di írásban, de beszédben tudomásom szerint ikaszából a többség ma is kerüli. Olyan, mint ahogy a magyarba is bekerülhetnek - elvben - svával meg szillabikus mássalhangzókkal angol meg német jövevényszavak, csak aztán folyamatos beszédben általában belekúrunk egy ö-t vagy egy ü-t, vagy a végére nyomunk egy i-t és jól van az úgy, főleg, ha ragozzuk. Persze attól még Lidlnek, Peter-nek, meg ilyeneknek írjuk. Ahogy LvT hozta a ヴ-t nem v-nek ejti az énekes. Írni simán lehet ti, tu, di, du, zi, we, wu, wi, va, vi, vu, ve, vo, tse, tsi stb. szótagokat, ejteni viszont csak egyesek szoktak ilyesmiket. Na most, nem ez a lényeg: a japánban eredendően nincsenek ilyenek, úgyhogy aki ejti is őket abban a néhány jövevényszóban, az sem fog annyi ilyen szót gyömöszölni egy dalba, mint amennyi a linkelt videóban van :D Tehát nem hangzik japánosan.

33 szigetva 2015. február 23. 22:50

@LvT: Én annó Itô és Mester cikkéből művelődtem (Japanese Phonology, in John Goldsmith (ed.) The handbook of phonological theory, 1995, 817–838). Szerintük újabb jövevényszavakban van [ti], [di], régebbiekben [ʧi], vagy [te] irányban kerülték ki ezeket.

32 LvT 2015. február 23. 22:20

@szigetva: A klip felirata szerint <…ハヴァ…>, vagyis /hava/ ejtés lenne várható, vagyis labiodentális /v/-vel, a klipben mégis inkább ehelyett /b/-t hallok (és a feliratozó is). Tehát az, hogy le lehet írni, hogy <ティ>, azaz /ti/, még nem jelenti azt, hogy a japán nyelvben lenne ilyen szótag. A gyakorlatban helyettesítik. Fonetikailag edukált beszélők tudják is ejteni, de ez szerintem ugyanannyira nyelven kívüli dolog, mint magyar nyelvűek által magyar szövegben [wɔ] kezdettel ejteni a <Washington> nevet.

31 Galván Tivadar 2015. február 23. 10:08

@elhe taifin: Eléggé unortodox megoldás, de hát mit csináljanak a szerencsétlenek, ha nincs nekik rá jobb. Nagyon köszönöm!

30 szigetva 2015. február 22. 21:28

@Kormos: „de van benne ti és si szótag, ami a japánban nincs” dehogy nincs: www.google.hu/search?q=party+in+japanese

29 Krizsa 2015. február 22. 21:13

@bloggerman77: Több tízezer héber viszont nem volt ott harcolni a török ellen. Tehát legalább két földrajzilag elszigetelt környezetben szintén hasonló a szó és azonos jelentés: a héber havli = badarság, smmiségekkel való foglalkozás, havalbál = folyondár, havál = sajnos, hiába, hevel = semmiség, pára, lehellet. B/V hangváltozás. Vesd ö.: magyar HAB, habog.

28 Sultanus Constantinus 2015. február 22. 21:03

@bloggerman77: Persze, hogy kizártam, mert ennek alátámasztására nyelvtörténeti adatok kellenének, és jelen tudásom szerint ez a szó nem szerepel a rendelkezésre álló etimológiai szótárakban. Másfelől nem vagyok hadtörténész (meg nem is volt soha a történekem az erősségem), így nyilván fogalmam sem volt arról, amit mondasz. De ha lehetett is volna így, akkor viszont nem csak ez lenne az egyetlen spanyol szó a magyarban, amelyik akkor került be, márpedig semmilyen adat nincs olyan spanyol szavakról, amelyeket közvetlenül tőlük vettünk volna át. Legalábbis én egyről sem tudok.

27 bloggerman77 2015. február 22. 20:27

Az meg egy újabb humor, hogy a főszerkesztő azt irja itt a cikkben, h állítólag finn countryzene hallható a filmben, holott kismillió helyen le van írva, hogy: van. Tehát nem állitólag. Ez egy hommage ui.

26 bloggerman77 2015. február 22. 20:24

@Sultanus Constantinus:

Tekintve, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a spanyol hablar ige és a magyar habatyolni szóról értekeztél, felvetettem, hogy a hablar szó átkerülhetett a magyarba a 16. században. Eztkizártad. Az akkori beszélgetésből nyilvánvaló volt, hogy fogalmad sem volt róla, hogy több tízezer spanyol harcolt a 16. században a török ellen kis hazánkban...

25 Sultanus Constantinus 2015. február 22. 11:14

@bloggerman77: Te most komolyan ennyire hülyének nézel, hogy nem néztem utána, mielőtt megírtam volna a cikket?

24 elhe taifin 2015. február 22. 00:21

@Galván Tivadar:  Idegen nyelvek "v" hangját szokták ezzel a kombinációval írni. ヴァ va ヴ vu ヴィ vi  stb

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X