-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkársága mérlegeli a héber nyelvet oktató középiskolák vezetőinek kérését, amely arra irányul, hogy a héber nyelv továbbra is érettségi vizsgatárgy maradhasson – közölte az államtitkárság hétfőn az MTI-vel.
A tárca vezetőjének, Balog Zoltánnak múlt héten írt levélben az érintett iskolák vezetői rámutattak: az esélyegyenlőség, a szabad vallásgyakorlás és a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy héberből a jövőben is lehessen érettségi vizsgát tenni.
Az oktatási államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, ugyanezt a mérlegelést – igény esetén – más nyelveknél is megteszik. Utaltak arra, hogy az érettségi szabályok változtatásának célja a vizsgarendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá és költséghatékonyabbá tétele, mivel egy-egy tantárgyi vizsga előkészítésének költsége milliós nagyságrendű, ezért csökkentették azon vizsgatárgyak számát, amelyek iránt csekély volt az érdeklődés.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A szabályok változásai sem a zsidó vallás gyakorlatát, sem az etnikai kisebbségi létezés feltételeit, sem a hagyományok megtartását nem veszélyeztetik” – emelte ki a az államtitkárság.
A közleményben rámutattak arra is, hogy „kevesebben kívántak érettségi vizsgát tenni héber nyelvből, mint ahányan a választhatóság visszaállítása érdekében aláírták az emberi erőforrások miniszteréhez intézett levelet”. Összesítésük szerint az utóbbi nyolc évben – egy kivétellel – évente tíznél kevesebben jelentkeztek héber nyelvből érettségi vizsgára: 2005-ben hárman, 2006-ban, 2007-ben és 2009-ben öten, 2011-ben hatan, 2012-ben heten, 2008-ban kilencen, 2010-ben pedig tizennégyen.
A miniszternek írt levél aláírói között szerepelnek a bejegyzett magyarországi zsidó felekezetek vezetői, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, az Izraeli Kulturális Intézet vezetői, a héber nyelvet oktató középiskolák pedagógiai és vallási vezetői, a héber nyelv érettségitétel-készítő bizottságának vezetője és tagjai, továbbá több magánszemély.
Levelükben emlékeztettek arra: a június elsejei kormányrendeletből az derül ki, hogy a héber nyelv nem szerepel a tételesen felsorolt érettségi vizsgatárgyként megjelölt idegen nyelvek között. Mivel a magyarországi zsidóság nem nemzetiség, a törvény által vizsgatárgyként megjelölt nemzetiségi nyelvek közé sem sorolható be. Felhívták a figyelmet arra, hogy a módosítás tervezetének elkészülte és a kormányrendelet megjelenése között eltelt időben bizonyos nyelvek visszakerültek az érettségi vizsgatárgyak közé.
Kitértek arra is, hogy a héber nyelv mint érettségi vizsgatárgy megszüntetésének tervezetére reagálva május 2-án a három magyarországi zsidó iskola aláírásával, a héber érettségitétel-készítő bizottság levelet írt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak, felhívva figyelmét a héber nyelv mint érettségi vizsgatárgy fontosságára, erre azonban nem érkezett érdemi válasz.
Verő Tamás rabbi korábban az MTI-vel azt közölte: május 2-i levelükben egyebek mellett azt írták, „természetesen egyetértünk azon törekvéssel, miszerint a vizsgarendszerre vonatkozóan is alkalmazni kell a költséghatékonyságot”, ugyanakkor hozzátették, hogy a héber nyelv ismerete nélkül sem a zsidó vallás gyakorlata, sem pedig az etnikai kisebbségi létezés feltételei nem biztosítottak.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTI megkeresésére akkor az érettségi változásait rögzítő kormányrendeletben foglaltakat a vizsgarendszer ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakításának szándékával indokolta. Közleményében rámutatott: az érettségi változásait rögzítő kormányrendelet elfogadása után érkezett hozzájuk a megkeresés a héber nyelv érettségi vizsgája ügyében.
A kormányrendelet szerint a jövőben angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolákban oktatottakból érettségizhetnek a diákok – tette hozzá.