nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Meg van bélyegezve
„Csúnya magyar”

Olvasónk tőlünk kérdezi, hogyan lehetne megállítani a rosszat, és hogy miért nem folyik felvilágosító tevékenység. A kérdés inkább az, miért és meddig folyik a népbutítás.

Fejes László | 2015. május 13.
|  

Olvasóink időnként olyan kérdéseket tesznek fel nekünk, melyekre mi is szeretnénk tudni a választ. Tulajdonképpen azt sem értjük, miért tőlünk kérdeznek hasonlókat, hiszen vannak nálunk sokkal illetékesebbek, akik erre válaszolni tudnának. Így van ez névtelen olvasónk kérdésével is.

Hogyan lehetne megállítani azt a káros szokást, hogy a határozói igeneveket „csúnya magyarnak” bélyegezzék, különösen nyilvánosan elhangzó közbeszédekben? Miért nincs ezzel kapcsolatban valamiféle felvilágosító tevékenység?

Kedves névtelen, rosszul esik nekünk, hogy azt írja, hogy ezzel kapcsolatban nem folyik „felvilágosító tevékenység”. Mi igazán azon vagyunk, hogy senki ne beszéljen ilyen hülyeségeket, de látható, hogy minden fáradozásunk hiábavaló. Hiszen hiába írtunk számtalan cikket hasonló kérdésekről, vannak olvasók, akik még a nyestre is odakommentelik:

"Oda van írva", ez nem tetszik csupán, mert germanizmusnak tartom, bár a magyar köznyelv előszeretettel használja. Persze hibásan de mit várjunk el egy átlagembertől, aki a TV különböző Híradó-jaiban minden este ilyen hibákat hall?

Hiába mondtuk el számtalanszor, hogy amit használnak, nem lehet hibás, olvasónk csak felrója mindenkinek, hogy szemben jönnek az autópályán. Azt írja, „germanizmusnak tartom”, tehát minden bizonnyal hallott már arról is, hogy a nyelvtudomány nem tartja annak. Egy olvasó be is linkeli neki Szepesy Gyula írását arról, hogy a szerkezet előfordul nagy költőinknél, népköltészetünkben, a rokon nyelvekben stb. – csak éppen a németben nem.

Más kérdés, hogy az általa megbélyegzett „tötö” nyelvvel kapcsolatban Szepesy is ír olyan butaságokat, hogy „aki ilyesmit leír, aki ilyesmit mond, az vagy nem tud jól magyarul, vagy megromlott a nyelvérzéke” – ráadásul nem sokkal azután, hogy leírta: „-t, -tt igenévképzővel ellátott igetövek eredetileg kizárólag igenevek voltak, és csak később, a szövegösszefüggésben váltak igévé, illetve a mondatban váltak igei állítmánnyá”. Ha a -t, -tt toldalékkal ellátott igetövek funkciója egyszer már megváltozott, és ezzel nincs bajunk, miért baj, ha megint megváltozik?

Visszatérve a határozói igenévvel alkotott szerkezetekre: kommentelőnk példáján is látszik, hogy  nyilván kár is ilyen írásokat linkelni neki. Ha egyszer ő a nyelvtudományi kutatásoktól függetlenül germanizmusnak tartja a használatát, akkor úgysem lesznek olyan racionális érveink, amelyek meggyőzik. Talán megtanították arra, hogy kerülje az ilyen szerkezetek használatát, belenevelték, hogy borzongva kerülje őket. Ilyenkor nehéz elfogadni, hogy viszolygásunk teljesen irracionális, nehezen ismerjük be magunknak is, hogy indokolatlanul gyűlölködünk. Ilyen esetekben valószínűleg nem racionális meggyőzésre, hanem lelki terápiára van szükség – ezt viszont nehéz egyenként biztosítani az olvasóknak.

„Csúnya magyar”
Forrás: Wikimedia Commons

Különösen nehéz felvilágosító munkát folytatni ott, ahol közben mások intenzíven dolgoznak az „elsötétítésen”. Amikor vannak, akik folyamatosan azt keresik, mit kifogásolhatnának mások beszédében; amikor különböző szavak és szerkezetek megbélyegzésére építenek rádió- és tévéműsorokat; amikor magukat kutatási intézményként eladva fejnek ki százmilliókat az államból; amikor magukat szakembernek feltüntetve a tudomány nevében nyilatkoznak, és tévesztik meg egyszerű nyelvhasználók millióit; amikor már az iskolában buta nyelvi előítéletekkel tömik tele a gyerekek fejét; amikor másokat is arra biztatnak, hogy alázzák meg embertársaikat nyelvhasználatuk miatt. Ebben a környezetben elveszik a felvilágosítók hangja.

