Gloviczki Zoltán ebből az alkalomból reményét fejezte ki, hogy az értékelés biztatóan hat majd az államtitkárság munkájára.

A bizonyítványnak nevezett iratban a legjobb érdemjeggyel, jelesre értékelte a hit- és erkölcstan oktatását, a Nemzeti alaptantervet, az új köznevelési törvény elfogadását, a közösségi szolgálatot a Magyar Iskolaszék Egyesület, az Öveges József Tanáregylet, a Sík Sándor Tanáregylet, valamint a Szívvel és Lélekkel Óvodapedagógusok Egyesülete.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Négyes érdemjegyet adott a négy szervezet az oktatási államtitkárságnak a tehetséggondozás, a pedagógus-életpályamodell, a mindennapos testnevelés, a tankötelezettségi korhatár 16 évre való csökkentése, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés bevezetése és az állami fenntartás témakörében. A bizonyítványban a legrosszabb érdemjegy a közepes volt, ezt egyedül a hároméves kortól kötelező óvodáztatás kapta.

A dokumentum indoklásában egyebek mellett leírták, hogy a köznevelési törvény „olyan alapokat ad, amelyekre lehet és érdemes építkezni”, a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban pedig megjegyezték: az nagyon fontos útmutatást ad, nemcsak a tanításban, hanem a nevelésben is. Az életpályamodellről kiemelték: „évtizedes adósságot pótol”, ahogy a pedagógia-szakmai ellenőrzés bevezetését is hiánypótló intézkedésnek nevezték.

A mindennapos testnevelést „megkérdőjelezhetetlenül pozitív intézkedésnek” tartják, a hittanról, illetve az erkölcstanról – amelyek közül kötelezően választhatnak majd a diákok – leszögezték: az nem csak a vallásilag elkötelezetteknek ajánlható. A kötelező óvodáztatásról úgy vélekedtek: a félnapos óvoda jelenthet megoldást.

Heltai Miklós, a fenti négy egyesülethez szóban csatlakozó Csökmei Kör elnevezésű pedagógusszervezet elnöke azt mondta: a köznevelési törvénnyel és a Nemzeti alaptantervvel „helyreállította az oktatási kormányzat a modern, időtálló pedagógiai elvek egyensúlyát”.