Ismét az egybeírással és különírással kapcsolatos kérdést kaptunk, ezúttal Jánostól a Facebookon:

mai hírszemle: http://www.origo.hu/nagyvilag/20140925-noi-pilota-vezette-az-egyesult-arab-emirsegek-tamado-egyseget.html A bombanő tudtommal egybeírandó de itt bombázást vezető nő értelmeben szerepel. Így már külön kell írni? arab nő pl különírandő, de a tanárnő már egybe.

János észrevétele teljesen helytálló! Egy pillanatra feledkezzünk meg arról, hogy létezik a bombanő ’rendkívül jó alakú nő’ szó, és játsszuk el, hogy a bomba ’robbanóeszköz’ és nő szavakból szeretnénk ’bombát működtető, bombával tevékenykedő nő’ jelentésben szerkezetet alkotni.

Bomba nő vagy bombanő?
(Forrás: Wikimedia Commons / State Library of South Australia)

Az olyan szerkezeteket, melyek jelentését csak ilyen körülményesen tudjuk körülírni, A magyar helyesírás szabályainak (AkH.) 129. pontja jelentéstömörítő összetételeknek nevezi (ami egyben azt is jelenti, hogy egybe kell írni). A pontban a következő példák szerepelnek: vámvizsgálat ’vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat’, csigalépcső ’csiga házához hasonló lépcső’. Néhány további példa: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás. Ilyesmi lehet a bombanő is, talán ’bomba robbanásához hasonló hatással bíró nő (nagy durranás)’.

De milyen esetben kell külön írni két főnév alkotta szerkezetet? A szabályzat 114. pontja alapján a „foglalkozást, kort, minőséget csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket” írjuk külön. Itt ilyen példák szerepelnek: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, közgazdász szakértő, gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér ezredes, huszár főhadnagy, rendőr százados. Mindezek alapján tehát akkor élhetnénk a bomba nő írásmóddal, ha az azt jelentené, hogy ’a nő, aki bomba’. Ha tehát a csinos nőkre azt is mondanánk, hogy bomba, akkor a ma bevett jelentésében a bomba nőt is külön kellene írni.

Persze egészen más a helyzet, ha a bombát melléknévnek értelmezzük. Az AkH. szótári részében szerepelnek is olyanok, mint a bomba ötlet, bomba üzlet (megjegyezve, hogy a bomba ezekben melléknév). Sőt, a Magyar helyesírási szótár és az Osiris Helyesírása a bomba nőt is tartalmazza, különírva. De mi bizonyítja, hogy a bomba ezekben melléknév? Például az, ha fokozhatók: az interneten nem kevés adat igazolja a bombább, illetve legbombább formák létét (habár például a mi helyesírás-ellenőrzőnk ezeket nem ismeri). Másfelől viszont a melléknevekre az jellemző, hogy viszonylag szabadon kapcsolódnak főnevekhez. A bomba „melléknév” nem ilyen elgondolkodtató például, hogy bomba találmány ’nagyszerű, remek, zseniális találmány’ kifejezés egyszer sem fordul elő a neten, és a bomba felfedezés is csak kétszer, egyszer idézőjelben, egyszer pedig költői szövegben – holott az ilyen kifejezéseknek sokkal gyakrabban is előfordulhatnának.

Elsősorban a fokozhatósági teszt alapján azt mondhatjuk, hogy nem alaptalan a helyesírási kézikönyvek által ajánlott bomba nő, ám ezt mi mégis összetett szónak érezzük, mely csak az első szótagján kap hangsúlyt, a nő hangsúlytalan. Mindezek alapján, akár csak olvasónk, mi is inkább egybeírnánk. Az azonban biztos, hogy az „új értelemben” használt szerkezet mindenképpen egybeírandó.