Az egyetlen reményünk, hogy ha kitartóan és jobban csináljuk azt, amit ők, előbb vagy utóbb, de beérik a gyümölcse. Talán egyszer eljön az idő, amikor mások furcsa nyelvhasználatával szembesülve a többség nem elutasítóan fog viselkedni, nem azért fogja keresni a szokatlan nyelvhasználat okát, hogy azt valamilyen álracionális érvvel elítélhesse, hanem azért, mert tényleg érdekli, miként is működik a nyelv.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 Andreas 2016. június 27. 08:36

"a macska felmászta magát a fára"

25 nudniq 2016. január 14. 22:39

@hhgygy: de itt nem a mászik ige kap -vA toldalékot!

Hanem a macskás példában a FELmászik ige, a hegymászósban pedig a MEGmászik ige.

Ez két teljesen külön ige. Az egyik tárgyas (vki megmászik vmit), a másik meg tárgyatlan (vki felmászik vhova). Szerintem ez nem mond ellent annak, amit én überlaikusként úgy fogalmaztam meg magamban,h a magyar nyelvnek ez a szerkezete azt sugallja, mintha "imperfekt" szemléletmódban "akkuztív" nyelv lenne a magyar, "perfekt" szemléletmódban viszont "ergatív". ;)

(Elnézést a szakemberektől az "intellektuális imposztorkodásomért". :) )

24 LvT 2016. január 14. 20:39

@hhgygy: >> lehet valamit aludni (az igazak álmát pölö) <<

Függetlenül a tárgyalt -va/ve szerkezettől, ez egy speciális retorikai alakzat, a figura etymologica. Ezt ki szokás zárni az igék tárgyasságának vizsgálatakor, ugyanis így szinte minden ige lehet tárgyas, ha a formális tárgya az igetőből képzett (igei) főnév, vö. halált hal, életet él.

23 hhgygy 2016. január 14. 18:56

@mondoga: Ebben is van tárgyi tévedés: igen is lehet valamit aludni (az igazak álmát pölö) és futni (pl. 50 métert). Persze az, hogy "éppen az igazak álma alvódik" elég Esterházys fordulat.

22 hhgygy 2016. január 14. 18:51

Itt mindenki tévedésben van, csak én tudom a tuttit.

A macska fel van mászva a fára nem azért helytelen, mert a -va/ve germanizmus, hanem mert a mászva alanya nem a macska kéne, hogy legyen, hanem a fa, amit megmásztak!!!

Például: Hegymászó mondhatja: ha egy hegy egyszer már meg van/lett mászva (értsd: általam), az engem tovább már nem érdekel.

21 Untermensch4 2016. január 14. 10:33

@mederi: "-Ha az ominózus macskás példa elterjedt volna, akkor helyes volna (de nem terjedt el!)"

Nem terjedt el? Mindenki hallotta már, mi ez ha nem elterjedtség? :)

20 mondoga 2016. január 13. 18:16

@Janika: Ahogy látom, ezzel a kérdéssel már foglalkoztál.

www.nyest.hu/forum/latszodik

"Azt gondolom ez mégsem az az igazi passzív szerkezet."

Erre is választ ad az imént idézett Nádasdy írás, ahogy rávilágít a fent idézett fórumbeli hozzászólásodban olvasható látszik-játszik párhuzam téves voltára is.

19 mondoga 2016. január 13. 18:10

@Mackósajt: "Azon felül, hogy nem szoktuk így mondani (vagyis szokatlan) nem nagyon szól más ellene. :)"

Így igaz, de hozzá lehet tenni, hogy egyes helyeken, tájszólásokban ez a szerkezet létezik, használják.

Másfelől ennek a szerkezetnek a használata terjedni látszik, és ezzel kapcsolatban ugyanolyan vita van, mint ennek a cikknek a témájában.

