-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
a lingvicizmus
Szomorú történet Bujatesten.
Lingvicizmus
„A nyelvi alapon meghatározott embercsoportok közötti diszkriminációt a nyelvészetben lingvicizmusnak nevezik. [...] egyetlen nyelv különböző változatait beszélő csoportok között is előfordul diszkrimináció. [...] Nem az emberek beszédét kell megváltoztatni, hanem a diszkriminációt kell megszüntetni.
Miközben nap mint nap hallhatunk arról, mi mindent tesznek meg a politikusok a családokért, úgy tűnik, a magyar politika nem próbál meg fellépni a családon belüli lingvicizmus ellen. Persze nem mintha a lingvicizmus ellen tennének bármit. Sőt épp azok a politikusok, akik leginkább hangoztatják a családok fontosságát, fintorognak, ha a családon belüli erőszak ellen kell törvényt hozni. Miközben az alkohol felelős számos társadalmi problémáért, és családok életét teszi tönkre, az állam az alkoholfogyasztást propagálja. Ezek után végül is nincs mit csodálkoznunk, miért éppen a családon belüli lingvicizmus ellen tenne.
Hogyan teheti tönkre a lingvicizmus a családon belüli kapcsolatokat? Amikor a gyerek korai éveiben megtanul beszélni, a szülei, nagyszülei, szomszédai nyelvváltozatát tanulja el. Azonban mikor később iskolába kerül, megtanulja, hogy a szülei által használt formák „helytelenek”, „csúnyák”, „magyar ember ilyet nem mond”, sőt „így csak a cigányok beszélnek”. Ez pedig óhatatlanul konfliktushelyzetet teremt a szülő és a gyerek között.
Vigyázat, spoiler! Az alábbiakból kiderül a darab által bemutatott történet néhány fordulata. Amennyiben a közeljövőben meg kívánja nézni a darabot, javasoljuk, hogy tegye félre cikkünket színházlátogatás utánra!
Egy ilyen folyamatra mutat konkrét példát Pintér Béla legújabb darabja, a Bárkibármikor. Főhőse, az író-rendező által játszott Árpád alapjában véve rendkívül szimpatikus ötvenes férfi, aki egyedül nevelte fel mozgássérült fiát. A darab során is nagy igyekezettel próbálja meg rendezni családtagjainak problémáit. Szinte az egyetlen felróható hibája lingvicizmusa. Ez kezdetben csak halványan nyilvánul meg: amikor édesanyja (Csákányi Eszter még a tőle megszokott színvonalhoz képest is kifejezetten remek előadásában) pogácsát kínálgat, a „csipegessetek” kifejezést használja. Árpád „logikusan” levezeti, hogy az ember nem madár, nincs csőre, tehát nem tud csipegetni, csak enni. A helyzet akkor fajul el igazán, amikor édesanyját baleset éri, és ez szellemi állapotára negatívan hat. Ekkor ugyanis már nem képes megfelelően korrigálni nyelvi „hibáit”, és a kikerülendő csipeget helyére nem képes odaillő szinonimát találni, ami Árpádot még inkább bosszantja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ráadásul a baleset más beszédbeli módosulásokkal is jár. Kezdetben a zavarodott öregasszony a határozott névelőnek akkor is az a formáját használja, amikor az magánhangzóval kezdődő szó előtt áll, azaz amikor az az alakot szokás használni (a ajtó, a ablak stb.). Ennek a valóságban többféle oka is lehet, általában jellemző, hogy az idősödéssel párhuzamosan az ember visszatér a gyermekkorában elsajátított változathoz. Senki se csodálkozzon tehát, ha idősödő szülei, aki – legalábbis az ő emlékezete szerint – sosem suksüköltek vagy nákoltak, idős korukra „rászoknak” erre. Valójában sokkal inkább arról lehet szó, hogy gyermekkori változatukat felnőtt korukban elnyomták, de idős korukra visszatér. Ha szellemi leépülésüket valami sietteti, akkor ez nagyon hirtelen is bekövetkezhet.
Árpád persze a „helytelen” névelőhasználaton is kiakad, mire édesanyja megpróbálja korrigálni beszédét: ezután mássalhangzóval kezdődő szavak előtt is az az alakot használja.Ez is természetes reakció: ha valaki nem ismeri, vagy nem tudja használni a „helyesnek” kikiáltott szabályt, akkor áteshet a ló túlsó oldalára, és ott is kerülni kezdi a tiltott alakot, ahol azt a „nyelvhelyességi szabályok” is előírják, vagy meg is követelik. Persze Árpád ezen is dühöng, hogy most már „ómagyarul” beszél.
Végül anya és fia között a problémát már nem is a baleset következményeképpen fellépő emlékezetkiesés jelenti (a helyzet ugyanis folyamatosan javul), hanem az, hogy Árpád folyamatosan beleköt édesanyja minden szavába, így szülő és gyermeke között végképp megromlik a kommunikáció. Ebben a helyzetben Árpád is áldozat: annak a társadalmi helyzetnek az áldozata, mely szerint van egy elvárható nyelvhasználat, és ha valaki ezt nem követi, akkor azzal valami nagy baj van. Árpád nem is édesanyja állapotának javítására, csupán nyelvhasználatának kiigazítására összpontosít.
A darabnak természetesen számos egyéb szála is van, a lingvicizmus motívuma mellékes. Különösen érdekes kontrasztot alkot azonban azzal, hogy a darabban számos nyelvi játékot, eltorzított kifejezést találunk: a darab Bujatesten játszódik, a szereplők a Penész, Szexislány és Morbid körúton és a Megvárt ligetben járjak, Árpád fia karalízises stb. E rugalmas nyelvhasználati háttér még jobban kiemeli a nyelvhelyességi görcsölések abszurditását.