Lásd: Nádasdy Ádám: Látszódik

seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/24.html

18 mederi 2016. január 13. 11:59

A magyarban pl. a:

-be(mászik)/ bent van,

-ki(mászik)/ kint van,

-le(mászik)/ lent van,

-fel(mászik) fent van,

nyilvánvalóan nyelvtanilag megkülönböztetett formák..

A "van" létjogosultsága általában helyhez kötött (hol van?)..

Ilyenkor nincs hangsúlyozva, hogy hogyan állt elő az állapot..

-/Mégis, ha nem a helyre helyezzük a hangsúlyt, hanem az "idősíkra", akkor van létjogosultsága pl. a:

"fel volt írva/ fel van írva/ fel lesz írva" a táblára valami..

Azért mégis közelebb áll a magyarhoz a "pontos idős" változat:

"tegnap is fent volt/ most is fent van/ holnap is fent lesz" a táblán valami (nem lényeges, hogy hogyan került fel a táblára, felírták, cédulákat tűztek fel, felfestették, vagy bárhogyan, bár általában felírják..)

-Ha az ominózus macskás példa elterjedt volna, akkor helyes volna (de nem terjedt el!), mert arra utalna, hogy lényeges ugyan az idő, de nem érdekes annak pontossága.. Az előfeltételezés (felmászás) általában jogos lehet az adott esetben, de egyáltalán nem biztos, hiszen valaki fel is tehette a fára pl. egy "vicces" ember.. :)

17 Janika 2016. január 12. 22:29

@Mackósajt: igen, szerintem is csak szokás kérdése. Azt gondolom ez mégsem az az igazi passzív szerkezet.

Az valami ilyesmi lenne a macska-fa viszonylatban:

A fa meg van mászva (mászódva?) a macska által. Na ez lenne az igazi germanizmus.

16 Mackósajt 2016. január 12. 21:08

@Irgun Baklav: Erre mondom én azt, hogy még ha tényleg a németből jött, akkor sem lesz magyartalan csak ettől. Értelmezhetetlen számomra ez a gondolkodásmód, hogy aminek a kialakulása mögött vélt vagy valós külső hatás van, az helytelen vagy magyartalan vagy csúnya lenne.

(Ráadásul számomra nem meggyőző az érvelésük a mellett, hogy a -t, -tt igenév névszói állítmányként használata germanizmus lenne, de ebbe bele se megyek, mert ha ebben igazuk is lenne, az is a "na és?" kategória.)

15 Irgun Baklav 2016. január 12. 20:48

@Mackósajt: Erre is azt mondják, hogy germanizmus. Érdekes módon a lenni -va, -ve pártiak különösen ellenezték.

„Simonyi Zsigmond rámutatott arra, hogy a -t, -tt igenévnek névszói állítmányként való használata ellenkezik nyelvünk rendszerével: hibás magyarság, amely a német nyelv egyik sajátos nyelvi eszközének utánzásaképpen jött létre. Hogy ez valóban így van, azt az előzőkben világosan láthattuk. Emlékezzünk csak vissza, hogy amikor a német „Der Brief war geschrieben” kifejezést szó szerint lefordítottuk, ezt kaptuk: A levél írott (megírott) volt. Amikor ezt a német kifejezést: Die Versorgung ist gesichert szó szerint lefordítottuk, ezt kaptuk: Az ellátás biztosított. A „tötö” nyelv tehát nem egyéb, mint a német melléknévi igeneves kifejezéseknek szolgai, magyartalan fordítása, vagyis telivér germanizmus.” www.math.bme.hu/~wettl/egyeb/magyarul/szepesy.html

14 Mackósajt 2016. január 12. 20:27

@Janika: Nekem is eszembe jutott ez a megoldás, mikor korábban gondolkoztam ezen a mondaton. Azon felül, hogy nem szoktuk így mondani (vagyis szokatlan) nem nagyon szól más ellene. :)

Nyilván ezért is nem szoktuk így mondani, mert a mondat által leírt szituáció ezt nem követeli meg. Elég azt mondani, hogy a macska a fán van, és hallgatólagosan feltételezni, hogy a tipikus módon került fel.

13 mederi 2016. január 12. 20:14

Akkor szerintem is a "Kocka el van vetve!" Janika.. :)

12 Janika 2016. január 12. 20:01

"A macska fel van mászra a fára" mondat valóban helytelen.

Helyesen úgy mondjuk, hogy "A macska felmászódott a fára".

:-)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X